Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
1991. július 1. NÉPÚJSÁG 5 A nyuszi meg az egyenletrendszerek Számológépet az óvodákba? Bizonyára sokan emlékeznek még a vitákra: szabad-e, megengedhető-e az iskolákban a számológép használata? Eleinte voltak, akik a tanulók gondolkodási, számolási készségének fejlődését féltették. Mások társadalmi igazságtalanságot véltek felfedezni, hiszen valóban nem mindenki engedhette meg magának a kezdetben igencsak borsos árakat. Ma már szinte minden iskolás gyermeknek van valamilyen gépe, ám ennek minősége inkább a szülők pénztárcájától és nem a célszerűségtől, a korosztályhoz, iskolatípushoz való alkalmasságtól függ. Ezért előfordulhat, hogy ha egy matematikatanár a bonyolultabb feladatokhoz mégis valamilyen „gépi” megoldást javasol, egyszerre nyolc kéz emelkedik a levegőbe: „tessék modani, az én gépemen most melyik gombot nyomjam meg?” Nyugat-Európában, ahol már néhány éve rájöttek, hogy az iskolákban a számológépek használatát is oktatni kell, viszonylag egyszerű megoldást találtak. A tanár megnevez 2-3, - nagyjából egyenértékű - típust, a szülő azok közül választ, így a gépek - ha nem is egyformák - de lényeges tulajdonságaikban mégis hasonlítanak egymásra. Idehaza most kezdődik a nemzeti alaptanterv vitája és könnyen elképzelhető, hogy a korábban tiltott, majd tűrt zseb- számológép ajánlott, sőt talán kötelező is lesz. Az amerikai TEXAS INSTRUMENTS jó érzékkel talált rá a pillanatra és gyártmányaiból - matematika- tanárok részére - Budapesten és vidéken folyamatosan bemutatókat tart. A cég képviselői felajánlották, hogy az óvodától az egyetemig ellátják az ország ifjúságát a korához és tevékenységéhez leginkább illő gépekkel. A legkisebbeknek egyszerű logikai játékot, a kisiskolásoknak másfajta - a helyesírás oktatására is alkalmas eszközt javasolnak. Ha például a kijelzőn megjelenik ez a töredék: ... USZI, a gyereknek kell megtalálni, milyen betűk illenek eléje. Helyes válaszát a gép a nyuszi ábrájával erősíti meg. A nagyobbak „igazi” zsebszámológépeinek szükséges tulajdonságait vezető matematika-oktatók öt - eggymástól független - csoportja határozta meg. A 8-12 évesek számára készült GALAXY-9x az osztás eredményét megadhatja tizedes törtben, de úgy is, hogy a hányadost és a maradékot írja ki. A törtekkel való művelet során megkeresi a közös nevezőt, tud egyszerűsíteni, valódiról tizedes törtre átalakítani. A számokat a helyi értékük alapján osztályozza. A 16 éves korig javasolt GALAXY-4ÜX többek között - lineáris függvények megoldására alkalmas éa járatos a trigonometria rejtelmeiben is. Mind közül a legérdekesebb talán a TT-81 GRAPHIC. Tervezése két évet vett igénybe. Egyenletrendszerek grafikus ábrázolására, sőt, az ábra tetszőleges részleteinek kinagyítására is képes. R.A. Folytatódnak az ozorai ásatások 1980-ban épp e sorok írójának adatott meg, hogy először adhatott hírt Ozorai Pipó középkori várkastélyában akkor kezdődött ásatásokról. Június utolsó napjaiban a tizenkettedik szezont kezdték el a régészek. Amint azt Geréné Vizi Márta tanártól megtudtuk, most a külső vár, a vizesárok és a törökkori palánkrendszer maradványainak felkutatása van soron. A 35x35 méteres várkastélyt 50x50 méteres, bástyákkal erősített külső vár övezte, melyet a századok során eltemetett a törmelék, a föld és a feledés homálya is. Egyelőre 12, de rövidesen már 20 gimnazista végez itt nagyon kemény és érdekes fizikai munkát, valameny- nyien a Tamásiban lévő Béri Balogh Ádám gimnázium tanulói. Az ásatásokat a kezdetek óta változatlanul Feld István, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezeti. (Ordas) Mai gyerekek a törökkori cölöpjei maradványok között 1992: Kolumbus-évforduló Olaszország a magyarokat is várja Genovai városkép Az Utazás ’91 kiállításon tucatnál is több olasz utazási iroda jelent meg Budapesten az idén. Lehet, hogy az olasz utazási szakemberek ily dicséretesen gyorsan reagálnak a magyar politikai-gazdasági kezdeményezésekre? Mindenesetre a nálunk tapasztaltak alapján kapott meghívást Liguria tartományba (az olasz Riviérára) és Szardínia szigetére néhány magyar újságíró. Expo-Genova Genova, ahol Kolumbus Kristóf született, szerencsés fekvésű város: hegyek karéjával, védett öblökkel, középkori városmaggal és kikötővel. Liguria tartomány a turizmusból él, épp ezért érzékenyen érintette a ciprusi olajszállító hajó áprilisi katasztrófája. Eraldo Crespi, a tartomány vezetője erről a következőket mondotta.- Létkérdés számunkra, hogy őszinték legyünk. Nem tagadjuk a baj megtörténtét, de vitatjuk a mértékéről elterjedt híreket. Nézzék meg, hogy immár tiszta és átlátszó a tenger, fürdenek benne az emberek. - Majd hozzátette: - Tavaly feltűnően sok, mintegy 18 ezer magyar látogatott el hozzánk. Az idén, a jugoszláviai helyzet következtében is, jóval többre számítunk. Genovában jövőre világraszóló ünnepségeket tartanak Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából. Hatalmas építkezések zajlanak, helyreállítják a régóta használaton kívüli középkori kikötőt, a szintén középkori Óvárost, és három hónapig tartó Expót rendeznek. Odoardo Schaletti, a Colombo '92 propagandaigazgatója szerint az olasz állam 600 milliárd lírát adott a városnak az évforduló méltó megünneplésére. Kérdésünkre, megéri-e a városnak és az országnak ez a befektetés, számunkra tanulságos választ adott (Megjegyzendő, hogy nagyjából ennyit ajánlott meg a magyar kormány a mi világkiállításunkra):- Tudjuk, hogy Genova nem a világ közepe, és az Expo után sem lesz az - mondta. - Nem számítunk nagy ugrásra, de az eddiginél többen tudják majd, hol van Genova, hogy páratlan műemléki együttessel rendelkező Óvárosa és kikötője van. Ami erre az alkalomra megépül, az itt marad, és évtizedekig minősít bennünket. Meglepő, hogy olyan turisztikai nagyhatalom, mint Olaszország, azon belül pedig Liguria tartomány, mennyire határozottan számít a kelet-európai, elsősorban a magyar turistákra. Megingathatatlanok abban a véleményükben, hogy KeletEurópa felszabadulása és piacgazdálkodásra történő átállása néhány év alatt kitermel egy jómódú középosztályt, amely náluk is szívesen látott vendég lehet. Az érintetlen sziget A világ élenjáró milliárdosai Capritól átpártoltak Szardínia szigetére. A multimilliárdos Aga Khan ötlete volt, hogy a Capri- hoz képest néptelen, csendes, tiszta levegőjű és vizű Szardínián üssön tanyát az egészségre és a zavartalan pihenésre kényes réteg. Megvásárolt egy jelentősebb földdarabot, ahol mesevilágot épített fel. Gyér növényzetű hegyek, kies tengeröblök, jó utak. A szardíniái turizmus alig évtizedes. Mivel hívta fel magára a figyelmet a sziget? A Semmivel! Az érintetlenségével. Ipartalan- ságával. Az elzártság miatt csodálatos bőségben megmaradt népviseletével, hagyományaival, népművészetével. Különleges (nurági-, pun-, szara- cén- és római kori) régészeti leleteivel. A szolgáltatások roppant skálája közül választhat a vendég, más kérdés, hogy mit engedhel meg magának anyagilag a magyar turista. Ám a szerényebb helyeken is pompás a tenger, a természet. Nem tudni persze, vajon mi megcsömörlöttünk-e már annyira a fertőzött levegőjű és vizű civilizációtól, hogy az érintetlenségért, az európai nagyvárosok zaja helyett a csendért áldozzunk. (G.l.) Leikecske és a lánya Leikecske - ahogy Maria Schellt, a világhírű színésznőt becézik - 65. születésnapjára különleges ajándékot kapott: először játszik együtt egy filmben a lányával, a 24 éves Ma- ria-Therese Relinnel. Nagyszerű lehetőséget kínál a film a két színész-genereációhoz tartozó művésznek, e drámában anya és lánya hnegcsillogtatja a képességeit. Az utolsó szó című német lélektani dráma - a ZDF televíziós társaság koprodukciós filmje - aktuális történet. Az anya 1975-ben Kelet-Németor- szágból egy francia diplomata segítségével Párizsba menekítette a lányát. Bár ő is elmehetett volna, az NDK-ban marad, ahol férjére börtön és halál vár. A biológusnő kivárja a vasfüggöny lehullását, és Magyarországon át utazik a lányához. 15 év után a viszontlátás számos sebet tép fel. A két nő, két világ, a szeretet köteléke mérettetik meg. E mai melodráma számtalan sorsüldözött ember, kortársaink lelkében talál visszhangra. Maria Schell, az 50-es, 60-as évek világhírű színésznője „testre szabott” szerepet kapott. A csodálatos mosolyáról is ismert művésznő lélektani drámákban nyújtja a legemlékezetesebb alakításokat. Az utolsó szóban is lélekbe markoló, hiteles anyai szívének túláradó szeretete. Ahol a forgatókönyv politikai síkra tereli a történetet, az már nem az ő világa. A Schell-klán istenadta tehetséggel rendelkezik, a család tizenhárom tagja színész. A szülők Bécsből Ausztria náci megszállása után költöztek Zürichbe. Az apa író, az anya színésznő, még 80 évesen is turnézott. Mariechen, azaz Maria Schell Hollywoodban is az élvonalba került, nemzetközi elismerést vívott ki magának a Fehér éjszakák, a Karamazov testvérek, a Patkányfogó és még számos filmben nyújtott feledhetetlen alakításaival. Eljárt felette az idő, mégsem vonul vissza, olyan feladatokat vállal, melyekben önmagát játssza, az Egy boldog család című televíziós sorozatban most anyaként zárták a szívükbe a nézők. Az alma nem esett messze a fájától, Mausi, azaz Maria Therese Relin nemcsak vonzó szépség, a papától és a mamától tehetséget is örökölt. Bámulatos nyelvtudással rendelkezik, német-francia-angol színpadon kamatoztatja ezt a plusz tehetségét. Párizsban vértezte fel magát a szakma alapjaival. Maria Therese örömmel fogadta a kihívást, a filmbeli lány szerepét. A magánéletben harmonikusabb az anya-lánya kapcsolat. „Mutti a legjobb barátnőm, és a legnagyobb példaképem” - vallja. Maria Schell a család, a barátok, a kollégák üdvöskéje. Igazi becsvágya nem a művészi siker, rég elárulta, hogy ő valójában „jótét lélek” szeret lenni... A pillanat ára című életrajzi regényét 60. születésnapjának „könnyebb elviselésére” írta, és óriási sikert aratott vele. Mivel lepi meg -Lelkecske nézőit, majd a 70. születésnapján? Szilágyi Éva Maria-Therese Relin és Maria Schell
