Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

12 NÉPÚJSÁG 1991. május 4. Jövőnk a Vénusz? Aki mostanában naplemente után nyugat felé tekint, égboltunk talán legszebb jelenségét az Esthajnal­csillagot csodálhatja - ami nem más mint a Vénusz bolygó. Kevesen gon­dolnak arra, hogy felszíne valóságos pokol az ember számára, több száz fokos felszíni hőmérséklete és a ma­gas légnyomás miatt. Felszínéről, egészen a legutóbbi időkig nem kaphattunk közvetlen képet, mivel a Vénusz arcát sűrű felhőzet borítja. Azt már aszovjet Venyera űrszondák méréseiből is tudjuk, hogy a bolygó felszínén az alacsony vizpáratarta- lom miatt nem számíthatunk arra, hogy a Földön jól ismert folyóvíz for­málta tájakra bukkanunk. Itt minden felszíni képződmény csak száraz kö­rülmények között alakulhatott ki. Ezt erősítette meg néhány nappal ez­előtt az amerikai Magellán űrszonda, amely áthatolva az átlátszatlan felhő­zeten, felvételeket készített a bolygó felszínéről. Flegygerincek és völgyek váltakoznak a Vénusz felszínének 10-15 százalékán. Az űrszonda által készített felvételek illetve összegyűj­tött magassági adatok alapján a ko­rábbi radarmérésekre támaszkodva, számítógéppel háromdimenziós ké­peket szerkesztettek a Vénusz tájai­ról, például az Ausztrália nagyságú hegyvidékről, az Istar-földről, a Lakshmi-felföldről és a Maxwell- hegységről. És hogy miért olyan po­kolian meleg a Vénusz felszíne? Mert légkörének 95 százaléka szén-dio- xidból áll, ami fékevesztett üvegház­A Vénusz legmagasabb pontjának, a 11 200 méteres Maxwell-hegységnek (fent) és a völgyeket kitöltő láva­folyásoknak (balra) képe a Magellán űrszonda felvételén. (MTI - Külföldi Képszerkesztöség) hatást okozva ejti csapdába a Nap melegét A földi légkör szén-dioxid- tartalma ma még csupán 0,03 száza­A repülőterek a plasztikbombára utaznak A repülőtereken alkalmazott biz­tonsági berendezések, a röntgen­átvilágítás, a fémdetektorok gya­korlatilag megszüntették a 70-es években oly divatos légi kalózko­dást. A plasztikbombák azonban új fegyverként jelentek meg a terro­risták kezében, ezeket ugyanis a hagyományos módon nem lehet kiszűrni a csomagokból. Most ki­fejlesztettek egy olyan radioktív anyagot felhasználó berendezést, amely pillanatok alatt képes a gya­nús tárgyak anyagának kémiai elemzésére. A New York-i Ken­nedy repülőtéren felállított kísérleti műszer a próbák során tíz esetből nyolcszor jelezte a robbanóanyag jelenlétét. A légi társaságok egyelőre óva­kodnak a használatától, mivel 1 millió dollárba kerül, 10 tonnát nyom, és autó nagyságú. Emberi betegségben szenvedő egerek Egy ismeretlen eredetű emberi agy- bántalmat génátvitel segítségével ege­reknél is sikerült előidézni. A Gerstmann- Scheinker-szindrómáról van szó, egy na­gyon ritka betegségről, amelyre az agy­szövetek szivacsos elváltozása jellemző. Eddig még nem sikerült a kórokozóként sejtett vírusokat azonosítani. Vannak azonban kutatók, akik úgy vélik hogy nem vírusok, hanem fertőző fehérjedara­bok - prionok - okozzák ezeket a beteg­ségeket. A transzgén egereket a Kalifor­nia Egyetem kutatói hozták létre úgy, hogy az egerek megtermékenyített pete­sejtjébe egy mutált gén másolatát injek­ciózták. Ez a gén hordozza egy olyan agyprotein szintézisének információját, amelyet a Gerstmann-Scheinker-szind- rómában szenvedő betegeknél találtak, és amely csak egyetlen aminosavban kü­lönbözik a normális fehérjemolekulától. A transzgén állatoknál 5-6 hónapos ko­rukban idegrendszeri zavarok lépnek fel. A felboncolt egerek agyán felismerhe­tő volt a szivacsszerü elváltozás. A kísérlet bebizonyította, hogy összefüggés van a m utált gén és az agybetegség jellemző tü­netei között. A Keleti-tenger - már csaknem „holt”? A tengerparton sétálók mit sem sejtenek abból a folyamatból, ame­lyet a tengerfenékre leereszkedő búvár rendszeres vizsgálódása során megfigyelhet. A tengervíz szennyeződése folytán az aljzaton mérgező algaszőnyeg alakult ki, a lebegő planktonszervezetek hő­mérséklet-emelkedés révén kivál­tódó hirtelen, robbanásszerű el­szaporodása is biztos jele annak a folyamatnak, amely továbbgyűrűz­ve fontos vízi szervezetek töme­ges pusztulását vonja maga után. A nyugati szél nem ritkán a szeny- nyeződés miatt mérgezett, posha- dó aljzatról a haltetemek tömegét kavarja a felszínre. Pusztulnak a tengeri csillagok és a tengeri fér­gek is; utóbbiak könnyű zsákmá­nyává válnak a tőkehalaknak, ezek megjelenése viszont már jelzi a ké­szülő ökológiai katasztrófát. És a javulásra nincs sok kilátás: napon­ta továbbra is kb. 63 ezer köbméter tisztítatlan szennyvíz ömlik a Keleti­tengerbe. És a Keleti-tenger orszá­gainak 1988 februárjában megtar­tott helsinki konferenciája sem ho­zott biztató eredményeket: valószí­nű nem valósulhat meg az a terv, amely azt tűzte célul, hogy a tenger szennyvízterhelését 1995-ig felére csökkentsék. Egy kvazar gyűrű alakú képe Flogy a fény gravitációs mezőben elgörbül, az egy 1919-es napfogyat­kozás alkalmával kísérletileg is bebi­zonyosodott. A jelenséget Albert Einstein előre megjósolta relativitá­selméletében. A nagy csillagrendszerek (gala­xisok) egyfajta lencseként képesek hatni a fényre, és megkettőzik a távoli égitestek képét. Még az is lehetsé­ges, hogy a nagy távolságból jövő fénysugár a gravitációs mezőben történő eltérülése következtében gyűrű alakú képet ad egy pontszerű égitestről. Az asztrofizikusoknak két évvel ezelőtt sikerült első ízben egy ilyen Einstein-gyűrűt találni. Amerikai kutatók rádiótávcső se­gítségével most egy második Ein­stein-gyűrűt is találtak. A vizsgálatok szerint a fény egy tőlünk 2,8 milliárd fényévre levő kva­zártól ered. A kvazar és a Föld közti, gravitációs lencseként ható galaxis tömege 3000 milliárd Naptömeg. Ez 6-18-szorosa a galaxis csillagok formájában látható tömegének, s ezért a kutatók feltételezik, hogy a galaxis gravitációs hatásának nagy részét a régóta föltételezett „láthatat­lan tömeg” okozza, amelynek létezé­sére eddig még nincs meggyőző bi­zonyíték. Még mindig: KAL 007 Még mindig homály fedi az 1983- ban a Szovjetunió távol-keleti partjai közelében lelőtt koreai utasszállító gép tragédiájának részleteit, de úgy tűnik, sem a szovjet, sem az amerikai szervek nem sietnek a köd oszlatá- sával. Az Izvesztyija nemrég kiszivá­rogtatta, hogy a repülőgép fekete dobozai a szovjet katonai hatóságok kezében vannak. A felvételekből ki­derülhetne, miért tévedt le eredeti út­vonaláról a gép, és hogyan lőtték le. A szovjet búvárok egyébként már pár héttel a katasztrófa után megta­lálták a dokumentumokat, szinte a hasonló ügyben kutató amerikai ten­gerészek orra előtt Az amerikai ha­tóságok mindmáig eredménytelenül kérték a dokumentumfelvételek ki­adását A szóban forgó távol-keleti térség amerikai szektorát egyébként az alaszkai légierő-parancsnokság ellenőrzi. Korábban arra hivatkoztak, hogy ők a katasztrófáért nem lehet­nek felelősek, mivel csak katonai gé­peket figyelhetnek. Az igazság ezzel szemben az, hogy a légvédelmi fő­hadiszállás minden gép sorsáért fe­lelős, amely a szovjet-amerikai ütkö­zőzónában felbukkan. Egyelőre az il­letékes amerikai hatóságok sem hozzák nyilvánosságra az erre vo­natkozó dokumentumaikat Nagy emberek - kis történetek Köztudott, hogy Petőfi a Mágná­sokhoz című költeményében ki akarja irtani a névadókat a föld szí­néről. A versre felhívták Vörösmarty Mihály figyelmét is, mondván, hogy az Petőfi alkotása.- Te írtad ezt, Sándor? - kérdi szelíden Vörösmarty.- Én - feleli büszkén a költő.- De hát gróf Széchényiről, báró Eötvösről egészen megfeledkez­tél? Petőfi dacosan válaszol:- Kettőjükért csak nem érdemes kivételt tenni! * Két idegen nézegeti Budán Toldy Ferenc szülőházát, amely tudvalé­vőén emléktáblával van ellátva.- Vajon az én halálom után tesz­nek-e táblát a házamra? - kérdi az egyik.- Tesznek hát - válaszol a másik. - Az lesz ráírva: „Üres szoba ki­adó”. * A rossz emlékű ötvenes években egy ügybuzgó riporter a következő kérdést tette fel Kodály Zoltánnak:- Mester, Ön melyik tömegszer­vezet tagja?- Kodály egy kicsit töprengett, majd így válaszolt:- Kossuth-díjas vagyok. Űrvitorlások A Szovjetunióban olyan kutató műholdak kifejlesztésén dolgoz­nak, amelyek napvitorlák segítsé­gével képesek megváltoztatni pá­lyájukat. Az első kettőt 1993-ban és 1995-ben juttatják a világűrbe, ahonnan a Föld magnetosztféráját fogják vizsgálni. Akkora vitorlájuk van, hogy a Nap felé fordítva, a napsugár nyomása képes hajtani a műholdat. Kisebb, állítható napvi­torlákkal pedig a műholdak helyze­tét fogják szabályozni. „Az Úr az én pajzsom” Mi volt a legpraktikusabb hazai ajándéka sivatagi hábo­rúban? - kérdezte egy kiván­csi haditudósító az amerikai tengerészgyalogosoktól. A különféle személyes haszná­lati tárgyra, szerencsehozóra adott szavazatok között töb­ben is a „háborús bibliát” jelöl­ték meg. Nem akármilyen bib­liáról van szó - írta a Time. A zubbony zsebében, a szív fö­lött hordható könyvecske fe­delét ugyanis vékony páncél­lemezből készítette az lowa ál­lamban székelő kiadó. S bár vélhetően nem ismerték a hadvezetés terveit, de már az utazás napján hozzáférhető volt 20 dollárért. Az előrelátó vállalkozó azonban nem volt egyedül, a Nemzetközi Biblia- társaság ingyen biztosította a szent olvasmányt a háborúba induló katonáknak. Igaz, ezt nem burkolták páncélba, csu­pán terepszínü fedéllel látták el, abból a mintából, melyet ru­haként is viselték a homok­ban. Ami az álcázószíneket il­leti, a kiadó nem indokolta a választást. Az iowai cég vi­szont a páncélzat mellé bölcs tanácsot is adott: az acél ön­magában nem nyújt védel­met... Természetes VÍZSZINTES: 1. Paul-Henri Hol- bach (1723-1789) francia filozófus megállapításának első része (zárt betűk: A, S, R, G). 14. Buzgó. 15. Vulkáni eredetű kőzet. 16. Párizs­nál ömlik a Szajnába. 17. Küldemé­nyeket kézbesít. 19. Flázőrző állat. 20. Falevél jelzője. 21. Királyi kincstár. 22. Kicsoda, oroszul. 23. Ribonukleinsav, röv. 24. Izlandi pátból készült fénysarkító prizma. 25. Többszörös olimpiai bajnok új- zélandi futó (Peter). 27. Tombola- szelvény! 28. Robbanóerő kifeje­zésére használt mértékegység. 30. Származik. 31. Francia, kambo­dzsai és spanyol autók jelzése. 33. Olasz tájképfestő (Gioacchino, 1836-1891). 34. Finom gyapjat adó juh. 36. Közterület. 39. Szögmér­tékegység. 40. Fátlan, füves pusz­ták Dél-Amerikában. 43. Színész­nő (Margit). 45. Gyakorító igekép­ző. 47. San...; dalfesztiváljairól is­mert olasz üdülőhely. 48. Az USA tagállama. 50. Indulatszó. 51. Er­kölcstan. 53. Egy Somogy megyei helység lakója. 54. Relatív, röviden. 55. A jód és az indium vegyjele. 56. Olimpiai bajnok finn gerelyhajító (Pauli). 58. A francia kártya egyik lapja. 59. Néma síp! 60. Papírra jegyzé. 61.... Rouge; Louisiana ál­lam fővárosa az USA-ban. 62. Kö­vérkés. 64. Bibliai eredetű férfinév. FÜGGŐLEGES: 2. Önkényúr. 3. Egyik papírpénzünk. 4. Belga vá­ros. 5. A bór és a rénium vegyjele. 6. Zenei hangok. 7. Mesék ravasz szereplője. 8. Kisgyermek, tájszó­val. 9. Gárdonyi Géza színműve. 10. A Duna romániai mellékfolyója. 11. Csak részben gazdag! 12. Ha- zafele! 13. Rosszul kifent késre mondható. 16. A megállapítás be­fejező része (zárt betűk: É, E, R, T). 18. Fényudvar. 21. Mértékegység nevében ezerszerest jelent. 22. Körbe forog. 24. Ilyen festék is van. 26. Kegyetlenségéről hírhedt ró­mai császár. 29. Newtonméter, röv. 32. Szitaszövet. 35. Olasz sziget- csoport Szicília partjai előtt. 37. Rit­ka férfinév. 38. Konyhakerti nö­vény. 41. Lábai alá gyűr. 42. Kofa egynemű betűi. 43. Kedveskedő megszólítás. 44. Bolgár hegység, híresek az itteni kolostorok. 46. Szellőrózsa. 49. Becézett női név. 52. Női név. 54. Vas megyei köz­ség. 57. Budapesti egyetem név- betűi. 58. Nobel-díjas angol gyógy­szerkutató (Sir Henry Hallett). 60. Az alaphangsor 4., 3. és 6. ragja. 61. Dickens írói álneve. 63. Kínai hosszmérték. 65. Azonos betűk. Megfejtésként beküldendő a víz­szintes 1. és a függőleges 16. szá­mú sorok a Tolnai Népújság szer­kesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: május 10. A borítékra, levelezőlapra kérjük ír­ják rá: Rejtvény! Az április 20-i rejtvény helyes megfejtése a következő: Van, aki inkább másodrangú dolgokban első, mintelsőrangúak- ban második. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Lőczi Ist­vánná 7200 Dombóvár, I. u. 28., Se­bestyén Gábor 7122 Kakasd, Rá­kóczi u. 211., Pressing Mónika 7570 Barcs, Bartók B. u. 12., Bir- talan Sándor 7100 Szekszárd, Köl­csey Itp. 2. lék, de ipari civilizációnk mindent megtesz a növelése érdekében. De ha időben világszerte korlátozzák a légkörbe juttatott szén-dioxid-meny- nyiséget, elkerülhetjük, hogy Föl­dünk jövője a Vénusz pokla legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom