Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

Dombóvár és környéke Mi újság Gyula on? Kommunális adó Úgy döntött a képviselő-testü­let, hogy erre az évre kommu­nális adót vezet be a község­ben. Hogy mennyire a lakosság egyetértésével, azt bizonyítja, hogy mindenféle adónemet számbavéve május végéig majdnem teljes egészében be­fizették a rájuk kiróttakat. A be­folyt összegből így szilárd bur­kolatot kapott a 400 méter hosszú Rákóczi utca, 897 ezer forintos költséggel. Útépítés A már említett Rákóczi utcán kívül még ebben az évben há­rom utca is szilárd burkolatot kap. Erre minden előkészületet megtettek, hiszen az útépítés­hez már elkészültek a tervek. Az ellátás jó A község lakóit két áfész- és egy maszek üzlet látja el tejjel, kenyérrel és a háztartáshoz szükséges árúval. Nagyobb bevásárlásért Dombóvárra utaznak. Szolgálati lakás és iroda Az önkormányzati hivatal első emeletén szolgálati lakást alakítottak ki a körzeti megbí­zottnak, aki a hivatal mellett egy külön irodában fogadhatja az ügyfeleket. Májusig Kocsoláról járt ki hivatalába a rendőr, most azonban a gyulajiaknak is megnyugtató érzés, hogy hely­ben lakik és dolgozik a rend őre. Ravatalozó és út Tavaly novemberben adták át rendeltetésének az új ravata­lozó épületét. Az építkezéshez a pénzt a lakosság adta össze, s társadalmi munkában építet­ték föl. Folytatásként az idén májusban elkészült a temető­höz, illetve a ravatalozóhoz a 800 méteres út is. Az ehhez szükséges anyagot a termelő- szövetkezet ingyen szállította a helyszínre. Az építkezés az ön- kormányzatnak mintegy másfél millió forintjába került. Felújították a hidat Veszélyessé vált a Kossuth és Árpád utcánál a híd, így ezt az önkormányzatnak le kellett záratnia. Most ezt is felújították 240 ezer forintból, s visszadták a közlekedőknek. Emlékműavatás Várhatóan szeptemberben kerül sor annak a második vi­lágháborús emlékműnek a felál­lítására, mely a háborúban ele­sett gyulajiaknak állít emléket. Bár a szervezés még folyik, de az anyag már megvan. Mi a véleménye? Spengler Ferenc vállalkozó, képviselő Függetlenként került az ön- kormányzatba, nemrégen lépett be az MDF-be. Keszthelyen végezte az agrártudományi egyetemet, két és fél évet dol­gozott a Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinátban, aztán úgy érezte, nem neki való ez a kö­töttség, és édesapja tanítvá­nyául szegődött. Kerámiaformázásból és cse- répkályha-készítésből tett szakmunkásvizsgát, majd mes­tervizsgát. Azóta önállóan dol­gozik, 1987-től külföldi rende­lésre is. — Miért lépett be az MDF-be? — Mert egyetértek a céljaikkal, és szimpatizálok a benne lé­vőkkel. — Úgy érti, a Dombóvári szer­vezettel? — Igen. — Most jó vállalkozónak lenni Magyarországon ? — Erről, sajnos, szó sincs, messze nem tartunk még ott, ahol kellene, hogy jó gépekkel, jó munkát lehessen végezni. Minden éppen olyan bonyolult, mint korábban volt. Sokkal egy­szerűbb például, ha átjön a ve­vőm a kályháért, mert akkor az nem export. Azt elintézni, hogy kiszállíttathassam, nem éri meg, annyi a papírmunka. Most ugyan könnyebb jó minőségű anyaghoz jutni, de visszaesett a fizetőképes kereslet. Cserép­kályhából például az öt évvel ezelőttinek a tizede, ha van. — Mi a véleménye az önkor­mányzat működéséről? — Tanulgatjuk. — Kicsit részletesebben? — Még a várost sem tudtuk rendbetenni. — Úgy érti, a közterületeket? — Szerintem Szekszárdhoz képest Dombóvár tiszta és ren­dezett. Ez a város a hatvanas években rendes volt, mindenki gondozta a háza előtti területet. Az ember szenved a rendetlen­ségtől, senki nem nyírja a füvet, ok nélkül hosszabb ideig kint hagyják az emberek az építési hulladékot. Azt gondolom, a környezetünknek sokkal rende­sebbnek kellene lennie. A mai helyzetet most már a hivatalnak kellene kézben tartania. — A képviselők is tehetnének valamit. — Ez igaz, senki nem púpo- sodna bele, ha egy hét végén közösen rendbe tennénk a parkjainkat, tereinket. Attól se lenne senkinek baja, ha kivin­nénk egy láda sört, a városgaz­dálkodás pedig gondoskod­hatna a szerszámokról, mert a negyedik emeleten biztos ke­vés kasza, kapa, gereblye van. Bár náluk is elég gond van még, látom, hogy ülnek az em­bereik, nem dolgoznak. — Tudom, hogy más funkciói is vannak. — A Dombóvári Ipartestület elnöke vagyok, ez rám maradt, mint szamárra a fül, ezen kívül tagja vagyok a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány Kuratóriumának. — Milyen témákkal foglalkozik az ipartestület? — Rengeteg van. A kontár­kérdés például nem kezelhető, adó, SZTK, mindegyik megérne egy misét. A legfontosabb talán a hitel. A Start hitelről annyit ír­tak az újságok, mégsincs. — Hogyhogy nincs? — Olyan fedezetet kérnek rá, ami ha megvolna, minek kel­lene a hitel? — Család? — Két lányom és egy fiam van. A feleségem az utasellátónál üzletvezető-helyettes. Nincs fi­zetőképes kereslet, ezért nem is tudják privatizálni az üzletet. Pont annyit keres, mint '77-ben. — Hogy tudja beosztani az ide­jét? — Nyilván a saját munkám csúszik, ha ezt a négy évet vé­gig tudom csinálni, akad, aki folytatja... Dalmandi 3x jó Kitekintés Polgármesterek Felbach-ban 3. Dalmand nagyon vonzó falu­képének kialakításában, az itt lakók életfeltételeinek gazdagí­tásában korábban is kulcssze­repet játszott a DMK, a Dal­mandi Mezőgazdasági Kombi­nát. Ezzel magyarázható, hogy az önkormányzat megörökölte az együttműködés jó tapaszta­latait, a készséget is. A gazda­ság vezetői már a tanácsrend­szerben tudták, hogy nem a he­lyi tanács dicsőségére, hanem a dalmandiak javára, dolgozóik jobb közérzetének szolgálatára vannak, amikor a fejlesztésben szilárd anyagi háttérként vállal­nak részt. Egy valamivel nem sikerült megküzdeniök, a postai állapotokkal. A nagy forgalmat bonyolító postahivatal bérlőként a községháza hátsó traktusá­ban már régóta több, mint kor­szerűtlen és szükségjellegű. Minden elismerés az itt dolgo­zóknak, akik napi munkájukat a romosodó állapotok közepette is közmegelégedésre végzik. Megváltásuk közel. Úgy néz ki, hogy az önkor­mányzat rövidesen véget vet a kirakatba sehogyan se illő álla­potoknak. A községháza minta­szerűen ápolt, tágas parkjában - a megszokott régitől alig pár lépésre - új postahivatal épül, és erre az a garancia, hogy már folyik a tervegyeztetés. Sajnos, nem csatazaj nélkül, mert a 2,5 milliós beruházás költségeihez a postaigazgatóság - a fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy szabályai szerint - mindössze fél millióval járul hozzá. A kétmilliót az önkor­mányzat és a gazdaság „adja össze”, a posta mégis diktálni akar. Saját tervének elfogadta­tását szorgalmazza, a posta esetleges bezárásának lehető­ségével is „érvelve". Mi a he­lyiek kifogása a tukmált terv el­len? Nem harmonizál se a kör­nyezettel, se a községháza pa­tinás épületével, míg a Dal- mandon készült tervek eleget tesznek e kivánalmaknak. Ha számít ez valamit, az újságíró a Dalmandon elkészített terv megvalósításáért drukkol, mert valahogy neki sem tetszik, hogy az utcafrontra célszerűen ter­vezett főbejáratot jobbról és balról a mellékhelyiségek más­sal össze nem téveszthető ab­lakocskái „ékítik” környezetide­genen. Különböző nemzetiségi, il­letve nemzetközi német szer­vezetek és Baden Würtenberg tartomány meghívására három­napos tapasztalatcserén vett részt negyvennégy német test­vérvárosi kapcsolattal rendel­kező város polgármestere. Dombóvári a tapasztalatcse­rén Szigethi István alpolgár­mester képviselte. Részt vett a konferencián dr. Keller József és Házi Zoltán is - szaktaná­csadóként. A háromnapos ta­nácskozáson német polgár- mesterek, a tartomány főpol­gármestere és közigazgatási szakemberek tartottak előadá­sokat az önkormányzatokat fog­lalkoztató témákról. így például szó esett az önkormányzat és a piac kapcsolatáról, a vállalko­zások önkormányzati támoga­tásáról, továbbá a privatizálás­ról, sportfinanszírozásról, a kul­túra és a szociálpolitika kérdé­seiről. Önálló témakör volt a szemét- és szennyvízkezelés ügye, ami ott is sok problémát okoz, azzal a különbséggel, hogy jóval magasabb szinten. Beszéltek a felbachi példa­ként emlegetett lakáskoncep­cióról is. E témára érdemes lesz bővebben visszatérni, itt most csak annyit, hogy telket az önkormányzat ad, az épületet a város megrendelése szerinti vállalkozó vagy vállalkozók épí­tik. Tíz évre tart fenn magának a város bérlőkijelölési jogot, a bérleti díjat is az önkormányzat állapítja meg, a bérlő teherbíró­képességének megfelelően. Ezt három évente vizsgálják felül. Krimikrónika Éles vita után - késérvek Pénteken, a késő esti órák­ban - az időpont még nem tisz­tázódott pontosan - Tóth Mik­lós, Dombóvár, Dózsa György utca 15. szám alatti lakos, e ház előtt egy 22,5 centiméter ho- szúságú konyhakései a bal fel­karján megszúrta Horváth Imre, Dombóvár, Jókai utca 8. szám alatti lakost. A szúrást megelőző szóvál­tásról természetesen egymás­nak ellentmondó álláspontokat hangoztatnak, a vitának min­denesetre sajátos eldöntési módja, ha valaki észérvek he­lyett késsel kívánja azt eldön­teni. A szúrás olyan jól, vagy olyan balszerencsésen sikerült, hogy átvágta a sértett fő ütőe­rét, így az néhány méterre a helyszíntől összeesett. A men­tők kivérzett és sokkos állapot­ban szállították a dombóvári kórházba. Tóth Miklóst a rendőrség őri­zetbe vette. A vizsgálat folya­matban van. Kurdon láttuk, hallottuk Korszerű benzinkút Tavaly májusban még csak egy olajos-, benzineshordókból és gázpalackokból álló kis be­kerített lerakat volt Kurd hatá­rában, a Hőgyészről Dombó­várra vezető út mellett az áfész benzinkútja, aminek mára kor­szerű, normál és szuper ben­zint, gázolajat forgalmazó ben­zinkút van a helyén. Mindezt a változást az okozta, hogy a benzinkút magánszemély ke­zébe került. —Negyvenezer forintért vet­tem meg tavaly tavasszal az áfésztől a kutat, aztán 750 eze­rért átépítettem, december else­jén nyitottam - mondja a tulaj­donos, Szalai Attila, aki tudta, mit vesz meg, hiszen a katona­ság előtt itt állt alkalmazásban. - A forgalom jó, nemcsak a he­lyiek járnak ide, hanem a kör­nyékbeliek is, hiszen legköze­lebb csak Dombóváron vagy Hőgyészen tankolhatnának az autósok. A kút most európai színvo­nalú, földalatti tartályokkal, míg korábban hordókba fejtették a benzint, onnan mérték. A kör­nyék is szépen parkosított, lát­szik, hogy van gazdája. Óvoda és iskolafelujítás Kurdon és Csibrákon bizto­san nem lesz gond az óvodai szünet után, mert olyan jól ha­lad mindkét községben az in­tézmények felújítása. Kurdon például már a takarításnál tar­tanak. Elkészült az iskola épü­letének külső festése, átmázol­ták az abalakokat, kicserélték a Társadalmi munkában végzik az anyukák a tantermek takarítását Előbb benzin, aztán az olaj központi fűtés csöveit. A mun­kák irányítója egy helybéli kis­iparos, aki részben társadalmi munkában vállalta a kivitele­zést. Mintegy húsz szülő dolgo­zott azon, hogy a gyerekek rendes körülmények között tér­hessenek vissza a nyári szünet után. A társadalmi munka nagyságát mi sem fejezi ki job­ban, mint az a tény , hogy a két óvoda és iskola rendbetétele kikerül 270 ezer forintból. 1991. július 17. Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több­ezer évvel ezelőtti esemé­nyeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör­ténések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásol­ják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvé­nyeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.december 1. óta vezetett krónikájából. 1976. április 16. Az AFIT dombóvári szervizál­lomásának ünnepélyes át­adása. Az első terepbejárás 1973. november 29-én történt. Ma pedig az egykori kukorica­föld helyén Kovács Béla vezér- igazgató átadta az új létesít­ményt dr. Lantos Árpád igazga­tónak a városi vezetők, dolgo­zók és vendégek jelenlétében. Az új állomás berendezésénél élenjáró dolgozóknak dr. Lan­tos Árpád igazgató adta át a ju­talmat. Az állomás első veze­tője Kotánczy József mérnök lett. A gépkocsiállomány növeke­dése tette szükségessé a dom­bóvári szervizállomás létesíté­sét, amely rendelkezik mind­azokkal a korszerű berendezé­sekkel, műszerekkel, amelyek a gépkocsik javításának színvo­nalas ellátásához szükségesek. Az üzem telephelye megfe­lelő, a városból rövid úton és rövid időn belül elérhető, de könnyen megközelíthető a Dombóvár környékén lévő más településekről is. Ha későbbi időpontban szükség mutatkozik az igény szerinti bővítésre, erre a terület biztosított. Az építés módja könnyűszerkezetes, a Fémmunkás Vállalat GFT tí­pusú acélszerkezetet alkalma­zott. A létesítményt az AFIT technológiája alapján a Győri Tervező Vállalat tervezői készí­tették. Az állomás évente mint­egy négyezer darab gépkocsi javítására, ellátására képes. Berendezése jelenleg a legkor­szerűbb, például klimatizált fé­kezőfülke, oszcilloszkópos fék- hatásmérő, stb. Az általános technológia kialakításánál a karbantartások vertikális kielé­gítésére törekedtek. Az ügyfe­lek részére kultúrált váróhelyi­ség és büfé áll rendelkezésre. Az üzem dolgozóinak szociális ellátását étterem, öltöző, zu­hanyzó helyiségek biztosítják. Az építkezés generálkivitele­zője a Fémmunkás Vállalat volt, az alvállalkozó pedig a Dombó­vári Unió Ipari Szövetkezet. Részt vállalt a beruházás meg­valósításában kivitelezőként a tamási költségvetési üzem is. A külső út építője a KPM Közúti Igazgatósága volt. Az épületek kivitelezése negyvenmillió fo­rintba került. Jelenleg negyven dolgozóval működik, de jövőre beindul a második műszak, és akkor nő a létszám. 1976.május 22-30. V. 22-30. között került sor a hagyományosnak számító dombóvári napok megrendezé­sére. Az ünnepségek során lé­nyeges előrelépés is történt az ünnepségsorozatok fokozatos kiterjesztésével, ugyanis a Dombóvári Napok helyét az ennél tartalmasabb Dombóvár Környéki Napok foglalta el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom