Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-30 / 125. szám
1991. május 30. KÉPÚJSÁG 3 Megyénk a statisztika tükrében Autók a BNV-n Merre mozdul a gazdaság? (Folytatás az 1. oldalról.) Információbázisunk a KSH számítógépes számjelnyilvántartása, amely technikai problémák miatt néhány hetes késéssel követi a szervezetek alakulását és megszűnését, úgy véljük azonban, hogy ezzel együtt is jól mutatja az e téren történt változásokat. Ez év április végén 597 jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodószervezet működött a megyében, csaknem 70-nel több, mint az év elején. Még szembetűnőbb a növekedés, ha korábbra tekintünk vissza: a tavalyi év elejéhez képest 2,2-szeresére emelkedett a gazdálkodószervezetek száma. A növekedés elsősorban a kis létszámú egységeknél figyelhető meg, azok körében, melyekben a foglalkoztatottak száma még a húsz főt sem éri el. Április végén 320 ilyen méretű szervezet működött megyénkben (az összes gazdálkodó 54 százaléka), míg a tavalyi év elején mindössze 58 (akkor ez a szervezetek alig több, mint 20 százalékát jelentette). Nemzetgazdasági áganként vizsgálva: legdinamikusabban a kereskedelemben szaporodtak az egységek. Számuk április végén 161 volt, a tavaly év elejinek több, mint ötszöröse, de az ez év elejéhez képest is 24 volt a gyarapodás. Az erőteljes növekedésből adódóan ebben a nemzetgazdasági ágban a legmagasabb a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató szervezetek száma is, és aránya is (több mint 80 százalék). A kereskedelem után a legtöbb szervezet az iparban számlálható. A gazdálkodóegységek száma ebben az ágban áprilisban 145 volt, ami több mint kétszerese a tavaly év elejinek. A 20 fő alatti szervezetek aránya 42 százalék. Gazdálkodási formák szerint vizsgálva: legnagyobb mozgás a kft-knél tapasztalható. Erőteljes gyarapodásuk következtében arányuk már eléri az 58 százalékot (346). A részvénytársasági forma ugyanakkor nem nagyon terjedt el, áprilisban mindössze kilenc működött a megyében. Az új vállalkozások döntő hányada a városokban létesült, ezen belül is a Bonyhád-Szekszárd-Tol- na-Paks vonal mentén négy településen található. (Megjegyezzük, hogy közülük Szekszárdon és Tolnán - a város lélekszámához viszonyítva - jelentős gondot okoz a munkanélküliség). A többi városban - Dunaföldvá- ron, Dombóváron és Tamásiban - az átlagosnál szerényebb mértékű volt a növekedés. Az utóbbi településen ez azért is sajnálatos, mivel itt található foglalkoztatási szempontból megyénk egyik legneuralgikusabb térsége. A községekben a gazdálkodóegységek száma 1,7- szeresére növekedett a tavalyi év elejéhez képest. Ez azonban igen nagy területi egyenlőtlenségeket takar. Elsősorban a fent említett négy város tengelye mentén található településeken volt erőteljes a növekedés (pl. Bátaszék, Őcsény), míg a községek zömében továbbra is legfeljebb egy termelőszövetkezet, s egy-egy intézmény jelenti a munkalehetőséget. A megye közepén található - az átlagosnál elmaradottabbnak tekinthető - térségen belül Gyönkön és Hőgyészen ugyanakkor mozdulni látszik a gazdaság: mindkét településen bővült az ipari szervezetek száma. Az újonnan alakuló gazdálkodó- szervezetek, úgy tűnik, elsősorban a megye délkeleti részét - a korábbi elemzéseink alapján is az átlagosnál fejlettebbnek ítélhető térségek gazdaságát - erősítik. Ez sok tekintetben érthető is, hiszen a befektetések számára természetes módon azok a területek a vonzóbbak, ahol az infrastruktúra fejlettebb, ahol az üzleti partnerek, a közlekedés, a telefon, a pénzintézet, az adóhivatal, stb. közvetlenül elérhetők a vállalkozók számára. DR. NAGYNÉ JERKOVITS ILONA Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárdi A piacról - felülnézetből Amikor valaki úgy dönt, hogy május 29-én, szerdán hajnali négy órakor jelenik meg a szekszárdi piacon, akkor nem a kirakodó árusok zaját hallja, hanem horkolást. A horkolás bolgár és lengyel rendszámú gépkocsikból szűrődik ki, melyeknek tulajdonosai nem a helyi Alisca Szállót, hanem saját gépkocsijukat vették igénybe turista- szállás céljaira. Mely utóbbit természetesen még idézőjelbe téve is bosszantani lehet a kispénzű magyarvásárlót. Végtére is miért ugrál a (hihetőleg, de el nem hiendően) nagypénzű újságíró, amikor a KGST-piacon minden szinte krajcárokért beszerezhető...? Szinte. Például a szekszárdi piacon magyar, lengyel és cseh nyelven hirdeti a vámhivatal (Urzak only, Ca- rincaria), hogy a külföldiek birtokában lévő értéktárgyak, fizetőeszközök piacon pénzért történő adásvétele, cseréje jogszabályba ütköző, ezért tilos. Zabroni orsza! Zab- ranjo!” Mely utóbbi egyébként kísértetiesen emlékeztet a „zabrá- lás” kifejezésre, melynek tilalmát a magunk idején kevesen vettük észre... Visszatérve a helyszínre. Hajnali 4 óra és 1 perckor az újságíró van jelen, meg egy asszony, aki asztalt foglal:- Az asztal ugyan csak 40 forint, de ha nem vagyok itt időben, akkor ellepik a románok! A románok egyébként néhanapján tényleg azok, de többnyire erdélyi magyarok. Beszélhetünk a nacionalizmusról amennyit csak akarunk, nem övezi őket rokon- szenv. A lengyeleket se, akikkel pedig állítólag „Magyar, lengyel együtt harcol és issza borát!". Jelenleg nem issza, viszont tagadhatatlanul lehet a lengyelektől 150 forintért ócska bicskát kapni (magyar áru) és lakatot húsz forintért. Utóbbit vettem. Működik. A hivatásos, tehát iparengedély- lyel rendelkező, magyar kiskereskedők nacionalisták a javából. Például a szemem láttára dühöngve tépik le az „OCCUPAT”, vagyis „FOGLALT” táblát. Néha meglepő áruajánlat is elhangzik. Imigyen:- Asszonyom! Vegye meg ezt a szép kommunista színű abroszt! Olcsón adom! A vásárló valamikor pártonkívüli lehetett, mert nem csábítja a szín. Ezután jön két, elbűvölő modorú ázsiai, és hátizsákból mosolyogva kínál - bogyiszlói paprikát. Aztán valaki váratlanul azt közli, hogy:- Annyian vannak itt, mint a hunok! Nem tudom, hogy Attila népe hány lelket számlált, de a szekszárdi piac ezen a napon keveset. Virágárusok egyébként sokan voltak, de a teraszról lenézve, majd le- menve, mégsem az ő áraik iránt érdeklődtem. A döbbenetesen sárga szamóca kilójáról - alább szállva - meg lehetett állapítani, hogy 300 forintba került. A fokhagyma 560- ba. Nem vettem. ORDAS IVÁN A kétmillió elmebeteg országa Annak idején, még közvetlenül az országgyűlési választások után nem más, mint maga dr. Torgyán József nyilatkoztatta ki, hogy a diktatúra megszűntével az ellenzéki magatartás, az ellenzékiség is elvesztette létalapját. Torgyán doktor sajátos érvelése úgy látszik, termékeny talajra hullott, hiszen a kormány egy évét értékelve a neves épitész, Makovecz Imre is a következőképpen nyilatkozott a Magyar Nemzet című lapban: „Aki átélte a bolsevik diktatúrát, és az élete úgy telt el, hogy ezzel szemben állt, nem lehet ellenzéki akkor, ha ennek az egésznek vége. A kormánnyal szemben felvetődhetnek kifogások, de normális ember a szabadon választott, törvényes kormány mellett kell, hogy álljon.” Mélyen átérzem az építész diktatúraellenes indulatait, hiszen az köztudott, hogy ama bolsevik rendszerben Makovecz Imre osztályrésze a folyamatos elnyomás és háttérbe szorítás volt. Ha nagy ritkán munkához jutott abban az ateista, nemzetietlen szégyenrezsimben, legfeljebb lakótelepek, művelődési házak és templomok kerültek ki keze alól. Sőt, abban is igazat adok neki, folytatva az idézetet, hogy mostanság „az országban árubőség van, az önkormányzatok soha ennyi pénzt nem kaptak." Ezen utóbbi fél mondat alapján felettébb gyanús egyes ökormányzatok örökös siránkozása. Talán nem ártana időnként megvizsgálni, hogy mire is verik el azt a rengeteg pénzt. Persze, Makovecz Imre kijelentéseit figyelembe véve én csak az SZDSZ, a Fidesz, avagy leginkább az MSZP vezetésű önkormányzatoknak néznék a körmére. Ezen ellenzéki pártok képviselői ugyanis hiába álltak szemben a bolsevik diktatúrával - összességében közel kétmillió választóval a hátuk mögött -, bűnük megbocsáthatatlan: nem kormánypártiak. Aki pedig manapság nem áll a szabadon választott, törvényes kormány mellett, az nem lehet normális. Legalábbis Makovecz Imre, a bolsevik diktatúrával szemben álló örök demokrata szerint. SZERI ÁRPÁD A tavaszi BNV-n kiállított termékek közül ebben az évben is a különböző járművek - különösen a személygépkocsik - vonzották leginkább a látogatók tekintetét. Lévén, hogya tavaszi mindig a beruházási javak vására, így többségében voltak a szállítójárművek, buszok, munkagépek, egyéb haszonjárművek, de azért akadt néznivaló az egyszerű autós számára is, több keleti és nyugati gépkocsigyár elhozta Budapestre friss kínálatát. Ezek közül adunk közre néhány érdekes darabról készült felvételt, amelyeket Gott- vald Károly, lapunk fotóriportere készített.- áa FORD fcSCwr Igen nagy volt az érdeklődés a román kisautó, az Oltcit iránt A lengyel FSO gyár elhozta a 126-os típus cabrió változatát Láthatóan a felnőtteket sem hagyják hidegen a gyerekeknek szánt, elektromos hajtású szép játékautók Gyermekprogram Cikón Cikó község önkormányzatának képviselő-testülete az általános iskolával közösen június 1-jén - szombaton - reggel fél 9-től a fut- ballpályán változatos programmal várja a gyerekeket és a szülőket. A programban többek között szerepel: vetélkedő, ügyességi játék. Ezeken minden nevezett helyezéstől függetlenül díjat kap. De lesz körhinta, lacikonyha, céllövölde és különféle könyvekből válogathatnak az érdeklődők. A résztvevőknek kedveskedik a mőcsényi Völgység Népe Tsz helyi tejüzeme azzal, hogy dolgozói 200 liter Völgységtejet osztanak szét két és fél decis kiszerelésben. A rendezők szeretettel várják a környező községek fiatalságát a rendezvényre. Ha az időjárás teljesen elromlana, úgy a színes kaval- kádot az általános iskolában rendezik meg. Szocialista képviselők fogadóórája Csáki Béla, Csányi László és Horváth László, a szekszárdi ön- kormányzat szocialista párti képviselői 1991. május 31-én - pénteken -14.00-17.00 óra között fogadóórát tartanak a Költsey Itp. 24. sz. alatti helyiségben. Várják az érdeklődő állampolgárokat. Darvas Ferenc verseskötete A könyvhétre jelent meg Darvas Ferenc Fekete - fehér körök című verseskötete. A költő június 1-jén - szombaton - délelőtt 10 és 12 óra között dedikál a Kossuth könyvesbolt előtt. Diáktűzoltóverseny Györkönyben A Paksi Tűzoltó-parancsnokság június 1 -jén, délelőtt 9 órai kezdettel a paksi körzet diáktűzoltói számára versenyt rendez a györkönyi sportpályán. A MTESZ-hetek programjából A számítógépek és korszerű geodéziai műszerek alkalmazási lehetőségei a MÁV felépitményre- konstrukciós feladatainak előkészítésében és a tervezési munkában című előadással kezdődik Dombóváron, a MÁV Építési Főnökségen a MTESZ-hetek május 31-ei programja, melyet délelőtt fél 11 -kor hallgathatnak meg Kiss Lajos mérnök előadásában. A MTESZ Tolna Megyei Szervezete ugyanezen a napon, délután fél háromkor tartja összejövetelét Szekszárdon, amikor Ravasz Nándor, A közúti közlekedés környezetvédelmének műszaki, gazdasági és jogi kérdései címmel tart előadást. Heilmann Angéla, Szekszárd, Honvéd u. 25.1. em. Fehér Szilvia, Bonyhád, Fáy Itp. 11. Túrós Angéla, Bonyhád, Gagarin u. 59. Uj Norbert, Fácánkert, Lenin u. 33. Kerekes Péter, Szekszárd, Mérei u. 43. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Következő, szombati számunkban a bonyhádi Dávid László, a szekszárdi Sántha Zsanett, a szekszárdi Szócskái Gergely, a dunaszentgyörgyi Gyöngyösi Dóra, a várdombi Jankovics Mihály fotóját közöljük. Gyermekszépségverseny, 1991.
