Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. május 14. Göncz Árpád Bonyhádi nemzetiségi központ? az Alkotmánybírósághoz fordul (Folytatás az 1. oldalról.) Igen sok felszólítást, kérdést ka­pott a végrehajtási utasítás azonnali követelésétől az alkotmányos hibák felemlegetéséig. A köztársasági el­nök emlékeztette a jelenlévőket, hogy a törvényt a parlament nagy többséggel szavazta meg, ám fennáll annak veszélye, hogy amennyiben nem egyértelmű valamennyi pasz- szusa, az hosszú ideig elhúzódó vi­tákhoz vezethet. Megítélése szerint ezért a legfontosabb, hogy a törvény támadhatatlan és alkotmányosan ki­kezdhetetlen legyen. Ennek érdeké­ben intézte kérdéseit az Alkotmány- bírósághoz. Göncz Árpád soron kí­vüli választ vár arra: alkotmányos-e, hogy a tulajdon visszajuttatása he­lyett a törvény mintegy erkölcsi köte­lezettségként juttat részleges kár­pótlást; alkotmányos-e a kárpótlás jó részének különböző későbbi idő­pontokban alkotandó külön törvé­nyekre utalása, részben az 1949. jú­nius 8-a előtti tulajdonelvonások, részben az egyház és más testületek esetében; alkotmányosak-e a tör­vénynek azon rendelkezései, ame­lyek az elvett tulajdon tárgyai szerint jelentős megkülönböztetéseket tesznek különböző állampolgári csoportok között; alkotmányosak-e a törvényben a települési önkor­mányzatok, illetve a szövetkezetek terhére megállapított kötelezések? Göncz Árpád annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybí­róság napokon belül elbírálja felve­téseit, egyértelmű választ adva. Az államfő hangsúlyozta, nem vétót emelt a törvény ellen. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogszabály egyetlen vonatko­zásában sem törvénysértő, termé­szetesen azon nyombanaláírjaatör- vényt. Göncz Árpád hozzátette: fellé­pését nem a kárpótlás ügyének kés­leltetése, hanem mielőbbi, az egész társadalom számára megnyugtató lezárása vezette. Arra a kérdésre vá­laszolva, hogy konzultált-e a parla­menti pártok vezetőivel, kijelentette: „Saját döntésemet hoztam meg”. Megkérdeztük Csatlakoztak-e a sztrájkfelhíváshoz? Levél a miniszterhez (Folytatás az 1. oldalról.) A Szolidaritás kétórás figyelmez­tető sztrájkra vonatkozó felhívást in­tézett a dolgozókhoz. Hajdúné Lo­vász Editet, a Szekszárdi Húsipari Dolgozók Szakszervezetének titká­rát húsbavágó kérdéssel kerestük meg: vajon mit lépnek erre?- Szombaton jutott el hozzánk a felhívás - mondja a szakszervezeti titkár - információim szerint az érde­kelt felek már megegyeztek. Elvi tá­mogatásunkról biztosítottuk a vácia­kat és a tárgyalások eredménytelen­sége esetén csatlakoztunk volna a felhíváshoz. A Szolidaritás szekszár­di vállalatnál működő szervezete azonnal csatlakozott a felhíváshoz. A minisztériumnak megfogalmazott le­velünkben követeltük, hogy a jövő­ben minden privatizációs lépés a dolgozók bevonásával történjen. Egyébként Pintér Sándorral, a váci gyáregység Szolidaritás Szakszer­vezetének képviselőjével telefonon beszéltem, tájékoztatása szerint az FM egy meglehetősen felületes, nem könyvszakértő által végzett vizsgálat alapján ítélte a gyáregységet önálló­sulásra alkalmatlannak. Ez a példa is bizonyítja, hogy a Szolidaritással a dolgozók érdekében készek va­gyunk az akcióegységre.- Köztudott, hogy tavaly a Szek­szárdi Húsipari Vállalat is vesztesé­ges volt. Itt nem fenyeget a leépítés?-A vállalat 192 millió forint veszte­séggel zárta a '90-es évet. A gazda­sági vezetéssel április 3-án kötött előzetes megállapodásunk szerint fél évig nem lesz leépítés, majd a fél­éves mérleg eredménye alapján újra tárgyalóasztalhoz ülünk. Aggoda­lomra nincs ok, hiszen a húskombi­nát idei termelési eredményei már jóval biztatóbbak. - km ­Világkiállítás Az osztrákok 58 százaléka vála­szolna igennel arra a kérdésre, hogy megrendezzék-e Bécsben a világkiállítást. Ez derül ki az Integral nevű közvélemény-kutató társa­ság legújabb felméréséből. A meg­kérdezett 1007 személynek mind­össze 33 százaléka ellenzi az EX- PO-t, 9 százaléka nem válaszolt. A felmérés szerint Karintia tarto­mány a leginkább világkiállítás párti, itt a lakosság 76 százaléka szavazna igennel, Bécs viszont 53 százaléknyi támogatóval utolsó előtti a sorban. Ismét jár a gyorsposta A Magyar Posta Vállalat tájékoz­tatja ügyfeleit arról, hogy 1991. má­jus 15-étől ismét fel lehet adni gyorsposta (EMS) küldeményeket az Arab-Emírségekbe, Ciprusra, Egyiptomba, Izraelbe, Katarba, Pa­kisztánba és Törökországba. (MTI) Tájház, színészet és jövőkép a napirenden A Magyarországi Németek Szö­vetsége Tolna megyei képviseleti testületének tegnapi ülésén Rittin- ger Antal köszöntötte a megjelen­teket, majd Oroszki István Bony- hád város polgármestere tartott vi­taindító beszédet. Ebben szólt ar­ról, hogy a városban 25-30 száza­lékra tehető német nemzetiségi la­kosság identitástudatát hányféle tényező határozta meg, milyen múlt jutott a ki- vagy áttelepítéssel családok sokaságának, és tiszte­lettel emlékezett a 70-es években bátran szövetségre lépőkre. Az anyanyelv ápolásának, a ha­gyományőrzésnek és a családnak mint indító közegnek a szerepéről beszélt, majd elmondta, mára a családokból áttevődött e szerep je­lentős mértékben az oktatási intéz­ményekre, ahol a nyelvoktatás a 70-es évek közepétől válhatott ál­talánossá. Az óvoda, az általános és középiskola szerepének fontos­sága nemcsak akarat, de szakem­ber és pénz kérdése is egyben, s ebből a város a ráeső részt el is vál­lalja. A nemzetiségi lakosság ér­dekvédelme elsősorban a szövet­ség feladata, de a nyelv megőrzé­sének kiváló fóruma lehet a német színház is, s esetleg a város felka­rolná két színész idetelepülését, akiknek bútorozott lakást igyekez­nének biztosítani. Ha a szakmai vo­nal úgy kívánná, esetleg drámape­dagógusokról lehetne szó, ami persze későbbi döntés kérdése. Rittinger Antal ahhoz kért támoga­tást a várostól, hogy egy valódi sváb­ház megvásárlásával tájházat alakít­hassanak ki Bonyhádon, mely így nem csupán létszámában, de ettől kezdve kifejezési módjával is jelez­hetné a völgységi város központisá- gát. Ezt követően Dránovits István, a Deutsche Bühne igazgatója adott át­fogó ismertetést a színház működé­séről, gondjairól, örömeiről. A 80-as évek elején létesült színház tavaly nyáron nyerte el önállóságát, s vált ezzel egyedülálló, nemzetiségi intéz­ménnyé hazánkban. Kicsi színházról van szó, mely nagy feladatot vállalva évi 16 millióból gazdálkodik, s szinte állandó pénzhiánnyal küszködve is évente 200 iskolai előadást is tart s formálja a nyelvet, a diákot, a színház közelébe jutót. Feladatuknak, mely a nemzetiség lakta területeknek nyel­vet és kultúrát osztani jelszó köré csoportosítható, így is eleget tesz­nek, amit létük bizonyít. Mint kísérleti formáció, önmagát tartotta felszínen a társulás, s ma már a fővárosban is számolnak velük a következő évad­ban. Dránovits István szólt arról is, hogy a nemzetiségi szinészutánpót- lást lámpással sem találták meg, pe­dig keresték alaposan, de fejlődésü­ket így is segítik már vendégművé­szek. - Amíg évente egy-két elő­adásra képes csak a társulat, addig képtelen a rétegigények igényes ki­szolgálójává válni - mondta az igaz­gató. Ezen a Baden-Würtenberg tar­tományból érkező támogatás most segíthet, így már 4-5 bemutatót ter­vezhetnek, ami újra előrelépés. El­mondta, ha a város szinészházas- párra akad, aki ide költözne, a Deutsche Bühne szívesen foglalkoz­tatná őket. A testületi ülést érdekes személyes információkon alapuló baráti beszélgetés zárta.- szs ­Fekete krónika Megrontás, rablás, közlekedési balesetek Az AustriaLottó nyeremény- jegyzéke A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 19. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a követke­zők: 6 találatos 9 darab, nyeremé­nyük egyenként 1 287 232 schil­ling, 5 plusz 1 találatos 5 darab, nyereményük egyenként 772339 schilling, 5 találatos 531 db, nyere­ményük egyenként 10908 schil­ling, 4 találatos 19 581 db, nyere­ményük egyenként 394 schilling, 3 találatos 339393 db, nyeremé­nyük 28 schilling. A jokerszámra fizetett nyere­mény 2 586844 schilling. (Folytatás az 1. oldalról.) A szülők megtették feljelentésü­ket a Tamási Rendőrkapitánysá­gon, T. P-t pedig megrontás bűn­tettének alapos gyanúja miatt ugyanitt őrizetbe vették. Dombóváron sem zajlott ese­ménytelenül a hét vége a rendőrök számára. Május 11 -én, a késő esti órákban H. F. dombóvári lakost a Hotel Dombóvár előtt Orsós Sán­dor, 27 éves vásárosdombói és Orsós Antal, 22 éves dombóvári la­A közlekedés is „megírta” fekete krónikáját a hét végén. Május 12-én, 15 óra 40 perckor Bogyiszló és Tolna között, Bo- gyiszló határában Takács Vilmos, 28 éves tolnai lakos az általa veze­tett személygépkocsival Tolna irá­nyába haladva egy enyhén jobbra ívelő kanyarban áttért az úttest me­netirány szerinti bal oldalára, majd sodródni kezdett, és a menétirány szerinti jobb oldali árokba borult. A baleset következtében a gép­150 éves TIT új feladatai A TIT elődjét, a Természettudo­mányi Társulatot, 1841 májusában alapította Bugát Pál orvostudor és szemészmester, „Pesten a Magyar Kir. Tudományok Egyetemében a Physiológia, Közönséges Patholó- gia és Therápia és Gyógyszertudo­mány rendes tanára, a Magyar Tu­dós Társaság, a Budapesti Kir. és Bécsi Császári Orvosegylet Tag­ja”. Az alapítás után címeihez büsz­kén illesztette hozzá: „A Királyi Ma- gyarTermészettudományi Társulat Elnöke”. Ki volt ez a nagy hírű tu­dós, kinek 200 éves születési év­fordulóját nemrég ünnepeltük? Gyöngyösön született 1793. április 12-én. Származását, hovatartozá­sát és céljait jól jellemzi az, amit az általa szerkesztett Orvosi Tárban irt 1848 áprilisában, üdvözölvén a Márciusi Forradalmat. „Minden atyámfiai merő pa­rasztemberek lévén, nekem ma­gamnak is parasztnak lennem, leg- nagyobb büszkeségem”. Azt mondhatnánk, hogy a már­ciusi lelkesedés váltotta ki belőle ezeket a mondatokat, de ennek el­lene szól, hogy pár nappal március 15. után azt is leírja: „Részemről, mint talán kivétel nélkül, minden más hajlottabb korú honfitársaim, hajlandóbb lettem volna a fokon­kénti átalakulásra, mint rögtönire”. Amikor e szavakat papírra veti, már 24 éve egyetemi tanár Pesten, az elméleti orvostudományoknak a sebészek számára rendelt tanszé­ken. A Honvédelmi Bizottmány kor­mánya 1848-ban Magyarország főorvosául nevezte ki. Részt vett a Honvédelmi Bizottság ülésein és 1849-ben követte a magyar kor­mányt Debrecenbe. A forradalom leverése után megfosztották tanári állásától, nyugdijától. Kiszorult a közéletből. Összehasonlító nyel­vészettel kezdett foglalkozni, finnül és törökül is megtanult. Számos tu­dományos munkája maradt kéz­iratban. Hetvenkét éves korában halt meg Pesten. A Magyar Tudomá­nyos Akadémiának 1830-tól volt rendes tagja. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlé­sének eszméjét Ő pendítette meg az Orvosi Tárban és annak első gyűlésén, 1841 májusában mega­lapította a Természettudományi Társulatot. Orvosszakmai munkái mellett feltétlenül említést érdemel­nek német orvosi művek fordításai, szótárszerkesztői munkássága, a magyar orvosok névsorának ösz- szeállítása. Számos folyóiratnak volt főszerkesztője illetve szer­kesztője, munkatársa. Ismeretes, hogy igen sok műszót készített, a mai orvosi irodalomban használt szavak jelentős részét ő alkotta. Sírjánál Toldy Ferenc tartotta a gyászbeszédet, 1865. július 11-én. Több kötetet kitévő kéziratait a Ma­gyar Tudományos Akadémiára hagyta. A tudományos ismeretterjesz­téshez az indíttatást származása adta. Büszkén vallotta egyszerű „pórnépi” eredetét. De azt is látta, hogy „nem csak a beteg élet bíza­tott rendünkre, hanem az ép élet is, mely eddig jobbadán profanusok által kezeltetett”. Ma ezt úgy mon­danánk, az orvos nem csak gyógyít, de megelőz is, és a két tevékeny­ség szoros összhangjának hiányá­ban a keletkező légüres teret kitöl­tik az ügyeskedők, az áltudomá­nyos tevékenységet folytatók. A ki­művelt emberfők számának eme­lésével, a korszerű természettudo­mányos eszmék közkinccsé téte­lével érhető el az a cél, melyet a múlt század nagy gondolkodói és politikusai - köztük a tudós Bugát Pál - tűztek ki életművük elé. A mai Természettudományos Ismeretter­jesztő Társulat büszkén vallja ma­gát a bugáti eszmék örökösének. A Társulat az elmúlt évben korszakos változásokon ment keresztül. Ki­sebb, a helyi igényeket jobban is­merő, azokhoz jobban és gyorsab­ban alkalmazkodó egységek lazán kötődő szervezetévé alakult át. Eb­ben nem divatot követett, a tagság kívánta így. Megszűnt a központi irányítás és ez új feladatokat, új tí­pusú vezetőket követelt. A központi apparátus összezsugorodott, célja az ismeretterjesztés feltételeinek biztosítása, a csökkenő központi anyagi javak optimális felhasználá­sa, a társulat külkapcsolatainak ápolása, sajtójának legcélszerűbb szervezése, a más társulatok és az Akadémia felé való kapcsolattartás lett. Ugyanakkor számos szakmai szervezet csatlakozott a TIT-hez (Cigányok Művészeti és Tudomá­nyos Egyesülete társult utoljára tagszervezetként, de ide tartoznak a Nyelvművelők Egyesülete, gaz­dakörök szervezetei stb., tehát minden tágabb értelemben vett is­meretterjesztő szervezet!) Minder­re 85 millió forintot kap a társulat a központi költségvetésből, és ez természetesen - az évi 30-35%-os reálértékvesztéssel - nem jelent rózsás anyagi helyzetet. Ennek egy részét a tagegyesületek kapják meg, de már nem automatikusan, hanem célfeladatok megpályázá­sa és versenyeztetés útján. Ma már a tanfolyam akkor sike­res, ha annak befejezéseképpen a hallgatók leteszik a nyelvvizsgát. Nagy hangsúlyt kapnak az át- és továbbképző tanfolyamok. A töme­ges munkanélkülivé válás nagy próbatétel a társadalom előtt. Ezt a feladatot a TIT a maga eszközeivel igyekszik segíteni megoldani. A TIT - tartva a kapcsolatot a munkaügyi hivatalokkal - végzi ezt a tevékenységet. Tolna megyei szervezetünk menedzserképző, ügyviteli, stb. tanfolyamot indított, ezekről is az eredményes elvégzés után a hallgatók végbizonyítványt kapnak. Tervezünk szeptembertől egy latin előkészítő tanfolyamot olyanok részére, kik ilyenirányú egyetemi-főiskolai felvételit ké­szülnek tenni. Úgy tűnik, a tudomá­nyos ismeretterjesztés legfonto­sabb alaki lehetőségei a népfőis­kolái és szabadegyetemi képzés. A népfőiskolái rendszer Németor­szágban bevált forma, meghonosí­tásán az azonos szakmai, stb. ér­deklődésűek posztgraduális kép­zése értendő (helytörténészek, népművelők, gazdakörök, gazdasz- szonyképzés, stb.). Valószínű, hogy a falu átalakulásában e for­mának nagy jelentősége lesz, mi­vel nemcsak ismereteket közöl, de az embert is formálja. A szabad- egyetemi forma viszont inkább az azonos életkorúak és érdeklődé­sűek ismeretigényét kívánja kielé­gíteni (nyugdíjasok, idősek, szív­klubok, anyagcsere egyesületek, stb.). A megyei szervezet a megválto­zott, megnövekedett feladatoknak csak úgy tud eleget tenni, ha szer­vezeti felépítése az aktuális köve­telményeknek megfelel. A városi szervezetek felett - úgy tűnik - el­járt az idő. A megyei szervezetek taglétszáma is csökkent, a szakmai munkabizottságok további össze­vonása indokoltnak látszik. A rom­ló gazdasági körülmények, az ér­telmiségnek a létfenntartás kérdé­sei felé való fordulása, a szabad politizálás lehetőségeinek zsilip­szerű megnyílása csökkentették a TIT-munkát rendszeresen végzők számarányát. A megmaradók ösz- szefogására, korszerű továbbkép­zésére nagy gondot kívánunk for­dítani. E célt szolgálja TIT-klubunk hová olyan szaktekintélyeket hí­vunk, kik mesterei az ismeretter­jesztésnek, kreatív és alkotó sze­mélyiségek, tehát naprakész isme­reteket adnak, de karizmatikus személyiségük megismerése ké­pes felkelteni a tudományos té­máik iránt is az érdeklődést. Eddigi témáink: a történelmi személyiség szerepe a történelem formálásá­ban; az antiszemitizmus kérdései; a magyar honvédség átalakulásá­nak problémái; a katolikus egyház (és általában a klérus) helyzete a világban és mai, formálódó társa­dalmunkban; a biofizika aktuális kérdései, stb. A viták közelhozzák egymáshoz a tudományos isme­retterjesztés feladatát végző értel­miségünket. Feladataink sokrétűek, külső fel­tételeink mind anyagilag, mind egyéb szempontból romlanak. Ez szükségessé teszi, hogy gyakrab­ban találkozzunk, gyakrabban cseréljünk eszmét, de találkozá­saink feszesebbek, feladatcentri- kusak, célorientáltabbak legye­nek. 1991. május 25-ére, szombat­ra összehívjuk a TIT közgyűlést. Ide meghívjuk és elvárjuk mindazokat, akiknek szent a magyar nép szelle­mi felemelkedésének ügye, hogy erőinket összevetve haladjunk a kitűzött cél felé. GESZTESI TAMÁS DR. a Tolna Megyei TIT elnöke kosok megtámadták: ököllel arcul ütötték, aki az ütés hatására egy ki­rakatüvegbe esett, súlyos sérülé­seket szenvedve. Ezután elránci- gálták a helyszínről, közben pedig elvették pénztárcáját, az abban le­vő 22 ezer forinttal együtt. Később a sértett kérésére - immár üresen - visszaadták a pénztárcát. Ekkor tudott elszabadulni támadóitól H. F., akinek útja a Dombóvári Rend­őrkapitányságra vezetett, hogy megtegye feljelentését. Meglepe­tésére, mire ő gyalogosan odaér­kezett, addigra már támadói is rendőrkézen voltak: az eset szem­tanúi ugyanis értesítették a rend­őrséget, a járőrök pedig intézked­tek. Orsós Sándor és Orsós Antal rablás elkövetésének alapos gya­núja miatt őrizetben van. Valuta­árfolyamok Érvényben: 1991. május 14-től 20-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 12649,03 13431,45 ausztrál dollár 5723,74 6077,78 belga frank 207,14 219,96 dán korona 1 113,85 1 182,75 finn márka 1821,18 1 934,69 francia frank 1 258,18 1336,00 görög drachma /a 38,96 41,38 holland forint 3 782,00 4 015,94 ír font 11413,64 12119,64 japán yen (1000) 527,04 559,64 kanadai dollár 6379,50 6 774,10 német márka 4261,89 4525,51 norvég korona 1 095,37 1 163,13 olasz lira (1000) 57,41 60,97 osztrák schilling 606,03 643,51 portugál escudo 48,90 51,92 spanyol peseta 68.87 73,13 svájci frank 5038,08 5349,72 svéd korona 1 191.00 1 264,68 USA dollár 7 338,97 7 792,93 ECU (közös piac) 8 768,19 9310,55 a) bankközi és vállalati elszámolá­soknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 40,13 40,21 kocsiban helyet foglaló Burján Ist­ván 25 éves tolnai lakos a helyszí­nen életét vesztette, Takács Attila 22 éves tolnai lakos könnyű sérü­lést szenvedett. A baleset követ­keztéért Takács Vilmos okolható, mert a személygépkocsival nem az útviszonyoknak megfelelő sebes­séggel közlekedett. Csikóstőttős belterületén május 12-én, vasárnap 20 óra 10 perckor Tóth József helybeli lakos sze­mélygépkocsival szintén eltért az út vonalvezetésétől, és a menet­irány szerinti jobb oldalon levő be- tonhídnak ütközött. A gépkocsi utasai a baleset kö­vetkeztében súlyos sérüléseket szenvedtek: Tóthné Parcz Erzsé­betet, Tóth Pétert és Tóth Tamást a mentők kórházba szállították. GERGELICS ZSÓKA A Népbolt műszaki áruház (Szekszárd, Széchenyi u. 37-39.) • AJÁNLATA: Lakásépítőknek és felújítóknak olasz öntöttvas fürdőkádak, falburkoló csempék árengedménnyel! Ingyenes házhoz szállítás. Várjuk vásárlóinkat! A mindennapit iUn minden nap!

Next

/
Oldalképek
Tartalom