Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
1991. június 25. NÉPÚJSÁG 5 Vége egy monopóliumnak Megkezdte adásait az orosz tévé-társaság \z orosz tévé-társaság adóberendezése Szvetlena Szorokina, a hírműsor vezetője Bemutatkozás a filmművészetek Fontos eseményre került sor a 150 milliós Oroszországban: a glasznosztyért folyó kemény és hosszú küzdelem után a tévé második csatornájának nézői láthatják az orosz tévé-társaság programjait. Az adás megkezdése előtt a moszkvai filmművészetek házában mutatták be az orosz tévé-társaságot. Az estet az új orosz himnusszal nyitották, majd a nézők tapsa közepette megjelent Ivan Szilajev, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnöke, Ruszlan Haszbula- tov, az OSZSZSZK legfelsőbb tanácsának elnökhelyettese, Anatolij Szobcsak, a leningrádi városi tanács elnöke, Szergej Sztankevics, a moszkvai városi tanács elnökhelyettese, Oleg Boriszov színész, a szovjet közönség kedvence és több más közéleti személyiség. Az orosz tévé-társaságot köszöntötte a BBC, a norvég televízió és az Aszahi japán televíházában ziós társaság képviselője. Borisz Jelcin, az OSZSZSZK legfelsőbb tanácsának elnöke 'hangsúlyozta, hogy az orosz tévé-társaságnak olyan intézménnyé kell válnia, mely lehetővé teszi a különböző politikai irányzatok képviselőinek, hogy szabadon kifejthessék véleményüket. Ha belegondolunk, ez rendkívül nagy fejlődést jelent az orosz - szovjet - kulturális életben. (AN) Cattani hódított és elment „Minden idők legnépszerűbb társadalmi-politikai sorozata" - az olasz kritika így minősítette a Polipot, amely a magyar tv-né- zők számára is befejeződött. Cattani felügyelő sorsát tehát ismerjük, de azért emlékeztessünk a múltra: 1984. március 11 -én született, és sorozatként öt évig élt. Könyörtelen ellenfelei 1989. március 20-án lőtték szitává az igazság bajnokát, a forgatókönyv szerint. „Tizenkétmillió tv-előfizető tekinti árvájának magát, nem is beszélve a palermói rendőrökről, ügyvédekről, bírákról, akiket valósággal sokkolt a filmhős halála. Merthogy a valóságban is ugyanígy gyilkol a maffia - írta az Epoca. Cattani-Placidó halála olyan nagy hatást váltott ki Olaszországban, hogy délen - tehát ahol a bőrükön érzik a maffia létét - gyászjelentéseket nyomattak, utcai plakátokon tudatták a bánatukat. Úgy, mint amikor a legközvetlenebb hozzátartozó távozik. Televíziós műsor ennél elismerőbb fogadtatást nem kaphat! A kiváncsi sajtó azonban kinyomozott egy s mást a felügyelő és a színész életéből. Egyebek között azt, hogy a filmbéli lelövetését maga Michele Placido kívánta - mert szabadulni akart Cattani szerepétől. Unta. Közben ennek révén Olaszország egyik legnépszerűbb színészévé vált, akiről megírták, hogy nem kért a szovjet népszerűségből azon az áron, hogy eljátsszon egy afganisztáni főszerepet. S természetesen a magánélete sem titok. Egy belga származású hölgy, Virginie Alexandre folytatásokban közreadta szerelmük történetét. Placido éppen a Polip forgatásakor ismerkedett meg vele. Kapcsolatukat egy kisfiú dokumentálja: Inigo 1988. augusztusában született. Az apaságot Placido a bíróság előtt is elismerte. Ezért, vagy mert véget kívánt vetni a pletykáknak, 1989 májusában, Los Angelesben örök hűséget esküdött annak a Simonetta Ste- fanellinek, akivel 1974 óta együtt él, de az esküvőre az akkor már 12 éves lányukat nem vitték el. „A 15 évi együttélés során számos probléma adódott, hasonlóan más házaspárokhoz, amikor az asz- szony rádöbben, hogy túl sokat áldoz a családért, és az önállóságát követeli. A veszekedések sem hiányoztak, el is hagytuk egymást... Tizenöt év együttélés, különválás után esküvő Los Angelesben Simonettával, a szilárd ponttal. Hírességek humorából ANATOLE FRANCE francia írót egy alkalommal felkereste egy német újságírónő, Blanka Voigt. Az agg író nemcsak vacsorára marasztalta házánál a bájos újságírónőt, hanem éjszakára is szállást adott neki. Korán feküdtek le, de mielőtt elbúcsúztak volna egymástól, a házigazda megkérdezte, mit kíván reggelizni- Nincs semmi különös kívánságom, - felete az újságírónő. - Akkor fogok reggelizni, amikor Ön, és csak azt, amit Ön, semmi mást. France a házvezetőnőjéhez fordulva feladta a megrendelést.- Krisztina, holnap reggelire két kanál ricinus olajat készíttessen. Egyet nekem, egyet a vendégünk számára. IBSEN HENRIK sohasem beszélt saját műveiről, és ha társaságban valaki valamelyik művét szóba hozta, mindig másról kezdett beszélni. Egyszer egy külföldi hölgy nagyobb társaságban bevallotta Ibsennek, hogy lelkes csodálója műveinek, majd a következőt kérdezte a drámaírótól:- Megmondaná, kedves mester, hogy mit jelein „Peer Gynt”'r Akik a közelükben voltak és hallották a kérdést azt várták, hogy Ibsen a társalgást szokása szerint más tárgyra fogja terelni. Ibsen azonban ezegy- szer így szólt:- Kedves asszonyom, amikoi a Peer-Gynt-öt írtam egyedül a Jó Isten és én tudtuk, hogy mii jelent ez a cím. Ami engem illet, én már elfelejtettem, kérdeze meg tehát a Jó Istentől. Jogos verés India egyik városában nem találkozott egyértelmű helyesléssel a frissen kihirdetett ítélet. A bíró ugyanis úgy rendelkezett, hogy a megcsalt feleség nyilvánosan és látványosan verje el a urát. A férj ügyvédje nem fellebbezett. Viszont az emberi jogok bizottsága tiltakozást jelentett be. A laptudósításból nem derül ki, hogy a verés ellen vagy a hűtlenséghez való jog mellett. , Szójából tinta Az Egyesült Államokban 1987-ben jelent meg az első olyan napilap, melyet szójatin- tával nyomtattak. Azóta ez a tendencia igen felerősödött. Tv-napló Történelem Bibó István a század kivételes gondolkodói közé tartozik, akiről életében alig hallottunk valamit, s halála után is két évtizednek kellett eltelnie, hogy írásainak megközelítően teljes gyűjteménye megjelenhessék. Most két estén át hallhattuk, mert barátai megörökítették őt és hangját. A film és a hangfelvétel titokban készült, s maga Bibó is titoktartást kért barátaitól. A Kádár-rendszer soha nem békéit meg vele, miként többi 56-os társával sem, pedig gazdag szellem volt, és tiszta jellem. A börtönben Göncz Árpád rabtársa, mindegyiküket életfogytiglani börtönre ítélték. A filmben Bibó István életéről beszél, a forradalomban vitt szerepéről, amikor a Nagy Imre-kormányban államminiszter volt, s arról, hogy Erdei Ferenc - ifjúkori barátok voltak - leninizmusával szemben milyen Magyarországot képzelt el. Hamis minden olyan vélekedés, mondta most is, hogy csak a fasizmus és kommunizmus között lehet választani, s Bibó következetesen kereste a harmadik utat. Úgy vélte, ezt a feladatot kell vállalnia, de azt is tudta, hogy az általa felismert állam- és társadalomelméleti igazságok, (az elimserő és kiegyező gesztusok” nem illenek bele a politikai életbe. 1963 március végén szabadult a börtönből, sovány állást kapott, de a rendszer továbbra is félt tőle, s mikor ösztöndíjjal Genfbe hívták, nem kapott útlevelet. Az életmű azonban, ha bevégzetlenül is, itt van, s ez a kétrészes film is segített közelebb hozni az embert és a gondolkodót. Történelemről szól a Fekete doboz dokumentumfilmje, Az őrök hazamentek, s ne fukarkodjunk a jelzővel, remekművet láttunk. A film a szovjet beavatkozás történetét mondja el, szemtanuk beszélnek, mint a filmrendező Mészáros Márta, a történész Litván György, és Pető Iván, aki ezúttal gazdaságtörténészként elemezte a múltat. Közben archív híradó-részletek, mértéktartóan, a politika erővonalait kutatva, Eötvös szavával „a kor érzeményét”, a tehetetlen kiszolgáltatottságot és a politika hazugságait. Mérhetetlen cinizmus kellett ahhoz, hogy Rákosi, Révai szabadságról fügetlenségről beszél, közben a megszálló katonaság biztosítja dicstelen hatalmukat. Az őrök azóta hazamentek, a feladat azonban most már a mi dolgunk. A film erről nem szólt, ezt a történelem ránk bízta. A Gondolkodó az 56-os forradalom nemzetközi kihatását kutatta, annak a konferenciának kapcsán, amit a közelmúltban tartottak Budapesten. A forradalom leverése után „Magyarország helyzete az egész világ botrányává lett” - írta emlékiratában Bibó István, hozzátéve, „világraszóló botrány a kommunisták tábora számára is”. A magyar forradalomnak nagy irodalma van, de sok mindent ezután kell még feltárniok a történészeknek. Azt is, hogy a világ gyorsan napirendre tért a „botrány” felett, a restaurált sztálini rendszerek szalonképesek lettek, Ceauses- cut, a hajdani suszterlegényt államfőnek kijáró pompával üdvözölték világszerte, s Kádárt a pápa is fogadta. De feltáratlan a magyar forradalom közvetlen hatása, annak közép-európai összefüggései. Szemtanuk szólaltak meg: Aurel Bahiu bukaresti mérnök a temesvári megmozdulásokról beszélt, amelyeknek egyetemistaként részese volt, miként a kolozsvári Dávid Gyula is. A diák- mozgalmakat drasztikus eszközökkel verték le, a perek legtöbbször titokban folytak s most tudtuk meg, hogy az 1956-os temesvári nagygyűlés után több mint négyezer egyetemistát ítéltek el. Hasonló volt a helyzet Lengyelországban is, amiről Zofia Troianowicza tanárnő beszélt, de ezeknek nyomát hiába keressük a korabeli újságokban. A történelem új adatokkal gazdagodik, az indulatok helyett a tudomány beszél. Erre figyelmeztetett Litván György professzor is, mondván, a tudománynak nem a bosszút, hanem a nemzeti tudat megtisztulását kell szolgálnia. Ehhez járult hozzá a budapesti nemzetközi konferencia s a Gondolkodó erről készült összefoglalója. Cs.L. Sandokan, a lankadatlan Sztevanovity Zorán . új lemezének bemutatója * Sztevanovity Zorán Az élet dolgai című, a napokban megjelenő nagylemezét mutatták be a Fészek Klubban. * Sztevanovity Zorán és Dusán, a szerző testvérpáros. Kabir Bedi (45 éves), a nagysikerű1 Sandokan megszemélyesítője, hosszú idő után ismét kalandfilmet forgat Olaszországban. Tíz év hollywoodi és néhány ev indiai tapasztalatai így vonta meg: Azt gondoltam, hogy Sandokan híre megnyitja előttem az ajtókat Hollywoodban. Tévedtem.
