Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

1991. július 1. NÉPÚJSÁG 5 A nyuszi meg az egyenletrendszerek Számológépet az óvodákba? Bizonyára sokan emlékeznek még a vitákra: szabad-e, meg­engedhető-e az iskolákban a számológép használata? Eleinte voltak, akik a tanulók gondolkodási, számolási kész­ségének fejlődését féltették. Mások társadalmi igazságta­lanságot véltek felfedezni, hi­szen valóban nem mindenki engedhette meg magának a kezdetben igencsak borsos árakat. Ma már szinte minden iskolás gyermeknek van valami­lyen gépe, ám ennek minősége inkább a szülők pénztárcájától és nem a célszerűségtől, a kor­osztályhoz, iskolatípushoz való alkalmasságtól függ. Ezért elő­fordulhat, hogy ha egy matema­tikatanár a bonyolultabb felada­tokhoz mégis valamilyen „gépi” megoldást javasol, egyszerre nyolc kéz emelkedik a leve­gőbe: „tessék modani, az én gépemen most melyik gombot nyomjam meg?” Nyugat-Európában, ahol már néhány éve rájöttek, hogy az iskolákban a számológépek használatát is oktatni kell, vi­szonylag egyszerű megoldást találtak. A tanár megnevez 2-3, - nagyjából egyenértékű - tí­pust, a szülő azok közül vá­laszt, így a gépek - ha nem is egyformák - de lényeges tulaj­donságaikban mégis hasonlíta­nak egymásra. Idehaza most kezdődik a nemzeti alaptanterv vitája és könnyen elképzelhető, hogy a korábban tiltott, majd tűrt zseb- számológép ajánlott, sőt talán kötelező is lesz. Az amerikai TEXAS INSTRUMENTS jó ér­zékkel talált rá a pillanatra és gyártmányaiból - matematika- tanárok részére - Budapesten és vidéken folyamatosan bemu­tatókat tart. A cég képviselői felajánlották, hogy az óvodától az egyetemig ellátják az ország ifjúságát a korához és tevé­kenységéhez leginkább illő gé­pekkel. A legkisebbeknek egyszerű logikai játékot, a kisiskolások­nak másfajta - a helyesírás ok­tatására is alkalmas eszközt ja­vasolnak. Ha például a kijelzőn megjelenik ez a töredék: ... USZI, a gyereknek kell megta­lálni, milyen betűk illenek eléje. Helyes válaszát a gép a nyuszi ábrájával erősíti meg. A na­gyobbak „igazi” zsebszámoló­gépeinek szükséges tulajdon­ságait vezető matematika-okta­tók öt - eggymástól független - csoportja határozta meg. A 8-12 évesek számára készült GALAXY-9x az osztás eredmé­nyét megadhatja tizedes tört­ben, de úgy is, hogy a hánya­dost és a maradékot írja ki. A törtekkel való művelet során megkeresi a közös nevezőt, tud egyszerűsíteni, valódiról tize­des törtre átalakítani. A számo­kat a helyi értékük alapján osz­tályozza. A 16 éves korig java­solt GALAXY-4ÜX többek között - lineáris függvények megoldá­sára alkalmas éa járatos a tri­gonometria rejtelmeiben is. Mind közül a legérdekesebb ta­lán a TT-81 GRAPHIC. Terve­zése két évet vett igénybe. Egyenletrendszerek grafikus ábrázolására, sőt, az ábra tet­szőleges részleteinek kinagyí­tására is képes. R.A. Folytatódnak az ozorai ásatások 1980-ban épp e sorok írójá­nak adatott meg, hogy először adhatott hírt Ozorai Pipó kö­zépkori várkastélyában akkor kezdődött ásatásokról. Június utolsó napjaiban a tizenkettedik szezont kezdték el a régészek. Amint azt Geréné Vizi Márta ta­nártól megtudtuk, most a külső vár, a vizesárok és a törökkori palánkrendszer maradványai­nak felkutatása van soron. A 35x35 méteres várkastélyt 50x50 méteres, bástyákkal erő­sített külső vár övezte, melyet a századok során eltemetett a törmelék, a föld és a feledés homálya is. Egyelőre 12, de rö­videsen már 20 gimnazista vé­gez itt nagyon kemény és érde­kes fizikai munkát, valameny- nyien a Tamásiban lévő Béri Balogh Ádám gimnázium tanu­lói. Az ásatásokat a kezdetek óta változatlanul Feld István, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezeti. (Ordas) Mai gyerekek a törökkori cölöpjei maradványok között 1992: Kolumbus-évforduló Olaszország a magyarokat is várja Genovai városkép Az Utazás ’91 kiállításon tu­catnál is több olasz utazási iroda jelent meg Budapesten az idén. Lehet, hogy az olasz uta­zási szakemberek ily dicsérete­sen gyorsan reagálnak a ma­gyar politikai-gazdasági kez­deményezésekre? Minden­esetre a nálunk tapasztaltak alapján kapott meghívást Ligu­ria tartományba (az olasz Rivié­rára) és Szardínia szigetére néhány magyar újságíró. Expo-Genova Genova, ahol Kolumbus Kris­tóf született, szerencsés fek­vésű város: hegyek karéjával, védett öblökkel, középkori vá­rosmaggal és kikötővel. Liguria tartomány a turizmusból él, épp ezért érzékenyen érintette a ciprusi olajszállító hajó áprilisi katasztrófája. Eraldo Crespi, a tartomány vezetője erről a következőket mondotta.- Létkérdés számunkra, hogy őszinték legyünk. Nem tagadjuk a baj megtörténtét, de vitatjuk a mértékéről elterjedt híreket. Nézzék meg, hogy immár tiszta és átlátszó a tenger, fürdenek benne az emberek. - Majd hozzátette: - Tavaly feltűnően sok, mintegy 18 ezer magyar lá­togatott el hozzánk. Az idén, a jugoszláviai helyzet következ­tében is, jóval többre számí­tunk. Genovában jövőre világra­szóló ünnepségeket tartanak Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából. Hatal­mas építkezések zajlanak, helyreállítják a régóta használa­ton kívüli középkori kikötőt, a szintén középkori Óvárost, és három hónapig tartó Expót ren­deznek. Odoardo Schaletti, a Co­lombo '92 propagandaigazga­tója szerint az olasz állam 600 milliárd lírát adott a városnak az évforduló méltó megünneplé­sére. Kérdésünkre, megéri-e a városnak és az országnak ez a befektetés, számunkra tanul­ságos választ adott (Megjegy­zendő, hogy nagyjából ennyit ajánlott meg a magyar kormány a mi világkiállításunkra):- Tudjuk, hogy Genova nem a világ közepe, és az Expo után sem lesz az - mondta. - Nem számítunk nagy ugrásra, de az eddiginél többen tudják majd, hol van Genova, hogy páratlan műemléki együttessel rendel­kező Óvárosa és kikötője van. Ami erre az alkalomra megépül, az itt marad, és évtizedekig mi­nősít bennünket. Meglepő, hogy olyan turiszti­kai nagyhatalom, mint Olaszor­szág, azon belül pedig Liguria tartomány, mennyire határozot­tan számít a kelet-európai, el­sősorban a magyar turistákra. Megingathatatlanok abban a véleményükben, hogy Kelet­Európa felszabadulása és pi­acgazdálkodásra történő átál­lása néhány év alatt kitermel egy jómódú középosztályt, amely náluk is szívesen látott vendég lehet. Az érintetlen sziget A világ élenjáró milliárdosai Capritól átpártoltak Szardínia szigetére. A multimilliárdos Aga Khan ötlete volt, hogy a Capri- hoz képest néptelen, csendes, tiszta levegőjű és vizű Szardí­nián üssön tanyát az egész­ségre és a zavartalan pihe­nésre kényes réteg. Megvásá­rolt egy jelentősebb földdara­bot, ahol mesevilágot épített fel. Gyér növényzetű hegyek, kies tengeröblök, jó utak. A szardíniái turizmus alig évtize­des. Mivel hívta fel magára a fi­gyelmet a sziget? A Semmivel! Az érintetlenségével. Ipartalan- ságával. Az elzártság miatt csodálatos bőségben megma­radt népviseletével, hagyomá­nyaival, népművészetével. Kü­lönleges (nurági-, pun-, szara- cén- és római kori) régészeti le­leteivel. A szolgáltatások roppant ská­lája közül választhat a vendég, más kérdés, hogy mit engedhel meg magának anyagilag a ma­gyar turista. Ám a szerényebb helyeken is pompás a tenger, a természet. Nem tudni persze, vajon mi megcsömörlöttünk-e már annyira a fertőzött levegőjű és vizű civilizációtól, hogy az érintetlenségért, az európai nagyvárosok zaja helyett a csendért áldozzunk. (G.l.) Leikecske és a lánya Leikecske - ahogy Maria Schellt, a világhírű színésznőt becézik - 65. születésnapjára különleges ajándékot kapott: először játszik együtt egy film­ben a lányával, a 24 éves Ma- ria-Therese Relinnel. Nagy­szerű lehetőséget kínál a film a két színész-genereációhoz tar­tozó művésznek, e drámában anya és lánya hnegcsillogtatja a képességeit. Az utolsó szó című német lé­lektani dráma - a ZDF televí­ziós társaság koprodukciós filmje - aktuális történet. Az anya 1975-ben Kelet-Németor- szágból egy francia diplomata segítségével Párizsba menekí­tette a lányát. Bár ő is elmehe­tett volna, az NDK-ban marad, ahol férjére börtön és halál vár. A biológusnő kivárja a vasfüg­göny lehullását, és Magyaror­szágon át utazik a lányához. 15 év után a viszontlátás számos sebet tép fel. A két nő, két világ, a szeretet köteléke mérettetik meg. E mai melodráma számta­lan sorsüldözött ember, kortár­saink lelkében talál vissz­hangra. Maria Schell, az 50-es, 60-as évek világhírű színésznője „testre szabott” szerepet kapott. A csodálatos mosolyáról is is­mert művésznő lélektani drá­mákban nyújtja a legemlékeze­tesebb alakításokat. Az utolsó szóban is lélekbe markoló, hite­les anyai szívének túláradó szeretete. Ahol a forgatókönyv politikai síkra tereli a történetet, az már nem az ő világa. A Schell-klán istenadta te­hetséggel rendelkezik, a család tizenhárom tagja színész. A szülők Bécsből Ausztria náci megszállása után költöztek Zü­richbe. Az apa író, az anya szí­nésznő, még 80 évesen is tur­nézott. Mariechen, azaz Maria Schell Hollywoodban is az élvonalba került, nemzetközi elismerést vívott ki magának a Fehér éj­szakák, a Karamazov testvé­rek, a Patkányfogó és még számos filmben nyújtott feled­hetetlen alakításaival. Eljárt felette az idő, mégsem vonul vissza, olyan feladatokat vállal, melyekben önmagát játssza, az Egy boldog család című televíziós sorozatban most anyaként zárták a szí­vükbe a nézők. Az alma nem esett messze a fájától, Mausi, azaz Maria The­rese Relin nemcsak vonzó szépség, a papától és a mamá­tól tehetséget is örökölt. Bámu­latos nyelvtudással rendelkezik, német-francia-angol színpadon kamatoztatja ezt a plusz tehet­ségét. Párizsban vértezte fel magát a szakma alapjaival. Maria Therese örömmel fo­gadta a kihívást, a filmbeli lány szerepét. A magánéletben harmonikusabb az anya-lánya kapcsolat. „Mutti a legjobb ba­rátnőm, és a legnagyobb pél­daképem” - vallja. Maria Schell a család, a bará­tok, a kollégák üdvöskéje. Igazi becsvágya nem a művészi si­ker, rég elárulta, hogy ő valójá­ban „jótét lélek” szeret lenni... A pillanat ára című életrajzi re­gényét 60. születésnapjának „könnyebb elviselésére” írta, és óriási sikert aratott vele. Mivel lepi meg -Lelkecske nézőit, majd a 70. születésnapján? Szilágyi Éva Maria-Therese Relin és Maria Schell

Next

/
Oldalképek
Tartalom