Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-14 / 190. szám

Kisvállalkozók oldala 1991. augusztus 14. PÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Vállalkozás baleset miatt Építőipari recesszió a kereskedő szemével Keresletcsökkenés ellen kínálatbővítéssel Megszokott látvány már ré­góta a szekszárdiak számára a Csatári torokkal szemközt talál­ható építőanyag kereskedés, az építtetők, építkezők körében népszerűvé is vált az idők fo­lyamán Smidt Jánosné vállal­kozása. Azt azonban nyilván kevesen tudják, hogy miért pont egy ilyen - nem éppen nőies - szakmában kezdett vállalko­zásba egy asszony. — Építőmérnök az eredeti szakmám - válaszolta kérdé­sünkre Smidt Jánosné -, de sajnos volt egy balesetem, amelynek következtében olyan gerincsérülést szenvedtem, hogy képtelen voltam tartósan ülőmunkát végezni, tehát lehe­tetlenné vált számomra a ter­vezés, rajzolás. Emiatt kezdtük 1983-ban - családi alapon - ezt a vállalkozást, amelynek még­iscsak van valami köze tanult szakmámhoz. Persze, nagyon féltettük a megtakarított pén­zünket bevinni egy ilyen üz­letbe, egy bizonytalan vállalko­zásba. Mészoltással kezdtük, ehhez nem kellett komoly tőke - a területet a tsz-től béreljük - s ez elég jól bejött. Később az­tán fokozatosan bővítettük a kí­nálatunkat építési kötőanya­gokkal és szigetelőanyagokkal. — Köztudott, hogy a beru­házások és a lakásépítések is jelentősen csökkentek, súlyos recesszióban van mind az épí­Smidt Jánosné tőanyagipar, mind az építőipar. Ezt hogyan érzékeli egy ilyen kisvállalkozás, mint az önöké? — Természetesen mi is érezzük a keresletcsökkenést. Az ezt megelőző két év még nagyon jó volt számunkra, va­lószínűleg azért, mert a gyor­suló infláció, valamint az állami lakásépítések drasztikus csök­kenése miatt sok család fogott építkezésbe. Az építőanyag akkoriban jó befektetésnek számított. Ma viszont, akinek pénze van, többnyire vállalko­zásba fekteti. A magánépítke­zések száma annyira csökkent, hogy ma már jószerével csak a vállakózások gyarapodása, fej­lődése, illetve ezek-beruházá­sai tartják életben az építő­anyagipart és- kereskedelmet. A keresletcsökkenést mi kíná­latbővítéssel próbáljuk ellensú­lyozni, magyarán szólva: min­dennel foglalkozni kell, amire igény mutatkozik. — Az építkezések meglehe­tősen idényjellegűek, de lega­lábbis nagy különbség lehet a téli és a nyári forgalom között. Ezt mivel tudják ellensúlyozni? — Az elmúlt tél volt az első, amikor nyitva tartottuk a tele­pet. A forgalom sajnos elenyé­sző volt, tehát az építőanyagok miatt nem érdemes télen is nyitva tartani. Ezért gondoltunk arra, hogy a következő télen tü­zelőanyagok árusításával is megpróbálkozunk. — Elegendő jövedelmet hoz így ez a vállalkozás? — Úgy gondolom, hogy be­látható távlatokban egy csalá­dot képes eltartani ez az üzlet. — Gondoltak terjeszke­désre, esetleg hitelfelvételre? — Nem. Saját tőkénk-kevés lenne, a hitelfelvételi lehetősé­gek pedig szinte a nullával egyenlőek, nem beszélve a magas kamatokról. Én 10-15 százalék árréssel dolgozom, és ha 35 százalékos kamatra hitelt veszek fel, akkor biztos a bu­kás. A tőkeszegény kisvállalko­zások döntő többsége szerin­tem képtelen kitermelni olyan magas jövedelmet, amely fe­dezi a kamatterheket. így na­gyon nehéz elindulni is, és a vállakózást bővíteni is.- árki - fotó: Gottvald Károly Eladásra váró oltott mész a telepen A helyi iparűzési adó alapjának megállapítása Megyei vásárnaptár Bonyhád: szeptember első va­sárnap: oák,av. Dombóvár: szeptember máso­dik vasárnap: oák; szeptember harmadik vasárnap: av. Dunaföldvár: szeptember első vasárnap: av; szeptember har­madik vasárnap: oák. Regöly: szeptember harmadik kedd: oák. Simontornya: szeptember ne­gyedik szombat: oák. Szekszárdi szeptember máso­dik vasárnap: oák, av; szep­tember negyedik vasárnap: oák, av. Tamási: szeptember első va­sárnap, av. Rövidítések: oák=országos állat és kirako­dóvásár av=autóvásár Kárpótlás Megyénkben is megkezdte mű­ködését a kárrendezési hivatal. A kárpótlással kapcsolatos ügy­intézésben segít a Kereskedők, Vállakozók Tolna megyei Szer­vezete a hozzá forduló vállal­kozóknak. Korszerű átképzés a KISOSZ-nál A KISOSZ bolt és üzletveze­tői tanfolyamokat szervez, ame­lyek szeptemberben indulnak az alábbi üzletkörökben: ve­gyes iparcikk, műszaki cikk, vegyes élelmiszer kereskedés, eszpresszó, borozó, kávézó, panzió, kemping vezetés, üze­meltetés. Az 1990. C. tv. a helyi adók­ról rendelkezik. A vállalkozók számára a legfontosabb a helyi iparűzési adó. Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbe­vétele. Az adó évi mértékének felső határa az adóalap 3 ezre- lékééig terjedhet. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett ipar­űzési tevékenység esetén az önkormányzat az adót napi áta­lányban állapítja meg, a napi adóátalány összegének felső határa 5000 forint. A nettó árbevétel a kettős könyvvitelt vezetőknél a mérleg szerinti (ÁFA nélküli) nettó ár­bevétel. Az egyszeres könyvvi­telt alkalmazó vállalkozók vál­lalkozási nyereségadó-köteles bevételei közül a termék, áru, szolgáltatás értékesítésből származó (ÁFA nélküli) bevéte­lek, növelve az árkiegészítés­sel, csökkentve a fogyasztási adóval. A legtöbb egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, és így a nettó árbe­vételüket úgy kell megállapí­tani, hogy a tevékenység, szol­gáltatás ellenértékeként kapott készpénz, jóváírás és termé­szetbeni juttatás (ÁFA nélküli) együttes összegét növelni kell az árkiegészítéssel, és csök­kenteni a fogyasztási adóval. Jogszabályfigyelő Az 1991. évi XXIII. tv. az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendeletet módosí­totta. A rendelet szabályozza, hogy ki és milyen szervezeti ke­retben végezhet ügyvédi tevé­kenységet. A közlekedési, hírközlési, és vízügyi miniszter a 15/1991./VII. 9. KHVM rende­leté a közúti járművek költség- térítéses rendszerű üzemelte­téséről szóló 16/1987./XII.27./KM rendelet módosításáról szól. Az 1991. évi XXVI. tv. a köz- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát terjesztette ki. A 95/1991.(VII.23.) Korm. rende­let a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőségről rendelkezik. A ren­delet kimondja, hogy a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség a megszűnő Országos Keres­kedelmi és Piaci Főfelügyelő­ség jogutódja. A Főfelügyelő­ség feladatait képezi többek között a kis- és nagykereske­delmi, vendéglátóipari, idegen- forgalmi tevékenység, valamint a szolgáltatások gyakorlására vonatkozó szabályok, hatósági előírások megtartásának ellen­őrzése. Jó üzlet lesz a fototechnika? Érdemes-e manapság keres­kedni? Természetesen érde­mes, csak az nem mindegy, hogyan. Forró Lajos, a szek­szárdi Unió Kereskedelmi-Be­téti Társaság képviselője úgy véli, hogy főképpen annak a ke­reskedőnek van esélye a talpon maradásra, aki megpróbálja minimalizálni a beszerzési árait. — Ezt szem előtt tartva vág­tunk bele nemrég az iroda-és számítástechnikai cikkek, a nyomdaipari gépek-vegyszerek és a fotóanyagok forgalmazá­sába - idézte fel a kezdeteket a BT képviselője, aki most új tár­saságot kíván alapítani. - A fotó területén maradva, az Agfa termékekre kívánunk szako­sodni. Következik mindez ab­ból, hogy korábban is mi vol­tunk ebben a régióban a cég hi­vatalos forgalmazói. A leendő társaság tagjai számára a min­denkori Ofotért nagykereske­delmi árnál tíz százalékkal ol­csóbban biztosítanánk a fotó- technikai cikkeket. Ezen a ked­vezményen felül a társaság tag­jainak egyéb 5-10 százalékos tőkejövedelmet is tudunk bizto­sítani, egyrészt a vagyoni rész, másrészt a tagsági forgalom függvényében. Az sem mind­egy, hogy ebben a konstrukció­ban a beszerzési forrás hely­ben, jelentős szállítási költség­megtakarítással oldható meg. — Ezek szerint jó üzlet lehet manapság fotótermékekkel fog­lalkozni? — Úgy érzem, jók a kilátása­ink. Minőségi termékekre min­dig lesz kereslet. Továbbra is hangsúlyt fektetünk a gyors szállításra, a minőségre, a vá­lasztékra, s nem abból indulunk ki, hogy mi mit szeretnénk el­adni, hanem abból, hogy a vá­sárlónak mi az óhaja. — Ez manapság gyakorta hangoztatott vevőcsalogató állí­tás .. . — Ez igaz, de bizonyíték­képpen hadd soroljak fel né­hány tényt. Már most ötféle szí­nes fénymásolót ajánlhatunk ügyfeleinknek, 700 ezer forinttól 2,5 millió forintig, nettó áron. Nincs az a festékanyag, amit ne tudnánk biztosítani a megren­delőknek, s ugyanez a helyzet a másolópapírokkal is. Nem el­hanyagolható az sem, hogy az üzleti tranzakciók alkalmával nem számolunk fel külön költ­ségeket, az ár mindent tartal­maz. — A kérdés csak az, hogy ezen előnyös megoldásokat az új betéti társaság mennyiben kívánja alkalmazni? — Saját érdekünkben nem tekinthetünk el az előnyös szol­gáltatásainktól. Ha az Agfa ha­zai részarányát növelni kíván­juk, akkor azt kell elérnünk, hogy a beszerzési árak révén az átlagprofithoz képest maga­sabb hozamot produkáljunk, s abba a fogyasztói megtakarítás is beleférjen. Ha minden jól megy, még az is elképzelhető, hogy a konkurrens cégek Agfa termék kínálatánál is olcsóbbak leszünk. — S mi lesz a neve a most megalakuló BT-nek? — Ez majd most szombaton, reggel 9-kor dől el, ugyanis ek­kor alakítjuk meg a szekszárdi Várköz presszóban a bárki számára nyitott társaságot. A névről, s minden más, ebbe a körbe tartozó kérdésről termé­szetesen a leendő tagok dön­tenek. -szá­Jó tudni Július 1-én lépett életbe a munkaadói és munkavállalói járulékokról szóló törvény Tudnivalók a társasvállalkozásokról GMK, Közkereseti Társaság, BT. Az 1991. évi IV. törvény 40. paragrafusa alapján a munka­adó a munkavállaló részére adott nyugdíjjárulék alapot ké­pező bruttó kereset 1,5 száza­lékát köteles munkaadói járu­lékként fizetni a júliusi bérkifize­tésektől kezdődően. A járulékot az APEH Adóel­számolási Irodához kell befi­zetni: amennyiben a vállalko­zóknak az OTP-nél van szám­lája, akkor az 548-260052 Adó­elszámolási Iroda munkaadójá- rulék-kezelési számlára, ha más banknál van folyószám­lája, akkor a Magyar Nemzeti Banknál megnyitott 232-90605-6005 számú szám­lára. Ugyanezen törvény 41. pa­ragrafusa alapján a főfoglako­zású munkaviszonyban álló munkavállalóknak a nyugdíjjá­rulék—alapot képező bruttó ke­resetük 0,5 százalékát kell munkavállalói járulékként fi­zetni, amelyet a munkaadónak kell megállapítania, levonnia, megfizetnie és saját bevallása keretében bevallania. A levont összegeket az APEH Adóel­számolási Irodához kell meg­küldeni: OTP-nél megnyitott számla esetében a 548-260122 Adóelszámolási Iroda munka- vállalói járulék kezelési számla, amennyiben más banknál van folyószámlája, úgy a Magyar Nemzeti Banknál megnyitott 232-90605-6012 adóelszámo­lási Iroda munkavállalói járulék beszedési számla javára. Az összegeket az elszámolt hóna­pot követő 20-áig kell befizetni. Felhívjuk a kereskedők figyel­mét, hogy a munkáltatói járulé­kot (1,5 százalék) és a munka- vállalói járulékot (0,5 százalék) először az 1991. július havi bruttó kereset alapján kell meg­fizetni, illetve a munkavállalói járulékot levonni. A fentiek alap­ján a befizetést és a bevallást külön-külön kell a munkaadói és a munkavállalói járulékra el­végezni. A törvény értelmében a vállalkozónak, illetve segítő családtagja után ezeket az összegeket meg kell fizetnie, azonban a későbbiek során le­hetősége lesz a megyei mun­kaügyi központtal kötött megál­lapodás alapján járulékfizeté­sére, amelynek szabályait a jó­váhagyás után ismertetjük. A társasági szerződést a cégbírósághoz kell benyújtani, s egyidejűleg be kell jelentkezni a társadalombiztosítónál és az APEH-nél is. A rendelkezések szerint 1991-92-93-ban 50 szá­zalékos adókedvezményben részesülnek azok a társasvál­lalkozások, amelyek kizárólag belföldi magánszemélyek alapí­tottak. Gazdasági munkaközös­ség (Gmk). Csak természetes személyek - magánszemélyek - alapíthatják, minimális tőke- befektetéssel. Minden tagnak azonosak a jogai és a kötele­zettségei. Korlátlanul és egye­temlegesen - teljes vagyonuk­kal - felelősek a gmk tartozása­iért, a hitelezők bármely tagtól követelhetik az adósság vissza­fizetését. A hitelezők védelmét szol­gálja az a rendelkezés is, hogy egy bizonyos személy csak egy korlátlan felelősségű társaság - bt, gmk, közkereseti társaság - tagja lehet. Az új tag a gmk előzetes tar­tozásaiért is felel, ezért nagyon fontos belépés előtt tájékozódni a gmk anyagi helyzetéről! Ugyanakkor a kilépéstől számí­tott öt éven belül vagyonával fe­lel a tagsága alatt keletkezett károkért. A gmk vezetőit a tagok vá­lasztják. A képviselő a külső kapcsolatokért felelős, míg az üzletvezető a társaság tevé­kenységét irányítja. Minden tag jogosult ellenőrizni az üzletve­zetőt és a képviselőt, szemé­lyesen tájékozódni az ügyek menetéről, betekinteni a társa­ság könyveibe, irataiba. A kép­viselő és az üzletvezető pedig köteles tájékoztatni a vállalko­zással kapcsolatos minden döntésről a tagokat. Közkereseti Társaság (KKT). Alapítói magán- és jogi személyek. Gyakorlatilag a gmk-ból alakul akkor, amikor jogi személy kapcsolódik be a tevékenységbe. Működési sza­bályai azonosak a gmk-éval. A tagok megállapodásától függ - amit a társasági szerződésben is rögzítenek -, hogy a jogi személy tevőlegesen részt vesz-e a munkában, vagy sem. Betéti Társaság (BT). Rendszerint az választja ezt a formát, akinek nincs meg a kft alapításához szükséges tőkéje. Legalább egy bel- és egy kül­taggal (csendestárssal) alakul­hat. A beltag teljes vagyonával fe­lel a társaság ügyeiért és lehe­tőségeihez mérten tőkét is be­visz. A kültag csak a bevitt va­gyonával felel s a megállapo­dástól függően közreműködhet a munkában is. Nem köteles nevét adni (csupán a társasági szerződésben kell szerepel­tetni), ha viszont a társaság megnevezésében is szerepel, akkor ugyanúgy felel a vagyo­nával, mint a beltag. A BT tagjai a beltagok közül képviselőt és üzletvezetőt választanak ma­guk közül. domi Ferenczy-Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom