Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
14 NÉPÚJSÁG 1991. június 15. b) gyűrűzetlen, összerakós versenybot c) kettő vagy három tagból álló összerakós bot, sok gyűrűvel 14. Harminc cm-es jég vastagság mellett kb. hány fokos vízben tanyáznak halaink? a) 0 Celsius-fok b) 6-8 Celsius-fok c) 4 Celsius-fok 15. Mi a Mohosz jogköre horgászérdekeket érintő ügyben? a) hatóságként jár el b) javaslatot nyújt be, intézkedéseket kezdeményez, véleményez c) az ügy jellegétől függően az a) és b) pontok szerint jár el 16. Az alábbiak közül mely halcsoportok mérete 30 cm? a) ponty, süllő, kecsege, fekete sügér b) ponty, süllő, amur, fekete sügér c) ponty, amur, fekete sügér, márna 17. Az alábbiak közül mely halcsoportok élveznek teljes védelmet? a) selymes durbincs, tarka géb, kurta baing, nyúldomolykó, folyami géb b) selymes durbincs, tarka géb, vaskos csabak, halványfoltú küllő, felpillantó küllő, fenékjáró küllő c) selymes durbincs, folyami géb, felpillantó küllő, szivárványos ökle, csapósügér 18. Mit tesz akkor, ha olyan halat fog, amit nem ismer? a) visszadobom, hátha védett állat b) ilyen nem fordulhat elő, én Magyarországon előforduló összes halfajt ismerem c) vízparton érdeklődöm horgásztársaimtól, hogy nem tudja-e valaki meghatározni zsákmányomat 19. Egy horgászathoz mennyi etetőanyagot használ el? a) 1 -2 kg b) 3-4 kg c) 5-6 kg 20. Melyik halunk horgászatáról tudunk legkevesebbet? a) menyhal b) busa c) amur Értékelés 1. a) 2 pont c) 5 pont b) 1 pont b) 0 pont 8. a) 0 pont c) 5 pont c) 5 pont b) 2 pont 15. a) 0 pont 2. a) 2 pont c) 5 pont b) 3 pont b) 5 pont 9. a) 1 pont c) 5 pont c) 0 pont b) 5 pont 16. a) 0 pont 3. a) 2 pont c) 1 pont b) 5 pont b) 5 pont 10. a) 0 pont c) 2 pont c) 0 pont b) 3 pont 17. a) 5 pont 4. a) 5 pont c) 5 pont b) 2 pont b) 3 pont 11. a) 5 pont c) 0 pont c) 0 pont b) 3 pont 18. a) 5 pont 5. a) 0 pont c) 1 pont b) 0 pont b) 5 pont 12. a) 0 pont c) 1 pont c) 2 pont b) 5 pont 19. a) 1 pont 6. a) 5 pont c) 1 pont b) 5 pont b) 2 pont 13. a) 0 pont c) 3 pont c) 0 pont b) 2 pont 20. a) 2 pont 7. a) 0 pont c) 5 pont b) 5 pont b) 2 pont 14. a) 0 pont c) 0 pont Értékelés az elért pontok alapján 1. Ha 80-100 pontot ért el: ön mesterhorgász! Kérjük, tudását adja át horgásztársainak! 2. Ha 60-80 pontot ért el: ön feltehetően jó horgász, bizonyára eredményes is. Elméleti tudását azonban az ember holtig fejleszti. 3. Ha 50-60 pontot ért el: lehet, hogy ön a horgászvizsgán megfelelt, de sokat kell tanulnia a menőktől, hogy eredményes horgászok közé tartozzon. 4.50 pont alatt maradt: gondolkozzék el azon, nem lenne-e jobb, ha inkább bélyeget gyűjtene! Adjon fel egy hirdetést a Magyar Horgász cserebere rovatában: „Horgászfelszereléseket cserélnék bélyegre!” Vagyis sokat kell még tanulnia, hogy hozzáértő, jó horgász legyen. Mesterhorgász ön? 1. Ki irta a Harcsa és horgászata című könyvet? a) Dr. Hunyadi Attila b) Örley Dénes c) Dr. Székely Ádám 2. Melyik a legkorábban ívó halunk? a) csuka b) pisztráng c) süllő 3. Mi a mormiskázás? a) műcsalival való pergetés b) műcsalival való horgászat speciális változata lékhorgászatnál c) legyező horgászat speciális változata 4. Mi a morotva? a) ártéri viz, a holtág gáton belüli szakasza, amely összeköttetésben van az anyamederrel b) Duna mellékvizei c) partbiztosítás elmosás ellen 5. Hol szabad a horgásznak csalihalat fogni? a) csalihalat bárhol szabad fogni b) ahová érvényes a területi engedélye c) természetes vizekben, mert igen nagy a szaporulat 6. Egy 4 kg-os ikrás csukának kb. mennyi ikrája van? a) 100-180 ezer között b) 50-100 ezer között c) 250-350 ezer között 7. Szomszédja méreten aluli pontyot fog és elteszi. Mit tesz, ha ilyent lát? a) ha másnak lehet, nekem is b) odaszólok neki: „Spori, megváltozott a ponty mérete?” c) odamegyek hozzá, udvariasan megkérem: „A hal méreten aluli, legyen szives dobja vissza!" 8. Süllőzés megkezdése előtt feldönti a csalihaltartó kannát, egy darab csalihalat tud megmenteni. „Ha már süllőzni jöttem, egy bottal is süllőzöm!” - mondja ön. Egy méreten aluli süllőt fog, de az olyan mélyen nyelte a horgot, hogy mire kiszabadítja a szájából, addigra a süllő elpusztul. Mit tesz ön ilyenkor? a) ha már elpusztult, akkor feldarabolom és tovább süllőzöm, mivel darabolt hallal is kitünően lehet süllőt fogni b) ha már elpusztult, elrakom és hazaviszem c) elpusztult állapotban is visszadobom 9. Szabad-e nemes halat csaliként használni? a) Fadd-Domboriban, kovácsolt horogra akár másfél kg-os pontyot is fel lehet akasztani, mert akkora harcsák vannak, mint a Moby Dick b) én nem használok nemes halat csalinak, mert etikátlan c) nemes halat akkor használok csalinak, ha származását tudom igazolni (jegyzékkel, számlával) 10. Évente hányszor találkozik ön „anya horgászegyesületével”? a) egyszer, mikor kiváltom a horgászengedélyt b) legalább kétszer, a közgyűlésen is részt veszek c) az egyesület minden rendezvényén részt veszek, ha időm engedi 11. Mit tesz ön, ha sorozatosan méreten aluli pontyot fog? a) más helyet nézek magamnak, mert benn vagyok az „óvodában” b) addig horgászom, míg élvezem c) szidom a vezetőséget, hogy megint méreten aluli pontyokat telepített 12. Szomszédja önnél későbben érkezett, rendszeresen átdobál az ön fenekező zsinórjain. Összeakadnak, mit tesz ön? a) megkérem, hogy otthon gyakoroljon és melegebb éghajlatot ajánlok neki b) összegubancolódott zsinórokat közösen szétszedjük, közben azon gondolkodnék, ha máshol folytatnám a horgászatot, nem lennék-e eredményesebb c) megkérem, hogy menjen arrébb, mivel ő jött később 13. Mi jellemzi a match botot? a) teleszkóp rendszerű bot, tagonként egy gyűrűvel Johnny nem tud írni... Ha még csak Johnnyról lenne szó! De vele együtt évente háromnegyed millió amerikai fiatal kerül ki úgy az iskolapadból, hogy a bizonyítványát is alig tudja kibetűzni. A tizenéves amerikaiak tizenhárom százaléka hivatalosan analfabétának számit; több százezer fiatal munkás nem tud összeadni vagy kivonni. Az amerikai hadsereg - amely tudvalevőleg nem a kultúra fellegvára - évente hatszázezer önkéntest kénytelen visszautasítani, mert műveltségi szintjük nem üti meg a mértéket. A szakemberek egybehangó véleménye szerint az amerikai oktatási rendszer már nem képes ellátni feladatát. A veszély nem csekély: ennek az országnak a gazdagsága nem utolsósorban a lakosság szellemi kapacitására épül, s ha ez csökken, aligha védhetőek ki a gazdasági következmények. Az évek óta folyamatosan romló helyzet oka az, hogy az oktatási politika a szövetségi államok helyi hatóságainak illetékességi körébe tartozik, s az iskolák ellenőrzése igencsak hiányos. Senki nem kéri számon sem az iskola vezetésén, sem a tanári karon az eredménytelenséget. Emellett - bármennyire is furcsán hangzik - az iskolák felszereltsége is gyatra, attól függően, mennyire szegény vagy gazdag közigazgatási központhoz tartoznak. Az oktatásra szánt pénzek gyakran a bürokrácia útvesztőiben eltűnnek, vagy megfogyatkoznak, s a romló körülmények elől a pedagógusok is menekülnek. Míg 1959-ben az iskolák alkalmazottainak hetven százaléka tanár volt, ma ez az arány alig negyven százalék. Nemcsak az a baj, hogy az iskolákból rosszul felkészült fiatalok kerülnek ki a munkahelyekre, hanem az is, hogy az amerikai üzemek, gyárak nem nyújtanak semmilyen továbbképzési lehetőséget. A jól képzett munkaerő persze egyre inkább hiányzik, így nem egy vállalat alapítvánnyal támogat egy-egy magán-, vagy állami iskolát. Ezzel aligha oldható meg a mélyülő válság; a szakemberek - okkal - alapos oktatási reformokat követelnek. Az előrelépés a megújulási készségen is múlik, nem csupán pénz kérdése - vallják sokan, bár tisztában vannak azzal is, hogy a súlyos költségvetési gondokkal küszködő államok az oktatási kiadások megkurtításával nem éppen a sikert segítik elő. A pedagógusoknak is megvan az okuk a panaszra. Az iskolák többségének az életét a szegénységen kívül az erőszak, a kábítószer-fogyasztás - no meg a kilátástalanság mérgezi. Az amerikai rendőrség minden hetedik percben letartóztat egy-egy drogos fiatalt, 135 ezer iskolás rendszeresen hord magánál lőfegyvert. Denver egyik iskolájában detektoros vizsgálatnak vetik alá a gyerekeket, mielőtt belépnének az épületbe - s mindig akad elkobozni való fegyver. Los Angeles egyik iskolájában tablók emlékeztetnek a vandalizmusra, az állandó veszélyre, s a tantermek között cirkáló biztonságiak a lopásokat próbálják kivédeni. Kinek van kedve ilyen körülmények között az oktatás színvonalának emelésén munkálkodni? Ráadásul a pedagógus egyre inkább mintegy a családot kénytelen helyettesíteni; az iskolások egyharmada üres otthonokba tér haza tanítás után. Bush elnök beiktatásakor hatalmas változásokat ígért az oktatás területén - ezek a jelek szerint még váratnak magukra. Az oktatás miatt aggódók egyike, Herbert Stern, Nixon ex-elnők egykori gazdasági tanácsadója így fogalmazott: „Az Öböl-háború idején nap mint nap részletes adatok kerültek nyilvánosságra a harci sikerekről. Tulajdonképpen nem ártana napi jelentést kiadni arról, hány iskolás tanulta meg leírni a ’cica’ szót.” Füstköd Mintegy 1500 gyermek került kórházba az elmúlt két napban a chilei fővárosban a rendkívüli légszennyezettség miatt Az általános iskolákban ezért felfüggesztették a tanítást Továbbra is életben van az a csütörtökön hozott rendelkezés, hogy a gépkocsipark 40 százaléka nem vehet részt a forgalomban. Leállították 180 gyár termelését A jelenlegi időjárás megakadályozza, hogy a mérgező gázok eloszoljanak a város légteréből. Az ehető gomba is lehet ártalmas! r. Nagy özlábgombák Egyre jobban elszegényedő társadalmunkban mind többen kényszerülnek arra, hogy maguk szedte gombával egészítsék ki étrendjüket. Az idei tavaszban különben sem sok örömünk lehet, hideg és esős. A kirándulók, kertészkedők számára bosszantó eső azonban kedvez a gombák növekedésének, és az igazi, jó helyekről kosár- számfa lehet hazavinni a gombát. Nagyon sok embernek a gombáról rögtön a „bolondgomba”, a gombamérgezés jut eszébe. Természetesen nem alaptalanul, valóban sok súlyos balesetet okoztak már mérges gombák. Mi most nem ezekről szeretnénk szólni, de talán a gombaszezon elején nem árt egyszer leírni, hogy gombamérgezés gyanúja estén azonnal orvost kell hívni, és addig is hánytatni kell a beteget. Alapos orvosi, laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a gombamérgezéssel kezelt betegek körülbelül felénél nem valódi mérgezésről volt szó, vagyis nem mérges gomba fogyasztása okozta a panaszokat, hanem valami más, gombával összefüggő tényező. Ezek szerint az ehető gombák is okozhatnak bajt. Ezért megpróbáljuk összefoglalni azt, hogy mire érdemes odafigyelni a gyűjtés és a felhasználás során. Minden embernek más az érzékenysége. Különösen gyerekeknél fordulhat elő, hogy megbetegszenek attól a gombás ételtől, ami a család többi tagjánál semmi panaszt nem okoz. Kisgyerekeknek ne, nagyobbaknak is csak módjával adjunk gombát! A leszedett gombát szellős helyen tároljuk (kosárba gyűjtsük ne nejlonzacskóba), egy-két napon belül készítsük el, és minél hamarabb együk meg. Minden gomba sejtjei tartalmaznak ugyanis olyan enzimeket, amelyek lebontják az elöregedett gombafehérjéket. Sajnos, ezen lebontásnak mérgező végtermékei is vannak (például ptomainok), amelyek néhány órával az étkezés után általános rosz- szullétet okoznak. Ugyanez a folyamat játszódik le nemcsak az elöregedett, hanem a fagyott gombákban is, ezért természetesen ezek fogyasztását kerülni kell. Most tavasszal nagy tömegben gyűjthető, kedvelt gomba a mezei szegfűgomba. A rostos tönkjét ne főzzük meg, mert különösen nagy tömegben hasi görcsöket okozhat. Hasonló a helyzet a nagy őzlábgomba szárával is. Főzzük, süssük alaposan át a gombát! Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy sok vadon termő gomba tartalmaz ciánhidrogént. Ez a közismert keserűmandula illatú ve- gyület szerencsére illékony, így főzéskor, sütéskor eltávozik a gombából. Reméljük, nem vettük el senkinek a kedvét a gombagyűjtéstől, -evéstől, nem ez volt a célunk a veszélyek bemutatásával. DR. BUCZKÓ KRISZTINA Gyilkos méhek után krokodilok Brazília, amely 35 évvel ezelőtt a gyilkos méheket rászabadította Amerikára, most még veszélyesebb lények, a gyilkos afrikai krokodilok elterjedésével fenyegi a földrészt. Egy brit-brazil házaspár 95 nőstény és 15 hím nílusi krokodilt telepített 1989-ben egy délbrazíliai farmra, hogy fogságban tenyéssze őket és a bőrüket külföldön értékesítse. Környezetvédők és tudósok szerint csak idő kérdése, s a krokodilok elszabadulnak a farmról. Ha ez bekövetkezik, a déli Rio Grande do Sul tartomány tavai, mocsarai és folyóvizei ideális te- nyészhelyül szolgálhatnak számukra - mondják a szakértők. A gyorsan szaporodó óriáshüllők elárasztják Latin-Amerika dzsungeléit, felülkerekednek a helyi fajokon és felborítják a kontinens ökológiai egyensúlyát. Az egy tonna súlyúra és 6,5 méter hosszúra is megnövő nílusi krokodilok már azzal tönkretehetik a vidék állatvilágát, hogy a helyi fajok számára ismeretlen betegségeket terjesztenek el. Dél-Amerika hét kajmánfajtája kipusztulhat, mert képtelen lesz megküzdeni a táplálékért a nagyobb, agresszívebb afrikai krokodilokkal. A tenyésztőudvarból, egy homokdombból és mesterséges lagúnából álló krokodilfarmot dupla betonfalak veszik körül. A felnőtt krokodilokat betonfalú, erős farácsokkal lezárt medencékben tartják. A tulajdonosok szerint egyszerűen lehetetlen, hogy innen akár egyetlen állat is kiszabaduljon. Ez azonban nem nyugtatja meg a környezetvédőket, akik szerint a kockázat igen nagy, különös tekintettel arra, hogy a farmon évente 4800 krokodilt keltetnek - elég egy figyelmetlen őr, vagy egy tolvaj, s máris itt a katasztrófa. A krokodiltenyésztőkhöz hasonlóan fogadkozott az a Sao Paulo-i méhész is, aki 1956-ban 70 afrikai gyilkos méhet hozott be az országba. A méhek azonban elszabadultak és megkezdték vándorlásukat észak felé. A múlt év őszéig már csaknem ezer embert öltek meg és Mexikóból átjutottak Texasba. Brazil szakemberek szerint az esetleg kiszabaduló krokodilok is hasonló útvonalat választanának: északnyugat felé vándorolnának, Brazília középső részén és Bolivian át, átkelnének az Amazonas-medencén, elterjednének Közép-Amerikában és eljutnának egészen Texas déli részéig. S mindez azért, mert 1989-ben egy alacsony beosztású brazil tisztviselő, szakemberek megkérdezése nélkül, tudatlanul kiadott egy importengedélyt...
