Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-30 / 177. szám

1991. július 30. TOLNAI) , , tfEPUJSAG 5 Happy end történetek hírességekről Horst Tapped, akit a tv-né- zök milliói Derrick főfelügyelő­nek ismernek, ma a franciák kedvence. A „La Cinq” magán tv-társaság az idén 74 epizódot vetít az általa felderített esetek­ről, jövőre pedig további 130-at ígér a nézőknek. Derrick, aki számukra a német Maigret, azért szimpatikus, mert az eszét használja, és nem ránt ál­landóan fegyvert, mint a szá­guldozó amerikai krimihősök. A főfelügyelő a maga csöndes, szimpatikus viselkedésével népszerűbb, mint a gyűrött ka- bátú Colombo vagy a kopasz Kojak. * Az augusztus 2-i Vöröske­resztes bál nagy esemény Mo­naco életében. Rainer herceg szeretné, ha legidősebb gyer­meke, a férjét gyászoló Caro­line újból komolyan venné az udvarban rá háruló feladatokat. Számít rá, hogy a bálon vállalja az első udvarhölgy szerepét. Ha nem teszi, megvonja tőle a bőkezű támogatást, - fenyege­tőzött az apa. Carolkine hogyan dönt, még nem ismert. Minden­esetre húga, Stephanie már készül az első udvarhölgy sze­repére és áradozik Rainer her­cegről: „Szívem az apámé” - nyilatkozta tőle szokatlan lelke­sedéssel. * Az énekes sztár, Amanda Lear (44) újra visszatért régi fér­jéhez, a nálánál három évvel fi­atalabb Philippe Malagnachoz. „Beláttam, hogy Alain az egyet­len férfi, aki engem igazán sze­retett” - vallotta be. Alain való­ban sokat tett érte, őrangyal­ként mindig akkor bukkant föl, amikor nagy baj történt: baleset után, betegség közepette, kar­rier-válságban. A régi-új pár Saint Remy- en-Provence-ba vonult vissza, ahol Amanda készül zenei visszatérésére is. * Hollywood hírek szerint leg­nagyobb nőcsábásza, az 55 éves Warren Beatty, apa lesz. Mint szóvivője közölte, a „kis­mama” Annette Bening, 33 éves színésznő, a férfi élet­társa. Mindketten boldogok, bár esküvőről ennek ellenére sem szól a fáma. Annette Bening tavaly vált el, mert előző házassága gyer­mektelen maradt. Őt az idén egyébként a „The Grifters” című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték. * Samantha Fox, akiről koráb­ban Angliában rengeteg aktfotó készült, később pedig nyolcmil­lió lemeze kelt el Amerikában, új terveket sző. A most 25 éves, sok mindent átélt Samantha ar­ról álmodik, hogy felhagy eddigi életmódjával. Nem elég neki a szex, háziasszony és anya akar lenni. Azt szeretné, hogy 30 éves korában már több gyerek szaladgáljon körülötte. Most megfelelő férjet keres. * A Keresztapa című film vi­lághírű rendezője, Francis Ford Coppola, a jövőben több időt kíván szőlőjében tölteni, mint eddig, de a filmiparral sem akar szakítani. A szőlőtermesztés és a filmezés végsősoron hasonlít egymásra, vallja, hiszen mind­kettő művelői nyersanyagokból állítanak elő ügyes kézzel va­lamit. Coppola szőlője a kaliforniai Napa völgyben taláható, és je­lenleg évente 5000 láda Rubi­con fajtájú bort - Savignon, Cabernet Franc és Merlo keve­réket - termel. Egy üveg ára mintegy 30 dollár. * A nemrég munkanélkülivé vált Andrew angol királyi herceg boldog: a mucicaljeiről ismert Andrew Lloyd Webber felkínálta neki, hogy térjen vissza a Re­ally Useful Theatre Company- hoz, a Valóban Hasznos Szín- társulathoz, amelyet tavaly ott­hagyott. Az általa akkor válasz­tott másik színjátszó kör azóta csődbe ment. „Andrew herceget becsültük és sajnáltuk, hogy akkor el­ment” - mondta most Webber. Örülünk, hogy visszatért.” Kern András színművész otthon Harminckilenc országban kétszázmillióan nézik Tízéves a Music Television Lexikon a magyarságról A hungarológia - azaz a magyarságtudomány - nem tekinthető önálló tudomány- szaknak, de fontos megjele­nési formája a tudomány- közi kapcsolatoknak. Az Akadémiai Kiadó erre épít­kezve s ennek tudatában je­lentette meg nemrégen a Magyarságtudomány Kézi­könyvét. Mint azt a kötet címe is el­árulja, szerkesztői egyetlen könyvbe kívánták süríteni mindazon ismereteket, ame­lyek részei lehetnek a ma­gyarságról összegyűjtött is­mereteinknek. Aki kézbe veszi ezt az ol­vasmányos lexikont, ráéb­red, hogy magyarságunk rendkívül gazdag, szerteá­gazó világ. Az első fejezet a hungarológia fogalomkörét járja körbe, a második rész a magyar nyelv világával - eredetével, történetével, fej­lődésével, kapcsolataival, je­lenével - foglalkozik. A har­madik részben hazánk teljes történelmével megismer­kedhet az olvasó, a kezde­tektől napjainkig. A negyedik és az ötödik fejezet az iroda­lom és a művészetek há­zába kalauzol - már önma­gában is hatalmas vállalko­zás! -, végezetül a hatodik részben a néprajz és a folk­lór témáját boncolgatja a kö­tet. Mi tagadás, jó érzés kéz­bevenni ezt a remek kiad­ványt. A Kosa László szer­kesztette kézikönyv nem egyszerűen lexikális ismere­tekkel gazdagítja tudásun­kat, hanem átfogó, elemző, konstruktív tudást kínál az olvasónak, olyan lexikon ez, amelyet bármikor elővehe­tünk, fellapozhatunk. Ráéb­reszt hovatartozásunkra, nemzeti önismeretünket táp­lálja, s pontosan meghatá­rozza helyünket a világban. Ebben van a legfőbb ér­deme Mivel hiánypótló műről van szó, a sikere sem két­séges. Tíz évvel ezelőtt, 1981. au­gusztus 1-én került képernyőre a Music Television első adása - azé az adóé, amely megrefor­málta a popvilágot, hiszen az évtizedekig csak hallható sztá­rok dalait láthatóvá tette. Az MTV azóta a nap 24 órájában, a hét minden napján megállás nélkül ontja Madonna, Bon Jovi, Michael Jackson, és a többi sztár klipjeit. A szülők kezdetben aggódtak, féltették gyermekeiket, különösen az erotikus és erőszakos klipek lát­tán. Ám a Music Television meghódította a nézőket, ma már a rajongók a zenét egé­szen új dimenzióban látják. Az első szám, amit 1981. au­gusztus első napján, déli 12-kor játszottak, a „Video Killed The Radio Star” (A videó negölte a rádiósztárokat) címet viselte. Az MTV első „lemezlovasa” Martha Quinn, az akkor még barnahajú amerikai átlagtiné­dzser volt. Azóta már kinőtt a ti­zenéves korból, de ma is a leg­népszerűbb műsorvezetője az MTV adásainak, amelyeket New Yorkban, a nevezetes 42. utcában készítenek. A Music Television adását már az első években 2,1 millió háztartásban nézték. Mára 200 millióra nőtt a nézők száma és 39 országban - köztük Ma­gyarországon - fogható a mű­sor. Évente 10 millió márkát tesznek ki a jogdíjak, melyeket a lemezgyártó cégeknek fizet az MTV. Minden órában átla­gosan 9 perc a reklám, és az ebből származó bevétel évente 114 millió márka. Az MTV varázsa az évek mú­lásával mitsem csökken, de a siker nem könnyen jár. Égy to­kiói adó például ellopta az MTV ötletét, és hasonló stílusú helyi zenei adót csinált, ami mára si­keresebb lett, mint az eredeti. De az MTV főnökei nem törőd­nek bele egykönnyen az igen értékes japán közönség, és persze a nagypénzű japán hir­detők elvesztésébe. Szeptem­berben indul az MTV Asia, amely Irakban, és még 28 má­sik ázsiai országban lesz fog­ható. A legtöbb hollywoodi filmren­dező szívesen forgat klipeket az MTV számára. Különösen azért, mert egy-egy klip ára akár 100-200 ezer márka is le­het. Ferenczy-Europress TV-napló Anna Ahmatova Francia-szovjet közös vállalkozásban ké­szült a félórás portréfilm Anna Andrejevna Ah- matováról, aki a század egyik klasszikusa. Sorsa a sztálini irodalompolitika riasztó pél­dája: évtizedekre hallgatásra kényszerítették, s 1946 augusztusában központi bizottsági hatá­rozat ítélte el, majd Zsdánov külön is kirekesz­tette a szovjet irodalomból, mondván, a köz­ponti bizottság kénytelen volt erélyesen bea­vatkozni. Pedig néhány évvel korábban még plakátokra nyomtatták versét Leningrádban, s a Pravda a háború alatt a hadijelentéssel együtt közölte, de a hatalom egyszeribe ellen­séget látott benne, ki tudja, miért. Franciául beszélt a róla készült filmben, fel­idézve életét, az 1910-es éveket. Amikor Pá­rizsban élt, Modigliani, a festő volt a barátja, de a forradalom után minden megváltozott körü­lötte, volt férjét kivégezték, fiát börtönbe vetet­ték. 1925-1940 között nem jelent meg tőle semmi, ekkor újra felfedezték, hogy rögtön el is hallgattassák, majd utolsó éveiben végre meg­jelenhetett összegyűjtött verseinek kötete. Egyszerűen beszélt, gyűlölség nélkül, emlé­kezve és emlékeztetve, s meghatódva hallgat­tuk a sokat szenvedett, idős asszonynak sza­vait. Közben képeket láttunk a régi Párizsról, a forradalomról, természetesen Sztálinról, és a hű barátairól, s a költő Mandelstamról, akit ugyancsak a sztálini önkény pusztított el. Ver­sek is hangzottak el, azt bizonyítva, hogy a köl­tőt el lehet hallgattatni, de a vers túléli a zsar­nokot. Szépségverseny Fontos esemény lehet, mert a tévé kétszer is megváltoztatta a műsort, hogy bemutathassa a szépségverseny döntőseit. Arról viszont szó sem esett, hogy az első, az 1985-ös szépség­királynő, a fonyődi Molnár Csilla Andrea nem sokkal győzelme után öngyilkos lett, ha ugyan nem azt kell mondanunk, hogy halálba kerget­ték a gátlástalan rendezők, akiknek további sorsáról mit sem tudunk. Ebből természetesen nem következik, hogy a szépségkirály-válasz- tás öngyilkos vállalkozás, de ebben a tálalás­ban nem is túl érdekes. A bemutatkozás balul sikerült. A szemfüles riporter azt mondta a döntőbe jutott hat jelölt­nek, úgy hallotta, hogy a válogatásnál valami manipuláci történt, mit tudnak erről? A legjob­baktól kérdezte, mert'ha történt valami részre­hajlás, netán csalás, azt csak a döntőbe jutott hat jelölt tudhatja, de az érdemtelen szépség vajh bevallja-e, hogy van nála szebb is. Ter­mészetesen valamennyien azt mondták, hogy a döntés igazságos volt. A második bemutatásnál a jelöltek telefon­számát is közölték, ők maguk pedig elmondták rövid életrajzukat, vágyaikat, terveiket. Az élet­rajzok bizony érdektelenek, ami néha előny, a vágyak pedig szerények. A legtöbb fotómodell szeretne lenni, esetleg színésznő, a szépség- versenyt pedig mindegyik kitörési kísérletnek tekinti, hogy szabaduljon szűkös környezetétől. Valamelyik azt mondta, hogy nemcsak a külső a fontos, hanem a belső is, a műveltség, de ennek nem adhatták bizonyságát, mert a ren­dezők mesterkélt pózba kényszerítették őket, így álltak, lebegtek a kamera előtt, s már nem lehettek azonosak önmagukkal, mert egy szépség-vállalkozás szereplői lettek, igye­kezve megfelelni a nemzetközi normának. A szépség titokzatos fogalom, s mindig füg•- getlen az üzleti fogástól, kereskedelmi érdek­től, aminek csak arra van gondja, hogy a pipe­reszappan vagy a nyalóka eladható legyen. Pe­tőfi azt kérdezte Szendrey Júliától, szépséges Juliskájától: minek nevezzelek? A fennmaradt képek, a kortársi tanúságok szerint nem volt különösebb szépség, nem is értették, miért ra­jongott érte Petőfi. De számára nem volt szebb nő a földkerekén. Itt valóban a legszebb győzött? Ki tudja. Mó­dosítva a pápaválasztási formulát, a harmadik közvetítés után elmondhattuk: habemus regi­nam, van királynőnk. Kár, hogy a műsor minő­sége nem volt arányban terjedelmével, a ren­dezés ügyetlenkedése folytán sok volt az üres­járat. Nem így a kettes műsoron, ahol ezzel egyidőben Vitézy László riportfilmje ment a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokról, akikből lényegesen több van, mint szépségki- rálynő-jelöltből. Csányi László Beszélgetőpartnerünk: a popsztár (Vincze Lilla a hiányzó csapatról, egy rossz emlékű perről, az üzletember-vőlegényről) Kevés a jó film Őszre halasztják a cannesi fesztivált? A cannesi filmfesztivált már 45 éve májusban tart­ják, de most olyan híreszte­lések terjedtek el, hogy ezentúl ősszel vagy télen lesz a híres filmszemle. Mi­óta Michael Muillof, Cannes polgármestere idén tavasz- szal kicsit elhamarkodottan bejelentette, hogy 1993-tól a fesztivált szeptemberben rendezik meg, azóta az egész filmvilágot izgatja a hír, hiszen szeptemberben van a montreali, torontói filmfesztivál is. Ha pedig feb­ruárban tartanák, akkor az időpont a berlini fesztivállal esne egybe - aggódnak a filmesek. „Még semmi sem biztos - nyilatkozta Gilles Jacob, a. fesztivál főrendezője, a Die Weltnek. - Az év végéig a filmszakma vezetőivel, szí­nészekkel, rendezőkkel, producerekkel szeretnénk egyeztetni az időpontot. Fi­gyelembe kell vennünk a he­lyi adottságokat, az üres szállodai szobák számát, az időjárást, és a legfontosab­bat, a sztárok időbeosztá­sát. Sztárok nélkül ugyanis a fesztivál olyan, mint a bá­ránysült fokhagyma nélkül. A fesztivál színvonala egyre csökken, három-négy éve alig érkeznek díjazható alkotások. A májusi időpont az amerikai sikerfilmeknek túl késői, inkább elküldik azokat Berlinbe. Az európai produkciók főleg ősszel je­lennek' meg, "karácsonyi ajándékként”." Hat éve, 1985-ben volt a nagy találkozás Vincze Lilla és a Napóleon Boulvár együttes között. A következő esztendő­ben megnyerték az Interpop Fesztivált. Az énekesnő szép énekhangjával hamar meg­nyerte hallgatóságát és a fiata­lok kedvence lett. „Házassága” azonban a zenekarral öt év után fölbomlott. Ujja önállósult, s tavaly „Lilla—Czigi” címmel önálló nagylemeze jelent meg. — Hogyan tovább, Lilla? — Új szerződésem van a Quint Kiadóval, márciusban szeret­nék megjelentetni egy szólóle­mezt. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy mindörökre szólóénekes akarok maradni. Hiányzik a csapatmunka, úgy érzem, a zenekari közösség az én világom. — Ez a nyarad tehát kény­szerpihenő? — Köztes időszakban vagyok. Turnéra csak a lemez megjele­nését követően kerülhet sor. Cziglán Istvánnal még a ta­vasszal készítettünk egy önálló estet, hangulatos irodalmi beté­tekkel. Ezzel lépünk föl mosta­nában különböző helyeken. Tartjuk a kapcsolatot a közön­séggel, szívesen megyünk, ahová hívnak. — Úgy hírlik, nemrégiben bíró­sági pert nyertél. — Igen, hála Istennek, pont ke­rült az ügy végére. Áz „ügy”, sok rosszindulatú rágalom, ha­zugság jelent meg pár éve a sajtóban személyemről, pálya­futásomról. Két év telt el, s most a Fővárosi Bíróság másodfo­kon, „személyemhez fűződő jog megsértése” miatt elmarasz­talta az érintett kiadót, s 250.000 forint kártérítésre köte­lezte. — Lám, még most is fölzaklat­nak a rossz emlékek. Váltsunk témát: hogyhogy Vörösmarty kedvesének a nevét kaptad a keresztségben? — Ennek kedves története van. Drága szüleim - sajnos, korán elvesztettem őket - Lilla­füreden üdültek azon a télen, amikor édesanyám engem fo­gant, olyan szép emlékek fűz­ték őket a Palota Szállóhoz, hogy elhatározták: ha lányuk születik, Lillának nevezik el. — Kedvenc időtöltésed, hobbyd? — Imádok főzni, nemcsak a magyar, hanem az olasz, a francia és újabban a kínai konyhát is kedvelem. Rajongok a természetért, a kertészkedé­sért, s nagyon szeretem az álla­tokat, a macskákat, a kutyákat. Vannak perzsa macskáim, bár most éppen „albérletben” a pá­rom szüleinél. — Férjhez mentél? — Ó, még nem, menyasszony vagyok. — Nem titok, hogy ki a vőle­gény? — Nem, dehogy. Kovács Gyu­lának hívják, civil a pályán. Üz­letember. Szerencsére, mert az én üzleti érzékem nulla, ő azonban nagyon is két lábbal jár a földön. — Mit szeretnél elérni a követ­kező években? — Hogy kiköltözhessek a füs­tös városból. Nem azért, mert most ez a divat, hanem mert vágyódom a tiszta levegő után. És nagyon várom önálló lemezem kiadá­sát, amely arról szól majd, hogy az ember hol és hová tart. Rendkívül szeretem ezt a pá­lyát - amig van „kereslet” a hangomra, dalaimra, addig csi­nálom. U.G. Ferenczy-Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom