Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-17 / 114. szám
4 NÉPÚJSÁG Bonyhád és környéke 1991. május 1 Az olvasó kérdezte... Bezárni, átalakítani vagy finanszírozni... ?! Tudott a testület a rokonságról? Megy a bútor vándorútra? A legutóbbi képviselőtestületi ülést követően kérdezte olvasónk, hogy tudott-e a testület a döntést megelőzően arról, hogy Oroszki István polgármester és a Bátorfi család milyen rokoni viszonyban állnak egymással? Valamint az után érdeklődött, hogy kik fognak a balatonfeny- vesi villában üdülni? A két kérdés megértéséhez annyit: A testület a polgármester javaslatát elfogadva arról döntött, hogy a Bátorfi-villába kerüljön annak a bútornak egy része, mely eddig a váraljai pihenőhá^ban volt, s mely a város jogos tulajdonát képezi. A család pedig felajánlotta, hogy 30 napra ingyen a város vendégeinek rendelkezésére bocsát egy szobát. A kérdéseket elmondtuk a polgármesternek, aki a következőket válaszolta: - A város vendégei fognak üdülni a balaton- fenyvesi villában, de ezt a kérdést egy képviselő is felvetette. A Váralján felszabadult bútorokat több céllal, több helyszínen fogjuk felhasználni. Egyik ilyen helyszín a balatoni, melyben személy szerint is érintett vagyok. Éppen ezért előzetesen tájékoztattam a testületet a tervezett felhasználásról, amit jóváhagytak. Az ilyen kérdéseket nem szoktuk testület elé vinni, éppen a személyes mivolta miatt tettem ezt nyilvánosan. A rokonság fokára vonatkozó kérdést nem tettek fel, egyébként a keresztlányom Bátorfi Csilla. Az üdülő háromnegyed részében a Bátorfi gyerekeké, egynegyed részében a fiamé. Szeretném elmondani a kérdések mellé tájékoztatásul: tavaly év vége felé foglalkozott a testület a váraljai pihenőház hasznosításának kérdésével és úgy döntött, hogy elkülönítve működteti az ifjúsági tábortól. A használati jog vizsgálatakor olyan előzetes megállapodás született, hogy az állami tulajdonú, az Erdőgazdaság kezelésében lévő épület használati jogát a helyi önkormányzat kapja meg. Amrein Istvánnal tárgyaltunk a kérdésről, az épület kiürítését, átalakítását és berendezését a volt bonyhádi tanácselnök szorgalmazta. A berendezési tárgyakat Bonyhád vásárolta. A tárgyaláskor ajánlottuk: a bútorokat Váralja használja, aminek fejében évente 30 napot térítésmentesen használhatja a város a pihenőházat. Ezt a váraljai polgármester nem utasította vissza, az időpontokat ketten egyeztettük volna. A megállapodás nem jött létre, a bútorokat elhozattuk. Egy részét hasonló feltételekkel a balatonfenyvesi üdülő két szobájának berendezésére használtuk fel. A többi bútorral a Béke Hadtest által küldött angol nyelvtanár - aki a Goethe Intézeten keresztül pályázott - és a két színész lakását rendezzük be. Ifjúsági horgásztábor Chanban Váralja-Regensburg-Chan Házi horgászverseny volt a múlt héten Váralján, melyen 27 horgász versengett egymással, s összesen 50 kiló halat fogtak. A minden évben megrendezésre kerülő háziversenyt ezúttal ifj. Kreiner József nyerte, közel négy kiló pontyot fogott, ezzel megelőzve Kocsidi Zoltánt és Horváth II. Józsefet. Újság még az egyesület háza táján, hogy nemzetközi ifjúsági horgásztáborba utaznak, a németországi Chanba. Bajorország oberfalzi tartományának festői szépségű horgászparadicsoma Regensburg közelében fekszik, s a német horgászok tíz ifjúsági pecást látnak vandégül négy napon keresztül. Négy felnőtt kíséretében a csoportot Amrein István vezeti. A kapcsolat a megyei intézőbizottsági ismeretség egyesületi szintű folytatásának első baráti találkozója, amit természetesen a nagyszerű ifjúsági horgászairól híres település pecásainak váraljai meghívása fog követni. Csütörtökön este négy személygépkocsival indulnak Németországba a horgászok. Iskola épül Bonyhádvarasdon? Szeptembertől az elsősök már otthon tanulnak, mert iskola épül a községben. Az építéshez szükséges pénzösszeg a következőképpen teremtődik meg: 1987-ben a varasdiak 400 ezer forintot nyertek társadalmi munka végzésével. Ezt a pénzt kölcsönadták a teveli tornaterem építésére, tavaly pedig az elmaradt fejlesztésből ismét Tevel kapott 800 ezer forintot. Most visszakérik az összeget. A teveli önkormányzat némi huza-vona után 156 ezer forintban állapította meg a visszajáró pénzt. Bonyhádvarasdon az önkormányzat félretett I millió 300 ezer forintot az építésre.Amennyiben az országgűlés elfogadja a támogatási tervet, az állam az építkezés negyven százalékát fizeti. A Tolnaber készíti a tervet és az önkormányzat hamarosan meghirdeti a versenytárgyalást. Az iskola a kultúrház mellé épül, és még az idén tető alá hoznák. Két tanteremből,tanári szobából, szertárból, kazánházból áll majd. A kivitelezést úgy végeznék, hogy idővel még két tanteremmel legyen bővíthető. Az 551 lakóból 114 a gyerek. Ezen belül 20 a 3 év alatti, 31 az óvodáskorú, 63 a tanköteles. Utóbbiak közül 2 Bonyhádon, a többi Tevelen végzi az általános iskolát. Megtudhattuk továbbá, hogy szeptembertől az első osztályosoknak az óvodán belül alakítanak ki tantermet. Tehát ők már helyben kezdik meg a betűvetést. Tévéiről már elhoztak 10 padot, harmóniumot, s egyéb berendezési tárgyakat. Az ön- kormányzat leendő elsősöknek már megvásárolta a szükséges szemléltető eszközöket,közel 90 ezer forint értékben. Megállt a községben az elvándorlás. A fiatalok helybeli „fészekrakásához” szeretne a testület hozzájárulni, ingyenes építési telkek kimérését fontolgatják. Vannak akik azzal vádolják Csaba Józsefnét, miszerint túl sokat áldoz a gyerekekért... Hja kérem ez így van rendjén, hisz főállásban ő a bonyhádva- rasdi óvoda vezető óvónője. Hunyadi István A Vöröskereszt bonyhádi szervezetének tagjai a partnerváros, Wernau vendégei voltak öt napon keresztül. Ezen a viszontlátoga- táson, mint korábban Bonyhádon, a vendégeket családok fogadták. Körinterjú bölcsőde és óvoda ügyben ' Az önkormányzat munkatervében szerepel, hogy a testület májusban tárgyalja az óvodák és bölcsőde helyzetét, további működésének feltételeit. Döntés előtt állunk, mert az előző évek szintjének tartásához kevés az intézményhálózatnak biztosított pénzösszeg. A megoldás keresésére hivatott oktatási és kultú- rális bizottság, a polgármesteri hivatal és az intézményvezetők körében kértünk a május 23-i ülés előtt szakvéleményt.Arra kértük őket, mondják el véleményüket még azt megelőzően, hogy a testület elé kerül az anyag. A kialakulni látszó két megoldás közül melyiket látják járhatónak. íme a két változat. „A” A bölcsőde a továbbiakban 1 pavilonnal 20 gyermeket fogadna és az óvoda a beiratások után döntene melyik csoportokat szünetelteti. „B” A bölcsőde 1 pavilonnal működjön a mai 2 helyett, és 20 gyermeket fogadjon, a felszabaduló pavilonba óvodai csoport kerüljön, s olyan helyen szűnjön meg 3 csoport, amelynek épülete eredetileg nem óvodának épült, nincs főzőkonyhája. Emellett is szükséges az óvoda költségvetésének dotálása. A „B" megoldásnál az óvodából alakítsanak ki kisegítő iskolát. A bölcsőde mindkét megoldásnál valódi vesztesnek tűnik, de erre inkább a szakemberektől kérjünk választ. Közös kérdéseink a következők. 1. A két változat közül melyik mellett áll ki és milyen indokok alapján? 2. A döntés következményeiről mi a véleménye? Kovács Péter jegyző: - Az átszervezésnek elsősorban a gazdasági indokait láthatják a kívülállók, ám ez nem egészen fedi a valóságot. A bölcsődében jelentősen csökken a jelentkezők száma, ez az egyik alap indok, míg a másik, aki óvodás korú az az óvodába járjon. Ez viszont gazdasági indok, mert a kormányzat az óvodáskorúnak nyújt normatív támogatást, a bölcsődéseknek nem. A bölcsődei átszervezést követően növelhető az óvodai csoportok száma, ami azért jó, mert az amúgy is teljes létszámmal dolgozó Fáy óvodába jelentkezők közül sokat kell más óvodába átirányítani. A városban csökken az óvodások száma, de a Fáy telepen sokan nem kapnak helyet. Célszerűnek látszik óvodai cso- port/ok/ megszüntetése, s a felszabaduló épületbe kerülhet a kisegítő iskola. A testület dönt majd hogy képes-e minőségi fejlesztést finanszírozni. A bölcsődében nyolc, az óvodában kilenc dolgozóval csökkenne a létszám, ez azonban nem jelentene tizenhét munkakönyv kiadást, mert átszervezés, nyugdíjazás több kérdést megold. Minden átszervezésnek vannak vesztesei, a testület remélhetően a szakmai okokat, az emberi tényezőket figyelembe véve igyekszik jól dönteni. Szőts Zoltán az oktatási és kulturális bizottság elnöke: Egy olyan megoldást tudok elfogadni, amely az óvodások létszámcsökkenését a feltételek javítására használja. A bonyhádi óvodák szakmai-pedagógiai tevékenysége, takarékos gazdálkodása elismerésre méltó. Az óvodahálózat rugalmasan alkalmazkodó megőrzését tartom szükségesnek. Az iskolaelőkészítő szerep, a nyelvoktatás, különösen a német nemzetiségi nyelvoktatás fenntartása korkövetelmény, nem is beszélve a szociálpolitikai feladatokról, a sokat emlegetett szociális hálóról. Nem látok okát arra, hogy drasztikus megoldásokhoz nyúljunk ott, ahol erre nincs szükség, a szerves folyamatok irányaihoz idomuló lépéseket kell tennünk, annál is inkább, mert az új törvények meghozataláig nem szabad visszafordíthatatlanul beavatkoznunk. Minden rugalmatlan változtatást később többe kerül helyrehozni. El kell döntenie a testületnek, hogy mit tart a legfontosabbnak! A szűkösség, a „Mibe kerül?” járszalagján haladva rövidtávú kis nyereségeket, vagy hosz- szabb távú, jövőépítő határozatokat. Itt nemcsak a fiskális és a szakmai érdekek ütköznek. Tudom mit jelent zsúfolt termekben nagylétszámú gyereksereget tanítani. Az eddig elért színvonalat nem szabad az infláció oltárán feláldozni. Ez a változat akkor jelenthet megoldást, ha az esetleges megtakarításokat oda forgatjuk vissza, ahol képződtek. Az utolsó fillérig. Lőrincz Andrásné vezető óvónő: Az óvoda szakmai és működési önállóságát az „A” változat biztosítja, hiszen a beiratás után, a konkrét létszámadatok ismeretében önmaga határozhatja meg, hogy melyik óvodában hány óvodai csoportot működtet, illetve szüneteltet. A hálózat megmaradása biztosítja, hogy a demográfiai változásokat az óvoda saját rendszerén belül tolerálja, beruházás és átalakítás nélkül. Az „A" változat esetében a gyerekek alacsonyabb létszámú csoportokban nevelhetők, így nagyobb mértékben kerülhető el a hátrányos helyzetű, az iskolában a többiekkel való együttha- ladásra képtelen gyerekek „ újratermelődése." Ez a megoldás a városnak jelentős anyagi megtakarítást nem eredményez, viszont a képviselőtestületnek el kell döntenie, melyik óvodai funkciót, milyen mértékben finanszírozza. A „B" változat óvodát szüntet meg, ennek következményeképpen a gyerekek egy részét városszerte új óvodába kell besorolni, így a óvodaváltás nem csak a mec szűnő óvoda gyerekét érini Nagylétszámú csoportok sem kétnyelven folyó nevelésnél sem az óvoda szakmai-pedagc giai programjának nem felelne meg. Az óvoda soha nem volt é soha nem lesz pénzügyi érte lemben gazdaságosan működ intézmény, viszont emberi érté keket alapoz meg és hoz létr ugyanúgy, mint a közneveié: rendszer más intézményei. íg joggal várja el az azonos elbírá lás elvének megvalósulását. dr. Pinezits Imréné a Fá bölcsőde vezetője: - Vélemé nyem szerint egyik változat sen szolgálja sem a város, sem ; szülők, de különösen nem i gyerkek érdekeit. S ez utóbt lenne a legfontosabb kategória Ha mindenképpen dönteni kell,- s mivel nem a szakmai érvel döntenek, hanem a pénz,- < döntés ódiumát meghagyon lelki terheivel együtt a 19 tagi testületnek. A szakmai műnk: jelenlegi körülményeink közöt sem optimális, az új elképzelé: szerint pedig egyszerűen í gyermekmegőrzés szintjére süllyesztik. Szeptemberben hí 24 gyerekünk lesz - ami előre látható - ez a jóslatom az else napon beigazolódik. A szülőimegélhetési gondjait növeljük, £ nem szóltam arról sem, hogy egy jól összekovácsolódot szakmai gárdát - akinek a mun káját a szakmai felügyelet évek óta elismeri - áldoznak fel rész ben egy rossz döntés oltárán. A mi csapatunk elfogadná azt a megoldást, ha részmunkaidőben de mindenkit foglalkoztatnának. Nem szabad leragadni mindig a pénznél, mert a hátrányt majd az általános iskolában halmozottan tapasztalják évekkel később. Munkatársaim 15-25 éve vannak a pályán, többen két szakoklevéllel is rendelkeznek, számunkra az egyetlen elfogadható kompromisszum a részmunkaidős ám teljes létszámú foglalkoztatás. Pazar piac pénteken Van itt minden, csak tessék, hölgyek, urak ... Ha meglátta hadd vegye, ha megbánta, adja ön is el! Pelyhes kacsa és hímzett fehérnemű, zöld határon át- kinlódott gáztűzhely és kegytárgy a hívőknek, metélőhagyma és rádiós magnó, öreg krumpli és új paprika, palánta és nagymama... S ha péntek, akkor mindez fellelhető a bonyhádi piactéren kavargó hatalmas tömegben. Az utóbbi hetek- ben-hónapokban rátalált a keleti kereskedelem utazó paici árusa- inak széles rétege erre az üzleti lehetőségre. Lehet itt kapni orosz szivattyút, tajvani órát, román ruhát, kínai faragványt, német sportcipőt, lengyel kulcskészletet és persze magyar kolbászt cseresznyepaprikával. Meg lehet még kapni időnként idegbajt a tülekedésben, amikor mindenkin kitör a vágy, hogy egyszerre nézze meg a csodát, amit annyian körbeállnak. Korán reggel ébred, zsibong a forgatag pár órát, hogy aztán egy heti hallgatást követően újraéledjen a kettős remény, ami eladóban és vevőben egyaránt ott motoszkál. Lassan már azt sem lehet tudni, ki mit árul, legfeljebb azt lehet követni, ki kit árul el... így hát ha péntek, akkor pazar piac - ezúttal Bonyhádon. Fotó: Ótós Réka Városi alapítvány Városi alapítvány létrehozását javasolja Stoll László, nyugdíjas főkönyvelő, aki ma is aktív, szaktanácsadó a szövetkezetnél. Mint a város képviselő testületének gazdasági bizottságát is támogató állampolgár, azt javasolja, hozzon létre a város egy alapítványt az önkormányzati testület közreműködésével, mely szociális és kommunális célok megvalósulását segítheti. Az alapítvány önállóan működne kuratórium létrehozásával, melynek tagjai közé javasolja felvenni Réder István áfész- főkönyvelőt, aki szakközgazdász. A testület további tagja lenne két önkormányzati tag, egy kereskedő vállalkozó, egy mezőgazdasági vállalkozó, egy ipari vállalkozó, egy nyugdíjas és egy családanya. Mindany- nyian párton kívüliek. Az alapítvány forrása lehetne az a kétszer ötvenezer forint, melyet a helyi áfész, valamint az önkormányzat a tartalékalapból fedezne, a további forrásokat önkéntes adományokból képzeli el, mely a nyereségadó csökkentő tényezője is lehet egyben. Javaslata, hogy a helyi adók is erre a számlára follyanak be, melyet a Kereskedelmi Bank kezelne. E pénzekkel lehetne segíteni szabályozott formában a helyi vállalkozásokat, rövidlejártú hitelekkel és az adódó szociális és kommunális kiadásokon is enyhíthetne ez. Az önkormányzati testület pozitív döntése esetén az alapítványt bejegyeztetnék, s a megbízást követő 2-4 héten belül - mely alatt a kuratórium is létrejönne - már működésbe lehetne hozni a ma még ötlet szintjén álló javaslatot.
