Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

1991. július 24. Kisvállalkozók oldala PÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Vállalkozási kislexikon Telephely, munka­és tűzvédelem Ismét Szálkáról Szálka adottsága a kincse Egy önkormányzat a vállalkozásokért A vállalkozói tevékenységhez szükséges telephely lehet önálló bérlemény, vagy az illető saját háza, lakása - a választott ipari tevékenységtől és az al­kalmazottak létszámától füg­gően. Közismert, hogy a fővá­rosban és a megyeszékhelye­ken ma már szinte lehetetlen helyiséget bérelni, vidéken, a kisebb városokban és települé­seken valamivel kedvezőbb a helyzet. Az egyszeri használatba vé­teli díjon kívül évi bérleti díjat ál­lapít meg az önkormányzat - ha az ő tulajdonában van a he­lyiség -, amit azonban akár év közben is felemelhet. (Tavaly a tanácsok éltek is ezzel a joguk­kal: félévkor száz százalékkal emelték fel a díjat. Ebben az évben is lehetett hallani ilyen törekvésekről, a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok a vállalkozókra próbálják átter­helni - ha másként nem megy, a bérleti díjak formájában - pénzügyi bajaikat.) Elterjedt az a piaci szemlé­letű kiválasztási módszer, amely szerint licitálással dönti el a bérbeadó, kinek engedi át az épületet, a helyiséget. Aki többet ad, az kerül birtokon be­lül. így tehát a költségvetés el­készítésekor a vállalkozónak je­lentős összeget kell tartalékol­nia a telephely megteremté­sére, és mérlegelnie kell, hogy tevékenységével ki tudja-e gazdálkodni ezt a summát. Adott esetben meg kell gondol­nia, nem keres-e magának ol­csóbb, kisebb alapterületű mű­helyt, üzletet. Ha megszerezte, illetve saját házában kialakította a telephe­lyet, telepengedélyezési eljá­rást kell kezdeményeznie az önkormányzatnál, a KÖJÁI-nál, a tűzoltóknál és - ha IPOSZ-tag - a helyi ipartestületnél. Ezt az eljárást a 22/1982. XI. 26. Ip. Min. rendelet, illetve a 4/1971. Vili. 1. BM. rendelet írja elő bi­zonyos veszélyes szakmát űzők számára. Ide tartoznak a vasas szakmák, az asztalosok, az autószerelők, a kozmetiku­sok és többek között a kerami­kusok is. Ha egy későbbi elle­nőrzés során munka- vagy tűz­védelmi szempontból hiányos­ságokat tapasztalnak, az súlyos következményekkel járhat a vál­lalkozóra nézve. Pénzbírságtól egészen az iparengedély bevo­násáig terjedhet a büntetés. A vállalkozónak vizsgát kell ten­nie a megfelelő tanfolyamok el­végzése után, sőt, a rendeletek megkövetelik, hogy az ott szer­zett ismereteit alkalmazottainak is adja tovább. Erről a vállal­kozó által vezetett oktatási nap­lónak kell tanúskodnia. A tanfo­lyamokra az IPOSZ helyi szer­vezeteiben lehet jelentkezni. A munkavédelmi vizsga öt évre, a tűzvédelmi négy évre szól, s időről időre meg kell ismételni. Tűzvédelmi vizsgát minden bőrfestőnek, melegburkolónak, vegyi- és szőnyegtisztítónak, fényezőnek és mázolónak, gázöngyújtó-töltönek és javí­tónak, gázvezeték-szerelőnek, nyílt lánggal járó munkát vég­zőknek, hegesztőknek, húsfüs­tölőknek, parkettacsiszoló- és lakkozóknak, valamint teherfu­varozóknak feltétlenül kell ten­niük. A tűzvédelmi utasítást - amelyet jól látható helyre ki kell függeszteni a műhelyben - a vállalkozónak magának kell el­készítenie úgy, hogy a szakma sajátosságait abban figyelembe veszi. Ferenczy-Europress Szálka község polgármes­tere, Nagy Ferenc a képviselő- testülettel megegyező véle­ménnyel, elsőként írta alá azt a szándéknyilatkozatot, mellyel támogatja a megyei vállalko­zásfejlesztési központ létreho­zását. Ismert, hogy ez a köz­pont megalakult, megkezdte működését. Ami a szálkai vezetőknek a központ üzleti tervében különö­sen rokonszenvessé vált, az a kisvolumenű minőségi turizmus támogatása. Köztudott, hogy ebben a kis­községben ipar nincs. A mező- gazdasági termelőszövetkezet mőcsényi székhellyel működik, és ezen a területen szinte telje­sen visszafejlesztett gazdálko­dás folyik. A művelt földterület egy része szőlő, a másik fele erdő. A lakosság többsége nem óhajt mezőgazdasági tevé­kenységgel foglalkozni. Mi maradt tehát? Az adott­ság, a földrajzi fekvés, a táj. Ezt egyre inkább kincsnek tekintik a községért felelősséget érző la­kók és testületi tagok. Mindez­zel korábban nem foglalkozott senki kellő súllyal. Egyre sürge­tőbbé válik e kincs kiaknázása, kamatoztatása. Több alkalom­mal beszámoltunk az újabb és újabb érdeklődőkről, terveikről, elképzeléseikről. A 60 hektáros vízfelület, a tiszta levegő, a csend egyre nagyobb érdeklő­dést vált ki a különböző vállal­kozókból. Az önkormányzatnak mérle­gelni kell, mikor mit helyez elő­térbe, milyen ötletet támogat. Különösen az Istenvölgy, mint új „üdülőfalurész” kínál sok jó lehetőséget. Olasz, német, amerikai érdeklődők részéről az óvatosságot egyrészt a tulaj­donszerzési mód visszásságai is erősítik, másrészt a helyiek tartózkodása. A szálkaiak ugyanis nem akarják elfecsé­relni adottságukat, így kivárják azt az ajánlatot, ahol a legked­vezőbb módon tudják ezt kama­toztatni. Addig igyekeznek támogatni minden olyan helyi kezdemé­Az új kezdeményezések egyike: a szálkai alkotóház énektáborának koncertje a templomban nyezést, ami a falu életében meghatározó szerepet játszhat, legyen az a kereskedelem, a közlekedés vagy a kultúra terü­letéhez kapcsolható. A falusi tu­rizmus meghonosításának egyik legnagyobb akadálya, hogy nincs megfelelő program. Nem a szálkai adottságokra épül, hanem pusztán szállást kínál, esetleg étkezéssel a je­lenlegi vendégfogadás. Éppen ezért tartják jónak a Vállalko­zásfejlesztési Központ megyei irodáját, mert úgy tűnik, ez tá­mogatná a szálkaiak elképzelé­seit. Az önkormányzat tehát bíztatja a lakosságot, hogy for­duljanak e vállalkozási irodá­hoz, hogy közösen tudjanak in­dítani egy olyan idegenforgal­mat vonzó programot, amely­ben a lakosság mind szélesebb körben bevonható. így kiegé­szítő jövedelemforrássá válhat a meglevő adottság. Az önkormányzat segíteni akarja azokat is, akik Szálkára letelepedési szándékkal érkez­nek. Az első lakáshoz jutókat anyagi eszközökkel, a családi házat építőket kedvezménye­sen juttatják építési telekhez. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Szálkán az utóbbi évek­ben nem csökkent a lakosság száma. Ami a vállalkozásokat illeti, eddig leginkább kisiparosok je­lentkeztek különböző szak­mákban, ám a munkájukat könnyedén el tudják látni. Nagy Ferenc polgármester azt is megfogalmazta, hogy magának az önkormányzatnak is kellene vállalkoznia, megteremtve a le­hetőségét annak, hogy Szálka adottsága, kincse minél előbb csillogjon, messze vidékekről csábítva a szépre vágyókat.- dkj ­Vállalkozók Egy butikos Pakson Mit vállal a vállalkozó? Szekszárdion döntöttek a bérleti díjakról Jogszabályfigyelő A 81/1991 ,/VI.2l./korm. ren­delet a közforgalmú személy- szállítási utazási kedvezmé­nyekről szól. A jogszabály sze­rint évente egy alkalommal 50 százalékos menettérti utazási kedvezményre jogosult a lega­lább 3 hónapja munkaviszony­ban álló munkavállaló és csa­ládtagja a munkáltató által kia­dott igazolás alapján. Családtagnak minősül a mun­kavállalóval közös háztartás­ban együtt élő házastárs, eltar­tott nőtlen és hajadon gyermek 18. életéve betöltéséig, ameny- nyiben egyéb jogcímen ked­vezmény-igénybevételre nem jogosult. Az 5/1991 ./VI.2I./MÜM. ren­delet a munkavállalói igazolási alapról szóló 18/1976./XII.18./ MüM rendeletet módosította. A rendelet előírja, hogy a munkál­tató a dolgozó részére külön jogszabály alapján járó évi egy­szer 50 százalékos vasúti uta­zási kedvezmény igénybevéte­lét a MIL-lap „B” részének meg­jegyzés rovatába köteles beje­gyezni. KISOSZ - hírek Az 1991/92-es tanévben is indul a KISOSZ szerve­zésében szakképesítést nyújtó oktatás. A boltveze­tői, illetve vendéglátó üzlet­vezetői tanfolyam intenzív formában történik. A rész­vétel feltétele a szakmun­kásbizonyítvány. Új tanfo­lyami forma az idei tanévtől az élelmiszer-eladói állami szakmunkásvizsga. Az eltelt időszakban a keres­kedelemben végbemenő válto­zások hatására Pakson is több új butik nyitott. Ezek az üzletek nagyrészt a fiatal korosztályok öltözködési igényeit elégítik ki. Az egyik kivétel Till Jánosné - Eta - butikja az Építők útján, aki megpróbál disztingváltabb, a klasszikus ruhadarabokat ked­velők ízlésvilágának megfelelő kínálatot biztosítani. Tillné hosszú éveket töltött el a virá­gok között. Nagy szerepe volt a virágkultúra elterjesztésében Pakson. A virágkötészetben is a har­móniára törekedett, mint most a divatban. A kis üzlet tulajdo­nosnője elmondta, hogy először kalapüzletre gondolt, de ka­lapra az utóbbi években nincs akkora igény. Viszont továbbra is nagy hangsúlyt fektet a ki­egészítőkre. Egy sál, egy kalap, egy kitűző - teljesen más a ha­tás. — Az üzletben található ruhá­kat honnan szerzi be?- kérdez­tük Tillnét. — Nagyon jó partneri kapcso­latot alakítottam ki többek kö­A Ciba Geigy cég bemutatóra invitál, melyet a TSZKER RT-vel és a Tolna Megyei Nö­vényvédelmi Mérnöki Kamará­val karöltve, közös rendezés­ben, Madocsán tartanak ma délelőtt, ahol a házigazda a he­lyi termelőszövetkezet lesz. zött a MODI-val, az „S” Mo- del-lel. Rendszeres látogatója vagyok a divatbemutatóknak. Igyekszem saját boltomban is azt a kínálatot biztosítani, ami Budapesten is megtalálható. A ruhák minőségével szemben pedig igen magas követelményt állítok. — Ön szerint milyen a nyár di­vatja 1991-ben? — A pasztell színek dominál­nak. A ruhahosszaknál megta­lálható a rövid és a hosszú egyaránt. Ruhatárunkat az egyéniségünknek megfelelően alakítsuk ki, ez legyen a fő szempont. Az anyagok közül a selyem, a muszlin és a bőrbarát anyagok hódítanak. — Milyen ruhákat tudna aján­lani? — Az idénynek megfelelő ele­gáns kosztümöket és a hozzá­juk való blúzokat. Fiataloknak a nyári melegben 2 részes géz­ruhákat, szellős anyagokból készült overállokat, pamut to­pokat ajánlanék. Az elegáns darabokat kedvelőknek pedig a selyem és muszlin kétrészes ruhákat. A cég növényvédelmi prob­lémákra ajánl megoldást, vásár­lásra tesz javaslatot kedvez­ményes feltételek közepette. A délután egy óráig tartó program kilenckor kezdődik a művelő­dési házban. Gyakorlati bemu­tató és tapasztalatcsere is lesz. A nem lakás céljára használt, állami tulajdonú helyiségek bér­leti díjainak megállapítása min­denütt az országban kardinális kérdés, akár a vállalkozókat, iparosokat, szolgáltatást vég­zőket, akár az önkormányzato­kat vesszük alapul. Mi sem természetesebb, hogy ez a megyeszékhelyen is éppen így van. A kereskedő, a vállalkozá­sát elindító vagy folytatni szán­dékozó természetesen tudni akarja, milyen feltételek köze­pette végezheti tevékenységét, s mindazért mennyit tartozik be­fizetni a köz kasszájába. Nincs is ebben a kíváncsiságban semmi furcsa, hiszen milyen vállalkozás az, ahol nem kalku­lálják bele az üzletmenetbe a rezsiköltségek egyik legjelentő­sebbikét? Persze, mindez csak akkor lehetséges, ha arra az érdekeltek és az illetékesek kö­zött már létrejött a megállapo­dás. Ennek feltételeit tisztázandó - a hat szekszárdi kiskeres­kedő által a polgármesteri hiva­talnak benyújtott, bérleti díjakra vonatkozó javaslatát is figye­lembe vevő -, megbeszélésre került sor. Ezen részt vett Maj- tényi Miklós, az IPOSZ- ügyve­zetője, Kardos László fodrász, Németh Zoltán, a VGV megbí­zott igazgatója, Fülöp István, a VGV főkönyvelője, Sipos Már­ton osztályvezető, dr. Palkó László jegyző és Kocsis Imre Antal polgármester. A megbeszélés eredménye­ként a következőkre jutottak: Szekszárd várost három kör­zetre osztották be, melyben a kiemelt területen 100 százalék, a nem kiemelt területen pedig 80 százalék bérleti díjat kell fi­zetni. Az utcafrontra nyíló üzle­tek esetében szintén 100 szá­zalékos, míg az udvarra nyílók­nál 80 százalék a tarifa. Az üz­lethez kapcsolódó kiszolgáló helyiségre az üzletre kiszámí­tott díjtétel fele vonatkozik négyzetméterenként. Önálló raktárhelyiség esetén az adott körzet alapdíjának 30 százalé­kát számítják fel. Az l-es kör­zetben ez a díj megegyezik az üzlet bérleti díjával. Az alapvető szolgáltatást végző személy kapjon támogatást a díjtétel megállapításánál, szólt az egyezség. Ennek mértéke 50 százalék lehet. A bérleti díjak 1991 január elsejei állapotot vesznek figyelembe. A polgármesteri hivatal az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó intézmények bérleti díjának megemelését nem ja­vasolja . A három szekszárdi körzet pedig a következő lett: I.körzet, itt 350 Ft/négyzetméter havonta a bérleti díj: Belváros, Bezerédj utca, Béla tér, Zalka utca , Marx utca, Tinódi utca, Beloiannisz, Arany János, és dr. Szentgáli utcák mindkét oldala és az álta­luk határolt terület. Az első körzetben kiemelt: Garay tér, Széchenyi utca oldalai, Liszt tér, Beloiannisz utca 1-3, Mártí­rok tere, az 50-es bolttól az Arany János utca sarkáig. II.körzet: 200 Ft/ négyzetmé­ter havonta, és a II. körzetre jutó terület : Béri Balogh Ádám utca, Honvéd utca, Kecskés Ferenc utca, Tartsay utca, Pol- lach, és Damjanich utcák, Pince utca, Kadarka, Mérei, Babits, Munkácsy, Alisca utcák, a Csatári torok, és a Béri Ba­logh Ádám utca, Kövendi Sán­dor utca és Honvéd utcák mindkét oldala, és az általuk határolt terület. Kiemelt területnek ebben a körzetben az Arany János, Bajcsy utcák, a Tambov tér, Béri Balogh Ádám utca és a Csatári torok számít. A III.körzet az I. és II. kör­zeten kívül eső terület, itt 100 Ft/négyzetméter a havi díjtétel. A bérleti díj a szerint alakul, hogy az üzlet hol van. Növényvédelmi szakmai nap Madocsán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom