Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-19 / 142. szám
4 NÉPÚJSÁG Dombóvár és környéke Előkerült az eltűnt kislány Megkerült a dombóvári eltűnt kislány! Horváth Edit, — mint arról lapunkban hírt adtunk, —június 12-én osztálykirándulásra, Guna- rasra ment, onnan pedig a pedagógusok tudta nélkül eltávozott. A bejelentés alapján körözést adtak ki ellene, ez alapján ismerték fel a tizenhárom éves lányt Hosszúhetényben, ahol nagybátyjánál tartózkodott. Mint a rendőröknek elmondta, családi okok miatt ment el otthonról. Betörések Ha hétvége, akkor betörés. Mai, semmi sem biztos világunkban ez stabil pont a dombóváriak életében. Hiszen nem múlik el szombat - vasárnap anélkül, hogy fel ne törnének, ki ne rámolnának néhány boltot a városban és környékén. Lássunk néhányat az elmúlt hetek terméséből. * __ G unarason, a téesz borozójába törtek be június elsejére virradóra. A zsákmány igen sovány volt, mindössze kétezerötszáz forintot találtak az elkövetők a helyszínen. Ráadásul hamarosan elcsípték őket, így aztán most gondolkodhat a fogda csendjében a két fiatalember,— akikre közben pécsi butik betöréseket is rábizonyítottak,— hogy érdemes volt-e a gyógyfürdőben ilyetén látogatást tenni, nem jobb lett volna inkább ehelyett fürödni. _ * _ U gyancsak június 1-én éjjel eddig ismeretlen tettes betört a csibráki italboltba, ahonnan 90 ezer forint értékben italt, cigarettát vitt el. Úgy látszik, van aki csak így tudja kielégíteni káros szenvedélyeit. _ * S zintén Csibrák környékén történt, egy ugyancsak különös lopás. Szabó Zoltán, dombóvári lakos bejelentette, hogy a falu külterületén elhelyezett méh- kaptárai közül hármat eltulajdonítottak. A három kaptárban hat család méh volt. Ezenkívül hiányzik még nyolc üres kaptár is. Az okozott kár értéke a tulajdonos szerint 500 ezer (!) forint. Lehet, hogy a kaptárok aranyozva voltak? _* __ H a nincs pénzed hó végén, váltsd be az üres üvegeket! Erre a régi mondásra gondolhattak azok az ismeretlen egyének, akik Dombóváron, a Fűszért szabadtéri tárolójából több rekesz üres üveget loptak el egyik éjszaka. Annak könnyebb, aki adhat Dombóváron nem közömbösek az emberek A magasszínvonalú hazai vérellátásai kapcsolatos hitünk fogyatkozni látszik, immár hosszú idő óta jönnek a jelzések, hogy kevesebb a vér, fogyatkozik főleg a főváros és a vidéki városok viszonylatában a véradók száma. Egyre sürgetőbb az igény az új utak kitaposására, a szervezeti megújításra, hogy az életmentésnek, gyógyításnak gátat ne tudjon állítani a nagy műtéti centrumokban, a vidék kórházaiban a vér és vérkészítmények hiánya. Dr.Fata Mária főorvossal, a Dombóvári Városi Véradóállomás vezetőjével a minap egy fél évvel ezelőtt kezdett beszélgetést folytattunk messzemenően egyet értve azokkal, akik azt állítják, hogy a vérellátás jelen gondjai ellenére még mindig állja a nemzetközi összehasonlítást, ha a lakosság lélekszámát nézzük. Hogy mégis vérátömlesztésre van szüksége az elbizonytalanodott véradómozgalomnak, annak okai a rendszer- váltásban keresendőek. A nagy és okszerű átrendeződésben sajnos nem jelentőségének megfelelően kezeli kormányunk a Vöröskeresztet, amire a vérellátás bázisának a véradómozgalomnak a propagandája, szervezése hárul. Legyen itt elég az, hogy a Vöröskereszt a költségvetéstől a korábban kapott támogatásnak csak töredékét kapja, holott se más dolgában, de legfőképpen a véradás tekintetében nem képes a szervezet önfenntartóként produkálni korábbi eredményeit. Lelkes, a társadalom egészéért felelősséget érző emberek, ma még képesek áthidalgatni a biztos anyagi háttér hiányát. Nagy kérdés, hogy meddig, és menynyire tartós sikerekkel. Nemrég olvashattuk, hogy Dombóváron a Vöröskereszt városi vezetősége végiglátogatta az üzemeket, nagyobb intézményeket. Az derült ki, hogy a megváltozott körülmények között sem váltak érzéketlenné az emberek: van készség a segítésre a gazdaság új keretei között is. A megfelelő módozatot kellene csak megtalálni, mert például a magánvállalkozó hosszan nem fogja még véradó munkavállalóit elengedni négy órára, holott ő is bármikor alanya lehet olyan életmentő beavatkozásnak, amihez a legdrágább anyagot önzetlen emberei szolgáltatnák. Megjegyzendő, hogy ez csak egy a felmerülő problémák közül. Fata Mária főorvos egyébként okkal bízik az emberi jóságban és segítőkészségben. Mint azt megtudtuk, az állomás évi vérvételi terve 700 liter. Ez azt jelenti, hogy évente 1750 véradó fordul meg náluk a hét két napján, kedden és csütörtökön. A két megjelölt nap nem akadálya azonban annak, hogy más napon is fogadják azokat, akik vért akarnak adni. Eddig, az év eltelt öt hónapjában 711 véradótól, több, mint 284 liter vért vettek le. Aggód- nivalójuk tehát még kevés, legföljebb az új véradókat hiányolják. Belőlük, az utánpótlókból kevés van. Az mindenesetre megnyugtató, hogy a véradóállomás a kórház évi vérszükségletét biztosítani tudja. Jó lenne jövő ilyenkor is ezt hallani és leírni, mert mélységesen mély igazság, hogy mindig, mindenben annak könnyebb aki adhat, aki adni tud. A laboratóriumban László Ibolya Mi a véleménye ? Lóvári dialektus, Choli Daróczi, meg a Rom Som A Phralipe Független Cigányszövetség Dombóvári Tagszervezete előadássorozatot szervezett a városi művelődési házban május- június hónapban. Az előadásokon a cigány kultúráról esett szó meg a cigányság múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az érdeklődők Choli Daróczi József költő- műfordítóval is találkozhattak. Az előadássorozat nem az első, három éve szervez hasonlókat Dombóváron, a városi könyvtár egyik munkatársa, Lászlóné Szilvási Sarolta. Hogy miként jött a gondolat, a cigányság számára kulturális programokat kell szervezni, arról így vallott a könyvtáros.- Járt ide egy rendőrtiszt, aki cigánysággal kapcsolatos írásokat keresett. Akkor még az olvasószolgálatban dolgoztam, és ahogy egymás után kerestem elő az ilyen témájú írásokat, bele-belenézetem és egyre jobban kezdett érdekelni a dolog. Rájöttem, hogy mennyi mindent nem tudunk erről a népcsoportról. Szilvási Sarolta az első tanfolyamot eme felismerés után, 1988- ban rendezte, mégpedig éppen cigánynyelv tanfolymot.-A harmincórás tanfolyam hallgatóinak fele cigány volt, a másik fele viszont olyan emberekből állt, akiket valamilyen okból érdekelt ez a nyelv,- emlékezik vissza a kezdetekre a népművelői vénával megáldott könyvtáros. Az érdeklődés nagyobb volt a vártnál, amihez nagymértékben hozzájárult az, hogy a nyelvoktatást Choli Daróczi József végezte. A résztvevők hétvégeken, péntek-szombaton összegyűltek és vitatkoztak. Tanulták a lóvári dialektust, pedig még szótáruk, nyelvkönyvük sem volt.-Ez volt a kezdet. Utána mi következett?-Osztályozóvizsgára felkészítő tanfolyamot szerveztünk 5. osztálytól kezdődően 1989. szeptemberében. Tizenöten egy év múlva sikeres vizsgát tettek,- halljuk a folytatást. Ezt követte egy kiállítás Szent Andrássy István cigányfestő képeiből, majd két cigány olvasó tábor. Közben fiatalokból Rom Som, azaz „Cigány Vagyok” néven szerveződön egy folklór zenekar. Mindezeken túl a helyhatósági választásokon két képviselőjelöltet is indítottak, nem rajtuk múlott, hogy egyik sem nyert. A jövő itt is, mint annyi más területen a pénztől függ.-Megalakítottuk a Pharipét, tavaly beneveztünk egy etnikai kisebbségek részére kiírt pályázatra, melyen 50 ezer forintot nyertünk, az idén 30 ezrei várunk. Szeretném, ha össze tudnánk hozni a cigánygyerekeknek egy klubot, mert velük még bármit el lehet érni, de ehhez is pénz kellene,- fejezi be Szilvási Sarolta.-f.kovátsPillanatfelvétel a tavalyi táborozásról Az Illyés Gyuláról elnevezett gimnázium és egészség- ügyi szakközépiskola igazgatója függetlenként került az önkormányzatba.- Kétféle indíttatásom volt arra, hogy vállaljam a feladatot. Az első természetesen szakmai, hiszen átéltem, amikor a tanács 1990-es költségvetésében hárommillióval kevesebb támogatást adott. Fontosnak tartom, hogy az oktatásnak legyen képviselete minden ön- kormányzatban. Ez nálunk igazán jól sikerült, hiszen öt pedagógust választottak meg, az oktatás hallatlanul fontos érdeke tehát nem szenvedhet csorbát. A politikai indíttatás pedig a Polgár Kör megalakulása volt. Ma is az a véleményem, hogy szükség van civil szerveződésre. Programjain találkozhat mindenki, aki akar, vagy nem akar politikai párthoz csatlakozni, de a körnek természetesen tagja lehet bárki világnézetre, párttagságra való tekintet nélkül. A Polgár Kör ma is működik, de szégyenszemre már nélkülem, mert az elviselhető- ség határát súrolják mindazok a feladatok, amikkel megbíztak, illetve amiket elvállaltam.- Melyek ezek?- Tagja lettem a megyei ön- kormányzatnak, annak oktatási, kulturális és sportbizottságának. A legújabb pedig, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságba delegáltak. Minden megyének van ott egy képviselője. Ez könnyű teher, mert e munkában egybeesik a hivatásom és a hobbim.- Mi a véleménye a megyei önkormányzat munkájáról?- Alakulóban van, keressük a helyünket, tennivalónkat. Beszélgetésünk idejéig még nem jelent meg a hatásköri törvény, emiatt feladataink egy része nem is ismert. Sok idő elment a tisztségviselők megválasztásával, a bizottságok kialakításával, a működés kereteinek kialakításával.- És a helyi?- Az előttem nyilatkozókkal ellentétben én kellemesen csalódtam. Úgy találom, hogy az önkormányzat képes felülemelkedni a pártok érdekein és a városért dolgozni.- A választási kampányhoz képest érte e kellemes meglepetés?- Igen, hiszen akkor itt nagyon kiéleződött a harc, és nemtelen eszközökkel folyt egymás lejáratása. Ehhez képest ma a pártok képviselői is a város érdekeit tartják szem előtt. Öröm volt például, hogy mind a 19 képviselő a nyolcosztályos gimnázium indítására szavazott.- Miért jobb a nyolc mint a négy?- Volt erről már vita, de mi vállaljuk, az elitképzést. A tehetséges gyerekeket válogatjuk ki, és nyolc év alatt igyekszünk legjobb képességeiket fejleszteni, mindenben a legtöbbet nyújtani nekik. Erre négy év kevés lenne. A többi osztályba közepes tanulókat is felve szünk, mert a jelenlegi helyzet ben az egyetlen lehetőség, ha továbbtanulnak a gyerekek. A hobbimat még nem kérdezte.- Most kérdezem és kérem beszéljen a családról is.-A hobbim, a sport. Focibíró vagyok már sok éve, hetenként kétszer a tornateremben találkozunk a kollégákkal. Feleségem szintén középiskolai tanár, három fiúnk van, a legnagyobb éppen ma államvizsgázott. Valamikor elhatároztuk, hogy amíg fiatalok vagyunk, addig sátorozva járjuk a világot. Ez nem fog változni. Ihárosi Ibolya Az oldalt szerkesztette: F.Kováts Éva Krimikrónika 1991. június 19 Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több- ezer évvel ezelőtti eseményeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör ténések feledésbe merülnek pedig a közelmúlt dolgai ma valónkat jobban befolyásol ják, mintsem azt gondolnánk Az alábbiakban szemeivé nyékét bocsátunk közre Dombóvár 1969. decembei elseje óta vezetett krónikájá ból. 1975.aug. 19. Alkotmányunk 26. évfordu lója tiszteletére a Hazafias Népfront Városi Bizottsága és í Városi Tanács megemlékezés rendezett. Az ünnepségen Bán fai Ferenc, a HNF városi bízott ságának elnöke mondott ün népi beszédet. Az új kenyér át adása után Vidóczy László ta nácselnök a város nevében ki fejtett tevékenységéért „Dom búvárért” emlékpiaketteke adott át. Kapták: Dombóvár Tejüzem, Kesztyűgyár dombó vári gyáregysége, Udvard Vince Munkásőr század, Ga bonafelvásárló Vállalat Dombó vár, 7.számú Postahivatal Személyek: Márfai Ottó, dr.lm hof Sándorné, Varga János Lengyel János, Vámos Ilona Tamás Béla, Fehérvári Lajos Vati Istvánné, Lehoczky Béla Nagy István, Bacsó Miklós Várhegyi János, Regényi Ká roly, Boda László, Sörös Gyula Újvári Lajos, Koller Ferenc Horváth Kálmán, Kovács Jó zsefné és Bödör István elvtár sak. 1975.okt. 1. Lelet a Béka-tónál. Halas tavak építése közben a Méhészárok és a Kapos folyó közti területen régi temetőre bukkantak a nyár folyamán a Bikali Állami Gazdaság dolgozói. Felfedezésüket jelentették az illetékeseknek. Ezután a helyszínre érkező Gémes Balázs és Gaál Attila, a szekszárdi múzeum munkatársainak irányítása mellett folytatták munkájukat az emberek vigyázva arra, hogy az értékes leleteket megmentsék a pusztulástól. Augusztustól szeptember végéig élték a régészek a nomádok sátorlakó életét, dolgoztak a ritka leletek feltárásán. Munkájukban a helyi gimnázium tanulói is bekapcsolódtak. Együttes munkájuk eredményeként 251 sírt tártak fel. Ezek közül az egyik legértékesebb egy kislány sírja volt, akivel kauri kagylós fejdíszt, üveges bronztűt és 99 gyöngyöt temettek el. A sírt kiemelték és restaurálás után majd a megyei múzeumban lesz látható. Egy másik sírban, egy fiatal fiú mellett csiholó acélt, kovakövet, barna bőrdarabokat, és övére fűzött kést leltek. Az egyik sírból 1363- ból származó hamis dénár került elő igazolva, hogy a temető valószínűleg XIV. századbeli. Történelmi tény, hogy a Béka- tó környéke a középkorban népes település volt, de a török időkben elpusztult, az 1692-i összeírásban Kelcz Mihály már mint elnéptelenedett területet említi. (folytatjuk)
