Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-16 / 165. szám
1991. július 16. PÚJSÁG 5 Caterina Valente Caterina Valente, az ismert énekesnő, aki 12 nyelven énekel lemezre, Párizsban született 1931-ben, 1957-ben kezd fellépni. Nagy sikert aratott Casino de Paris című filmvígjátékával. Beszélgető partnerünk: Bencze Ilona A tévé hétről-hétre jelentkező sorozatában, a Szomszédokban hosszú idő után ismét feltűnt a népszerű színésznő, Bencze Ilona. A régi „új arc" láttán alighanem sokakban megfogalmazódott a kérdés, hogy csak a tele-regény forgató- könyve a ludas a hosszú kihagyásban, vagy más körülmény is? — Nem, nem, semmiféle más ok nincs - mondja derűs mosollyal. - Egyszerűen arról van szó, hogy ebben a sokágú történet-folyamban úgy alakult Alma (Fehér Anna) sorsa, hogy kilépett a légitársaságtól, s azóta ritkábban találkozom vele.. — Magánemberként mi a véleménye a sorozatról? — Hovatovább minden országnak megvannak a maga Szomszédai vagy Szabó családjai. S ha a Klinikának, a Dallasnak és a többieknek helyük van a képernyőn, miért ne lehetne ennek is? Mi a magunk hétköznapjaival, napi gondjainkkal foglalkozunk. — Az a hír járja, hogy megválik a Madách Színháztól. — Igen, ősztől „szabadúszó” színész leszek, bár eddigi szerepeimet továbbra is játszom majd régi színházamban. A válóok? Kevés feladatom volt, nem is reméltem, hogy a következő évadban több lesz. Nem utasíthattam vissza a másutt kínálkozó lehetőségeket. Kecskeméten két gyönyörű szerep vár: Molnár Ferenc Testőrében a színésznő, Shakespeare Szentivánéji álomjában pedig Hippolyta. A Vidám Színpadon is elvállaltam egy vígjátéki szerepet. — Azért nem lehetett könnyű az elhatározás: ott hagyni a biztos színházat a bizonytalan szabadúszásért. — Tizenkilenc év után érkezett el - közös megegyezéssel - a búcsú. Most, hogy legutóbb Zalaegerszegen vendégszerepeltem, Lady Macbethet játszottam, ráébredtem, hogy feltétlenül változtatásra, új arcokra, új emberekre, új rendezőkre van szükségem. Hála Istennek, úgy tűnik, szívesen foglalkoztatnak, ezért is mertem belevágni az újba, bár csakugyan kockázattal jár. — Szabadságom után egyébként Szegedre megyek, a Szabadtéri Játékokon a Macskákban lépek fel, aztán a Hild Udvarban egy vígjáték, a Két lány egy udvarban következik, s utána már Kecskemét, próbák ... Kapok lakást a színészházban, de ha úgy adódik, bármikor hazaugorhatok Pestre, lemértem, 45 perc az út. (szémann) Miniatűr holland könyv Az egyguldenes holland bélyegnél is kisebb a Virágoskert című 1673-ban írt költeményt tartalmazó könyv, amelyet árverésre bocsátottak. Kétszáz éve ezt a 13x9 milliméter nagyságú, 42 lapból álló kötetet tartják a világ legkisebb könyvének. Hogy is mondta? A választók emlékezete többnyire azt őrzi meg a politikusról, amit ígér. Ennélfogva minden választott feje fölött lebeg a számonkérés Damoklész kardja. Franciaországban kiadtak egy köyvet, amely az elnök beszédeit elemzi. íme, néhány tanulságos megállapítás a Francois Mitterrand szótára című kötetből. Az elnök beszédeiből a saját személyének hangsúlyozása domborodik ki, s ezt a megállapítást az elemzést végző intézet kutatói azzal támasztották alá, hogy Mitterrand szókincsében az ”én” kifejezés - a névelők után - a negyedik helyen áll. Az alapul vett 68 rádióbeszéd 305.124 szavát tüzetesen vizsgálva arra is felhívta a figyelmet, hogy elnöksége első hét esztendejében három igét használt a leggyakrabban a francia politika irányítója: a „lenni”, a „hinni”, és a „mondani” igéket. A személyes vélemény és a közösségi szellem érdekes párhuzama, hogy a túltengő „én” mellett a „mi” csupán a 23. helyen áll. A mitterrandi „én” a mindenek fölé helyezett „szuper-én” jele, és valamiféle „csúcsbetegség" tüneteként fogható fel - állítják fel a diagnózist a francia elnök beszéd- stílusának elemzői. Néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat A budapesti Néprajzi Múzeum az idén sokadszor, némiképpen átalakítva hirdeti meg az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot. A résztvevők azok lehetnek, akik szabadidejüket, fáradtságot nem kímélve arra fordítják, hogy szűkebb pátriájuk népi hagyományait felkutassák, rögzítsék, archívumba, múzeumba juttassák. A pályázatra olyan munkák adhatók be, amelyek eredeti ismeretanyagot tartalmaznak a falusi, paraszti életről, saját tapasztalat, helyszíni gyűjtés, vagy történeti, levéltári kutatások alapján. Kívánatos, hogy a pályázók a legtöbb megyében meghirdetett megyei néprajzi-honismereti pályázatra juttassák el elsőként a munkáikat két példányban. A pályázatokat közvetlenül is el lehet juttatni a Néprajzi Múzeumba. A feltételekről a megyei múzeumok adnak felvilágosítást. A pályázatnak felnőtt és ifjúsági tagozata is van. Az országos díjak l-től a IV. helyig a következők. Felnőtteknél: 10, 7, 5 és 3 ezer forint. Ifjúsági tagozaton pedig: 6, 4, 3 és 2 ezer forint. A pályázat beküldési határideje: 1992. március 15. A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárába a gyüjtésszervezéshez küldhetők: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 12. Eredmény- hirdetés 1992 májusában lesz. Győzött a technika Nem kell többé kaszkadőr? Ezentúl nem lesz szükség kaszkadőrre, ha beválik Hollywoodban a legújabb találmány. Arnold Schwarzenegger főszereplésével ezen a héten már kezdik is vetíteni az első olyan filmet - „Terminator 2: Judgement Day” (Az Ítélet napja) címmel -, ahol a veszélyes jelenetekben a kaszkadőr helyett szupermodern műszaki eljárást alkalmaznak. Az új, számítástechnikán alapuló eljárást George Lucas a Csillagok háborúja rendezője és cége, találta ki. A „Termina- tor”-ban például szerepel egy jelenet, amelyben Schwarzenegger Harley-Davidson típusú, nehéz motorján átugrat egy magas falon. Korábban eközben a kaszkadőrök az életüket tették* kockára. Ezúttal viszont Schwarzenegger dublőrjét motorra ültették és vastag kötél segítségével a kétkerekűvel együtt lassan felhúzták a falon. A digitális technika jóvoltából a filmről később letörölték a tartókábelt, a felvételt felgyorsították és máris kész volt a hajmeresztő filmrészlet. Az új eljárásra Stuart Robinson, a Lucas-cég egyik vezető szakértője szerint nagy jövő vár, hiszen az izgalmas és kockázatos felvételek - mint például emberevő cápák támadásai - veszélytelenül és mégis valósághűen készülnek. Ferenczy-Europress Szobor készül Karajanról Maurice Frantzen fémlemezből készíti a zenekar tagjait. Az együttest Herbert von Karajan (a háttérben) vezényli majd. TV-napló Beszélgetünk Pontosabban jelenlétünkben beszélgetnek, hol erről, hol arról, mert elszaporodtak az ilyen műsorok: néhányan befáradnak a stúdióba, helyet foglalnak és beszélgetnek. A néző természetesen nem tud résztvenni a beszélgetésben, a néző ül és néz, néha lankadó figyelemmel, máskor reménykedve, hogy valami olyasmiről lesz szó, ami érdekli, sőt meg is érti. Az egyik Napzárta előtti beszélgetésben, amikor a szovjet katonai objektumok hasznosításáról volt szó, maga a műsorvezető is megjegyezte, hogy kezdi nem érteni az egészet, pedig körülbelül százmilliárd forintos értékről van szó. Számok röpködnek, annyit azért megjegyeztünk, hogy egyedül Mátyásföldön ezer la- kásr van, de ezzel kész is, utána már nincs miről beszélgetni. Fodor János műsorában kényes témáról, az aidsről beszéltek a szakértők, köztük egy profi lemezlovas, azt szorgalmazták, hogy a kérdés kapjon nagyobb nyilvánosságot, mert a veszély folyamatosan növekszik, de vigaszként csak annyit tudunk meg, hogy van diszkó, ahol a belépőjegy mellé - nem tudni mennyiért? - óvszert is kap a vendég, de kérdés, hogy ezt biztatásnak kell-e tekinteni vagy elővigyázatosságnak. Általában nem jók ezek a beszélgetések, a néző nem lesz okosabb, hiányzik belőlük a viták feszültsége, csak tényeket kell tudomásul vennünk. A tudomány határain című ismeret- terjesztő magazin például annyi, egyébként hasznos, tudományos tényt közöl, amennyit a legtöbben megérteni sem képesek. Legföljebb a kép marad meg az emlékezetben, mint legutóbb az agysérültek rajzai: az egyik egy szép női arcban vízilovat és hasonlókat látott. Közben néhány perc megemlékezés Bálint Györgyről, aki most lenne 85 éves. Két rövid részlet egy korábbi műsorból; ennél többet érdemelt volna. Méltatást is, bár a kérdés óhatatlanul fölmerül: mit csinálna ma ez a humanista polgár? Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely mártírok sorát adta. Radnótit, Szerb Antalt, Halász Gábort, Gelléri Andor Endrét, s mennyit még! 1943 -ban halt meg Ukrajnában, 37 éves korában. Az a korszak pusztította el, amelyre ma néhányan mentséget keresnek. A varázshegy Még az NSZK-ban készült ez a több, mint ötórás filmsorozat, de Hans W.Geissendörfer vállalkozása alapjában reménytelen. Thomas Mann a princetoni egyetem hallgatói előtt elemezve regényét, abban reménykedett, hogy az utókor a század első harmadában megnyilvánuló „európai lelkiállapot és szellemi problem- tika dokumentumát” majd észreveszi benne. Ezt mindenképp, de valószínűleg ennél többet is. Mert ha helyenként túlméretezett is, klasszikus alkotás, regényként is, nemcsak dokumentumként. Pedig nincs „története”, látszólag annyi történik csak, hogy egy davosi szanatórium betegei fölött múlik az idő. Köztük van Hans Cas- torp is, aki körül felvonul a századelő minden rendű, rangú alakja. Settembrini a liberális gondolat jelképe, Naphta, a sakter fiából lett jezsuita, a dogmatizmust képviseli, alakját egyébként - köztudott - Lukács Györgyről mintázta Thomas Mann. Ők harcolnak Hans Cas- torp leikéért, de a világháború iszonyatában összeomlik minden, a davosi szanatórium elegánsan morbid, szecessziós világa is. Ami ebből filmre vihető, édeskevés, mert éppen azt nem lehet képekkel kifejezni, ami a regény lényege. Akik olvasták, motívumokra emlékeztek, de nem érezték a regény közegét, azt a fojtott atmoszférát, ami valószínűleg az igazi Davost is jellemzi. Néha vontatott volt, nehézkes, a hosszadalmas - a regényben is hosz- szadalmas - dialógusok megakasztották az egyébként is vékonyan csörgedező cselekményt, Madame Chauchat keltett ugyan némi illúziót, de Mynheer Peeperkorn-t, akit Haupt- mannról mintázott Mann, egészen másnak képzeltük, ám azért türelmesen kitartottunk három éjszakán át. Jobb lett volna nyugodt téli estéket választani a vetítésre, de így hozta a gyakran megfontolatlan műsorszerkesztés. Aki végignézte, annyit mindenképp megállapíthatott, hogy érdekesebb volt, mozgalmasabb, mint az elszaporodott beszélgetések, amelyekből rendszerint nem tudunk meg semmit. | Csányi László Szentendrei Teátrum Két év után fölébredt csipkerózsika-álmából a Szentendrei Teátrum. A varázsos hangulatú főtéren az idei nyáron ismét rangos programok várják a művészetek barátait. A kisváros azonban a szabadtéri színház „falain” túl is kínál színvonalas programokat. A Nosztalgia Kávéház művész szombatjai, a Barcsay Udvar jazz és folk-estjei, a Ferenczy Múzeum kiállításai egyaránt maradandó élményt ígérnek a látogatóknak. A kétéves kényszerszünetnek anyagi okai voltak. Most az Art Művészetpártoló Alapítvány képviseletében az Art Manager Kft az „egyszemélyes” házigazda, azaz a Szentendrei Nyár minden rendezvényének, kultúrális eseményének szervezője, lebonyolítója. Ahogy Szilágyi Zoltán, a Kft ügyvezetője mondja, míg egyik oldalon racionális gazdálkodással mindent megtesznek a költségek reális keretek közt tartásáért, másik oldalon következetesen ellenállnak az olcsó hakni, a kétes színvonalú kommersz-műsorok kísértésének. A Szentendrei Nyár augusztus 25-ig várja a hazai és külföldi vendégeket. (szémann) Ferenczy-Europress Interjú Mark Twain-t meginterjúvolta egy újságíró. Ecjyik kérdésére a humorista így kezdte á választ: — Amikor Madison elnökkel egy alkalommal beszélgettem ... — De kérem, Mr. Twain, ez lehetetlen, hiszen amikor Madison elnök volt, ön még nem is volt a világon! — Gratulálok. Maga az első újságíró, aki már akkor felismeri tévedését, mielőtt a cikke megjelent volna!
