Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-21 / 144. szám

4 NÉPÚJSÁG Bonyhád és környéke 1991. június 21 A város első panziója Május elsején nyílt meg a Koller panzió Aki egyszer járt már a Szőlő­hegy vendéglőben, az egészen biztos, hogy visszatér. Koller Márton és felesége, leánya és veje már ötödik éve fogadja a vendégeket, s mivel a közvet­len közelben valóban szőlő­hegy helyezkedik el, a névvá­lasztás szinte adott volt. Mára viszont annyiban változott a helyzet, hogy május elsejétől már szállóvendégeket is fogad­hatnak a Koller étterem- és panzióban. Mert a név is válto­zott. Ezentúl nem Szőlőhegy, hanem Koller étterem, ahová járunk. Ennyi elismerés feltétle­nül kijár a családnak, hisz rövid pár év leforgása alatt nem csu­pán a Völgységben, de határa­inkon túl is elismerést szereztek a vendéglátásnak. A kilenc kétágyas, fürdőszo­bás lakosztályban valóban eu­rópai színvonalú vendégfoga­dásban lehet részük a pihenni vágyóknak, akik közül igen szép számú e rövid idő alatt is a külföldi. Megszállt itt a román teniszbajnok, az Apponyi csa­lád unokája, nem is beszélve a sok osztrák és német családról, akik egymásnak adják a címet. Vacsorázott itt Kupa Mihály pénzügyminiszter, aki a jó ellá­tás mellett bizonyára nem pa­naszkodott a harmadosztályú árakra, s tán ínyére való volt a „túlzsúfolt” étlap is. Egy ideje csak Späten sört mérnek, s a külföldi szállóvendég már a napi árfolyamon a helyszínen válthatja be valutáját. Ezt a szolgáltatást a Völgységi Taka­rékszövetkezettel karöltve ve­zették be.- A szövetkezeti mozgalom régi tagja vagyok, kezdettől se­gített bennünket a pénzintézet, és igen nagy tisztelője vagyok a takarékszövetkezet vezetőjé­nek, Brauer Jánosnak is - mondta Koller Márton. Megtud­tuk azt is, júliustól újabb szol­gáltatással bővül a lista, mert egy zenekar szórakoztatja majd az étteremben megforduló ven­dégeket. Nem utolsó dolog, ha van a városban egy nagyszerű konyha, ahol jó sört is mérnek, s zenés szórakozásra is módja nyílik a vendégnek.- Szeretnénk az éttermet is átépíteni, szebbé, igényesebbé tenni. Terveink szerint most újra a szorgos munka időszaka következik, hogy legyen fede­zetünk a továbblépésre. A nyári szezonzárást követően vágunk majd neki, s hamar szeretnénk régi kedves vendégeinket az asztalainknál látni - köszönt el Koller Márton, Bonyhád első panziójának tulajdonosa. Újabb üzletek a városközpontban A városközpontban megfor­dulók észrevehették, hogy a volt zománcgyári óvoda épüle­tét - mely a Völgységi Ipartestü­let kezelésében van - átalakít­ják. Az épület tíz hónapig üre­sen állt, most kőművesek vet­ték birtokukba és az utcafron­ton üzletet alakítanak ki, vala­mint elkészül egy irodának használható helyiség is. A ter­vező és műszaki vezető, a kő­művesek és a portálokat elké­szítő asztalos,- vállalkozó. Két leendő üzletrészre versenytár­gyalást írnak ki, míg a másik kettőre régi bérlővel van szer­ződés, akik helyiséget adtak le az új fejében. A leadott épület­részre később írnak ki verseny- tárgyalást. Nem hivatalos in­formációk szerint az üzletek négyzetméterenként kettőezer forint bérleti díjat hoznak. A Perczel utcai volt óvodából üzletek lesznek Úgy hírlik ... Harkány egyre érdektele­nebb lesz az átlagpolgár szá­mára, hiszen a közelmúltban a baranyai rendőrség ripsz-ropsz felszámolta az oly közkedvelt keleti feketepiacot, most pedig a helyi önkormányzat igyekszik az itt megmaradó állampolgári forintokat akképp kicsalogatni, hogy a fürdőzés díját jelentősen megemelte. Mert ugyan egy órával később nyitnak, de mint hírlik előbb becsuknak, s a be­lépődíj személyenként 80 forint. Ráadásul ahányszor a tisztelt vendégnek kedve szottyan be­lépni a medencébe, az ott ros­tokoló automatát meg kell etet­nie egy húszforintossal... Igen ám, de ez az éhes szörnyeteg minden újabb vízbemerülés so­rán elnyeli a maga kis húsza­sát. Hát... Szóval én inkább a kádfürdőnél maradok, csak ne­hogy a nejem is beszerezzen egy ilyen automata szörnyecs- két, mint ahogy az élelmes harkányiak. .. .viszont Hájim Herczogot nem ijesztette el a húszasau­tomata, mert egyesek szerint, már komoly tárgyalásokat foly­tatott az illetékesekkel a harká­nyi bányászüdülő megvásárlá­sának ügyében. Legrosszabb esetben átallnak egy erős valu­tára: a forintra. Az élet diktál, s ahhoz igazodni kell Autómentés mint mentő ötlet Akinek csak egyszer életé­ben szüksége volt autómen­tőre, bizton állítom, megjegyzi hol lakik a szolgáltatást végző. De hogyan lesz valakiből autó­mentős? A bonyhádi János Ist­ván sem ezzel kezdte pályafu­tását, bár elmondhatja magáról, hogy az életét a jármű, a veze­tés mindig is meghatározta.- Gyerekkorom óta vonzód­tam a járművekhez, s persze az autószerelő szakmát választot­tam hivatásul is. Már katonako­romban elhatároztuk egy bará­tommal együtt, hogy veszünk egy teherautót. Persze az az IFA nem volt egy csodacirkáló, de rengeteg munkával helyre­hoztuk. Az erdőgazdaság aján­lott szerződést, amit el is fogad­tunk, de olyan lehetetlen körül­mények között kellett doloz- nunk, hogy a második napon elváltunk egymástól. ígéretek­ből nem.lehet megélni.. .Ez lát­szott. Ekkor kaptak segítséget egy fuvarozó társtól, Apaczeller Já­nostól, akinek sok fuvart kö­szönhetnek, így az áruszállító duó rövidesen vehetett magá­nak még egy autót. Másodál­lásban az állatkórház gondo­zója volt majd önállósította ma­gát. Maszek lett. A maga ura, mert a helyzet éppen azt kí­vánta. Az agilis, nagy munkabí­rású fiatalember haladni akart. Szeretett volna több időt együtt tölteni a családjával, a fi­ával, feleségével, de ha a ne­gyedik emeleti lakásból lement a „ civil hétköznapokba” velük nem igen találkozott. Aztán milyen a világ ? Fuva­rozóból nagyon sok lett egy­szerre, a fuvaroztatóból meg egyre kevesebb. Elment éjjeli­őrnek a zománcgyárba, de sze- renecsére a Start kisszövetke­zet hívta. Bevitte a teherkocsit és dolgozott. Jó időszak volt, sok munkával, de haladtak, érezték, hogy van értelme haj­tani, spórolni. Aztán a jó starte munkanélküliség követte, d< segélyért persze ő ilyen fiatalo nem folyamodott. Újrakezdet Adódott egy lehetőség a kői házban, ahol az ügyeletes sofc rök kenyerét ette, de kiderül ez az élet nem neki való, ner rá szabták. Többre, másra vá gyott. Az ember próbálja ki me gát, haladjon az élet sodrási val, vegye észre mikor mit kö\ tel tőle. És váltson.- Belevágtam. Ipart váltottál a tavasszal, autómentő és ári szállító kisiparos lettem. Ehhe értek, az autó, a motor az éle tem. Szeretem csinálni. Közben a Fáy lakótelepi ne gyedik emeletről egy Mikes u cai családi házba költöztek feleség nagyszüleinek jóvolt; ból. Az udvaron, a tréler melle áll a diesel Mercedes. Amiki apu szerel, az ifjabbik János p; lánta ott sürög-forog körötte, ha megunta, beszalad a kon; hába, egy kis pátyolgatásr, Együtt a család, ha csak tehi tik. Nagyon kellene nekik ec telefon, de a mai állapot éri nem sok esélyt mutat sz; munkra. János István nem az típus, aki meghátrálna. Halad számára kijelölt úton, s ha ; élet váltásra készteti, ám I gyen.. .áll elébe. Út- és közműépítések, felújítások Döntő a sorrend is Bonyhád város út- és köz­műépítésének ütemezése nem csupán pénzügyi kérdés - bár ez a legfontosabb érv - nem csupán jogos igény, hanem lassan kényszer. Minden érde­keltre nézve optimális döntés valószínűleg nem létezik. Mert ki az, aki maga is úgy ítéli meg, hogy a szomszédos utcában fontosabb utat építeni, mint a sajátjában? Ki javasolja, hogy a csatornaépítés, megoldatlan gondjai lakóterületének prob­lémáit megelőzik? Dönteni kell! Mindez nem jelentene gondot, ha a rendelkezésre álló pénz meghaladná az igényeket... de ez utoljára csak a mesében fordult elő Mi maradjon el időlegesen, melyik élvezzen előnyt a má­sikkal szemben? Útépítésnél kényelmes módszer, ha a ren­delkezésre álló költségvetés­ből, testületi döntéssel megál­lapított sorrend szerint, évente egy-két utcában utat építenek. Ez is megoldás, meg az is, hogy az igen komoly tehervise­lés mellett, a családok kedvező hitelfeltételekhez jutva, „be­szállnak” az út megépítésébe. Már hallom a kérdést: - „ Azt hiszi valaki, hogy lopjuk a pénzt... ?!” A másik oldalon azt hallom -„Útnak kell lennie...!” A családi költségvetés java­része erőn felüli terhelést ka­pott eddig is, de így van ezzel a városi költségvetés is. Ki kap­jon kedvezményt, ki jusson előnyhöz? Az 1991-es prog­ramban 4 millió forint szerepel útépítések támogatására. Eh­hez a szakember a testülettől, további pénzt kért. Mindezt az igen szorító ütemezés, a gyor­saság érdekében tette. S még szót sem ejtettünk arról, ha egy utcában tengelyig érő a sár, ak­kor az igény: legalább egy nyomsávon, de legyen szilárd út. Eltelik pár esztendő, s mi tör­ténik? Ilyen keskeny az út? Nem is betonút, nincs szegé­lyezve, töredezik... Mit is mondjak, mindebből ki­tűnnek hétköznapjaink égető problémái. S milyen hamar ki­derül, hogy kevés a konyha­pénz! Közhírré tétetik Nyereményautó A Vögységi Takarékszövetk zet betétesei igazán nem p naszkodhatnak arra, hogy ni csenek jóban Fortuna Istenai szonnyal, hiszen a legutót gépkocsinyereménybetétkön sorsoláson a takarékszövetk zet egyik tagjáknak ismét ke vezeti a szerencse. Egy Poh Fiat 126-os típusú személygé kocsit sorsoltak ki, melyet e ben a pénzintézetben váltotti Rövidesen arról is hírekkel i dunk majd szolgálni, hogy U vezik-e a pénzintézet műnk társai az idei évben is egy b tétgyűjtő akciót követően sz mélygépkocsi kisorsolását. Szorgos diákok Bonyhád város és városki nyék iskoláinak tanulói a mc befejeződött tanév során szorgalmasan gyűjtötték az kólái takarékbélyeget, s ossz sen több mint háromezren millió 200 ezer forintért vásári Százezres ajándék Azt tartja a mondás, ajándék lónak ne nézd a fogát, amit némi túlzással úgy is módosít­hatnánk, hogy ajándék számí­tógépnek ne nézd a floppyját... Bár van mit nézni azon a színes monitorral, teljes konfiguráció­val ellátott Commodore 128-as számítógépen, melyet az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. bonyhádi fiókjának igazgatója a tanévzáró ünnepélyen adott át a lll-as Számú Általános Iskola tanulóinak. Berlinger Ferenc elmondta, hogy számítógépeiket nagyobb kapacitásúra cserélték, így könnyűszívvel tudtak megválni ettől az iskola számára igen korszerű számítógéptől, amit nagy örömmel tettek. S hogy miért éppen a lll-as iskola kapta a több mint százezer forintot érő ajándékot? A válasz egy­szerű: évek óta, mi több az is­kola indulásának pillanatától nagyszerű a kapcsolatuk. Az iskolában az egyik osztály vál­lalta Fáy András emlékszobrá­nak rendbentartását, minden évben ők koszorúznak az első takarékszövetkezet megalapító­jának emlékművénél. Az OTP igazgatója szerint kiművelt emberfők sokaságára csak akkor számíthatunk, ha nem csak valljuk, hogy segíte­nünk kell, de teszünk is érte. Bősze István iskolaigazgatótól megtudtuk, egyetlen iskola sem rendelkezik még ilyen nagy ka­pacitású géppel, ami nagysze­rűen illeszthető az iskolai szá­mítógépes oktatás program- rendszerébe, s mely hamaro­san más jellegű feladatok meg­oldásában is segítségére lesz a közösségnek. A szobor felett vállalt véd­nökség nemes gesztusa eképp hozott egy egész iskolának - kamatokat. Levél a polgármesternek Az MDF bonyhádi szervezete levélben kereste meg a pol­gármestert ezen a héten, mely­ben jelezték, hogy a számlá­jukra befolyt pénzt - melyet az emlékmű építésére gyűjtöttek össze adományokból, felaján­lásokból - a város számlájára átutalják. Megítélésük szerint nem párt ügy, sokkal inkább közügy az emlékmű megépítése, s úgy döntöttek, ezzel a megoldással szolgálatot teljesítenek. Oroszki István, amikor véleményt kér­tünk e témában tőle, reményét fejezte ki, hogy a képviselőtes­tületi döntést követően is az az álláspont alakul ki, hogy ez va­lóban az egész város közös ügye, melyet támogatni, segí­teni kell. Az MDF által megkez­dett munkát folytatni kell, mely­nek részleteiről természetesen a városatyák döntenek. Az em­lékmű további sorsáról hama­rosan újabb információkkal is szeretnénk szolgálni olvasóink­nak. tak bélyeget, - tudtuk meg Országos Takarékpénztár ih tékeseitől. Közszolgálat A Váraljai polgármesteri hi\ tál egy vadonatúj, Multikar pusú közszolgálati kistehera tót állított munkába, mely a fa. segíti. A kommunális szolgáll fásokban nélkülözhetetlen I járművet félmillió forintért vás rótták. A kisteherautó komi szolgálatokat tehet majd az , kolaépítési munkák során is. „Bye-bye Szása’’ A polgármesteri hivatal me emlékezést tartott június 17-é szerdán a Vörösmarty tén annak az eseménynek , áp'rdpójan', hogy az utotsoszc jet katona is elhagyta hazánké és a negyvenéves megszáll, alól felszabadult az ország, rövid kis megemlékezést Oroszki István polgármest szavait követően felhúzták , országzászlót, ezzel is jelezi a városnak, hogy mindezt maga kategóriájában ünnepm tekinti a hivatal. Berlinger Ferenc adta át a számítógépet A Commodore 128-as János István

Next

/
Oldalképek
Tartalom