Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-08 / 106. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. május 8. i Napirenden az önkormányzatok tulajdonviszonyai Rettegett Iván, Nagy Péter és Sztálin Az erőszakos utolérési törekvések kudarca Oroszországban (Folytatás az 1. oldalról.) Utalt arra a tavalyi alkotmánymó­dosításra, amely elismerte az ön- kormányzatok tulajdonhoz való jo­gát, valamint az önkormányzati tör­vényre, amely lehetővé tette, hogy bizonyos, addig a tanácsok és szerveik, valamint intézményeik kezelésében lévő állami ingatlanok - a műemlékek és a védett termé­szetvédelmi területek kivételével - az önkormányzatok tulajdonába kerülhessenek. Szeptember 30-i hatállyal a törvény 26 ezer helyi in­tézmény működési feltételeit bizto­sító épületvagyon és minden taná­csi kezelésű volt közterület és épü­let átadásáról rendelkezett. A je­lenleg tárgyalandó törvényjavaslat a többi vagyontárgy átadásáról kü­lön intézkedik. Ennek érdekében önkormányzati tulajdonba kerül 770 ezer bérlakás, 100 ezer nem lakás céljára szolgáló helyiség - mindezek értéke 1000 milliárd fo­rint -valamint minden olyan bel- és Április végéig mintegy 7300 ha­társértőt fogtak el, több mint há­romszor annyit, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölte az MTI kérdésére Zubek János alez­redes, szóvivő. Elmondta, hogy a magyar állam­polgárokon kívül lényegében vala­mennyi határsértőt kiutasították az országból. Mindössze 16 külföldit szállítot­tak menekülttáborba. A fejlődő or­szágokból egyre több gazdasági menekült érkezik útlevéllel, to­külterületi föld, amelyek eddig az ingatlankezelő és a városgazdál­kodási vállalatok kezelésében vol­tak, továbbá 200, az önkormányza­tok által felügyelt közüzemi vállalat teljes vagyona, a lakosság ellátá­sát szolgáló víziközművek és léte­sítmények egy része, és Budapes­ten a gázellátást és a közlekedést biztosító vállalatok. Mindezen va­gyontárgyakat az önkormányzatok térítésmentesen kapják meg, még­pedig úgy, hogy nem kell átvállal­niuk az államadósságot. Kivételt képeznek az egyes vagyontárgya­kat terhelő, polgári jogi kapcsolat­ban keletkezett tartozások, ame­lyekért a vagyon értékének megfe­lelően helyt kell állniuk. A kormány szándéka az volt, hogy az önkor­mányzatok minden, a működésük­höz és a közszolgálati feladataik­hoz szükséges vagyont megkapja­nak. Más vagyontárgyakkal kap­csolatban a kormányzat később kíván törvényjavaslatot beterjesz­vábbutazási szándékkal hazánk­ba, ám nyugati vízum hiányában a zöldhatáron próbálkoznak. A határsértéseket 57 ország ál­lampolgárai követték el. Közülük 5628 román, 357 pakisztáni, 290 török, 155 magyar, 105 bolgár, 96 bangladesi és 93 albán állampol­gár volt. Befelé továbbra is a ro­mán, míg kifelé az osztrák zöldha­tárvolt a legforgalmasabb. Nyugati szomszédunk határőrei több mint 1100 határsértőt küldtek vissza magyar területre. A legnyugodtabb teni. Ilyenek például azok a külte­rületi földek, amelyek esetében más szervezetek jogos igényeire is tekintettel kívánnak lenni. Ugyan­akkor a jelenlegi törvényjavaslat nem vesz figyelembe néhány - a kormányzat megítélése szerint - túlzónak és egyoldalúnak tartott igényt, mint például az eddig taná­csi felügyelettel működő termelő, szolgáltató, kereskedelmi és ven­déglátóvállalatok önkormányzati tulajdonba adását. Ez a miniszter szavai szerint nem felel meg az ön­kormányzatiság elvének, és túlzott mértékű részesedést biztosítana. A miniszteri expozé után a pár­tok vezérszónokai következtek, majd az elnöklő Dörnbach Alajos elnapolta a vitát, amely így várha­tóan a jövő heti plenáris ülésen folytatódik majd. Délután az interpellációk és kér­dések meghallgatásával, illetve a koncessziós törvény részletes vitá­jával folytatta munkáját a Ház. a szovjet határszakasz, ahol az idén eddig csupán nyolc határsér­tőt fogtak el. A rendkívül megnövekedett ille­gális forgalom jelentős terheket rá a határőrségre. A testület gépjár­művei négy hónap alatt több mint 200 ezer kilométert tettek meg a határsértők fuvarozása miatt. Ugyanakkor a legális , határfor­galom visszaesést jelez. Április vé­géig 22,7 millió útleveket kezeltek, s ez 10 százalékos csökkenést mutat. (Folytatás az 1. oldalról.) Rettegett (IV.) Iván 1533-1584 között, tehát fél évszázadon át ural­kodott. Fiát egy dühös pillanatában veri agyon királyi jogarjával. Mily különös, Nagy Péter fia szintén az apai harag áldozata lesz, Sztálin fia egy német koncentrációs tábor­ban lesz öngyilkos, mert Sztálin „nem cserél közkatonát táborno­kért". Tudjuk, hogy Iván, Péter és Joszif nem szerette saját fiát, állan­dóan konfliktus volt közöttük. Rettegett Iván véres kézzel töri meg a bojárok hatalmát, erős köz­ponti uralmat teremt, véget vet a feudális anarchiának. Ö kezdi el építtetni 1555-ben a Vaszilij Bla- zsennij székesegyházat Moszkvá­ban. Halála után véget ér az erős központi hatalom, visszaáll a feu­dális anarchia régi szemete, a re­formok a semmibe vesznek. Nagy Péter a Romanov-dinasz- tia tagjaként uralkodik 1689-től 1725-ig. A Romanov-dinasztiát 1613-ban alapította Romanov Mi­hály cár, és ezt a dinasztiát dönti meg a forradalom 1917 februárjá­ban. A Nagy Péterről a televízióban nemrég forgatott parádés filmso­rozat nem említi az orosz cár kap­csolatát Magyarországgal, neve­zetesen II. Rákóczi Ferenc fejede­lemmel. Pedig amikor 1711-ben Károlyi Sándor gróf a majtényi sí­kon leteszi a fegyvert a szintén ma­gyar Pálffy generális osztrák csa­patai előtt, akkor Rákóczi éppen Oroszországban tárgyal az orosz cárral. Nagy Péter egyébként ko­rábban megígérte a segítséget Rá­kóczinak, ám éppen akkor követ­kezett be a svéd támadás Moszkva ellen. A filmsorozatból láthattuk, hogy Péter milyen céltudatosan küzdött Oroszország modernizálásáért. A kísérlet teljes kudarcot vallott. Hogy miért, azt sejthetjük abból a jelenetből, amelyben az orosz cár Anglia uralkodójával beszélget. Péter nem érti, hogy az angol király nem parancsolhat Newtonnak. Nem érti hogy a parlamentben miért kell vitatkoznia egy királynak. És itt ragadható meg Nagy Péter­nek és általában az orosz uralko­dóknak, ideértve Lenint és Sztálint, vagy akár Brezsnyevet is, a tragi­kus tévedése: az alulról fölfelé épít­kező, szervesen fejlődő társada­lom mindig előnyben van a felülről lefelé építkező, erőszakolt utakat járó társadalmakkal szemben. Nagy Péter egyik nem kevésbé „nagy” nyugat-európai társa, és egyben kortársa is, erőteljes bizo­nyítékát adja ennek. XIV. Lajos, a „Napkirály’’ Franciaország uralko­dója nem kevésbé korlátlan egyeduralkodó, mint az orosz cár. Ő 1643-1715 között uralkodik (72 évig, és ezzel a világtörténelem csúcstartója!), s nem kevésbé cél­tudatos, bár kissé finomabb mód­szerekkel igyekszik népét boldogí­tani. Mégis tudjuk, hogy ez a politi­ka végül hová vezet: 1789. július 14-éhez. Később Nagy (II.) Katalin próbál­ja meg Péter életművét befejezni, azonban Oroszország modernizá­ciója megfeneklik, tragikus elma­radottsága csak fokozódik, hogy azután jöjjön Leninék, majd Sztálin diktatúrája. Churchill azt irta Sztálinról, hogy Oroszországot faekével vette át és atombombával adta tovább utó­dainak. Látványos kontraszt, ám a szovjet atombomba és a szputnyik hasonló kontraszttal válik el a szé­les néptömegek nyomorúságától, a szovjet gazdaság általános álla­potától, a pakisztáni, indiai színvo­nalon álló mezőgazdaságtól, a XIX. századot idéző ipari üzemektől. Lenin és Sztálin nem gyorsította, nem gyorsíthatta meg Oroszor­szág fejlődését, egyszerűen azért, mert Rettegett Iván és Nagy Péter útját járta. Az erőforrások közpon­tosítása, a parasztságot megfojtó adók elvonták a forrásokat azoktól a rétegektől, melyekből kifejlődhe­tett volna a polgárság, minden fej­lődés letéteményese. Péter adókat vetett ki, Sztálin erőszakos kollektivizálást alkalma­zott a mezőgazdaságban, az ipar­ban pedig éhbért, sztahanovista mozgalomnak nevezett brutális ki­zsákmányolással egybekötve. Az egyén csirájában halt meg, s vele együtt az egyéni kezdeményező­készség, a vállalkozói szellem. Angliában viszont I. Károly lefe­jezése (1649 januárja) óta a király csak diszgomb az állam kabátján, itt kibontakozott tehát a szabad, önálló egyén, az individuum, s vég- hezvihette a modern kapitalizmus kialakítását. Anglia volt a világ ipari műhelye 1770-től 1870-ig. Az sem véletlen, hogy az individuumot a legnagyobbé tevő Egyesült Álla­mok vált a világ vezető hatalmává a XX. században. Oroszország csillaga is csak ak­kor jöhet föl igazán, ha trónjára emeli a szabad egyéniséget, me­lyet egyébként még Kari Marx is a világtörténelem legnagyobb céljá­nak tartott. Ö a proletárdiktatúrá­ban vélte megtalálni a bölcsek kö­vét, s talán korának brutális kapita­lizmusát ismerve ez érthető is. Ám a történelem újra bebizonyí­totta, hogy az organikus, evolúciós út, a társadalmak alulról történő építkezése nem helyettesíthető a fölülről jövő erőszakos kísérletek­kel, melyek tengernyi áldozatot kö­vetelnek, ám az eredmény mindig tragikusan elenyésző. GAZDAG LÁSZLÓ Ütközés - friss jogosítvánnyal Több mint 7000 határsértő A baleset tegnap délután fél négykor, a hatos úton, a hidas- petrei elágazó előtt következett be. Fekete Levente 17 éves szeKszárdi lakos Kakasd felől érkezett Dacia típusú kocsijá­val, s az eddigi vizsgálatok alapján nem az útviszonyoknak megfelelően vezette a személy­autót. Ennek következtében le­tért a menetirány szerinti jobb oldalra, s a padkán kívülre sod­ródva nekiütközött egy fának. Az egy hónapos jogosítvánnyal rendelkező Fekete Levente sú­lyos sérüléseket szenvedett, az anyagi kár eléri a 300 ezer fo­rintot. A totálkáros Dacia Sajtótájékoztató az egyetemi és főiskolai felvételi jelentkezésekről (Folytatás az 1. oldalról.) Igen nagy túljelentkezés mutat­kozik az ELTE Bölcsészettudomá­nyi Karán az idén először beveze­tett egyszakos képzés miatt. Ezt enyhítendő három vidéki egyete­men a Művelődési és Közoktatási Minisztérium újabb hároméves nyelvtanári szakok indítását enge­délyezte ez év szeptember 1-jétől. Ennek megfelelően a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetemen angol, német, francia és olasz nyelvre lehet jelentkezni. A pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Karán angol, valamint német nyelvből in­dul egyszakos nyelvtanári képzés. A debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen pedig angol egy­szakos nyelvtanári képzést vezet­nek be. Felhívták a figyelmet arra is, hogy e három vidéki egyetem elfo­gad új jelentkezéseket május 31- ig. Aki valamilyen más egyetemre adta be jelentkezését, az kérheti átirányítását e három vidéki egye­tem valamelyikére. A jelentkezés módosításáról mind az eredeti je­lentkezés, mind az átjelentkezés helyét értesíteni kell. Idén is nagy az érdeklődés a mű­vészeti főiskolák iránt. A színművé- szetin például harminchatszoros a túljelentkezés. Ugyancsak többen jelentkeztek a tavalyinál a Rendőr- tiszti Főiskolára, míg az óvónő- és tanítóképző főiskolákra átlagosan kevesebben adták be jelentkezési lapjukat - ismertették a sajtótájé­koztatón. A nők jogai Kelet-Európábán A kelet-európai változások nagy dilemma elé állították a szebbik ne­met: megőrizze-e a kommunista egyenlősdi révén számára juttatott jogokat, vagy szakítson azzal a tár­sadalmi szokásjoggal, amely a munka és a család kettős terhét rakta vállára. Egy nemrégiben Bécsben tartott ENSZ-konferencián hét kelet­európai ország és a Szovjetunió asszonyainak képviselői vitatták meg, hogyan oldható meg ez a kér­dés a demokrácia és a piacgazda­ság felé haladó országukban. Vesna Pesic belgrádi szocioló- gusnö szerint az első dolog - az új jogok kivívása előtt - a régiek biz­tosítása: - Nem akarunk a nulláról indulni - jelentette ki. A marxista egyenlősdi korsza­kában a kelet-európai nők - leg­alábbis jog szerint - egyenjogúak voltak a férfiakkal: törvény biztosí­totta meghatározott számú parla­menti képviseletüket, jogukat az egyenlő bérhez az egyenlő mun­káért és - az esetek nagyobb ré­szében - a legális abortusz lehető­ségét. A demokratikus kormányok által beterjesztett új törvények a nők számos, a kommunista rezsim alatt élvezett jogát veszélyeztetik. Lengyelországban például tervbe vették a születésszabályozás erő­teljes megszigorítását. Kevés nő került be a parlament­be az első szabad választásokon, a tipikusan női szakmákat jelentős költségvetési támogatáscsökken­tés fenyegeti és félő, hogy a gyen­gébb nem képviselői lesznek a nö­vekvő munkanélküliség első áldo­zatai. Még a szervezkedési lehetősé­geik is csökkentek. A kommuniz­mus idején minden országban mű­ködtek hivatalos nőszervezetek, igaz, nem spontán szerveződtek. Most pedig, amikor minden, ami kommunista volt, gyanús, a szerve­ződő nőmozgalmak bizalmatlan­sággal és politikai apátiával találják magukat szembe. A nők jogait egyfajta kommunis­ta dolognak tartják - mondta Pesic asszony. Mariana Celac, aki a kon­ferencián Románia asszonyait képviselte, elmondta, hogy Ceau- sescu bukása után országában is­mét legális lett az abortusz. A többi országban általában ezzel ellenté­tes tendencia érvényesül. Len­gyelországban például az erős ka­tolikus egyház gyakorol nyomást a törvényhozók ilyen irányú dönté­seire. - Annyi év kommunista el­nyomás után most a konzervatív tendenciák törnek a felszínre - je­lentette ki egy lengyel feminista. A lengyel parlament hamarosan sza­vazni fog egy új abortusztörvény­ről, amely a tervek szerint börtön- büntetés terhe mellett tiltja meg az orvosoknak - 35 év óta először - a művi vetélést. Csehszlovákiában és a jugoszláv köztársaságok kö­zül Horvátországban és Szlovéniá­ban szintén tapasztalhatók a szü­letésszabályozási jogok korlátozá­sára irányuló törekvések. Kelet-Európa több országában nem ismerik a fogamzásgátlást és korlátozott a szexuális nevelés. A nők félnek, hogy a feltörő konzer­vativizmus csak ront a helyzeten. Sok országban magas az abortu­szok száma, mivel a nők számára elérhetetlen a fogamzásgátlás. Pesic asszony és mások szerint is több kelet-európai országban - főleg a nemzeti ellentétektől meg­osztott Jugoszláviában - növekvő tendenciát mutat a családi értékek és a nő mint anya szerepének megbecsülése, a nacionalista tö­rekvések előretörésével párhuza­mosan. Egyes etnikai csoportok számbelileg is erősödni akarnak. A családi értékek felé fordulás­nak gazdasági okai is vannak: fő­leg azokban az országokban, ahol emberek ezrei veszítik el munkáju­kat a privatizáció folytán. A nőket másodlagos munkaerőként keze­lik, alkalmazásuk a munkaerőigé­nyek ingadozásának megfelelően változik. A konferencia résztvevői szerint a költségvetési támogatá­sok csökkentése először az el­nőiesedett foglalkozások - például az oktatás, az egészségügy, a mű­velődés és szociális szolgáltatások területén - várható. Ugyanakkor a nők egy része szívesen maradna otthon, de ezt nem engedheti meg magának: a növekvő infláció miatt a megélhetéshez egy jövedelem nem elég. Sok asszony úgy tekinti a munkát, mint szükséges rosszat, főleg a fizikai dolgozók, akik elő­menetelére nincs kilátás. A dolgozó nők több terhet visel­nek: elvégzik a háztartást, gyerme­ket nevelnek, bevásárolnak. Vidé­ken a háztájiban is ők végzik a munka nagyobb részét. Az élelmiszerhiány miatt sokan kényszerülnek drága szabadide­jüket sorban állással tölteni. A mű­szaki szint elmaradottsága miatt a háztartás is időrabló tevékenység. Európa legelmaradottabb orszá­gában, Albániában például sok családnak ma sincs hűtőgépe vagy mosógépe. A TV2 nem folytatja „á rnyékbokszolását” Lemondott Vitray Tamás, a TV2 intendánsa. Továbbra sem született megállapodás a televízió és a Műsorszóró Vállalat között, ezért a 2-es csatornán reggel 6 óra helyett ezután is csak délután fél 5-től kezdődik a sugárzás. Megszűnik a hétfőn és kedden folytatott „árnyékbokszolás” is - mivel a társadalom pénzét nem költhetik olyan adásra, amely nem kerül az éterbe. Mindezt kedden, sajtótájékoztatón jelentette be Hankiss Ele­mér, a televízió elnöke. A Massive I luxI kft. belga­magyar érdekeltségű kft. tamási székhellyel keres ANYAGOSZTÁLYVEZETÖ munkakör betöltésére német és lehetőség szerint angol nyelvismerettel rendelkező munkatársat. Jelentkezni írásban: 7090 Tamási, Szabadság u. 107. Pf. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom