Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
6 PÚJSÁG 1991. július 27. — Néhány évvel ezelőtt - azt hiszem, ugyanezeken a hasábokon - megszólalt már és beszélt a sclerosis multiplexről - az SM-rői -, ami a központi idegrendszer, az agyvelő, gerincvelő, rendkívül súlyos megbetegedése. Jól tudom, hogy akkor alakult meg Szekszár- don az SM-klub? — Nagyjából pontos az emlékezete, valóban öt évvel ezelőtt jött létre az SM-klub, nem sokkal azután, hogy az idegosztály vezetését Szekszárdon átvette Varga Sabján Márta főorvos. Azóta évente 2-3 alkalommal jövünk össze és a klub tagjai nem csak azok, akik hosszabb- rövidebb -ideig vagy visszatérően nálunk kezelést kaptak, kapnak és ilyenként gondozásra szorulnak, hanem a hozzátartozók is. Vannak aztán úgynevezett pártoló tagjaink, akik a csekély tagdíj mellett - lehetőségeik - szerint anyagilag is támogatnak bennünket, amit nem győzünk köszönni. A programjaink nem kifejezetten csak a betegségről, a beteg életmódjának tudnivalóiról szólnak. Bár arról hangsúlyosan, mert őket meg kell tanítanunk arra, amit a cukorbetegek, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küszködök és magasvérnyomással szenvedők régóta tudnak - lévén utógondozásuk kiépültebb együtt élni a betegséggel. — Visszapillantva, menynyire volt akkor nyitott a család, a társadadalom és fogékonyak maguk a betegek a klubalapítás, működtetés szerény rehabilitációs gondolatára? — Nem panaszkodhatunk, különösen ami a családokat illeti, és ez azért igen jelentős, mert a gyógyításnak ők az első számú segítői, akik számolva betegeink lehetséges fizikai romlásával, lelkileg támogatják azokat, annak tudatában, hogy bőven adódik olyan eset, hogy az SM néhány, schubokban támadó rosszabbodás után leáll, olykor egész életre. A halálokok között egyébként nem szerepel a scle- rózis multiplex. — Az SM gyógyíthatatlan betegségként él a köztudatban, az átlagpolgár legfeljebb azt tudja róla, hogy főleg a fiatal felnőtteket, a 20-40 éveseket sújtja. Beszéljünk erről, meg a betegség tüneteiről is és a gyógyítás sikerének per pillanat kevés esélyű munkájáról, ami mégsem reménytelen, mivel személyre szóló kezeléssel elindítható azért egy lassú, regenerációs folyamat. Amiben majd azonos értékű az orvos, a beteg és a család szerepe — Azzal kezdeném, hogy az átlagpolgár ismeretei pontatlanok, mert ha a tudomány mai állása nem is teszi lehetővé még a teljes gyógyulást, komoly javulás érhető el. Annak ellenére, hogy az ideggyógyászatnak ez a területe elég feltáratlan nem csak idehaza, világviszonylatban is. Az SM-et 150 éve képes felismerni az orvostudomány, de mindezideig sem az okait, sem a teljes gyógyulás módozatait nem ismerjük, pedig a földgolyó számos igen jelentős tudományos központjában kutatják, egyebek között például New Yorkban is. Ezzel a kutatóközponttal, nekünk magyaroknak is kiépített kapcsolataink vannak, ezzel együtt módunk a tudományos együttműködésre. Mik a leggyakoribb tünetek? Homályos vagy kettős látás, beszédzavarok, a kezek és lábak gyöngesége, bizonytalan járás, reszkető kezek, zsibbadás, egyensúlyzavarok, fokozott fáradékonyság. Miután ezek a tünetek más betegségeknél is előfordulnak, és specifikus laboratóriumi leletekre bizton építeni nem lehet, időigényes, elhúzódó a diagnózis megállapítása. •— Országos adatok szerint hazánkban kilenc-tízezer fiatal felnőtt került eddig az SM-től testileg, ennek folytán lelkileg is szenvedők listájára. Mi a helyzet Tolna megyében, és vajon itt is az a tapasztalat, hogy a nők hajlamosabbak a sclerózis multiplexre? Van egyáltalán szerepe a hajlamnak? — A rendelkezésre álló adatok legfeljebb megközelítik a valóságot, országosan 10-15 ezerre tehető a betegek száma, Tolna megyében pedig 50-60-ra. Tény, hogy a nők kétszer annyian kapják meg a betegséget, mint a férfiak. Véglegesnek tekinthető magyarázat erre sincs még, azt viszont talán érdemes megemlíteni, hogy 20-40 életévük között főleg a mérsékelt égövieket sújtja az SM, míg a keleti népeknél ritkán fordul elő. Hasonlóan a hazai cigánylakosság körében is. Sajnos, nagyon sok kérdésre nincs még megfelelő válasz. — Ha azt hallja az ember, hogy egy betegség gyógyíthatatlan az orvostudomány mai fejlettségi fokán és legfeljebb a már megbetegedett, e miatt leszázalékolt ember életének megkönnyítéséről lehet szó, összeszorul a szíve, és a félelem, azt hiszem, nem csak a saját lehetséges fenyegettsége miatt bénítja meg. Mit lehet mégis reménykeltőként elmondani? — Mindenekelőtt azt, hogy nem fatális betegség a sclero- zis multiplex, mert a betegek normális élettartammal számolhatnak, nem is ragályos, mint a legtöbb vírusbetegség, aztán nem öröklődik, legfeljebb hajlamról lehet szó. S amit nagyon szeretnék kihangsúlyozni, az SM nem elmebetegség! Megelőzésére, tökéletes gyógyítására nincs még mód, de rendszeres kezeléssel, ellenőrzéssel, azaz gondozással az állapot stabilizálható. — Mit várnak Önök a gyógyítás vonalában attól a figyelemfelkeltésnek szánt szép akciótól, aminek beszélgetésünk napján Eger, Szilvásvárad, Miskolc, más városok, majd holnap, vasárnap Szekszárd is egyik állomása lesz? Az eddig elhangzottakból hangsúlyok nélkül is az tűnik ki, kulcs- fontosságú kérdés az SM-esek rehabilitációja, szocializácója, és ez nem megy közel az ezredfordu I lóhoz, egy erre a célra felépítendő központ nélkül. — Nagyon sokat várok. Ez a kerékpáros maraton, aminek fővédnöke Palotás János, a VOSZ szerintem nagyon harcedzett elnöke, szövetségben dr. Guseo András főorvossal, aki vezető személyisége annak a tudományos társaságnak, mely termékeny külföldi kapcsolatokkal is rendelkezve a hazai SM kutatókat fogja össze, garancia. Garanciát látok abban is, hogy a társadalom anyagi segítségét kérő, az ügy szolgálatára szólító maratonhoz akárki csatlakozhatott és csatlakozhat. A cél óriási: Magyar- országon is létrehozni olyan SM rehabilitációs központott - tervek szerint Gárdonyban 100 ággyal -, amilyen Európa minden fejlett országában működik már. Múlhatatlanul nagy szükség van erre a betegeknek testi-lelki állapotjavulást, a szakmának pedig oktatást biztosító központra, aminek ma ismert kivitelezési költségei másfélmilliárdot tesznek ki. Az egészségügyi kormányzatnak nincs ennyi pénze. Ezért született az alapítvány és szólnak a szívhez a vasemberek. Reménykedünk abban, hogy akármennyire leromlottak is az életviszonyok, lesznek olyanok, akik adományaikkal - legyen az bármilyen csekély - készek gyarapítani az SM Alapítványt. — Adjuk talán közre az alapítvány számlaszámát, de az SM Szervezetek Országos Koordinációs Tanácsának címét is, hátha lesznek, akik több információra kíváncsiak, mint amennyiről itt módunk van beszélni. — Nagyon szívesen. Az Alapítvány számlaszáma 299-98001, OTP 8193. A koordinációs tanácsé pedig Székes- fehérvár, Janicsár u. 11, irányítószám: 3000. — Ismeretei szerint mi mindenre nyílhat mód a létesítendő rehabilitációs központban? — Alig érintettük, de a kondíció megtartásához alapvetően fontos a rendszeres mozgás, a gyógytorna, a masszázs, de igen jó hatásúak a különféle hydroterápiás, fizikoterápiás kezelések is. Mindezekre az SM-esek nagy részének nincs lehetősége, mert országosan igen kicsik a rehabilitációs lehetőségek. Módot nyújt majd a megépülő rehabilitációs központ a személyiségre szabott gyógytornára, az izmok karban- tartásárá megfelelő segédlettel. De működik majd az intézmény keretei között logopédia, pszichoterápia, munkaterápia is. Úgy tervezik, hogy specialitásként alkalmazni fogják a világsikerként ismert Pető-féle konduktív tornát, a magnetoterápiát és a központ közelében lévő gyógyvizet is. — Azt gondolom, az elkövetkező időkben sokszor nyílik még alkalmunk szót ejteni erről a nagy vállalkozásról, aminek egyik nagyszerűsége abban van, hogy a kisemberek emberségére épít. És a kisemberek sokszor megmutatták már mire képesek. Kivánhatok-e mást, mint sikert? — Köszönöm, mert ez lenne a legtöbb. — Én is köszönöm, hogy beszélgettünk. László Ibolya A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Évközi 17. vasárnap „Embereknek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges” A mai evangéliumi szakasz (Jn 6,1-15) Jézus isteni pedagógiájával hozza tudomásunkra a fenti igazságot, ahogy az apostoloknak a kenyérszaporítás előtt. Itt a feladat: sokezer éhes szájnak kenyeret adni. A lehetőségek: öt árpakenyér és két hal. Figyeljük meg, hogy hozza a felszínre Jézus az apostolok elégtelenségének tudatát. Megkérdezi Fülöptől, noha - mint az evangélista írja - ő maga tudta, mit akar cselekedni: „Honnét veszünk kenyeret, hogy legyen mit enniök?” Fülöp mindjárt fölméri az igényt: „Kétszáz dénár áru kenyér sem elég, hogy csak egy is jusson mindenkinek.” András említi az öt árpakenyeret azzal a hozzátevéssel: „De mi ez ennyinek?” Három egymást követő mondatban egyre jobban kifejezésre jut, hogy lehetetlenség még csak gondolni is az éhesek jóltartására. Jézus, miután megteremtette elégtelenségük légkörét, elmondja parancsát: „Telepítsétek le az embereket!” Mit érezhették a tanítványok, amikor meghallották a parancsot? Igaz ugyan, hogy láttak már csodákat Kánában, mikor a vizet borrá változtatta, vagy a csodás halfogásnál. De itt lényegesen többről van szó. Jézusnak erre a többre való hatalma még nem nyilvánult meg előttük. A letelepítésre szóló jézusi parancs kilátástalanságának érzetét nem tompította tehát egy előző csoda sem. De az apostolok becsületére legyen mondva, hogy a teljes kilátástalanság tudatában is teljesítették Jézus akaratát. És a megszégyenü- léstől való félelem sem ölte meg bennük az engedelmességet. Mi sokszor úgy érezzük, hogy az evangélium lehetetleneket parancsol. Olyanokat, amik meghaladják erőinket, képességeinket, lelki fölszereltségünket. Van-e annyi szeretetünk Jézus iránt, mint amennyi az apostolokban volt? Ők így gondolkodhattak: Ha Jézus meri kiadni a teljesíthetetlennek látszó parancsot, akkor tesz is valamit. Kétségtelen, hogy kicsinek érezzük sokszor magunkat az előttünk álló problémák megoldására. Például egy-egy házassági bonyodalom elrendezésére. Vagy a korszellem diktálta bűnös szokások vagy divatok leküzdésére. Emberi tekintetek számba nem vevésére. Reménytelen helyzetekben is merni reménykedni, miként Szent Pál írja Abrahámról: „Ó a remény' ellenére is reménykedve hitt." (Róm 4,18) Akármilyen gyöngének tudjuk magunkat, próbáljunk előre lépni a hit, a jobbulás, a kibontakozás felé. Ez Jézus szava, ez az evangélium üzenete. Pápay József Röviden — A Fővárosi Bíróság bejegyezte a budapesti Szent István Bazilika - a Szent Jobb őrzési helye - teljes felújítását és fenntartását segítő adományok gyűjtésére és kezelésére létrejött A Bazilikáért Alapítványt. Az alapítvány számláját a Budapest Bank Rt. 208-27917 sz. alatt vezeti. Az alapítvány kéri az adakozók nagylelkűségét. Az adományok az adóalapból levonhatók.(M.K.) — A „Levéltári Szemle” 1991/2. számában Balogh Margit tanulmányát közli „A KÁLÓT és a demokratikus átalakulás - avagy egy katolikus mozgalom végnapjai” címmel. Gergely Jenő pedig „A szerzetesrendek 1950. őszi felszámolásának dokumentumai” címmel a Paritásos Bizottság jegyzőkönyveit teszi közzé (1950. szeptember 19. - november 15.). E dokumentumok eddig sem itthon, sem külföldön nem voltak ismeretesek, sem hozzáférhetőek a kutatók számára. (M.K.) — Az Országos Lelkipásztori Intézet füzete a közelmúltban jelent meg: „Ismertebb lelkiségek a magyar egyházban” címmel. 19 különböző régi és új lelkiségi mozgalmat, közösséget mutat be röviden: bencés oblátusok és obláták, ciszterci obláció, Szent Domonkos világi közösségei, ferences világi rend, piarista testvériség, Reg- num Marianum, újkatekumená- tus, Kalász, kát. karizmatikus megújulás, Hét Láng, Mária Műve, Házas hétvége, Vinculum caritatis,. Magyar Kolping Szövetség, Élet a Szentlélek- ben, Hit és Fény, Cusillo, taizéi közösség, Communione e La- borazione.(M.K.) A pápalátogatás helyszínei Esztergom A pápalátogatás első hazai állomása Esztergom, a magyar katolicizmus központja, a prímás székhelye. A múltba tekintve Esztergom volt első királyaink lakhelye, országunk akkori fővárosa IV. Béla idejéig. A Duna jobb partján fekvő város már a rómaiak idején is lakott település volt Solva Mansio néven. A Római Birodalom bukása utáni népvándorlás utolsó hullámában érkező magyarok előkelő nemzetségei telepedtek itt le. Géza fejedelem 970 körül tette át ide a szálláshelyét Fehérvárról, s ezzel Esztergom rangban az ország első településévé vált. Itt szülte Sarolta a fejdelemi sarjat, Vajkot, első királyunkat, aki a keresztségben az István nevet kapta. Az ország népét keresztvíz alá terelő szent király mindjárt uralkodása elején megszervezte a magyar egyházat, amelynek főegyházmegyéjévé Esztergomot tette, élén érsekkel, aki a magyar szentkorona országainak érsekei és püspökei fölött mindig elsőséget élvezett. Ő koronázta a királyt, így ő volt az ország első zászlósura, fő- és titkos kancellár stb. Okleveleinkben IV. Béla nevezi először prímásnak az esztergomi érseket, a magyar püspöki kar fejét és elnökét, bár hivatalosan csak IX. Bonifác pápa engedélyezte Kanizsai János érseknek és utódainak a „Magyarország prímása” cím hivatalos használatát (1393). A prímás előtti „herceg” toldatot III. Károly adományozta a mindenkori esztergomi prímás részére (1714). A város gazdasági és kulturális súlyát növelte, hogy Szent István uralkodásától a tatárjárásig itt verték a pénzt. III. Béla a középkori Magyarország legfényesebb időszakát jelzi, különösén Esztergom történetében korszakalkotó az uralkodása, és egyúttal építkezései: a királyi palota, a Szent Adalbert bazilika újjáépítése. Mindezt kiegészíti az írtásbeliség bevezetése, a kor élenjáró francia műveltségének meggyökereztetése elsősorban több ciszterci rendház - például Zirc, Pilis stb. - alapításával, itt készült Anonymus Gestája, Perugiai Bernát Esztergomi kódexe. Ezekben az esztendőkben raj- zottak ki magyar diákok a párizsi egyetemre, s még ki tudná felsorolni, mi minden erősítette az Európához fűző szálakat. IV. Béla először ideiglenesen, majd véglegesen átadta palotáját az érseknek (1256), s mivel a várat is neki kellett karbantartania, megtartotta korábbi rezidenciáját is. A mai várfalak nagy részét a XIV. század elején húzatta föl Telegdi Csa- nád érsek, később Bakócz Tamás, majd Várdai Pál érsekek végeztettek nagyobb szabású vár- és védőmű-korszerűsítést. Ennek - és Nagy Máté hadnagy hősiességének - köszönhetően a vár az első török ostromot kiállta, de 1543-ban - igaz, árulással, török kézre került, és - kivéve az 1595-1606 közötti rövid időszakot - a birtokában is maradt 1683-ig. A török hódoltságot megszakító, 1594-ben kezdődő ostrom harcaiban esett el Balassa Bálint. Oldalán küzdött Rimay János és Magyari István, a külföldiek közül Monteverdi, az olasz muzsika újjáalakítója éa Descartes, a jeles francia filozófus. A török közeledtével Várdai érsek először Pozsonyba, majd 1543-ban Nagyszombatba helyezte az esztergomi érsekség székhelyét, ahonnan csak 1820-ban, Rudnay Sándor prímás alatt került vissza. Amikor Mária Terézia 1763-ban visz- szaadta Esztergom várát Bar- kóczy érseknek, nyomban megbízta Canevale és Hilleb- randt kamarai építészeket egy új, várhegyi bazilika terveinek elkészítésével, de a munka csak a középkori maradványok elbontásáig jutott. Folytatására csak 1820-tól került sor Rudnay Sándor hercegprímás alatt, aki 1822-ben rakta le a bazilika alapkövét. Scitovszky János szentelte fel 1856-ban, zárókövét pedig Simor János érsek helyezte el 1869-ben. A Bazilika - főszékesegyház - 107 méteres hosszával, 100 méter magas kupolájával hazánk legnagyobb temploma. Kincstára ötvösművek ötvösművek és egyházi ruhák világhírű gyűjteménye. Itt őrzik a Mátyás-kálváriát, a királyi eskükeresztet (XII. század), a bizánci béke- csők-táblát (XI. század), számos érsek, többek között Pázmány Péter mellkeresztjét stb. Az egyházi ruhák gyűjteményében egy tucat XV. században készült kazula, Bakócz Tamás miseruhája, a koronázási miseruha és még számtalan hasonló érték található. Az Esztergomi Kersztény Múzeum hazánk legjelentősebb egyházművészeti gyűjteménye, amelyet Simor prímás alapított. Jelentős még a főszékesegyházi könyvtár, amelynek első darabjait Küküllői főesperes könyvei alkották (1383). És még mi mindenről nem szóltunk! Nem említettük az érseki palotát, a kanonoki házakat, Esztergom számtalan templomát, a nemesi és polgári építkezés megannyi emlékét - például Vak Bottyán házát -, amelyek oly meghitté varázsolják ezt az ősi, patinás várost. dr. Csonkaréti Károly Életre ítéltek Az SM-klub vezetője mondja Hét végi beszélgetés Mészáros Lajosnéval