Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-06 / 131. szám

„A vádak légből kapottak” Csurka­kommentárok Igazi műfaja az írás? Kommunistázni fog? A rend- ban azon a Pakson rendezett iro- szerváltás elmaradására mutat rá? dalmi esten, amelyiknek Csurka Netán a saját pártja által vezetett István író, országgyűlési képviselő kormányt kritizálja? Nos, tulajdon- volt a vendége. Csurka Istvánnal képpen egyik feltételezés sem va- készített írásunk a lap 3. oldalán ol- lósult meg a maga vegytisztaságá- vasható. ft házigazda: a KSZE A természetkímélő növényvédelem Nem furcsaság, hogy egy hazai növénytermesztésben élvonalban évő cég - mondhatni a növényvé- dőszer-forgalmazás révén poten­ciális környezetszennyező - ren­dez konferenciát a környezetvé­delmi világnapon a növényvéde­lem környezetvédelmi törekvései­ről, ugyanis a KSZE Rt. 19 éves mű­ködésének kezdetétől törekszik a környezetkímélő szerek és tech­nológiák terjesztésére. A KSZE Agrárfejlesztő és Keres­kedelmi Rt volt a házigazdája teg­nap a pécsi akadémiai székház­ban annak a tanácskozásnak, amelyen a növényvédelem külön­böző területein dolgozó szakem­berek vettek részt. Summázva a konferencia alap- gondolatát, kiemelhetjük, hogy miután az agrárágazat az, amely a leglényegesebben befolyásolja a természeti környezetet, ám a nö­vénytermesztésben elkerülhetet­len - szükséges rossz - a kémiai szerek alkalmazása, csak a fele­lősségteljes szaktudással és a kör­nyezetkímélő technológiák alkal­mazásával csökkenthetjük mini­málisra az egyébként minden ké­miai szer használata során fellépő káros hatásokat. (Folytatás a 3. oldalon.) Megszületett a vállalkozásfejlesztési alapítvány Heves viták után választottak kuratóriumot Tegnap délután maratoni ülésen megszületett a Tolna Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány, bár az még nem biztos, hogy a cégbí­róság ezen a néven bejegyzi az új szervezetet. Eddig ugyanis ideigle­nes jelleggel ugyanezen a néven működött az alapítvány, elképzel­hető tehát, hogy más nevet kell vá­lasztani. Ez esetben a név Tolna Megyei Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány lesz. Korábban az ideiglenes kurató­rium az alapítói csatlakozás határ­idejét május 31 -ben határozta meg. Tegnapelőtt tehát alapitó közgyű­lésre hívták össze azt a 76 céget, intézményt, önkormányzatot, vál­lalkozót, akik összesen több mint 2,5 millió forintot fizettek be az ala­pítvány számlájára. Mint már hírt adtunk róla, a regionális vállalko­zási központ üzleti tervét mind a Magyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány, mind az Európai Közösség Phare Alapítványa elfogadta, s így megyénk vállalkozási központja az elkövetkező három évben közel 500 millió forintot fordíthat gazda­ságfejlesztési célokra. (Folytatás a 2. oldalon.) Könyvhét Németkér lelke A fenti címen jelent meg id. Ha- nák Ottónak, a németkéri általános iskola nyugalmazott igazgatójának második kötete, melyettegnap dél­előtt mutattak be a megyei könyv­tár olvasótermében. A Kalocsa környékén született pedagógus évtizedeket töltött a nemzetiségi fa­luban. Nemcsak oktatással, ha­nem a helytörténet feldolgozásával is. Ennek első dokumentuma, egy monográfia, a község újratelepíté­se 200. évfordulója alkalmával, 1985-ben jelent meg. Amint azt a szerző is mondotta rövid bemutat­kozásában, kevésnek érezte a puszta, tényszerű adatok rögzíté­sét. Történetekkel, anekdotákkal, jellemző mondásokkal igyekezett bemutatni faluja lelkét. Ezek össze­gyűjtésében az általa 30 évig veze­tett helytörténeti klub tagjai voltak segítségére. Megjelentetésében pedig a helyi önkormányzat, a me­gyei és a paksi városi könyvtár. A kis kötet értékes darabja me­gyénk helytörténeti irodalmának. A bemutatkozást, melyet Elekes Eduárdné könyvtárigazgató kez­dett meg, Németh Judit és Orbán György színesítette előadómüvé- szetével.-s. -n. Paks és környéke 4. oldal Bokros főkötő, pántlika, szőttes Népviseleti kiállítás és bemutató a Völgység! Múzeumban A bonyhádi Völgységi Mú­zeumban megnyitották a „Sió­agárdi hímzések, szőttesek és viseletek” című kiállítást, me­lyet népviseleti bemutató és előadás kísért. Sióagárd be­mutatkozik annak a városnak, mely mint a tájegység központ­ja, eddig elég ritkán nyújtott er­re lehetőséget a leányvári sző­lődombok takarásában meg­bújó nagy múltú településnek, az ott élő népművészetnek. Doszpod János köszöntőjé­ben történelmi áttekintést adott, mely visszanyúlt I. Béla király idejéig, majd szólt a török hó­doltság alatti időkről, s mint ér­dekességet, elárulta azt is, a fa­lu valószínűleg az ágár szóból származtatja nevét, mely vízbe nyúló földnyelvet jelent. Rész­letesen elemezte a népművé­szet alakulását, a mintakincs, a színvilág formálódását, egy 1848-ból származó, titkos szakmai fogásokat rejtő köny­vet is bemutattak a kiállítás megnyitóján. A hímzés ugyan Bábozó gyerekek FOTÓ: ÓTÓS RÉKA százéves késésben van a szö­véssel szemben, de ezt a szí­nek, minták csodálatos kaval- kádja az agárdi viseletben fe­ledteti. A lila, bordó, kék, sárga és zöld a sióagárdi hímzés, szövés színvilága, sok-sok minta, ruha és gyöngy-a teljes népviselet felvonult Bonyhá- don. A legapróbbaktól az idő­sekig mindenki bemutatta ün­nepi viseletét, a sióagárdi álta­lános iskola citerazenekara és bábszakköre színes műsorral kedveskedett a megjelentek­nek. A kiállítás augusztus 30-ig te­kinthető meg a Völgységi Mú­zeumban.- szs ­A sióagárdi iskolások citerazenekara A legifjabbak viselete MÉT - nem megy a megye nélkül Változnak az idők, s ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy ma már egy értekezletről ki meri jelenteni annak szervezője: az nem érte el célját. A Megyei Érdekegyeztető Tanács megalakítása céljából ad­tak egymásnak ugyanis találkozót tegnap délelőtt Szekszárdon, a Szakszervezetek Házában a me­gye munkavállalóinak, munka­adóinak és önkormányzatának képviselői - pontosabban adtak volna, ha ezen utóbbi szerv jelen lett volna a három felet egy asztal­hoz ültetni kívánó rendezvényen. A hiányosságra, pontosabban a hiányzásra Krasznai Lajosné, a munkavállalói oldal soros elnöké­nek köszöntője után derült fény, s ezt követően gyakorlatilag hiába hangzott el a vitaindító, s hiába ve­tettek fel a résztvevők valós gondo­kat, illetve megfontolásra érdemes javaslatokat. A munkáltatók részé­ről Nagy Tibor az Országos Érdek­egyeztető Tanácshoz való kapcso­lódás szükségességére hívta fel a figyelmet. Morhauser Ádám, az épitők szakszervezetének titkára arra mutatott rá, hogy a megyében is válság van kialakulóban, s a fe­szültségeket valamilyen formában le kell vezetni. Fülöpné Szűcs Mária, a pedagógus-szakszervezet titkára hangsúlyozta, hogy bár Tolna me­gye még nem tartozik azon régiók közé, ahol legmagasabb a munka- nélküliség, de a kedvezőtlen válto­zás csak idő kérdése. Az egyébként jogos felvetések sorát Hopp János, a Medosz-titkár a következőképpen zárta: az ülésen bárki hosszasan so­rolhatná gondját-baját, ám az önkor­mányzat részvétele nélkül minden­nek vajmi kevés értelme van. Krasz­nai Lajosné befejezésképpen ugyancsak kifejezte sajnálatát a tá­volmaradás miatt: mint mondta, a megyei önkormányzat vagy nem érzi át a rendezvény fontosságát, vagy - amire gondolni sem mer - lebecsüli a szervezetet. -szá­Dél-Dunántúlon: Biztonságosabb jégeső-elhárítás A jégeső elleni védekezés hatékonyabb és olcsóbb módszerének alkal­mazását kezdték meg Baranyában, ahol annak idején az országban első­ként vezették be a rakétás jégeső-elhárítást. Atizenhárom évvel ezelőtt átvett szovjet módszert, a rakéták alkalmazását felváltó új - úgynevezett talajgene­rátoros - védekezés beindítása alkalmából rendezett tegnapi sajtótájékoz­tatón Fejes István, a Nefela Jégesőelhárító Egyesülés igazgatója egyebek közt elmondta, hogy a Franciaországban sikerrel alkalmazott eljárás a raké­ták nyújtotta húszszázalékos kárcsökkentés kétszeresét garantálja, és a vé­dekezési költség hektáronkénti csupán húsz forint a korábbinak harmin- cadrésze. A talajgenerátor hőáramlás útján juttatja a jégveszélyes fellegek közé a vízpárát apró jégkristályokká alakító anyagot, s a parányi jégszem­csék még a földet érés előtt elolvadnak, s nem tehetnek kárt a mezőgazdasá­gi kultúrákban. Mivel a talajgenerátoros módszer annál sikeresebb, minél nagyobb terü­leten használják, hatvannál több dél-dunántúli gazdaság részvételével gaz­dasági társaságot alapítottak elterjesztésére. Az egyesülési forma lehetővé teszi helyi önkormányzatok és magángazdák csatlakozását is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a védekezéshez szükséges előrejelzést biztosító, eddig is hasonló célokat szolgáló lokátoraival, műholdvevő és hírközlő be­rendezéseivel társult az egyesülésbe. A közelmúltban felépült új lokátorállo­mása, mely a Mecsek egyik legmagasabb pontjáról, a Hármashegyröl „fi­gyeli” a zivatarzónák kialakulását, nemcsak a jégesőelhárítást irányítja, ha­nem hasznos agrármeteorológiai szolgáltatásokat is nyújt a társulás tagjai­nak. A Balatontól a Dráváig több mint félszáz talajgenerátor kezdi meg műkö­dését a napokban, de az eljárást ki akarják terjeszteni Fejér és Bács-Kiskun megye Duna menti térségére is. Liberális klub Pakson A paksi Liberális klub követ­kező vitaestjét június 6-án - csütörtökön - 18 órakor tartja Oktatás, kultúra, sport címmel a városi művelődési központ klubtermében. Az est előadói: Nádori László (SZDSZ) és Nyerges Tibor (MDF) ország- gyűlési képviselők. S. 0. s. gyermekfalu Kőszegen S. O. S. gyermekfalut létesít Kőszegen az S. O. S. Gyermek­falu Magyarországi Egyesüle­te. A battonyai és a kecskeméti falut követő harmadik hazai gyermekfalu alapkövét június 8-án helyezik el, elkészültét 1992 őszére - 1993 tavaszára tervezik. A faluban 12 S. O. S. családban mintegy 80 elha­gyott és árva kicsi nevelkedik majd. Japán vulkán Harminchét halottja van ez idáig a Japán déli részén levő Unzen vulkán kitörésének, leg­alábbis a mentőalakulatok eny- nyi ember holttestét tudták fel­fedezni azon a hegyoldalon, ahol hétfőn az izzó kőtörmelék lezúdult. Eddig mindössze 22 holttes- tettudtak megközelíteni a japán önvédelmi erők páncélozott szállítójárművei a vulkáni hamu és forró kő borította helyszínen. Hétfőn olyan gyorsan zúdult le a láva, hogy az embereknek csak néhány perc állt rendel­kezésére a menekülésre. So­kakkal az végzett, hogy a forró mérges gázokat lélegezték be. Az áldozatok között vannak mentők és újságírók, de egye­lőre eltűntnek nyilvánították az egyik vezető francia vulkanoló- gust és fotós feleségét is, akik­nek szenvedélyei vulkánok ta­nulmányozása. Bringóvár néven nyitotta meg tegnap kapuit a Margitszi­get legújabb létesítménye. Ez az épület ad majd helyet a brin- góhintóknak, ezeknek a négy­kerekű, pedálos járműveknek, amelyek mára már elválaszt­hatatlan részeivé váltak a szi­geti látképnek. Az építtető és működtető Bringó Gmk tulaj­donosai elmondták, hogy a Bringóvár megnyitásának al­kalmából szombaton ajándék­kal kedveskednek majd min­den bringózónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom