Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

2 PÚJSÁG 1991. július 31. Vállalkozó nők Vatikáni küldöttség a pápalátogatás helyszínein Még az idén sor kerül arra a tanulmányútra, melyet az Ame­rikai Nők Gazdasági Szövet­sége Alapítvány finanszíroz, és amelynek célja, hogy a magyar vállalkozó nők a gyakorlatban ismerjék meg az üzleti módsze­reket, a marketingfogásokat - jelentette be Patricia Harrison, az alapítvány elnöke a Buda­pesten tartott tegnapi sajtótájé­koztatón. Az amerikai alapítvány, az USA munkaügyi minisztériuma, a magyar SEED Alapítvány, va­lamint a Magyar Vállalkozó Nők Egyesülete kétnapos konferen­ciát tartott hétfőn és kedden a magánvállalkozások indításá­ról. Elsősorban a nőknek kíván­ják átadni az üzletbenmaradás titkait, a stressz leküzdésének módját, az ötlet megvalósításá­nak különféle lehetőségeit. A sajtótájékoztatón elhang­Érdemes tallózni az egyhó­napos pénzbefektetési lehető­ségek között, hiszen a kisbefek­tetők többsége nincs túlságo­san stabil anyagi helyzetben, s hosszú időre nem tud megválni spórolt pénzétől. Nos, az AG­ROBANK diszkont betét­jegy-szerződést ajánl; ennél a konstrukciónál a minimális lekö­tés szintén egy hónap, de - ugyancsak az AGROBANK ál­tal kínált határidős kötvény-ügy­lettel szemben - itt egy hónap előtt a lekötött pénz föl sem ve­hető. A hozam alapján nem vá­lasztható szét a két értékpa­pír-forma, hiszen éves bruttó kamata mindkettőnek 26 száza­lék. Miben különbözik a disz­kont-betét kamatozó párjától? A diszkont betétjegyért a befek­tető - eltérően a kamatozó be­tétektől - az értékpapíron fel­tüntetett névértéknél, a címlet­nél kevesebbet fizet, lejáratkor viszont megkapja az egész névértéket. (A befizetett ősz- szeg és a lejáratkor megkapott névérték közti különbséget zott: a sikeres üzeltasszonyok- ból álló USA-beli delegáció azért érkezett Magyarországra, hogy megossza tapasztalatait a résztvevőkkel. Hazánkban ma még nincs hagyománya annak, hogy a nők önállóan vállalkoz­zanak. Inkább segítő család­tagként vagy alkalmazottként tevékenykednek, holott szerve­zőkészségük, kitartásuk, kap­csolatteremtő képességük ré­vén számos alkalommal bebi­zonyosodott, hogy sikereseb­bek az üzleti életben, mint a fér­fiak. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy hiányzik a nők önbi­zalma, nem mernek belevágni ötletük megvalósításába. Az USA-beli tanulmányút célja egyebek között az, hogy a résztvevők számára világossá tegyék, hogy a legfontosabb: hinni az elképzelt ötlet megva­lósíthatóságában. nevezik diszkontnak.) Nézzünk egy példát. A Kereskedelmi Banknál lehet egy hónapos le­kötésű diszkontjegyet vásá­rolni, amelynek éves kamata bruttó 21 százalék. Esetünkben ez azt jelenti, hogy egy 10.000 forintos címletű diszkontjegyért 9830 forintot kell fizetni. Ugyanakkor az itt ajánlott disz­kontjegy azonos időtávú lekö­tésre kevesebb hozamot bizto­sít, azaz kamatra átszámolva kevesebbet ígér, mint az AG­ROBANK diszkont betétjegye. Más szóval, a diszkont típusú konstrukciónál egy ugyanolyan címletű diszkontjegyért a Ke­reskedelmi Banknál többet kell fizetni, s ez a mérleg nyelvét egyértelműen az AGROBANK felé billenti. A bankok által nyújtott rövid­lejáratú befektetési lehetőségek kínálata azonban ezzel koránt­sem merült ki. A Kereskedelmi Bank például 10.000, 50.000 és 100.000 forintos címletű letéti jegyét is kínálja ügyfeleinek. Ez hozamában is fölveszi a ver­senyt a pénzpiacon kínált többi Piero Marini prelátus, a pápai szertartások vatikáni hivatalá­nak vezetője és munkatársa, Renato Boccardo felkereste a pécsi és szombathelyi istentisz­teletek helyszínét tegnap. A szentszék megbízottjai szom­baton és vasárnap Máriapó- cson, Debrecenben, hétifőn Esztergomban és a fővárosban ellenőrizték az előkészületeket. II. János Pál augusztus 17-én tart szentmisét a Pécs- Pogányi repülőtéren. Az isten- tiszteletre eddig több mint százezren jelezték érkezésü­ket, a püspöki iroda hetven egyházi és világi díszvendéget hívott meg. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség és a helyi önkormányzat elvégezte a pé­csi bazilika felújítását és a püs­értékpapírral, mert 1 hónapos lekötésre évi bruttó 26 százalé­kos kamatot fizet. Határidő előtti, az első harminc napon belüli visszaváltásnál viszont kamatot egyáltalán nem ad. További lehetőség az OTP Banknál meghirdetett letéti jegy. Ezt ugyan „hivatalosan” csak egyéves lekötéssel lehet megvásároni, de gyakorlatilag 1 hónap után is van mód a visz- szaváltásra. Méghozzá nem is rossz kamatfeltételekkel, mivel minden benntartott hónap után nettó 2 százalékot fizet, s ez éves szinten bruttó 30 százalé­kos kamatnak felel meg. Pon­tosan ugyanilyen kamatot kínál egyébként a Takarék Bank is letéti jegyére. A Postabank letéti jegye 26 százalékot ígér. Akik ezt vá­lasztják, nyilván számításba veszik, hogy a Postabanknak az egész országban széles fi­ókhálózata van, a befektetőnek tehát nem kell messzire men­nie, ha vásárolni akar. K.A. Ferenczy-Europress pöki palota homlokzat-javítá­sát, valamint rendbe hozatta az előttük lévő teret. Az oltárépít­mény hangosítása augusztus 14-én kezdődik. Szombathlyen augusztus 19-én lesz szentmise a repülő­téren, amely mellett új vasúti megállót is építettek. A misére érkezők elhelyezésére kollégi­umi férőhelyeket foglaltak le az egyház helyi képviselői és kato­likus családok is jelezték: szí­vesen látnának vendégül za­rándokokat. A mise hangosítási feladatait egy osztrák cég vál­lalta. A vatikáni megbízottak mai programjában a Népstadion és a Hősök-tere szerepel. Nem lesz fokozott készültség a rendőrségnél a pápalátogatás miatt - cáfolta tegnap az MTI érdeklődésére a rendőrségi szóvivő az egyik napilap értesü­lését. Suha György elmondta: a megjelent hírrel ellentétben nem augusztus 1-jétől, hanem 10-étől lesz érvényes az a rendszabály, hogy csak pa­rancsnoki engedéllyel lehet szabadságra távozni. Augusz­A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 12481,60 13253,66 ausztrál dollár 5746,95 6102,43 belga frank 206,08 218,82 dán korona 1096,84 1164,68 finn márka 1762,40 1871,42 francia frank 1248,58 1325,82 görög drachma 38,64 41,04 holland forint 3767,62 4000,66 ír font 11350,22 12052,30 japán yen (1000) 537,93 571,21 kanadai dollár 6437,32 6835,50 kuvaiti dinár — — német márka 424868 4511,48 norvég korona 1087,56 1154,84 olasz líra (1000) 56,81 60,33 osztrák schilling 603,50 640,82 portugál escudo 49,53 52,59 spanyol peseta 67,76 71,96 svájci frank 4867,04 5168,10 svéd korona 1171,13 1243,57 USA dollár 7400,34 7858,10 ECU (Közös Piac) 8714,49 9253,53 görög drachma 39,80 39,88 tus 16. és 20. között pedig nem lehet kivenni a szabadnapokat. Ez még áprilisban eldőlt. A szóvivő nem kívánt arra a kérdésre válaszolni, hogy a 24 ezer rendőr közül hányán fog­lalkoznak majd a szentatya lá­togatásával kapcsolatos felada­tokkal. Azt azonban hangsú­lyozta: a belső átcsoportosítás nem mehet a közbiztonság ro­vására, a rendőrség a bűnö­zőknek sem ad „szabadságot”. Különös krimikalandok - külföldön Bankrablókat kapott el minap a francia rendőrség. Módszere­ikben következetesek voltak! Míg az egyik a kocsiban várt, a többiek automata pisztolyokkal és sörétes puskával szerezték meg a zsákmányt. „Bevételük” két hónap alatt elérte a 300 ezer frankot. Végül akkor buk­tak le, amikor - eddigi jó szoká­saikat feladván - nem bankba, hanem egy családi házba törtek be. Ekkor jött a meglepetés a rendőrök számára. A tettesek­ről kiderült, hogy öt munkanél­küli, eladósodott asszonyról van szó, akik között még há­romgyermekes leányanya is volt. A fegyveres bankrablás igazi krimibe illik: férfiruhába bújtak, rövid parókát húztak és bajuszt is festettek maguknak. * Már 10 000 méteres magas­ságban sem lehet biztonságban a pénzünk: a Korzikától Párizs felé tartó repülőgépen egy tol­vaj 1,8 millió márkának megfe­lelő összeget zsákmányolt. Nyilvánvalóan tudott a nagyér­tékű pénzszállítmányról, ezért a repülőgép rakodóterében egy utazóládába bújt. Repülés köz­ben, a fehők felett, föltörte a le­pecsételt zsákot, kivette a pénzt és újságpapírt tett a he­lyébe. Majd mint aki jól végezte dolgát, visszabújt az utazólá­dába. A párizsi repülőtéren a cinkostársak már várták az ér­tékes „bőröndöt”. A rendőrség egyelőre bottal ütheti a zseniá­lis tolvaj nyomát. * Igazi rablók hamis ékszert zsákmányoltak Los Angeles­ben. A legújabb Colombo-film forgatásához ugyanis kicserél­ték az ékszereket, egy ismert üzlet kirakatában. Ám erről a rablók mit sem tudtak, téglával beverték a kirakatot és kirámol­ták a gyémántnak látszó üveggyöngyöket. A film fősze­replője és társproducere, Peter Falk „jó heccnek” nevezte a balsikerű betörést. Ukrán bányászok Tatabányán? Ukrán szakmunkások alkalmazásáról kezdtek tárgyalásokat uk­rán bányavállalatokkal a Tatabányai Bányák vezetői. A magyar vállalatnál ugyanis vájárokból és gépkezelő szakmunkásokból létszámhiány van. Ezért kénytelen lengyel bányászokat alkal­mazni a tatabányai vállalat, jelenleg 60 lengyel szakmunkás dol­gozik a mányi bányaüzemében. Ugyancsak a szakmunkások hiá­nya miatt foglalkoztatja a bányászati aknamélyítő vállalat dolgo­zóit is, elsősorban az új széntermelő munkahelyek feltárásánál. (MTI) Hogyan kamatoztassuk megtakarított pénzünket? Tudnivalók a diszkont-betétről Nem lesz fokozott készültség a rendőrségnél Jugoszláv válság-lexikon Vajdaság és Koszovo autonómiája Augusztustól: munkavállalói járulék Kérdőjelek 6ékony 6 szög? „A körülményekhez ké­pest” minősítették sikeres­nek a két év alatt négy­szögből ötszöggé, most pe­dig Hexagonálévá csepere­dett közép-európai csúcsot a szervezet teremtő atyái. A résztvevők nem függetle­níthették magukat a hely­színtől - a jugoszláviai Dub­rovniktől - és a puskaporos időponttól. így a részsiker is siker. Mit tettek a kormányfők? Politikai, gazdasági nyilat­kozatokat tettek közzé a térség egymásra utalt or­szágainak együttműködési készségéről. Újból. Vagyis egy fél lépést tettek előre ahhoz képest, ahonnan egykor elindultak: nemes szándékokat deklaráltak. Mit nem tettek? Nem ké­szítettek most sem konkrét programokat Közép-Európa közös céljairól, feladatairól és összehangolt fellépésé­ről. Pedig ez a sajátos sok­szög - Ausztria és Olaszor­szág közreműködésével - erre különösen alkalmas le­hetne. Az idő meg egyre jobban sürget. Mit kellene tenniök? Csak azt, ami Dubrovnikban is elhangzott: valósítsák meg azt, amiért 1989-ben létre­hozták a mai hatszög mag­ját. Segítsék*és erősítsék egymást. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress A történelem árulkodik. A ma sokat vitatott jugoszláviai - vaj­dasági és koszovói - autonó­miák ügyében is. Vajdaság - amely a jelenleg érvényes alkotmány szerint is Szerbiához tartozó autonóm tartomány - éppen autonómiá­jából veszít mind többet az egyre súlyosbodó jugoszláv válságban. Csökken tartományi szerveinek hatásköre, szűkül a nemzetiségek nyelvhasználata. Összességében a szerb köz­társaság mind több területen kérdőjelezi meg az autonóm jo­gokat, Belgrád mégis Szerbia szuverenitása szempontjából tekinti sérelmesnek a jelenlegi helyzetet. Történelmi tény, hogy a mai Vajdaság területének autonó­miáját annakidején éppen a szerb Csernovic pátriárka mon­dotta „létfontosságúnak”, ami­kor 40 ezer szerb család a török uralom alól, Dél-Szerbiából ide menekült. 1690 után Lipót csá­szár azért biztosított önálló igazgatási jogokat, vajdaválasz­tási jogot, egyházi autonómiát a letelepedett szerbeknek, hogy ne süllyedjenek jobbágyi sorba, s együtt tudjanak élni az ittlakó más népekkel. A Vajdaságban élők autonó­miája - bár foka hullámzott - bizonyos védelmet mindig je­lentett külső erőkkel szemben az itt élőknek, számarányuknál fogva elsősorban mindig is a szerbeknek. Nem véletlen, hogy 1918. november 25-én, amikor az új­vidéki szerb szkupstina ki­mondta a Vajdaság elszakadá­sát Magyarországtól és csatla­kozását a Szerb-Horvát-Szlo- vén Királysághoz, meghirdette egyben a szerb és horvát la­kosság megújult autonómiáját is. Ezt az autonómiát - sajátos módon - éppen a szerb elit által uralt új királyság szüntette meg már 1919. elején, s azt csak a nácizmus legyőzése után állí­tották vissza a jogilag mindmáig létező autonóm tartomány megalapításával. Ezt a helyze­tet tekinti most a maga számára hátrányosnak Szerbia. Akárcsak Koszovo létét és jogi státuszát. Szerbia déli - Al­bániával is határos - vidékének autonómiája a XIV. századtól kezdve sokban hasonlított a Vajdasághoz. A vegyes - szerb és albán - lakosság mindig is igyekezett legalább korlátozott önkormányzatot nyerni azoktól- magyar királyoktól, török szul­tánoktól, osztrák császároktól, másoktól - akiktől az autonó­mia és annak mértéke éppen függött. Hivatalosan ők is akkor veszítették el és nyerték vissza autonómiájukat, amikor a vaj­daságiak. Ma pedig - ha részle­teiben nem is egyforma módon- Belgrádból együtt vitatják a két tartomány jövőbeni státu­szát, akár együtt marad Jugo­szlávia, akár szétszakad. S e vi­ták tartalma egyik tartomány számára sem látszik előnyös­nek. Holott autonómiájuk létalapja ma éppen oly indokolt, mint év­századok óta bármikor volt. Egyszerű okból: mások az élet- feltételek, mint „törzs” Szerbiá­ban és Jugoszlávia egyéb ré­szeiben. A Vajdaság lakóinak fele szerb, negyede magyar, a többi tucatnyi más nemzetiség tagja. Koszovo lakóinak döntő többsége albán a többiek szer- bek. A történelem igazolja, hogy sajátos viszonyaik más jogrendszert kívánnak, mint Szerbiának az a része, ahol szinte kizárólag szerbek élnek. Tény az is: Vajdaságban mindmáig, Koszovóban a mos­tani válságkirobbanásáig egyet­len felelős erő sem vetette fel a Jugoszláviából való kiválás le­hetőségét. Sőt, még azt sem, hogy hagyományos autonómiá­jukat a történelem és érvényes szerződések által meghatáro­zott kereteken kívül szeretnék a jövőben gyakorolni. A két autonóm tartomány fő­városában - Újvidéken (amely mostantól újból csak szerb né­ven, bár magyar helyesírással írható le hivatalosan, így Novi- szad) és Pristinában - többíz­ben is megerősítették alapvető elveket: Vajdaság is, Koszovo is Jugoszlávia belügye és nem vezethet az európai status quo megváltoztatásához. Ezek a megfogalmazások tagadhatat­lanul az ott élő népek és nem­zetiségek történelmi tapasztala­tokból származó kompromisz- szum-készségét igazolják. Az viszont kevésbé tanítja mások realitás-érzékét, hogy éppen ezt nem hiszik el a két autonóm tartományban élőkről, köztük - úgy tűnik - a szerbek­ről sem. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Augusztusban már levonják a bruttó keresetek szerinti 0,5 százalékos szolidaritási járulé­kot. A Foglalkoztatási Törvény szerint a júliusi keresetek alap­ján esedékes elsőként ez a be­fizetés, de mivel a júliusi mun­kabéreket augusztusban fizetik, így a járulékfizetést is ekkor kell teljesíteni. A járulék összegére nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A befizetéseket az adóhatóság gyűjti össze, és utalja át a Mun­kanélküliek Szolidaritási Alap­jába. Szintén ebbe az alapba fi­zetik be a munkáltatók a bruttó bérek szerinti 1,5 százalékot. Az alap a költségvetésből származó 9 milliárd forinttal kezdte meg működését, de a további kiadásokat - a biztosí­tási elvnek megfelelően - a munkavállalók és a munkálta­tók befizetéséből kívánják fe­dezni. Idén csaknem 6 milliárd forintos járulék befizetésére számít az alap. Ez a pénz más források bevonása ellenére sem lesz elegendő a mintegy 300 ezerre becsült munkanél­küli ellátásához, ezért költség- vetési kiegészítéssel, vagy a Foglalkoztatási Törvény módo­sításával, a járulékok emelésé­vel, a járadékok csökkentésével felelhetnek csak meg az igé­nyeknek. A kormányzat szakszervezeti kérésre késznek mutatkozott arra, hogy a vállalatok - a bér- szabályozás keretei között - adómentes béremeléssel ellen­tételezzék a dolgozóknak a 0,5 százalékos befizetést. Az Érde­kegyeztető Tanács elfogadta a sávhatárokat, s így a vállala­toknak elvileg meg lesz a lehe­tőségük a levonások ellentéte­lezésére. Társulási szerződés Bulgáriával is? Az Európai közösség bizottsága indítványozta a bolgár kor­mánynak, hogy kezdjenek előzetes konzultációt egy esetleges társulási szerződés megkötéséről az Európai Közösség és Bulgá­ria között - erősítette meg tegnap Brüsszelben a közösség kül- kapcsolatokért felelős szóvivője az ezzel kapcsolatos sajtóértesü­léseket. Jacques Delors, az EK bizottság elnöke Dimiter Popov bolgár kormányfőnek küldött levelében vetette fel annak lehetőségét, hogy a bolgár kormány, illetve a bizottság képviselői folytassanak megbeszéléseket egy későbbi tárgyalás-sorozat lehetőségéről. Delors - levelében - hangsúlyozta, hogy az Európai Közösség szélesíteni kívánja Bulgáriával az együttműködést, és hozzá kí­ván járulni a koalíciós kormány gazdasági reformjának sikeréhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom