Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

4 NÉPÚJSÁG

TOLNA VAROSRÓL ES A

1991, május 4

KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL

Középfokú nyelvvizsga - magyarból

Apembe William Vital, az első színesbőrű faddi

Két éve nagy meglepetést keltett, amikor végigsétált a nagyközség utcáin. Megnézték, rámeredtek, összesúgtak a háta mögött. Fehérek között egy szí- nesbőrü! Elhelyezkedett Fad- don William: a nevelőotthonban dolgozik, saját csoportja van.

Hogyan került hozzánk ez a kedves, szimpatikus afrikai fiatalember?- Hosszú út vezetett idáig. Közép-Afrikában, Kongóban éltem, ott jártam általános- és középiskolába, majd a Szovjetunióban egyetemen tanultam orosz nyelvet, filológiát és szovjet irodalmat.- Miért választottad a Szovjetuniót?- A mi országunk hivatalos nyelve a francia. A középiskolában ezen kívül még két idegen nyelvet kell tanulnunk, kötelező az angol és egy szabadon választott idegen nyelv. Én az oroszt választottam, mert nagyon tetszett ez a nyelv. Majd 1981-ben oroszból országos versenyt nyertem. A középiskola

elvégzése után 1984-ben mentem a Szovjetunióba tanulni. Öt évig éltem és tanultam ott. Megismerkedtem egy faddi lánnyal - aki nyelvgyakorláson volt kint - s feleségül vettem, így kerültem Faddra.- Hogyan sikerült beilleszkedned a falu és a nevelőotthon életébe?- Örülük, hogy a faddi nevelő- otthonban kezdtem dolgozni. Könnyen találtam új barátokat. Igen segítőkészek, barátságosak az itteni emberek. A kollegák, a nevelőotthon igazgatója, a gyerekek szívesen fogadtak, segítettek. Nem volt nehéz kapcsolatot kialakítani, pedig magyarul még csak akkor kezdtem tanulni.- Azóta igen szépen beszéled a nyelvünket, nehéznek találod?- A magyar nyelv más, mint amit eddig tanultam. Nem nehezebb, mint a többi, csak furcsább, vagyis nekem egészen más. Nagyon sok „e" hangot használnak és igen „mélyen” beszélnek. Május végén megpróbálok magyar nyelvből középfokon nyelvvizsgázni.- Ha meglesz a vizsgád, tanítanál-e valamelyik iskolában idegennyelvet?- Szívesen. Franciából van papírom, angolból decemberben szeretnék cambridge-i nyelvvizsgát tenni.- Milyen nyelveken beszélsz?- Franciául, angolul, oroszul, spanyolul, magyarul. Kongóban, ahol születtem, sok törzs van. Értem a mákua, mbétei, lin- gála, munukutuba nyelvet is.-Szereted a sportot is. Milyen terveid vannak ezen a területen ?- A nevelőotthonban rámbízták az atlétikai edzéseket, s különböző versenyekre készítem fel a gyerekeket. Sok jó atléta van közöttük. Szívesen focizok, és imádok futni. Május 12-én Budapesten lesz a Maraton, így most erre készülök faddi barátaimmal. Naponta lefutjuk a 15 kilométert. Szeretem még a zenét, a táncot. A gyerekek között ae- robik csoportot szerveztünk, ők tavaly a budapesti sportcsarnokban az intézeti gyerekek országos versenyén 2. helyezést értek el.- Most készíted a disszertációdat. Milyen témát választottál?- Pedagógiai módszerekről akarok írni. Mit, hogyan lehetne alkalmazni a harmadik világ országaiban, ahol kevés az infrastruktúra.- A tanítványaid szeretnek veled lenni, bátran fordulnak hozzád tanácsért, segítségért.- Igen, nagyon nyitottak ezek

a gyerekek, és szívesen szerepelnek. Sokszor ők javasolják, hogy induljunk egy versenyen, vagy nevezzünk be vetéledőkre. Azt hiszem, családiasán élünk itt. Sné — Sz.A.

Egy arc - egy mesterség

Jáger János, aki napi 40 pár cipőt javít

Cseppben a tenger, részecskében az egész: a cipész szakmán is lemérhetők, felfedezhetők az országos válság tünetei.- Akadozik a forgalom - mondja Jáger János, a Bony Cipőipari Kisszövetkezet tolnai részlegének egyetlen susztere. - Fizetés után, tizediké körül kicsit jobban megy a bolt, hó végére lecsökken.- Mégis: mennyi a javítandó lábbeli - mondjuk - naponta ?- Van, amikor egy ládára való se jön össze, van, amikor két- szerannyi... Napi átlagban körülbelül negyven pár számítható.- Milyen vevőkörből? Honnan érkeznek a kuncsaftok?- Legtöbben innen Tolnáról és Paksról. De a környező falvakból is, ahol nincs cipész: Bo- gyiszlóról, Faddról, Dunaszent- györgyről, Gerjenből, Fácánkertből.- Férfiak vagy nők fordulnak meg gyakrabban az üzletben?- Nem nagy a differencia, de valamivel több a hölgyvendég. A karcsú sarkú női lábbelik kényesebbek. ..- Mikor kezdte a szakmát?- Itt tanultam, ebben a műhelyben 1978-ban, csak közben nyolc esztendőn át máshol dolgoztam. Három éve jöttem visz- sza a szakmába.- Sokat változott közben a cipészet?- Hajaj! Azelőtt szögezettek. varrottak voltak a lábbelik, most pedig legtöbbje ragasztott. Kezdetben az számított menőnek, aki ezekhez az újakhoz ért, lassan pedig az lesz ritka szakember, aki egy régi jó bőrcsizmát meg tud javítani.- Megfizetik legalább?- Erősebb hónapban tíz, gyöngébben nyolcezer jön ösz- sze.- S ezért nyolc órán át ül a kaptafánál, egyedül?- Igen, de nem voltam mindig magam. A kollégám a közelmúltban lebetegedett., leszázalékolták. ..- Maga egészséges, fiatal.- 36 éves vagyok, két fiú apja, nem panaszkodom.- Es hogy van megelégedve velünk, kuncsaftokkal?- A baj az, mint a fogorvosnál: akkor jönnek, akkor hozzák a cipőt, amikor már komoly a probléma, sok a javítani való.-WyVolán helyett Turbo

A Gemenc Volán tolnai telephelye megszűnt. Az ott dolgozókat részben szélnek eresztették, részben áthelyezték. Közülük három szerelőt átvett az új gazda, a Turbo kft. Vezetőjük, Berényi István elmondta, hogy folytatják autókereskedési tevékenységüket, kiegészítve gyorsszervizeléssel. Céljuk, hogy hibátlanul működjön, csillogjon-villogjon az általuk forgalmazott kocsi.

Környékbeli

események

Afész-beruházások

A Kölesdi Áfész ezen a héten két épületet is átadott. Borjádon fél millióért italboltot, Kölesden egymillióért szeszfőzdét létesített.

Az italbolt május elsején, a szeszfőzde másodikén kezdett üzemelni.

Nyugdíjasok kirándulása

A tolnai nyugdíjas klub 6-án egésznapos kirándulást szervez Gemencbe. Reggel a 8 órai, menetrend szerinti autóbusszal indulnak.

Kalamajka tündér Tolnán

A fővárosi Mese Színház 10-én a tolnai művelődési házban vendégszerepei. Két előadást tartanak: 10,30-kor óvodásoknak, 14,30-kor iskolásoknak mutatják be a Kalamajka tündér című darabot.

Testületi ülés

Hétfőn, 6-án 17 órai kezdettel tartja soros ülését Tolna város képviselő-testülete. A megbeszélésen, többek között szó lesz a volt pártház hasznosításáról is.

Sport

Május 4-5-én a tolnai asztaliteniszezők Szekszárdon, a vidék-bajnokságon vesznek részt ifjúsági és felnőtt korosztályban.

Vasárnap Tamásiban az I. számú általános iskola leány kézilabda-csapata megyei diákolimpia-döntőt játszik.

A mai napon a sportnap keretében játékos-vetélkedő és kajak-kenu bemutató, illetve verseny lesz általános iskolások részére. A helyszín a Duna-part.

Olasz játékterem

A város központjában, az OTP-ffókkal szemben, március 15. óta üzemel az olasz gépekkel felszerelt játékterem. Nagy népszerűségnek örvend. A tizenéves fiatalok 14 fajta furfangos masinát nyüstölhetnek itt. Olcsóbban, mint máshol. Itt tíz forintért övék a pálya.

Hámori Attila, a játékterem tulajdonosa így próbálja megoldani, hogy a gyerekek pénztárcájukhoz mért szórakozást, ügyességfejlesztő időtöltést találjanak a városban. A gépeket az olasz-magyar Alix Metál kft-től bérli.

Az üzemeltető, Rohl József azt is elmondta, hogy olykor a kisérő, kíváncsi szülők, felnőttek is belefeledkeznek a játékba. Versenyeznek, lövöldöznek, teniszeznek. - kpm Akár a Formai-en ,

Visszhang

Bogyiszló soha nem volt önálló paprikatermelö tájegység

Sámfák, kaptafák...

A Tolnai Népújságban riport jelent meg a bogyiszlói paprika jelenéről. Másnap gyakorlatilag ugyanezt közölte a pécsi Új Vasárnapi Dunántúli Napló is. A riport alanyainak nyilatkozatai alapján úgy érzem, több félreértés van, ezeket esetleg célszerű tisztázni.

Az állam a fűszerpaprika termelésébe és értékesítésébe az 1930-as évek közepén kezdett érdemben beavatkozni.

1934-ben létrehozták a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika termelésére kijelölt zárt körzeteket. A kalocsai zárt körzethez tartott Tolna vármegyében Bogyiszló, Decs, Fadd, Gerjen és Ócsény. Két évvel később az úgynevezett „paprikakonstrukció” további szigorításokat vezetett be. Az állam a paprika monopóliumból adódó jogainak a gyakorlását a Hangya Szövetkezeti Központra ruházta. Ettől az időponttól, 1936-tól vált a Hangya Szövetkezet a fűszerpaprika termesztés, feldolgozás és értékesítés irányítójává.

Bogyiszló soha nem volt önálló paprikatermelő tájegység. A XIX. században történt Duna-szabályozásig, mint bai- parti település, teljesen Kalocsa vonzásába tartozott. A két dunai

átvágás, a várszegi és a dombon, elkészülte után a község jobbparti település lett. Ezután került a fűszerpaprika Bogyiszló közvetítésével a környező községekbe. Bogyiszlón 1937-ben 394 termelő (148 kh. 1310 ölön) kapott engedélyt fűszerpaprika termelésére.

A Hangya Szövetkezet a (paprikakonstrukció) létrejötte után átgondolt, és a harmincas évek világszínvonalának megfelelő beruházásokat kezdett. Kalocsai központtal létrehozták a „Malom Szövetkezetét” ahová Bogyiszló is tartott. 1938-ban Bogyiszlón épült a kalocsai zárt körzet első 12 kőpáros paprikamalma. A malmot Grúber István malomszerelő cége készítette. Az őrlőköveket külön-külön 5,5 lóerős, míg a pirosítóköveket 8 lóerős villanymotorok hajtották. Egy-egy kőpár teljesítménye 12 kg/óra őrlemény volt. A malom első főmolnára Vass József.

1939-ben folytatódott Bogyiszlón az építkezés. Itt készült a kalocsai tájegység első műszárító berendezése. Ezt a Behydró Mezőgazdasági Ipari Kft. gyártott 28.500 pengőért. A kft. székhelye Gyulán volt. A szárítóberendezés tálcás, két- aknás gép volt. Aknáiban egyszerre 28-28 darab 100x200 cm-es tálca fért el, melyre a szeletelt paprikát terítették. A hőenergiát lépcsőrostélyos kazán termelete és a szárítók fűtését radiátorok biztosították. Ez abban az időben a legkorszerűbb technológiának számított. A szárító elkészültével a bogyiszlói fejlesztések befejeződtek. A negyvenes évek második felében - a háború után - és az ötvenes évek elején a szervezeti forma, de inkább csak a „cégtábla” többször változott, ideértve az államosítást is. 1952-ben létrehozták a Kalo- csavidéki Paprikaipari Trösztöt. Ennek egyik önálló vállalata lett a Bogyiszlói Paprikafeldolgozó Vállalat. Az igazgató Tollas Domokos, a gyártásvezető Szarvas Miklós. Mindketten régi, nagytudású paprikás szakemberek voltak.Két év múlva újabb átszervezés kövekezett, ismét teleppé vált Bogyiszló. Ez már a hanyatlás kezdte, még akkor is, ha a fűszerpaprika termő- terület növekedése miatt, Bogyiszló tehermentesítésére létrehozták a faddi telepet. Itt két Schillde szárítót szereltek fel. A telep vezetőjének Dömötör Józsefet nevezték ki.

1957-ben Kalocsán üzembehelyezték a hengerszékes paprikamalmot. Ez, és a hengerszékes őrlés továbbfejlesztése megpecsételte a kőjáratos malmok sorsát. A hengerszékes őrlés gazdaságosabb, egyszerűbb, de a minőség ma is vitatható. A kőjáratokat először leállították, majd leszerelték és selejtezték. A kegyelemdöfést a Konzervidpari Tröszt 1964. évi utasítása adta, amikor elrendelték, hogy a bogyiszlói és a faddi telepeket Kalocsa adja át a Paksi Konzervgyárnak. A telep szomorú sorsa ettől az időtől kezdődően már mindenki előtt ismeretes.

Végezetül még annyit: az ön- kormányzatnak soha, semmilyen köze nem volt a bogyiszlói paprikamalomhoz. A „Malom Szövetkezet” klasszikus üzleti vállalkozás volt a Hangya keretei között, hangsúlyozott figyelemmel a kistermelők érdekeire. Ezt akkor nemcsak mondták, de cselekdték is. Az csak a véletlen játéka, hogy Bogyiszlón az 1930-as évek végén a fűszer- paprika termelők szövetségének „társadalmi elnöke” Gyöke József főjegyző volt. (Ebben az időszakban például Miskén Horváth István kántor töltötte be az elnöki tisztséget.)

A bogyiszlói paprikamalom húsz évig őrölte Tolna vármegye piros aranyát. A célkitűzés, a hagyományok felelvenítése nagyon szép, gazdaságilag hasznos lehet, de új utat, új megoldásokat kell keresni, mert ami elmúlt azt ismételten visszahozni nem lehet.

Dr. Czajtányi István