Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-15 / 112. szám
1991. május 15. NÉPÚJSÁG 3 Le a kalappal! Közgyűlés a MÜSZI Bt-nél Bécsben és Budapesten is tőzsdéznek éiéélÉÉ PERCZEL MIHÁLY:- Nem jelentett különösebb meglepetést számomra. Én úgy vélem, ez egy óriási ötlet volt. Az ismeretlenségből hirtelen tízmillió magyar megismert egy hazai céget. Nagyon szerencsés volta kitaláció. Bár tudnék én is ilyet kitalálni a szekszárdi borok propagandájának ügyében. Az elmúlt héten tartotta közgyűlését a Mezőgazdasági Üzemszervezési Számítástechnikai és Informatikai Részvénytársaság, közismertebb nevén a MÜSZI. Jogelődjét 1969-ben alakította 21 mezőgazdasági termelőszövetkezet, közöttük jó néhány Tolna megyei üzem. A cég fennállása óta állami támogatást nem kapott; így független szakértői tevékenységet folytathatott, és önállóan gazdálkodhatott. A részvénytársaság két évvel ezelőtt alakult, 273 részvényessel. Tavaly már a budapesti és a bécsi tőzsdén a „forgalmazott” kategóriában a piacra kerültek az értékpapírjai. Acégnek jelenleg mintegy 1650 részvényese van. Közülük 1300 magánszemély, tizenegy bank, illetve több mint 350 jogi személyiségű részvényes. A részvénytársaság vagyona 330 millió forint, az éves árbevétele meghaladja az 1,2 milliárd forintot, a nyeresége 52 millió forint volt. Leány- vállalatai - elsősorban kereskedelmi vegyes vállalatok - további 1,5 milliárd forintot forgalmaznak, évente 60 millió forintos nyereséggel. Az rt. az előző években mintegy 30 százalékkal növelte árbevételét, nyereségét és vagyonát, az osztaléka adózás után az elmúlt négy évben tizenkét százalék volt. Ma már a külföldi részvényesek aránya 24 százalék - ez német, osztrák, angol, olasz, francia, brazil és szovjet befektetők részesedéséből áll. Erre az évre 1,5 milliárd árbevételt, hetven millióforint nyereséget, és 12 százalék adózás utáni osztalékot terveznek. Az igen sokféle szolgáltatást nyújtó MÜSZI ez év első felében százmillió forint névértékű, 180 millió forint kibocsátási értékű tőkebővítést határozott el, amely egy időben jelenik meg a budapesti és a bécsi tőzsdén. A cég a részvényeit a „forgalmazott” kategóriából a „tőzsdére jegyzett” részvényekre kívánja váltani ebben az évben. A tőkebővítés célja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számitógépes kereskedelmi rendszerének országos kiépítése, illetve a mezőgazdasági termelés privatizálásának elősegítése. A MÜSZI egyébként most jelentetett meg egy könyvet, amelynek a címe: Le a kalappal! Egy sikeres reklám anatómiája. Tolnán: dr. Jánosi György Dr. Jánosi György a Szocialista Párt országgyűlési képviselője 1991. május 17-én (pénteken) 19 órától lakossági fórumot tart Tolnán a pártok székházában. Természetgyógyászat Pakson Dinamikus gyakorlatok, a belső elválasztásé mirigyek harmonizálása az ősi tibeti Mazdazna-mód- szer szerint témakörben tart előadást Vadnai Zsolt Pakson a városi művelődési házban május 17-én - pénteken - 17 órai kezdettel. Vágóhíd Győrén A Győréi Polgármesteri Hivatal tárgyalásokat kezdett az őcsényi székhelyű Boher Kft-vel vágóhíd létesítéséről. Az önkormányzati képviselő-testület döntése nyomán 100000 forintos alaptőkével Győré is belépett az Autópálya Kft- be. A Lenin Mgtsz Fadd felvételre keres JOGÁSZT teljes mukaidőben és felsőfokú végzettségű műanyagfeldolgozásban szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert, MŰANYAG ÜZEMVEZETŐI munkakörbe. Érdeklődés a termelőszövetkezet elnökénél. Telefon: 40-255 (119) Séta közben... ...az ember nézelődik és ez többnyire nem haszontalan. Főleg, ha nemcsak néz, hanem lát is. Aztán sort keríthet hosszabb-rövi- debb beszélgetésekre és ezek szintén lehetnek tanulságosak. Például, amikor külföldi ismerőseit kisérgeti a Trófea étteremtől a tényleges trófeákat bemutató millenniumi vadászházig. (Az étteremben, az árak jóvoltából, inkább önmagát érzi trófeának, bár amit felszolgálnak, az tagadhatatlanul jó.) A szép árnyas út jobb oldalán egy mini vadaspark: - körvonalai. Egyetlen ketrecben búslakodik csak - egy házisertés.- Ez maguknál ritkaság? - kérdi az egyik vendég. Állatkertben csakugyan az, bár lehet, hogy sok városi gyerek ilyen jószágot máshol sem látott soha. A lovakról és a gyakorló voltizsőrök pompás produkcióiról nem is beszélve. A kirándulóközpont egyébként demokratizálódó korunkban határozottan arisztokratikus, exkluzív. Csak gépjármű-tulajdonosok részére megközelíthető, akik azért midennemű fejlődés ellenére egyelőre még kisebbségben vannak a gyalogjárókkal szemben. Vagy a buszon közlekedőkkel, ha lenne egyáltalán ide menetrend- szerű busz, bármilyen ritkán is. Egyébként a másik kirándulóhely- lyel, a Sötétvölgy (szélével) kapcsolatban ugyanez a helyzet. A század első felében még létezett Csörge-tóhoz társaskocsi járt ki - a Garay-térről... ORDAS IVÁN Úti emlékek 71 ezer kilométerről (8.) Lengyelország Jó szerencsém úgy hozta, hogy eddig 32 alkalommal 14 országban hozzávetőlegesen 71 ezer kilométert sikerült megtennem. Sok mindent láttam, ezek többségének bárki utána nézhet az útikalauzokban. Ebben a sorozatban apróságokról lesz szó. Mi magyarok ismeretes módon szeretjük a gyomrunkat. 1963-ban Székely János kollégámmal, a veszprémi MTI szerkesztőjével nem sok okunk volt panaszra. Jerzi Cieslak alezredes, a lengyel hadsereg képzőművészeti vezetője hívott meg bennünket varsói tárlatára, ahol minálunk festett képeit állította ki. Eljutottunk Gdanskba, Gdyniába, Malbork várába, a Lengyel Néphadsereg tiszti házában pedig ilyesféle reggeliket ehettünk végig: 1/2 deci vodka - sült kolbász mustárral - fekete tea - 1/2 deci vodka - sonkás rántotta - 1 /2 deci vodka - kávé - szalonna, felvágott, sajt - 1 /2 deci vodka - mézes zab- pehely - 1 /2 deci vodka. Az ételek sajátos válogatásának hála mindezt sikerült józanul megúszni és így a késő délután felszolgált olyasféle ebédekből, mint meleg gyümölcsleves cérnametélttel és fasirozott csuka, már csak csipegettünk. A lengyelek magyarbarátsága akkoriban töretlen volt. Nem is annyira távoli történelmi okokból, mint közeliekből. Hiszen az nem igaz, hogy háborúztunk volna egymással, de az viszont igen, hogy a múlt világháború során itt megmenekült tízezreket sose felejtették. Évekkel később Zakopanéban is kipróbálhattam nációnk közlésének varázserejét. Korakelö lévén reggel 7-kor tértem be egy már nyitva lévő boltba filmet venni. Lengyel nyelvtudásom a „csinkuje bardzo” megköszönésen túl nem terjedvén, közöltem, hogy „film” és papírra leírtam hogy hány din. Szóltam néhány német szót is. Erre a mellettem álló ősz, elegáns úr arca valósággal eltorzult a dühtől, de én még idejében közölni tudtam, hogy:- Ja weger! Magyar vagyok! A vonások mosolygóssá változtak és az úr makulátlan német kiejtéssel megmagyarázta, hogy ha magyar vagyok, akkor kezdjem ezzel, utána már nyugodtan beszélhetek németül. Mellékesen szólva, az oroszok iránti rokonszenv se bizonyult mélyebbnek. Soha, semmilyen nép, nemzet fiait nem lennék képes gyűlölni összességében, de azért a nacionalizmus létét bajos lenne tagadni. Bárki megvethet érte, bennünk, bennem is megvan. Drótkötélpályán mentünk fel a Kasprovi-vierchre, ami nekem, Nagy-Magyarország térképén nevelkedettnek, már örök időkre Gáspár-csúcs marad. Élveztük az augusztusi havat, meg azt is, hogy itt láttam életemben először állatkerten kívül zergét. Aztán magamat is meglepő módon, váratlanul meghatódtam. Eszembe jutott, hogy ott és akkor hajszál pontosan az ezeréves történelmi magyar határon álltam. Furcsa nevelésbeli hiba, de az én fogyóban lévő nemzedékem tagjai ilyen apróságokon úgy lehet, még képesek meghatódni. Meghatódni természetesen Krakkóban is lehet, a talán legszebb lengyel városban. Például Nagy Lajos királyunk Hedvig lányának sírjánál, vagy Báthori Istvánénál, akit a lengyelek többre tartanak és többet emlegetnek, mint mi. Egy hatalmas tengerjáró hajót is elneveztek az uralkodóról, ezt Gdy- niában láttuk. A hajó szép, de a síremlék szebb, ami persze eléggé erőltetett összehasonlítás... ORDAS IVÁN _ r m r Szekszárd város magánkereskedőinek és vállalkozóinak egyesülete nagysza- 1 |1I0T|J0 ratl fi bású divatparádét rendez a szekszárdi művelődési központ színháztermében má- ■ jus 17-én, (pénteken) este 19.30 órai kezdettel. A legújabb divatot az Okisz labor _ . , _ modelljei mutatják be. A műsor résztvevői Kalmár Magda, Aradszky László, Ko- nn<?7talQiaifäl vács Erzs'’ Szombathy Gyula, Pere János és a műsorvezető dr. Farkas Bálint kelle- ■ Itfv&UligiUWUI mes szórakoztató estet ígérnek a divat és a könnyűzene kedvelőinek. A Tamási Kop-Ka Áfész VÁLLALKOZÓKAT KERES A 121. sz. hőgyészi Tüzép, 7. sz. tamási (Budai) italbolt, 2. sz. tamási Pince borozó, 8. sz. tamási Pannónia söröző, 4. sz. pári italbolt, 55. sz. kisvendéglő, Hőgyész ÜZEMELTETÉSÉRE. Érdeklődni lehet 1991. május 25.-június 5-ig. Jelentkezési határidő 1991. június 10. Felvilágosítást ad Kudari Lászlóné főkönyvelő áfész központi iroda, Tamási, Vörös Hadsereg u. 2. Telefon: 714-12-33 (149) A Dombóvári Polgármesteri Hivatal PÁLYÁZATOT ÍR KI a Dombóvár, Szabadság u. 18. sz. alatti épület (volt pártház) I. emeletén 160 nr alapterületű, 8 helyiségből álló ingatlanrész egységes bérbeadására. Előnyt élveznek azok a pályázók, akik iroda céljára kívánják hasznosítani a területet. Kikiáltási ár: 10000 Ft/m2 (igénybevételi díj). A pályázatokat 1991. május 25-ig kérjük benyújtani a polgármesteri hivatalhoz (Dombóvár, Alkotmány tér 1. 7201) A pályázatok elbírálása 1991. május 31-én, de. 9 órakor lesz a városháza I. emeleti tárgyalójában. (161) A pályakezdők munkanélküli-segélyéről A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény külön fejezetben foglalkozik a pályakezdők munkanélküli-segélyével, s míg jellemzően a munkanélküliek ellátását kötelező járulékfizetésre alapozza, addig a pályakezdők munkanélküli-segélye tekintetében ez alól kivételt tesz. Érthető ez, hiszen általában a munkanélküliek munkanélkülivé válásukat megelőzően bérből, fizetésből éltek, volt munkaadójuk, aki munkaadói járulékot fizetett, s volt bérük, fizetésük, amiből munkavállalói járulék volt levonható és befizethető. Minderre a pályakezdők esetében lehetőség nincs, segélyük tehát nem köthető járulék- fizetési kötelezettséghez. Hogy a segély bevezetésére mégis sor került, ezt - a törvény indokolása szerint - a pályakezdő munkavállalók helyzetének javításához fűződő össztársadalmi érdek tette szükségessé és támasztja alá. Kihangsúlyozandó, hogy a törvény szerint a pályakezdők munkanélküli-segélyére az általános iskolát végzett pályakezdők nem jogosultak, s ezt a jogszabály azzal indokolja, hogy ennek a fiatal korosztálynak a helyzetét elsődlegesen képzésükkel kell megoldani, a segélyezésük pedig ezt nem ösztönözné. Mindezekre figyelemmel a törvény akként rendelkezik, hogy pályakezdők munkanélküli-segélyére az a munkanélküli jogosult, aki a) oklevelét felső- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán két évnél nem régebben szerezte (a segély szempontjából ők a pályakezdők), b) a munkaügyi központ a jelentkezését követő három hónap alatt nem tudott számára első munkaviszonyba lépéséhez megfelelő munkahelyet felajánlani, és c) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik. A törvény természetesen a pályakezdők esetében is pontosan megjelöli, hogy mi tekinthető megfelelő munkahelynek, a magunk részéről kiemelendőnek tartjuk, hogy egyéb feltételek mellett is csak akkor megfelelő a munkahely, ha a pályakezdő szakképzettségének - a középfokú végzettségű pályakezdő esetében ide értve a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget is - megfelel. A jogszabály megjelöl néhány olyan időtartamot, amely a fentebb említett kétéves határidőbe nem számít be, itt csupán példálózva említjük a katonai szolgálat, a gyed és gyes folyósításának időtartamát, a harminc napot meghaladó keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát. Jó tudni, hogy a pályakezdők munkanélküli-segélyének havi összege a mindenkori minimális bér 75 százaléka és tudni kell azt is, hogy a segély folyósításának maximális időtartama hat hónap. A segély megszüntetését és szüneteltetését a törvény a munkanélküli-járadékra vonatkozó, korábban e hasábokon már ismertetett szabályokkal egyezően állapítja meg. E körben ismételten felhívjuk a figyelmet a munkaügyi központtal való együttműködés kötelezettségére, az együttműködés hiánya ugyanis a segély folyósításának megszüntetésével jár. A vonatkozó 1991. évi IV. törvény - részletes indokolásával együtt - a Magyar Közlöny idei 20. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD Bárkák a Dunán A paksi halászati szövetkezetnek két helyen, Pakson és Dunaföldváron áll bárkája a Dunán. A tapasztalataik azt mutatják, hogy az emberek szívesebben vásárolják a halat a vízen, bárkából. A paksiak már többször szerettek volna egy bárkát a Duna budapesti szakaszán is elhelyezni, de ez eddig nem másba, mint adminisztratív akadályokba ütközött. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY
