Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

1991. május 15. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Verseny vagy monopolhelyzet? Közétkeztetés Tolnán- Fúrnak bennünket - kezdte Hámori Attila tolnai vállalkozó, amikor hívására kimentem a Pa- texhez. Ő üzemelteti ugyanis a Patex konyháját, pontosabban az általa vezetett Alimentál Kft. - Tolnán most harc folyik a felszín alatt a diák- és szociális közét­keztetésért - folytatta a vállal­kozó -, a polgármesteri hivatal ugyanis pályázatot írt ki erre. Persze, nem ez a baj, hanem az, hogy mások hátulról támadnak bennünket, igyekeznek lejáratni az Alimentál Kft-t.- Pedig úgy érzem, jó munkát végeztünk az elmúlt néhány hó­napban - mondta Hámori Attila.- A Patex konyhát korábban a Vendéglátó Vállalat, majd az A La Carte Kft üzemeltette. Ezután- nyilván nem véletlenül - a Pa­tex, amely tulajdonosa az épü­letnek, velem kötött bérleti szer­ződést. Az árainkkal és a minő­séggel igyekeztünk bizonyítani és nem sikertelenül. A la carte rendszerben 5-6 féle étel közül lehet választani és fizetni csak hó végén kell. A Patex dolgozók körében rövid idő alatt 20-ról 80-ra nőtt az étkező létszám és úgy tudom, a gyár vezetése is elégedett a munkánkkal. Természetesen kívülről is so­kan járnak ide, hiszen az étterem nyitott, s a konyha 1200 fő ellá­tására alkalmas. Vállaltuk más üzemekben dolgozók és iskolá­sok étkeztetését is, méghozzá a korábbinál alacsonyabb árakon. Ez persze nem tetszett a többi­eknek, akik ebben az üzletág­A terítés igazán színvonalas a Patex éttermében. ban dolgoznak, mert ők is kény­telenek voltak csökkenteni az árakat. De hát éppen ez a piaci verseny lényege és előnye a fo­gyasztó számára. Nem ér­tem,hogy miért volt szükség en­nek a pályázatnak a kiírására. A jelenlegi több szereplős piacon valódi verseny alakulhatna ki, így viszont attól tartok,hogy a pá­lyázat nyertese monopolhely­zetbe kerül.- x ­A pályázat kiírása nem vala­milyen felsőbb előírás eredmé­nye - válaszolta kérdésünkre Keszthelyi Márton, Tolna pol­gármestere - , magunk döntöt­tünk úgy, hogy rendbe tesszük a diák- és szociális közétkeztetést azzal, hogy a pályázattal ver­senyhelyzetet teremtünk. Ko­rábban rosszul mentek a dolgok a közétkeztetés területén, a romló minőség egyre magasabb árakkal párosult, ez is indokolta ezt a lépést részünkről. Több pá­lyázat érkezett már, elbírálásuk még ebben a hónapban megtör­ténik. A képviselő-testület gaz­dasági bizottsága természete­sen közülük a legjobbat fogja ki­választani, vagyis amelyik a leg­inkább megfelel a pályázati kií­rás követelményeinek. A nyer­tes elvileg monopolhelyzetbe is kerülhet - bár én ezt nem tartom valószínűnek -, a város szá­mára azonban az a lényeg, hogy színvonalas szolgáltatást nyújt­son a legkedvezőbb áron. Amennyiben ez nem valósul meg, a létrejött szerződés fel­bontható. Jogszabály­figyelő A 62/1991. (IV.26) Kormány- rendelet az egyes szabálysérté­sekről szóló 17/1968. (IV.14.) Kormányrendeletet módosí­totta. A rendelet szerint, aki a szexuális áru forgalmazásával kapcsolatos előírásokat meg­szegi, 10.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A ren­dőrség, a közterületfelügyelők, a kereskedelmi és piacfelügyelő­ség helyszíni bírságot szabhat ki. Az ipari és kereskedelmi mi­niszter 9/1991 .(IV.26.) rende­leté szabályozza a szexuális áruk árusítását. Előírja, hogy ezek csak zárt csomagolásban, a 18. életévüket betöltött szemé­lyek részére értékesíthetőek. A rendelet továbbá kifejezetten megtiltja a palackozott italok boltjában a szeszes ital helyszíni fogyasztását. A jogszabály elő­írja, hogy 22 óra után üzlet csak akkor tarthat nyitva, ha az nem zavarja a környezetében lakók éjszakai nyugalmát. A 3/1991. (IV.30.) NGKM-PM. együttes rendelet a Kereske­delmi Vámtarifa 1991. évi alkal­mazásáról szóló 76/1990. (XII.30./NGKM-PM. rendeletet módosította. A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcso­latok minisztere 10/1991. (III.29.) együttes rendelete a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljá­rás szabályozásáról szóló 39/1976, (XI. 10.) PM-KkM ren­deletet módosította. Mesterek - mesterségek Zománctábla a falon, szerszám a kézben Az egykori urasági bognár fia mesterember lett, mert mit is lá­tott volna egy ragyogó, ügyes embertől, ha nem a kézműves­ség, az iparosság ősi tiszteletét? Mozolay Mihály autóvillamos­sági műszerész mester 1971-ben szögezhette ki a falra a zománctáblát, melyen kihir­dette a környezetének, mostan­tól a magam ura vagyok.- Két fiú iskoláztatása a mi időnkben kemény dió volt. Nem volt szülői segítség a kezdésnél, mindent magunknak kellett meg­teremteni - meséli. Szekszárdon kezdte a szak­mát, az Autójavító Vállalatnál, hogy aztán Bonyhádra költözve a Vasipari KTSZ-nél, mint önel­számoló lakossági szolgáltatást végző szakember többet keres­sen, mint az elnök. Ezt persze ki nézte jó szemmel?! Ráadásul Mozolay Mihály állandóan tanu­lókat okított, s az is hozott némi plusz jövedelmet.- Másodállásban kiváltottam az ipart is 1968-ban, s bizony akkoriban még Pesten kellett vizsgát tenni, igen szigorú felté­telek mellett. Munka mellett munka, ez volt a hitvallás akkori­ban, mert kellett nagyon a pénz házra, megélhetésre, szer­számra. Ha hajtottam, jól tudtam miért teszem... De ott hibáz­tam, hogy nem tanultam. Amikor kitettem a falra a táblát, még építkeztem. Ha az ipart csinál­tam, nem ment az építés, ha épí­tettem, sínylette a szakma. Ne­héz napok voltak, de mára a szépen felszerelt, önálló műhely az, ami engem igazol. Nem let­tem vagyonos, mert azt vallot­tam a szolgáltatásban eltöltött húsz évem minden percében: a kuncsaftnak vissza kell térnie. Ez pedig csak akkor megy, ha tisztes ipart, tisztes mesterem­ber végez. A jövőt nem látja túl rózsásnak a mester, mert ma a munka, em­ber, s vele a jövő is bizonytalan. S ha ez beléívódik a népbe, ha nincs sikerélmény, előrelépés az életben, az a gazdaságra is rányomja bélyegét.- Sosem húztam se ide, se oda, nem politizáltam, csak élni kívántam. Európában, európai módon, biztosan, nyugodtan. —szs— Mozolay Mihály kerékcentírozás közben. Vállalkozói Bank Az IPOSZ által szervezett első, magántőkével megalakuló PRI­MUS BANK RT. hosszú előkészítő munka után valósággá válhat. A bank az egyéni és társas magánvállalkozások fejlesztéseihez, rövid és középlejáratú pénzforrásainak megteremtéséhez üzleti alapon nyújtana gyors és hatékony segítséget, a lehető legolcsóbb hitelforrások felkutatásával, közvetítésével. A bank kiemelten ke­zelné a hazai jelentősebb központi és regionális fejlesztésekben a magántőke részvételi lehetőségének megteremtését, szolgáltatá­saival lehetőleg a teljeskörű pénzintézeti ellátást biztosítaná. Megalakulása után azonnal megkezdené kapcsolatépítését kül­földi bankok, pénzalapok, egyéb pénzintézetek körében a külföldi tőke közvetítése céljából. A bank a magángazdaságok igényeire építve segítené az egyéni és társasvállalkozások pénzellátását, a vállalkozások élénkítését, új perspektivikus vállalkozások beindítá­sát, külföldi pénzalapok kihelyezését. A PRIMUS BANK RT. meg­nyitásának tervezett időpontja 1991. decembere. Működési helye a budapesti IPOSZ Székház. Katedra helyett vágóasztal A pedagógusból vldeomenedzser lett Kubanek Miklós, a szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet kultúrális nevelő­tanára az elmúlt években gya­kori vendég volt a Tolnai Népúj­ság szerkesztőségében. Nem múlt el hét, hogy ne értesítette volna lapunkat az iskola jelentő­sebb rendezvényeiről, a diákok­kal együtt közösen kitalált, új­ságcikkeket érdemlő kezdemé­nyezésekről. Ez a korábbi kapcsolat azon­ban az utóbbi időszakban telje­sen megszűnt, méghozzá azért, mert Kubanek Miklós munkavi­szonya is megszűnt a szakmun­kásképzőben. S hogy mi lett az egykori pedagógusból?- Nyitottságát megtartva, ko­rábbi önállóságát jelentősen megnövelve egy vállalkozó szel­lemű videostúdió-vezető - tud­juk meg magától az érintettől, akivel már új munkahelyén be­széltünk meg találkozót. S a vál­lalkozás jellegéhez közelebb visznek bennünket azok a jel­mondatok, melyeket az íróasztal felett olvashatunk. „Az informá­ció értékteremtő erő! Mi helyébe visszük a nagyvilágot és bemu­tatjuk Önt a nagyvilágnak. In- formáció=pénz”. Itt vagyunk a szekszárdi KSZE műszaki főosztályának videostúdiójában - mutat körbe vendéglátónk, aki a talán kissé hangzatos videomenedzser tisztséget viseli. - így igazán tár­gyalóképes a dolog - ad magya­rázatot a kétfős stúdió vezetője. A mini stáb ennek ellenére számos szolgáltatással áll az ügyfelek rendelkezésére.- Profilunkba tartozik a rek­lám- és referencia-filmek készí­tése, videofilm hangosítása és feliratozása magyar és idegen nyelven, de ugyanígy foglalko­zunk fotók és diák készítésével, feliratozásával, átírással, máso­lással, sokszorosítással, videó- vetítéssel és egyedi kiadványok nyomdakész tervezésével - so­rolja fel egyszuszra Kubanek Miklós, s a végére tartogatva a meglepetést, még hozzáteszi:- Ha kell, légifotózást-videózástis vállalunk. A váratlan fordulatoknak azonban még nincs vége. Ami­kor arról faggatjuk a videome- nedzsert, hogy miben különbö­zik a többi ilyen, hasonló tevé­kenységet folytató vállalkozótól, szinte magától értetődő termé­szetességgel jelenti ki: - Az ár­ban. Ezen a téren az egyik legol­csóbbak közé tartozunk, mindig van szabad kapacitásunk, s nem engedünk a minőségi követel­ményekből sem. Beszélgetésünk végeztével a pedagógusmúlt emlékei kerül­nek elő, az önként vállalt pálya- módosítás kiváltó okai.- Jól éreztem magam peda­gógus szerepben, de eredeti hi­vatásom örömeit a napi alkotás „kényszere” feledtetni tudja. Na­gyon szeretném, hajó hatásfok­kal érnénk el értelmes célokat megrendelőinkkel. Szeri Árpád Fotó: Ótos Réka Kubanek Miklós a vágóasztal mellett. Trabantból Opelba ülünk? Mi várható a hazai autópiacon? Teljes tanácstalanság a hazai autópiacon, de úgy is mondhat­nánk, káosz van. Azt minden au­tós érzi, hogy végérvényesen elmúlt egy korszak a hazai auto- bomilizmusban, de hogy milyen köszönt be ezután, egyelőre alig-alig sejthető. Pontosabban szólva a jövő körvonalát itt-ott már ki lehet venni. Az egyik nagy változás, hogy a szocialista autók abszolút fö­lénye egyszer és mindenkorra véget ért. A keleti márkák drasz­tikus megdrágulása oda veze­tett, hogy a Merkur az év első há­rom hónapjában alig a tizedét adta el a máskor szokásos mennyiségnek, és kérdéses, hogy a hitelre árusítás meg- hozza-e a vevők kedvét. A keleti típusokkal ugyanis csak az egyik baj, hogy sokba kerülnek. Az al­katrészek még az autókénál is jelentősebb áremelkedése mel­lett az alkatrész-utánpótlás tel­jes bizonytalansága riaszt el mind több vevőt. A keletnémet autógyárak már bizonyosan nem gyártanak több Wartburgot és Trabantot - né­gyüteműt sem -, ez látszik a lé­nyegében megszűnt hazai ke­resleten. A lengyel kisautó is va­lószínűleg utolsó gyártási évé­ben van, hiszen hamarosan egy új Fiat típus váltja fel. A Volks­wagen megvette a Skoda gyá­rat, és jóllehet a márkanév is megmarad, az új autó valójában Volkswagen lesz. A Lada sorsá­ról egyelőre kevés a hír, ám szinte bizonyosra vehető, hogy a szovjet viszonyok konszolidá­lódásával sor kerül a Togliatti au­tógyár teljes rekonstrukciójára, nagy valószínűséggel vegyes­vállalati keretek között. Azaz a keleti autók utánpótlása egy-két éven belül várhatóan minimá­lisra csökken. A hazai kereslet visszaesése nagyrészt ezt a bi­zonytalanságot tükrözi, meg persze egy széles középréteg elszegényedését is, hiszen százezerszámra vannak olyan családok, amelyek az új árakon nem is gondolhatnak arra, hogy tovább autózzanak. A szakértők szerint az elkö­vetkező egy-másfél évben igen nagy lesz a használt nyugati gépkocsik kínálata. Ennek egyik oka, hogy a Közös Piac rendkí­vül szigorú környezetvédelmi normákat vezet be, amelyek a mielőbbi autócserére ösztönzik az ottani járműtulajdonosokat. A keleti használt autók ára várha­tóan gyorsan fog esni, mert a használt nyugatiak ára akár je­lentősen alacsonyabb is lehet a jelenleginél. A jómódú középrétegbe tarto­zók igen rövid idő alatt lecserélik keleti kocsijaikat, annál inkább, mivel a tehetősség leplezése lassan kimegy a divatból. Az új Fordok, Opelek, Volkswagenek, Renault-k iránt mind nagyobb az érdeklődés. Az autópiachoz értők azoknak is szolgálnak némi vigasszal, akik a mostani horribilis beszer­zési és fenntartási költségek mi­att úgy érzik, hogy talán örökre le kell mondaniuk a gépkocsiról. Várhatóan másfél-két év eltelté­vel a magyar gazdaság túljut a holtponton, és megindul a növe­kedés. Az autóimportőrök véle­ménye szerint a kilencvenes évek közepétől a magyar utakon túlnyomórészt - főleg használ­tan behozott - nyugati kocsik futnak, és a mai TrabantosoK, Polski Fiat-osok zöme Volkswa­genbe és Opelbe ül. P.É. Jó, ha tudja A 25 millió forint éves árbevé­telt 15 százalékkal meghaladó bevételt elérő, naplófőkönyvet vezető vállalkozó az adóbeval­lás benyújtását követő év január 1-től köteles áttérni az egysze­rűsített kettős könyvvitelre. Ab­ban az esetben, ha az árbevétel 25 millió forint alá csökken, az érintett évi bevallás benyújtását követő év január 1 -tői lehetőség van visszatérni a naplófőkönyv vezetésére. Az áttérést a megelőző év de­cember 31 -ig az elsőfokú adóha­tóságnak írásban kell bejelen­teni. A korábbi működési engedély alapján is a kisiparosok és a ma­gánkereskedők bejelentkezhet­nek az 1990. évre a vállalkozási nyereségadó hatálya alá (PM. 70.212/1990.). Ha az 1991. január 1. napját megelőzően hatályos jogszabá­lyok szerint az önellenőrzési pót­lék mértéke az adózóra nézve kedvezőbb, akkor az adózónak ezt a mértéket kell kiszámítani, bevallani és befizetni. A KISOSZ a vállalkozók kár­pótlási igényeinek érvényesí­tése érdekében minden hétfőn tagjai rendelkezésére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom