Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. június 5. Dan Quayle Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) Az alelnök különrepülőgépe röviddel 12 óra előtt landolt a magyar és amerikai nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A magas rangú vendéget Somogyi Ferenc külügyi államtitkár üdvözölte a repülőtér betonján, majd a vendégek és vendéglátók gépkocsiba szálltak és a Flősök terére hajtottak, ahol Dán Quayle koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművénél. A katonai tiszteletadás mellett megtartott koszorúzás után az amerikai alelnök Raoul Wallenberg emlékművét tekintette meg. Dán Quayle és kíséretének autókonvoja innen a Kossuth Lajos térre, az ünnepélyes fogadtatás helyszínére indult. Az alelnök útközben, a Margit-hid budai hídfőjénél megállította fekete Limuzinját, s elbeszélgetett az ott várakozó emberekkel. A Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren államfőnek kijáró ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással fogadták Dán Quaylet. Az úgynevezett egyszerűsített protokollnak megfelelően az amerikai és a magyar Himnusz elhangzása után az alelnök vendéglátója, Szabad György társaságában ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt, majd a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen bemutatták a fogadtatási ünnepségen megjelent magyar, illetve amerikai személyiségeket. Magyar részről az ünnepségen megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter is. Röviddel ezután a Parlamentben megkezdődtek Antall József kormányfő és Dán Quayle megbeszélései. Kocsis Tamás: Jugoszlávia darabokra törik? (3.) A suttogva mesélt viccek közé tartozott egykor a derék zágrábi háziasszony álma, aki izgatottan ébresztgette férjét: „Franjo, gyönyörűt álmodtam.” Mire Franjo morcosán: „Mit, te drága asz- szony?” A feleség felelete csupa lelkesedés: „Vonaton utaztam Zágrábból Belgrádba!” A férj még mindig borús: „De Savka, annyit utazol Zágrábból Belgrádba vonaton, ahányszor csak akarsz.” Savka végső érvként rávágja: „De útler véllel!” A vicc ma nem áll messze a valóságtól, sőt a maga módján az élet riasztó valósága meg is haladta a tréfát: útlevél ugyan még nem kell Horvátország és Szerbia határán, de az elmúlt hetekben már menekültek át szerbek a Dunán csónakon, rejtve, éjjel az egyik köztársaságból a másikba. Sőt, nyílt csaták is zajlottak - szerencsére eddig csak „miniháborúk” - horvátok és szerbek között, esetenként a jugoszláv szövetségi hadsereg részvételével is. A jugoszláv válságnak van egy nagyon sajátságos kárvallottja: az ország idegenforgalma. Szezonkezdetvan, s a turizmus gyakorlatilag összeomlott. Jankó Vranycza- ny-Dobrinovics norvát turisztikai miniszter most elkészült elemzésében emlékeztet arra, hogy Horvátország tavaly - s ez szűk esztendő volt az Adria szennyeződése és a már akkor is jelentős belső politikai feszültségek miatt - 1,6 milliárd dollár bevételhez jutott idegenforgalomból. Ez - adatai szerint - négyötöde egész Jugoszlávia ilyen jellegű jövedelmének, hisz az ország első számú csábereje a tenger, a tengerpart nagy része pedig horvát terület. De már 1990-ben 50 százalékkal csökkent a nyilvántartott vendégéjszakák száma az előző évhez képest. Mások másként számolnak. Belgrádi statisztikák szerint egész Jugoszlávia tavalyi idegenforgalmi bevétele elérte a 3 milliárd dollárt is, amit 20 millió külföldi költött el. Az idei várható forgalom lényegén azonban nincs vita: az üdülőhelyek üresek, holott ilyenkor már nemcsak az első fecskék szokták megszállni az Adria déli szigeteit, partvidékét. Martin Mihanovics, Split, a legnagyobb dalmát város polgár- mestere úgy számol, hogy elégedettek lehetnek helyileg és országosan is azzal, ha az összbevétel el fogja érni a tavalyi felét. Pedig a szlovénokkal közösen Horvátország már kitalálta - az egész Jugoszláviában érvényes dinár mellett - a Közös Piac értékmérőjéhez, az ECU-hoz igazodó, konvertibilis eurodinárt is, hogy legalább anyagi előnyökkel csábítsa a külföldieket. Ők azonban nem jönnek. Az első számú ok természetesen a politikai bizonytalanság, a határtól, az országutakon, a vasútvonalak mentén és magukon az üdülőhelyeken. A plitvicai tavaknál húsvétASKALA ÁRUHÁZ DIVATOSZTÁLYÁN A NYÁR SIKERÉT KÍNÁLJUK! Márkás női, férfi fürdőruhák, strandruhák. Divatos rövidujjú ingek, pólók sokféle színben. Bermuda nadrágok, sortok, márkás szabadidőruhák. Divatos fehémemű-gamiturák. Spanyol és Triumph hálóingek, pizsamák és köntösök. Ráadás: Egyes pólók, fürdőruhák és Triumph bakfisalsók 30% árengedménnyel. Die Colour Family w. kor voltak fegyveres incidensek, Splitben már a hagyományos szezonkezdés napjaiban. Portorozs környékén, ahol „boldog békeidőkben" 1,5 millió vendégéjszakát tartottak számon évenként - főként jól fizető németeket, orsztrákokat, olaszokat, skandinávokat - eddig 50 százalékát mondták le az előzetes rendeléseknek. Egyszerűen azért, mert „itt szép, nagyon szép, de ez Jugoszlávia” - így Marco Tancer, a körzet turizmusának gazdája. Az isztriai félsziget legnagyobb kempingjében május közepéig írd és mondd három osztrák família jelentette be a jövetelét. Tudjman horvát elnök néhány hete, rövid magyarországi látogatása során még reménykedően biztonságos ott-tartózkodást garantált a magyar turistáknak, akár rokonokhoz, akár nyaralni indulnak. Hogy ugyanezt most is meg tudná ígérni? Kitől - kellene még biztosíték Belgrádból, Zágrábból, Ljubljanából, Szarajevóból, Szkopjéból és Titográdból? Esetleg Újvidékről és Pristinából is. S a garanciák külön-külön érvényesek-e vagy együtt? Ami nem is annyira azok számára fontos, akik az idén is szívesen nyaralnának Jugoszláviában. Sokkalta inkább azoknak, akik a dél- szlávokról elnevezett, sok országból álló egy országban élnek, sőt, holnap is ott kell élniök és megélniük. Ma: környezetvédelmi világnap (Folytatás az 1. oldalról.) Ám a büntetőügy kárvallottja, vagyis a teherautójavitó üzem tulajdonosa, nevéből ítélve - John Pozsgai - feltehetően valaha a Duna-Tisza tájáról származott el azújvilágba, magával vive azt a szemléletet, amely e vidéken sajnos még most is sokfelé uralkodik. A környezet megóvása: önmagunk védelme! A környezetvédelem ügye Magyarországon ugyan már évtizedek óta közös nemzeti feladatként él a hivatalos nyilatkozatokban, s újabban már szerencsére a köztudatban is, ám a környezet pusztításának a megakadályozása korábban is, most is más, fontosabbnak tartott érdekekkel ütközik. Nem lehet véletlen, hogy a környezet károsításának kirivóan súlyos eseteit Magyarországon csakl 976 - a környezetvédelmi törvény életbe lépése - óta nevezhetik bűncselekménynek, s a környezetet folyamatosan és tudatosan szennyező természetes és jogi személyeknek általában csak az utólag kirótt pénzbírásg megfizetésének kötelezettségétől kell tartaniuk. Pedig most már a huszonnegyedik órában vagyunk! Az ország környezeti állapota jó ideje folyamatosan romlik. Természeti értékeink, nemzeti kincseink, épített környezetünk megy pótolhatatlanul veszendőbe. És nemcsak a bennünket körülvevő élő és élettelen világ, hanem benne magunk is pusztulunk! A kirivóan magas halálozási arány, az európai mércével mérve igen alacsony átlagélettartam, a lakosságot sújtó megannyi kór, romló egészségi állapotunk nagymértékben a környezetszennyezés következménye. E felismerés persze nem új keletű, s nem is került megfogalmazása után az íróasztalfiókok süllyesztőibe. Az An- tall-kormány nemzeti megújhodási programja például részletesen számba veszi a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a természetvédelem, a táj, a települési környezet mai, többnyire csaknem siralmasnak bélyegezhető állapotát és megjelöli az utat a tenni akarók számára, a kívánatos kormányzati intézkedéseket is beleértve. Nem maradnak ki a környezetvédelmi szempontoka megújhodási programnál rövidebb időtartamot átfogó, idén februárban közreadott úgynevezett „Kupa-program”-ból sem. Habár csak az utolsó pont „A humán értékek védelme, hasznosítása” főcímmel összefoglalt fejezetben, de tartalmazza a legfontosabb gondolatokat: az adókedvezmények és környezetvédelmi díjak rendszerétől a környezetvédelmi technológiák bevezetésének követelményéig. Avégrehajtáskonkrét, helyi feladataink, megfogalmazása és elvégzése pedig alapvető önkormányzati cél is lesz. A hosszú távú érdekeket helyezzük előtérbe! Ám napjainkban felszaporodtak a halaszthatatlan tennivalók és van némi igazság annak a politikusunknak a környezetvédelemre is érthető szavaiban, aki karjait széttárva jegyezte meg: „Uraim, lássák be! Tűzoltás közben le szokták taposni avirágokat!”. Ha tudomásul isvesszükezta gyakorlatot nem írhatunk mindent a „tűzoltók” számlájára. A környezet védelme ugyanis egyike azoknak, amire tényleg rámondható: ez össztársadalmi ügy. Egy országban, ahol európai nomrák szerint akarnak élni az emberek; ahol tucatnyi nagyvárost - levegőjének szennyezettsége miatt - kormányprogramban illetnek a filmcímből vett találó jelzővel („Piszkos tizenkettő”); ahol a lakások közel egyhar- madában még nincs vízvezeték és a települések százain zacskóból öntik az ebédhez az ivóvizet; ahol a közcsatorna-hálózatba csak a lakások 40 százaléka van bekapcsolva; ahol az utóbbi évtizedekben már kipusztult 40 állat- és növényfaj, s ez a sors fenyeget még több mint 1100 (!) fajt - nos egy ilyen országban gyökeresen át kell értékelni a környezethez való viszonyt Olyan értékrendet kell érvényesíteni a gazdaság és társadalom valamenynyi szférájában, amelyben azemberhosszú távú biológiai éstársa- dalmi igényei előbbre valók a napi gazdasági előnyöknél. Mert való igaz, hogy a tüzetel kell oltani, de ha nem lesz többé virág a korom helyén, akkor mire való a tűzoltók fáradozása? (MTI-Press) S. J. Amerikai gazdasági könnyítések a Szovjetuniónak George Bush amerikai elnök hétfőn (az első hat hónap után) további egy évre meghosszabbította a Szovjetuniónak nyújtott gazdasági könnyítéseket. Ez az első lépcső ahhoz, hogy a Szovjetunió amint várják - megkapja a legnagyobb kedvezményes elbánást. A könnyítések lehetővé teszik, hogy Moszkva hozzájuthasson a kért újabb 1,5 milliárd dolláros kedvezményes gabonahitelhez és egyéb, a kereskedelmet segítő hitelekhez, beruházási garanciákhoz. Az intézkedés előfeltétele az volt hogy a Szovjetunió törvénybe iktassa a szabad kivándorlást ami - hosszú késedelem után - a közelmúltban megtörtént MÉZGA-BÁLA Kft.! Importból származó bálás ruhák árusítása nagy választékban 1991. június 6-án 9-17 óráig Dombóváron, a művelődési házban (Hunyadi tér 25.) (13) Felújításra szoruló, 4 tégelyes FAGYLALTGÉP ELADÓ. Áfész, Kötesd, 74/36-059 (62) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS munkahelyteremtő beruházás támogatásának elnyerésére 1991-ben A Tolna Megyei Munkaügyi Központ a megyében megvalósuló munkahelyteremtő beruházások támogatására pályázatot hirdet. A pályázat célja: A foglalkoztatás bővítését elősegítő munkahelyteremtés. Pályázhat: Minden jogi és természetes személy. A támogatás formája: Kamatmentes, visszatérítendő támogatás maximum 5 éves lejárattal, azzal, hogy egy munkahely megteremtésére maximum 200000 Ft, egy pályázónak maximum 2 millió Ft támogatás nyújtható. A pályázat elnyerésében előnyben részesülnek azok a pályázók, akik:- a legnagyobb létszámú foglalkoztatást biztosító beruházást valósítják meg,- egy munkahely megteremtéséhez a legkisebb összegű támogatást igénylik,- piaci szükségleten alapuló, ezért feltehetőleg tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyteremtő beruházás. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó nevét, címét, telepítés helyét,- a hitelképesség bemutatását,- a tevékenysége bemutatását, fejlesztési programját,- az igényelt támogatás összegét, a megvalósításra kerülő munkahelyek számát,- a működés megkezdésének időpontját. A pályázat benyújtásának helye, benyújtási határideje: A pályázatokat első ízben 6 példányban lehet benyújtani a Tolna Megyei Munkaügyi Központ, Szekszárd, Mártírok tere 11-13. címére 1991. június 30-ig és azt követően folyamatosan 1991. november 1-jéig. A pályázatok elbírálási határideje első ízben: 1991. július 31., azt követően folyamatos. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad: Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárd, Mártírok tere 11-13. Telefon: 74-11-211/179-es mellék. (iooi 1 MTESZ Számítógépkezelői tanfolyam a MTESZ-ben kezdők részére 40 órás intenzív 5800 Ft-ért június 17-28-ig, du. 15-19 óráig.- DOS operációs rendszer kezelése,- adatbázis-kezelés,- szöveg- szerkesztés. BatEQl Jelentkezni lehet: MTESZ Szekszárd, Rákóczi u. 20. Telefon: 74-11-918 Telefax: 74-11-721
