Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
1991. június 5. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Ismételt árverés egy hónap múlva Másodszor talán sikerül... A Vendéglátó Vállalat privatizációja A sikertelen decemberi első forduló után most újabb árverésre készül a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat az előprivatizációs program keretében. Lapunkban is megjelent már az erre vonatkozó hirdetés, amely szerint július 5-én két szekszárdi, egy bonyhádi és egy tolnai üzlet kerül kalapács alá.- Mi változott december óta? - kérdeztük Bóvári Jánost, a vállalat igazgatóját.- Sok minden. Decemberben országos viszonylatban is a legelsők között voltunk, akik árverést hirdettünk. Az összes résztvevő tapasztalatlansága és az egész eljárás kidolgozatlansága nyomta rá a bélyegét az akkori akcióra, s így végül is nem kelt el az akkor meghirdetett két szekszárdi üzlet, a népművészeti bolt, és a Garay borozó. Az azóta eltelt fél év tapasztalatai most sokat segítenek, s nemcsak mi, hanem az Állami Vagyonügynökség is jóval felkészültebb, mint akkor volt. A legapróbb részletekig kidolgoztuk az árverési anyagot, az érdeklődőknek sokkal bővebb tájékoztatást tudunk nyújtani a feltételekről, ugyanakkor megköveteljük a pályázóktól a banki igazolást vagy Ígérvényt, hogy csak azok indulhassanak az árverésen, akik ténylegesen rendelkeznek a szükséges forrásokkal.- A decemberi árverésen a Garay borozó először elkelt, aztán mégsem. Hogy is történt ez?- Az üzletre egyetlen jelentkező akadt, a Kárpátia Kft, így a kikiáltási áron kapták meg a Talán a bejárat is hamarosan szebb lesz megvásárlás jogát. Amikor azonban a szerződéskötésre került volna sor, kiderült, hogy nincs meg a szükséges pénzük, így az üzlet a miénk maradt, a Kárpátia letétbe helyezett bánatpénze viszont elúszott.- Van-e változás a feltételekben most, hogy másodszor hirdetik meg ezeket az üzleteket?- A bonyhádi és a tolnai egység most először kerül árverésre, de a két szekszárdi ingatlanra is lényegében változatlan feltételek vonatkoznak, ahogy azt az előprivatizációs törvény előírja. Hirdetésünkből azonban kitűnik, hogy a népművészeti bolt korábbi 15 millió forintos kikiáltási ára most 12,5 millióra változott. Ez igényel némi magyarázatot. Miután a Garay udvar rendezése során lebontották a volt tankonyhát és raktárt, így a Holstein sörözőnek nem maradt raktára. Erre a célra a népművészeti bolt hátsó traktusából választottunk le egy 32 négyzet- méteres részt, tehát a csökkent alapterület miatt változott az üzlet kikiáltási ára. Az igazán értékes, 87 négyzetméteres utcai front viszont megmaradt, és továbbra is eladó.- Van-e érdeklődés a meghirdetett üzletek iránt?- Igen, többen kerestek már meg bennünket személyesen, vagy telefonon. A legnagyobb az érdeklődés a népművészeti bolt iránt, de azért van a másik három üzletre is jelentkező. Az árverésig persze még hátra van egy hónap, addig sok minden történhet.- Eszerint van rá esély, hogy most elkelnek ezek az üzletek?- Ezt nagyon szeretnénk. A vállalkozók számára nyilván vonzó, hogy - a bonyhádi Fortuna presszó kivételével - az árverésen a tulajdonjogot lehel megszerezni, hiszen közismert, hogy az üzletek túlnyomó részénél csak a bérleti jogot nyeri el a győztes pályázó. Azt hiszem, nemcsak mi, hanem valamennyi szekszárdi örülne, ha a népművészeti bolt sorsa végre rendeződne, mert régóta rontja már a városközpont képét, alaposan elüt a szépen rendbe hozott épülettől. Azt is tudni kell azonban, hogy a vállalkozónak kell majd a homlokzatot a műemléki felügyelőség által meghatározott módon átépíteni, ehhez az épület eredeti külsejének megfelelő nyílászárók már korábban elkészültek, s a kikiáltási ár ezek értékét is tartalmazza. —árki— Fotó: Ótós Réka Szép épületben - egyelőre csúf üzlet Jogszabályfigyelő A 9/1991. (V.16.) KHVM. rendelet a saját gépjármű hivatalos használatáért járó költségtérítést módosította. A vállalkozó továbbra is 500 kilométert számolhat el saját, vagy alkalmazottja tulajdonában lévő gépkocsi használata esetén. E felett csak útinyilvántartás vezetése mellett lehet költséget elszámolni. Személygépkocsi esetén elszámolható 1991. május 16- tól 6,50 forint/kilométer, továbbá üzemanyag-felhasználás címén 10 liter/100 kilométer üzemanyag ellenértéke. Ez a 86-os benzinnél 5 forint/kilométer, a 92-es benzinnél 5,30 forint/kilométer, a 98-as benzinnél 5,60 forint/kilométer, az ólommentes benzinnél 5,50 forint/kilométer. A 4/1991. (V.21.) NGKM. ren delet az 1991. II. félévi fogyasztási cikk globálkvótát szabályozza. A rendelet kimondja, hogy az engedélykérelmet 1991. június 19-től kizárólag tér- tivevénnyel ellátott ajánlott levélben lehet benyújtani az NGKM Engedélyezési Főosztályához. A 13/1991. (V.21.) PM rendelet a települési hatáskörbe tartozó adók, és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szól. A14/1991. (V.21.) PM. rendelet az illetékek kezeléséről és könyveléséről rendelkezik és irányadó azoknak az igazgatási és bírósági szolgáltatási díjaknak a kezelésére is, amelyeket külön jogszabály rendelkezése szerint illetékbeszedési számlára kell fizetni. Indul a START-hitel Pályázatok a munkanélküliség ellen A Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működik a Munkaerőpiaci Bizottság, amely a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében különböző - esetleg a vállalkozók figyelmére is érdemes-pályázatokat hirdet. Lehet pályázni például szellemi termékkel, amely egy-egy térség, település fejlesztési programját adja, ezen belül természetesen kiemelt hangsúlyt kapnak a munkanélküliség megelőzésére, új munkahelyek teremtésére vonatkozó javaslatok. Külön figyelmet érdemelnek az elhelyezkedést megkönnyítő információs szolgáltatások és a munkanélküliek képzésének, átképzésének megoldására született elképzelések. Fontos területe a munkanélküliek foglalkoztatásának a közhasznú munka, ennek keretében erdőtelepítések támogatására lehet pályázni. A részletes feltételek a Munkaügyi Közlönyökben jelennek meg, a pályázatokat benyújtani pedig a Tolna Megyei Munkaügyi Központhoz lehet. Mit kell tudni az új számviteli törvényről? A viharos parlamenti szavazások sorában meglepő egyetértéssel született meg a napokban az új számviteli törvény. A jelenlévő képviselők egyhangúlag szavazták meg azt az új jogszabályt, amely a szakértők szerint a feje tetejéről végre a talpára állítja a hazai vállalkozások egész számviteli rendszerét. Dr. Sugár Dezső helyettes államtitkárt kérdeztük a törvény részleteiről.- Mi a legjelentősebb különbség a korábbi számviteli rendszerhez képest?- A még most is érvényben levő számviteli szabályok elsősorban a költségvetés szempontjait szolgálják, és csak kevéssé, vagy alig alkalmasak arra, hogy tükrözzék egy vállalkozás vagyoni, jövedelmi -helyzetét. Az eddigi előírások olyan mértékben térnek el a fejlett piacgazdaságokban alkalmazottaktól, hogy egy nyugati üzletembernek hiába prezentálják az egyébként jól működő vállalkozás adatait, ő azzal nem tud mit kezdeni, nem tudja értelmezni. Ezért is terjedtek el az utóbbi időben a magyar számviteli adatokat átalakító fordító- programok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy nálunk befektetni készülő üzletember valós képet nyerjen a kiszemelt vállalatról. Az új számviteli törvény két legjelentősebb eltérése a korábbi előírásokhoz képest az amortizáció elszámolásának teljes átalakítása és a céltartalékok képzésének lehetősége. Ami az előbbit illeti, az hosszú évek óta vajúdó ügy, amit végre megnyugtató módon sikerült rendezni. A mostani amortizációs szabályok közismerten torzak, a valós értékcsökkenésnél sokkal lassabban lehetett leírni az elhasználódott állóeszközöket. Az irreális leírási kulcsok miatt gyakran a valós költségeik miatt is adóztak a vállalatok, ami nyilván tarthatatlan állapot. A céltartalékok képzése azon a feltételezésen alapul, hogy a vállalkozónál senki sem tudja jobban megítélni a különböző követelések kockázatát. A jövőben a vállalkozó maga minősítheti különböző követeléseit, és adózatlan nyeresége terhére céltartalékokat képezhet.- A számviteli szabályok változása jelentősen csökkentheti a költségvetés bevételeit. Mind a gyorsabb amortizáció, mind a tartalékalap képzése megnyirbálja azt az adóalapot, ami után a vállalatok adóznak. Egyes becslések szerint ez az első évben akár 30-40 milliárd forintot is jelenthet. Ebből következik, hogy - legalábbis átmenetileg - az adókulcsok növelésével kísérelik kiegyensúlyozni a hiányt. A számviteli törvényben azonban ezek a tételek érthetően nem szerepelnek, így most a vállalkozók bizonytalanságban vannak, mire is számíthatnak valójában.- Az átmeneti időszakot meghatározó intézkedések az új nyereségadó-törvénybe kerülnek. Az átmeneti intézkedésekre feltétlenül szükség van, és nem lett volna helyes mindezt a számviteli törvénybe beépíteni, majd emiatt azt évente módosít- gatni. Számításaink szerint három év alatt kialakulhat az egyensúlyi állapot. A vállalati jövedelmekből ugyanis hosszabb távon semmiképpen sem többet, hanem épp kevesebbet akarunk központosítani, és ennek egyik eszköze ez a most elfogadott törvény. A számviteli törvény hozzájárul a gazdasági tevékenység régóta hiányolt nyilvánosságának megteremtéséhez is. Az éves gazdasági beszámolót ugyanis könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni, és a cégbíróságon bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. P.É. KISOSZ-hírek A Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Szervezete (volt KISOSZ) ősszel ismét indít vendéglátó üzletvezetői és boltvezetői szakképesítést nyújtó tanfolyamot. Erre minden működő vagy leendő vállalkozó jelentkezhet, aki a 18. életévét betöltötte, illetve általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A tanfolyam intenzív jellegű, időtartama várhatóan 3 hónap. A Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Szervezete első kihelyezett irodáját 1991. június 3-án Pakson, a Dózsa György u. 79. szám alatt indította. Az iroda célja és feladata a működő és újonnan alakuló társas vállalkozók részére tanácsadás, szolgáltatás, kiállítás, bemutató szervezése, jogi, pénzügyi, adóügyi információk biztosítása, hitelek szervezése. Zöld utat kapnak a magánpatikák Egy múlt évi népjóléti miniszteri rendelet lehetővé tette magán-gyógyszertárak létesítését. Új - nem privatizált - magánpatika alapítására eddig 147-en adtak be kérelmet az Országos Gyógyszerészeti Intézethez, közülük 58 vállalkozó már zöld utat kapott, köztük egy Tolna megyei is.- Kik kaphatnak engedélyt? - kérdeztük Dr. Várszegi Lászlótól, az OGYI munkatársától.- Kizárólag szakgyógyszerészi képesítéssel rendelkezők pályázhatnak. Több igényt is el kellett utasítanunk, mert asszisztensnő vagy szakjogosítvány nélküli magánvállalkozó jelentkezett. De el kell utasítanunk azokat is, akik nem felelnek meg a rendeletben előírt valamelyik tárgyi feltételnek. A szakhatósági engedélyt az OGYI adja ki, a működési engedélyt pedig a Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete.- Korlátozzák az üzletek gyógyszerforgalmazását?- Nem. Minden olyan terméket árulhatnak a magánvállalkozók is, amelyet a többi gyógyszer- tárban forgalmaznak. Az 58 boltból 15 szűkített jogkörű. A készülő jogszabály szerint ezeket a boltokat öt év alatt kell teljes jogú gyógyszertárakká fejleszteni. Újvári Gizella Ferenczy-Europress Kisiparosok külföldi képzése Az Ipartestületek Országos Szövetsége a szaktárcák bevonásával kezdeményezi a mestervizsga visszaállítását. A vizsgáztatásról szóló törvény tavalyi eltörlése óta érezhetően csökkent a szolgáltatások szakmai színvonala, ezért elengedhetetlennek tűnik a mestervizsga. Bár kormányzati döntés még nem született az ügyben, a magyar szakemberek már tanulmányozzák a német kisipari vizsgáztatás módszereit. Hároméves program keretében Németország szellemi és gyakorlati segítséget nyújt hazánknak a szakmunkás- képzéshez. Az IPOSZ a németországi kis- és középüzemi kamarák tapasztalatainak felhasználásával kívánja megújítani a szakemberképzést. Német részről azért vállalták a partneri viszonyt éppen ezzel a szövetséggel, mert egyrészt ez képviseli azt a középréteget, amelyet a németek támogatni kívánnak, másrészt mert az IPOSZ már kiépült, országos struktúrával rendelkezik. Az ipari tanulók sokoldalú képzése érdekében szeptembertől 12 iskolában úgynevezett IPOSZ-osztályok alakulnak, amelyekben a tanulók már az új tanterv szerint a kőműves, szobafestő, CNC forgácsoló, villanyszerelő, számítás- technikus, bútor-faipari, fodrász és köz- pontifűtés-csőhálózatszerelő szakmát sajátítják el. Ezek a mesterjelöltek alaposabb szaktudásra tesznek majd szert, mint korábban végzett társaik. Az iskolapadból már régen kikerült iparosok is rákényszerülnek arra, hogy tudásukat állandóan bővítsék. Ennek érdekében a német kormány 8,4 millió márkát fordít a magyar szakemberek németországi továbbképzésére. Jól bevált módszer szerint azokat hívják meg, akik vállalják, hogy hazatérve, úgynevezett „multip- likátorként” továbbadják megszerzett szakmai ismereteiket. Idén 14 szakmában mintegy 200 multiplikátort fogadnak a német kamarák. Az egyezmény értelmében lehetőség nyílik a szakmától független, általános tudnivalók elsajátítására is. Az „Egzisztencia alapítási tanfolyamon" a vállalkozások működéséhez elengedhetetlenül szükséges marketing, üzletkötési, anyagbeszerzési, munkaszervezési, közgazdasági, könyvelési, adózási és pénzügyi ismereteket sajátíthatják el a résztvevők. Domi Zsuzsa Ferenczy-Europress
