Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. június 1. Infláció, kárpótlás, napidíj (Folytatás az 1. Oldalról.) Kedvezően hatott az is, hogy a kőolajfeldolgozó-ipari termékek vi­lágpiaci árának mérséklődése végre a magyarországi termelői és fo­gyasztói árakban is éreztette hatá­sát. Az infláció fokozatosan mérsék­lődő növekedési ütemének jellem­zéseként a kormányfőtanácsos szólt arról, hogy az januárban 7,5, feb­ruárban 4,4, márciusban 3,5, április­ban pedig 2,4 százalék volt az előző hónaphoz képest. Cinkotai János rá­mutatott, hogy a fogyasztói árszínvo­nal az év első harmadában - a ko­rábban prognosztizált csaknem 40 százalék helyett - mintegy 34 száza­lékkal lett magasabb. A szóvivői tájékoztató másik ven­dége, Tütős Sándor, a Kárpótlási Hi­vatal elnöke arról számolt be, hogy a kormány elfogadta azt a kormány­rendeletet, amely az 1938 és 1945 között, faji vagy nemzetiségi hovatar­tozás, illetőleg a nácizmussal szem­beni magatartás miatt deportáltak, vagy egyéb hátrányt szenvedett sze­mélyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetével foglalkozik. A rendelet része a kormány azon prog­ramjának, amelynek céljaként a jog­talanul sérelmet szenvedettek kár­pótlását tűzte ki. Tütős Sándor el­mondta, hogy az ezen időszakban személyes szabadságukban korlá­tozottak az évek számától függően kapnak pénzbeni kárpótlást. Az első évre 500, a második és ötödik év kö­zötti időszak után évenként 250, míg a hatodik évtől évi 300 forint nyugdíj­kiegészítésben részesülnek. Szólt arról, hogy eddig 39 ezren nyújtották be kérelmüket, s közülük - az első felmérések szerint - mintegy 15 ez­ren jogosultak. Tütős Sándor hozzátette: akik 1945 után is sérelmet szenvedtek, az éveket 1963-ig bezárólag beszámít­hatják. Minden megkezdett évre a már említett nyugdíj-kiegészítés jár. Hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak azok részesülhetnek az emelések­ben, akik valamiféle társadalombiz­tosítási juttatást kapnak. Azok szá­mára, akik nem nyugdíjjogosultak, a helyi önkormányzatok folyósítják a költségvetésből átutalt összeget. Tü­tős Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy 1938 és 1945 között nemcsak a zsidóságot érték veszteségek, má­sokat is megfosztottak személyes szabadságuktól. Ily módon bizonyos vallási kisközösségek - a jehovák, nazarénusok - tagjai, valamint a ná­cizmussal szembeni magatartásuk miatt kommunisták is kaphatnak nyugdíj-kiegészítést. Kérdésekre válaszolva Tütős Sándor elmondta, hogy információi szerinta cigányság soraiból mintegy 70 ezer személyt hurcoltak el ezen időszakban, leg­többjük áldozatul esett a nácizmus­nak. Valószínűleg ennek tudható be, hogy nagyon kevesen nyújtották be igényüket. A cigányok parlamentje valamilyen formában kollektív sérel­mük rendezését kéri a kormányzat­tól. Tütős Sándor bejelentette, hogy a kérelmet a Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani. A rendelet visszame­nőleges hatályú. Akik eddig még nem jelentkeztek igényükkel, azt a kihirdetés napját követő 30 napon belül még megtehetik. Számukra is 1990. április 1-jétől jár a nyugdíj- emelés. A továbbiakban Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium főosztályvezetője azelmaradotttérségekfejlesztéséről szóló támogatási rendszer lényegét ismertette, amelyet ugyancsak elfo­gadott a kormány. Az előterjesztés egységesíti a területi támogatások rendszerét, figyelembe véve a regio­nális különbségeket. Korábban munkahelyteremtő tá­mogatásra az ország valamennyi te­lepüléséről lehetett pályázni. Az új rendelet értelmében csak a legsú­lyosabb foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekből lehet pályázatot benyújtani. A kérelmet tárcaközi bi­zottság bírálja el. A vállalkozónak 5 évig kell garantálnia a munkahely működését. A támogatás összege - amely vissza nem térítendő tőkejut­tatás - nem haladhatja meg a félmil­lió forintot. A pályázatot minden ter­mészetes és jogi személy beadhatja. László Balázs kormányszóvivő a sajtótájékoztatón bejelentette: a kor­mány a napidíjátalány felső határát július 1 -jétől az eddigi 80 forint he­lyett 110 forintban állapította meg. Több elavult rendeletet is hatálytala­nított. így például a sokszorosító gé­pek engedélyezéséről szóló beje­lentési kötelezettséget semmissé tette. Pakson nem marad atomhulladék A nap kérdése Üzenünk a heteknek? A szlovákiai Bártfán június elején megtartandó, a Kelet-Közép-Euró- pának nyújtandó nyugati segítség­gel foglalkozó szupertanácskozás - a konferencia 350 vendége között ott lesz az államfők közül Göncz, Ha­vel, Walesa, valamint Quayle ameri­kai alelnök is - amerikai főszervező­je, John Edwin Mroz már most fi­gyelmeztet minket: úgy látják a ten­geren túl, hogy Magyarország és a volt KGST-szomszédok szinte nem is vesznek tudomást egymás friss tapasztalatairól. Jogos a véleménye? igen, mert elhaltak a régi együttműködési formák és módszerek, és helyettük alig született más. Jogos, mert gyak­ran úgy tűnik - méginkább, mint azelőtt -, hogy a térség országai irigy versenytársként néznek egy­másra. Akkor hát igaza van Mroz- nak? Nincs, ha tartalmat kapnak a kibontakozóban lévő két-, három-, vagy akár öt-hatszögü kapcsolatok, amelyek nemcsak minimális együtt­működésre. hanem a közös érde­kek kialakítására és képviseletére is alkalmasak lehetnek. Majd. Tehát? John Edwin Mroz min­denesetre meghirdette: Bártfáról olyan üzenetet akar magával vinni a hetek londoni csúcsára, hogy Ma­gyarország és szomszédai együtte­sen mérlegelik a nyugati segitséget, s döntik el azt is, miben lehetnek ön­maguk és egymás segítségére. No­sza, rajtunk ne múljék. KOCSIS TAMÁS Ferenczy-EUROPRESS (Folytatás az 1. oldalról.) nyosságaira is visszavezethető. Vi­lágméretű jelenségről van szó, így nem véletlen, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is napi­rendre tűzte a kérdést. Kétségte­len, hogy az erőművekkel kapcso­latostájékoztatási politika újraérté­kelésére van szükség. Többek között dr. Hans Blinx, a NAÜ elnöke, Marx György, az ELTE fizikusa, Jukka Laakkonen, a Nuk­leáris és Sugárbiztonsági Központ vezetője valamint Patai István, Du- naszentgyörgy polgármestere tar­tott nagy sikerű előadást. A világszervezet nyilvánosságra hozta a nemzetközi nukleáris ese­ményskálát, eszerint az erőművek­kel kapcsolatos üzemzavarok, bal­esetek veszélyességük alapján hét kategóriába sorolhatók. Az emlé­kezetes csernobili baleset a legsú­lyosabb 7. kategóriába tartozik. Tegnap, a szimpózium harmadik napján a résztvevők a paksi atom­erőműbe látogattak. Rósa Géza, a PAV tájékoztatási irodájának veze­tője kalauzolta a vendégeket, akik először a vállalat termelési ered­ményeivel ismerkedtek, majd az atomhulladék szállításával kap­csolatos filmbemutatót tekintették meg. Megtudtuk, hogy a reaktorok kazettákba helyezett kiégett fűtő­elemeit ötéves paksi tárolás után vasúton szállítják a Szovjetunióba. A szállítás előtt a kazettákat olyan speciális fémkonténerekbe helye­zik, melyeket a NAÜ szabványai szerint gyártottak és a terhelési próbát is kiállták. Igen nagy érdek­lődést váltottak ki a katasztrófa pró­báról szóló filmkockák: az Angliá­ban elvégzett kísérletek alkalmával a konténereket vízzel és acélru- dakkal töltötték meg, ezt követően a konténerszállító vagonba belero­hant egy 160 km/óra sebességű gyorsvonat. Minimális mértékben károsodtak a tartályok, radioaktív anyagok szállítása esetén sem tör­tént volna környezetszennyezés. A kiégett fűtőelemeket 22 éve szállít­ják vasúton, baleset még nem tör­tént. A bemutató után a vendégek a reaktorokat és a vezérlőtermeket is megtekintették.- Hogyan reagál az amerikai közvélemény az atomenergia tér­hódítására? - kérdeztük Rita Webb Scottot, az Egyesült Államok sze­nátusának egykori tanácsadóját, a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség Tájékoztatási Irodájának veze­tőjét.- Nálunk közel húsz éve nem építettek új atomerőművet, ebben részben a lakossági tiltakozó ak­ciók is közrejátszottak. Az Öböl­háború következtében fellépő olaj­árnövekedés és a hőerőművek ál­tal kiváltott környezetkárosító üvegházhatás miatt azonban az ér­deklődés újra az atomerőművek felé fordul. A csernobili baleset után ugyan felerősödött az atomellenes han­gulat, azonban csernobili típusú RBMK erőműveket már nem építe­nek. Egész más konstrukció a paksi erőmű, amely biztonsági rendsze­rét tekintve a legmodernebb nyu­gat-európai létesítményekhez ha­sonlítható.- km ­A svéd királyi pár közelről A magyar újságolvasó ezekben a napokban sok mindent megtudhatott a svéd királyi párról, kivéve azt, ami valószínűleg legjobban érdekelte. Milyen ruhát vi­selt Szilvia királyné az egri kiránduláson? Melyik ma­gyar étel ízlett legjobban XVI. Károly Gusztáv királynak? S így tovább. Tudván, hogy koronás főket megszólítani nem illik, viszont néhány kérdésre remélhetőleg választ kapha­tok, örömmel fogadtam el azt a meghívót, melynek szö­vege így szólt: A Magyar Köztársaság külügyminisztere és dr. Jeszenszky Gézáné szívesen látja önt őfelségéik XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné tiszte­letére rendezett zenés sétahajózáson. A hajó a Vigadó téri állomásról indult este kilenckor. Szemerkéltaz eső, úgy látszik azonban ez sem befolyá­solta azokat a meghívottakat, akiket meghatározott el­gondolás szerint válogatott össze a külügyminiszté­rium protokoll- és kabinetirodája. Osztovits Levente és Bart István az Európa Könyvkiadótól azért került a meg­hívottak listájára, mert sokat tettek a svéd irodalom ha­zai bemutatásáért. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bi­zottság elnöke, Széles Gábor, a Műszertechnika Válla­lat vezetője, Bacsó Péter filmrendező meghívása pedig nyilván azt jelenti, hogy a magyar sport, technika és filmművészet legjelesebb képviselőit akarták bemutat­ni a svéd vendégeknek. A ponyvával fedett, de minden oldalról nyitott fedélzeten már bemutatkoztak egymás­nak azok, akik nem ismerték egymást, s kialakultak az asztaltársaságok is, amikor a rakparton feltűntek a rendőrmotorosok, s mögöttük a vendéglátó külügymi­niszter és a svéd királyi pár limuzinja. A protokoll azt dik­tálta volna, hogy a vendéglátó érkezzék előbb, de Je­szenszky Géza a Néprajzi Múzeumban tartott svéd fo­gadásról együtt kocsikázott a Dunára a vendégekkel. így a hajóhídon előbb a magyar külügyminiszter és a svéd király, őket követve Szilvia királyné és Jeszenszky Edit sétált a fedélzetre. XVI. Károly Gusztávsötét öltöny­ben, felöltő nélkül vállalta a szokatlanul októberi május­estét, fiatalabbnak látszó, de 3 évvel idősebb felesége fehér gyapjústólátviselt a sötétkék skót kockás taftesté- lyi fölött. Szilvia királyné ezúttal loknikba fésülte váltig érő haját, s hogy el ne ázzon az egyre szaporábban csöpögő esőben, Jeszenszky Edit tartotta kettejük fö­lött az esernyőt. A magyar külügyminiszter felesége fe­kete koktélruhát választott az alkalomra, ékszere egyet­len brosstű volt. Miután a magyar vendéglátók és a svéd vendégek vacsoráról jöttek, a kopmány vendégházának 8 tagú pincércsapata borkorcsolyát tálalt a kalocsai futókkal és herendi hamutartókkal terített asztalokra. Hüvelyk­ujjnyi szalámis, sajtos, sonkás kiflikarikákat, apró sajtos rolókat kóstolhattunk, és tálcán szervírozták a Puszta koktélt, vilmoskörtét, Zwack-unicumot. Aki nem mert inni, paradicsomiével, narancs juice-szal vagy sima kristályvízzel olthatta szomját. Gyümölcskosár díszel­gett az asztalok közepén. Zenés kirándulást ígért a meghívó, a cigányzenekar pedig válogatást kínált a ma­gyar népzenéből és operettből. A királyi pára külügymi­niszter feleségével beszélgetett, s Jeszenszky Editen múlt, hogy kit mutat be az uralkodópárnak. Az egyórás sétahajózás során figyeltem, hogy az angolul kiválóan beszélő külügyminiszterné részletesen elmagyarázza a látnivalókat, a vendégek pedig odaadó érdeklődéssel figyelik. A hajókirándulásra, a protokollfőnöktől megtudtam, alig hívtak meg újságírót, fotóriportert pedig egyáltalán nem. Ha valakinél véletlenül megláttak volna egy fény­képezőgépet, udvariasan elkérték volna egészen ad­dig, amíg távozik a svéd királyi pár. A vendégek ugyanis kifejezetten kérték, hogy ez a program maradjon telje­sen privát. A kérést oly mértékig sikerült teljesíteni, hogy a sétahajózás során a svéd uralkodó és felesége átél­hette, ami egy turista számára sem mindennapi él­mény: milyen gyönyörű az esti, kivilágított pompával tündöklő Budapest, még esőben is. NÁVAI ANIKÓ Búzaexport­lehetőség (Folytatás az 1. oldalról.) A bizottság azért határozott így, hogy ezzel is elősegítse az üzleti tár­gyalásokban és szerződéskötések­ben érdekeltek gazdálkodását. A ki­viteli engedélyt az említett kontingen­sen belül automatikusan engedélye­zik. Ahhoz azonban, hogy a kérelme­zők megkaphassák az exportenge­délyt, a szóban forgó kormányren­deletben foglaltakon túl még a követ­kező feltételeknek kell megfelelniük: egy gazdálkodószervezet a meghir­detett mennyiség maximum 30 szá­zalékára adhatja be engedélykérel­mét, emellett a kivitelre szánt búza- mennyiség után tonnánként 50 forint letéti díjat kell befizetni a Magyar Nemzeti Bank „Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjá­nak lefölözése” elnevezésű számlá­jára, vagy a letéti összegre bankga­ranciát kell állítania. Emellett a letéti díj befizetését vagy a bankgaranciá­ról igazolást 'kell benyújtania az NGKM Engedélyezési Főosztályra. Az Agrárpiaci Rendtartást Koordiná­ló Bizottság szerint a gabonatermés ismeretében további kivitel is lehető­vé válhat, erről azonban csak ké­sőbb tájékoztatják az érdekelteket. Baszk gerillákat tettek ártalmatlanná A spanyol rendőrök csütörtökön egy Barcelona közelében végrehaj­tott rajtaütés során agyonlőttek két feltételezett baszk gerillát, öt másikat' pedig letartóztattak. A belügyminisz­térium szerint az illetők követték el egy nappal korábban azt a csendőr­laktanya elleni pokolgépes robban­tást, amely kilenc ember életét köve­telte, ötven embert pedig megsebe­sített. A rendőrség igen nagy siker­nek tartja az úgynevezett „Barcelo- na-kommandó” felszámolását, mert értesüléseik szerint az ETA baszk szervezethez tartozó csoport a jövő­re tartandó barcelonai olimpia biz­tonságát is fenyegette. Mégis lesz repiilősnap az idén Sokáig kérdéses volt, hogy anya­giak hiányában az idén is megren­dezik-e a Budaörsi Repülőtéren az elmúlt években hagyománnyá vált repülősnapot, amely látványosságá­val tízezreket vonzott. A korábbi borúlátó hírekkel ellen­tétben, mégis lesz repülősnap, ezút­tal június 8-án és 9-én, a jövő hét vé­gén rendezik meg a légiparádét. Ezt jelentette be pénteki sajtótájékozta­tóján - az esemény helyszínén - a repülősnap fő szponzora, a Mikro­matika Holding, amely fantáziát látott a rendezésben való részvételben. A Magyar Repülő Szövetséggel és a Repülőgépes Szolgálattal közösen szervezett sajtótájékoztatón a repü­lési szakemberek örömüknek adtak hangot, hogy nem szakad meg a ha­gyomány, s immár hatodszor élvez­hetik a nézők a szakma legfelkészül­tebb művelőinek bemutatóját. Mit kell tenni a forint konvertibilitásáért? (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek a kijelentések rendkívül fi­gyelemreméltó elmozdulásra en­gednek következtetni, mert a kor­mány ugyancsak Kupa pénzügymi­niszter nevével fémjelzett gazdaság- politikai akcióprogramja még a Nemzetközi Valutaalappal történt megállapodás értelmében csupán azt irányozta elő, hogy három esz­tendő alatt fokozatosan valósul meg a forint konvertibilitása és 1994-ben körül sor a forintnak a nemzetközi pénzpiacon történő bevezetésére. A jelek szerint azonban időközben olyan jelentős változások következ­tek be a világgazdaságban és az or­szág nemzetközi gazdasági kapcso­lataiban, amelyek lehetővé teszik a konvertibilitás jóval korábbi időpont­ban történőt bevezetését. Ami a világgazdaságot illeti, az úgynevezett Kupa-program a közel- keleti válság idején még kénytelen volt hordónként 25-29 dolláros olaj­árral számolni. Amint ismeretes, az olaj világpiaci ára most ennél jóval alacsonyabb szinten mozog, ami ol­csóbbá teszi a jelenleg már teljes egészében konvertibilis elszámolás­ban történő olajbehozatalt. Egy másik kedvező változás, hogy küszöbön áll Magyarország társulá­sa az Európai Közösséggel, ami - a textil- és acélárukat kivéve - előrelát­hatólag lehetővé teszi a magyar ipari cikkek 1992-től történő szabad ex­portját a Közös Piac 12 tagállamába. Mindenekelőtt azonban arról van szó, hogy - fájdalmas megrázkódta­tások árán ugyan, de mégis - sikere­sen előrehalad a külgazdasági stra­tégiának a piacváltásra történő kon­cepciója. Ennek köszönhető, hogy Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nem­zeti Bank illetékes elnökhelyettese szerint „május végére a folyó fizeté­sek többlete meghaladja a 200 millió dollárt” - ami más szavakkal annyit jelent, hogy a kivitelből és idegenfor­galomból származó bevételek 200 millió dollárral múlták felül a behoza­talra és az esedékes kamatokra for­dított összes kiadásokat. Pozitív tényező az is, hogy a hiva­talos és a fekete vagy szabad árfo­lyam közötti különbség jelentősen csökkent. Míg például a schilling 6,50-7 forintos fekete árfolyama már alig tér el a hivatalostól, addig a múlt év decemberében a forint hivatalos árfolyamának 15 százalékos leérté­kelése előtt még 8-8,50 forintottett ki a fekete árfolyam. Míg tehát az év elején hivatalosan leértékelték a forintot, a nyugati pénzpiacot követő feketepiac ellen­kezőleg, felértékelte a forintot. Ezért valószínű, hogy a forintban tartott takarékbetétek 20 százalékos forrásadójának eltörlése után már mind a vállalatoknak, mind a lakos­ságnak megérné, hogy forintban tartsa pénzét. Amennyiben tehát a kamatpolitikát a forint megszilárdítá­sának szolgálatába állítják és ezzel egyidejűleg néhány másolyan intéz­kedést is tesznek, amely csökkenti a konvertibilis valuták iránti keresletet - mint például az hogy a valutás bol­tok áttérnek a forintban történő áru­sításra -, akkor lehetővé válik a kon­vertibilitás drasztikus leértékelések nélküli bevezetése. Ezáltal viszont nem csupán az ál­lami devizabevételek növekedné­nek, hanem jelentősen emelkedne az ország „árfolyama” is és a nem­zetközi pénzvilág végre az eddiginél sokkal nagyobb mértékben válasz­taná el Magyarországot mint gazda­sági partnert a válságban levő kelet­európai térségtől. BÍRÓ GERD Ferenczy-EUROPRESS Japán kereskedelmi többlet Csaknem a háromszorosára nőtt áprilisban Japán folyó fizetési mérlegének többlete az egy évvel korábbihoz képest. Áprilisban 7,77 milliárd dollár volt a japán folyó fizetési mérleg aktívuma, egy évvel korábban 1,96 milliárd. Az adatokat a japán pénz­ügyminisztérium tette közzé pénte­ken. Ami a mérlegen belül a külke­reskedelmet illeti, a többlet 8,23 milliárd dollár volt az idén április­ban, tavaly áprilisban pedig 3,98 milliárd. A Die Welt feltűnést keltő cikke Bush betegebb, mint hivatalosan állítják (Folytatás az 1. oldalról.) Két és fél éve az amerikaiak Busht „aerobic-elnökként” isme­rik, aki sosem beszélt arról, hogy jól érzi magát - ez látszott rajta. A Fehér Ház 66 éves perpetum mobi­léje május 4-én került szívritmu­szavar miatt kórházba, azóta mint­ha kicserélték volna: mindennap, még mielőtt hogyléte iránt érdek­lődhetnének, feltartott hüvelykujjá­val mutatja, hogy jól van. Amióta Bush beteg, azóta az amerikaiak azt hallják, hogy egész történelmük során nem volt még ilyen egészséges elnökük. Az or­vosok minden reggel sajtókonfe­rencián is közük, hogy az elnök makkegészséges. A baj csak az, hogy legalább három hete mást mutat a látszat. Bush napról napra sápadtabb, vékonyabb és fárad­tabb. Betegsége kezdete óta 6 és fél . kilót fogyott, és ez az ő kisportolt szervezeténél már jelent valamit. Vagyis az elnök betegebb, mint hi­vatalosan állítják. Ha lassan is, de kiszivárognak az elnök hogylétéről a hírek, már azt is hallani, hogy délután egy félórányi alvásra van szüksége. Ilyenre Ro­nald Reagan óta nem volt példa az Oval Office-ban, az elnöki dolgo­zószobában. Bush szívritmuszavarait pajzs- mirigy-túltengésre vezették visz- sza, és az elnök gyorsvonatra emlékeztető tempóját gyógysze­rekkel egy vicinális sebességére fékezték. A Basedow-kór tünetei és az erős orvosságok miatt Bush kihagyta az angol királynő látoga­tásakor a hagyományos hódolat­táncot, és Kohl német kancellárral közösenn tartott sajtókonferenciá­ján is jóval alatta volt régi formájá­nak. Az orvosok tagadják, hdgy a be­tegség az elnököt döntéseiben be­folyásolná, és arra hivatkoznak, hogy Bush egészségi állapotát március 27-én teljes alapossággal kivizsgálták, és sehol nem találtak pajzsmirigy-túltengésre utaló tü­neteket. Bush időközben bevallotta, hogy közérzete mégsem olyan jó, mint kezdetben állították, a gyógy­szerek gyomorpanaszokat okoztak, ám ez - állítása szerint - munkakedvét nem csökkenti, és mindennap megpróbál a lehető legkorábban az Oval Office-ba ér­ni. A krízis délután következik be, ezért az elnök munkatársai erősen csökkentették az ebéd után teljesí­tendő penzumot. Az orvosok sze­rint Bush azonban már túl van a ke­zelés felén, és néhány hét múlva is­mét jól lesz. Bush akkor újra kocogni, teni­szezni, golfozni akar, úgy, mintha nem is hallott volna szívritmusza­varról és pajzsmirigyröl. A hét vé­gén négy napra elutazott, hogy ki­próbálja, mennyire megy neki test­edzés. Ferenczy - EUROPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom