Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. április 11. Az Agrárkamara közgyűlése Sajtótájékoztató Pakson Nem verik szét a szövetkezeteket A téeszközgyűlések döntőnek Az erőmű teljesítménye nem növelhető (Folytatás az 1. oldalról.) Az ágazat működéséhez szük­séges személyi és szervezeti felté­telek sem tisztázottak kellő mérték­ben. Ennek következménye: a gaz­dálkodók összes eredménye a ko­rábbi évek 40-50 milliárd forintjá­ról 25 milliárd forintra esett vissza. Ráadásul úgy, hogy e számításnál nem vették figyelembe azt a több milliárd forintos veszteséget, ame­lyet az elmúlt évi aszály okozott e gazdasági területnek. A szervezet elnöke rámutatott: a Magyar Agrárkamara legfonto­sabb feladatának azt tartja, hogy az agrárvertikum átalakulása ösz- szeomlás nélkül menjen végbe. Ennek lehetősége adott - az elnök­ség megítélése szerint -, ehhez azonban az irányító apparátusnak el kell mozdulnia az általános frázi­sok, a Janus-arcúság szintjéről. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy az agrárágazat kivel és milyen fel­tételek között versenyezzen. A magyar agrárium a szakembe­rek megítélése szerint elég erős ahhoz, hogy érdeke legyen egy protekcionizmusmentes világpiac. A kamara véleménye szerint el kell érni, hogy a magyar élelmiszerek diszkrimináció nélkül juthassanak be már a közeljövőben az Európai Közösség piacára, hiszen a ma­gyar termelés a közös piaci tagor­szágok termelésének alig több mint 2 százaléka. Elhangzott az is, hogy a szovjet piac átmeneti zava­rai ellenére sem szabad kivonulni erről az élelmiszerpiacról, ám új tí­pusú marketingmunkára van szük­ség. A magyar élelmiszerárakat meg kell szabadítani szociálpolitikai funkciójuktól. Az átmeneti fogyasz­tás-visszaesést pedig piaci inter­vencióval kellene kezelni. A ma­gyar agrártermékek támogatása ma már csak töredéke az európai szintnek, s ezért az alacsonyabb támogatásnak alacsonyabb adók­kal kellene együttjárnia. A földadó­ról szólva kijelentette, hogy ezt az adófajtát vagy meg kell szüntetni, vagy azt egységesítve megtartani a profit, illetve a jövedelemadó nagy­ságrendekkel való csökkentésével együtt. Végezetül Farkas Károly rá­mutatott: az agrárkamarai szerve­zet csak akkor lehet működőké­pes, ha európai színvonalú élelmi­szertermelésünk van. Ezért fő cél­juk, hogy az agrárválságot meg­előzzék. A Magyar Agrárkamara és a Földművelésügyi Minisztérium vé­leménye a legtöbb kérdésben igen A petíciót 23 ezren írták alá Hambuch Géza a magyarországi németekről (Folytatás az 1. oldalról.) Az ügyvezető elnök a továbbiak­ban, „nagy hazugságnak" minősí­tette a Kádár^rendszer állítólag példamutató nemzetiségi politiká­ját. - Teljes felelősségem tudatá­ban kijelenthetem, hogy a romániai németeknek mindig is több iskolá­juk, templomuk, újságjuk volt, mint a Magyarországon élőknek - han­goztatta Hambuch Géza. - Ennek alapján a szövetség erőteljesen szorgalmazza egy kisebbségi tör­vény megalkotását a másfél millió fűt számláló magyarországi nem­zetiségek számára. Az új törvénynek Hambuch Géza szerint teljes kulturális autonómiát kell biztosítania a nemzetiségek számára, és szavatolnia kell azok fennmaradásának intézményes, pénzügyi és jogi feltételeit. A tör­vényben helyet kell kapnia a ki­sebbségek helyi önkormányzatá­nak is. - Ha ez a törvény nem szüle­tik meg, nem zárható ki, hogy a ro­mániaihoz hasonlóan a magyaror­szági németség is kivándorol - fi­gyelmeztetett az illetékes. Véleménye szerint a mintegy 220 000 német lakost három, álta­luk megválasztott honatyának kel­lene képviselnie a magyar Ország- gyűlésben. Meglátása szerint jók az esélyei a nemzetiségi törvény megalkotásának, mivel Magyaror­szágnak érdekében áll, hogy végre megvalósítsa mindazt, amit a hatá­rokon kívül élő magyarok száfnára folyvást követel. Az ügyvezető elnök újfent meg­erősítette a szövetségnek az Or­szággyűléshez intézett követelé­sét: az előző rendszerben elszen­vedett jogtalanságokért fizetendő kárpótlásból nem szabad kifelejte­ni a németeket. - A kárpótlás szempontjából alapul vett határ­nap (1949. június 8.) teljességgel elfogadhatatlan, mivel ekkorra a magyarországi németek többsége már elveszítette házát, földjét, sőt gyakran még az életét is - közölte Hambuch Géza. A németség új öntudatáról ta­núskodó ténynek nevezte, hogy a szövetség módosító petícióját több mint 23 000 személy irta eddig alá. A zendülés után A Törökbálinton április 7-én történt katonai zendülés ügyében - a Ma­gyar Honvédség parancsnoka utasításának megfelelően - parancsnoki vizsgálat folyik - tájékoztatott tegnap Keleti György ezredes, a HM szóvi­vője. Lőrincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség paranncsoká- nak utasítására Törökbálinton szakmai tisztekből, jogászból, őrzésvé­delmi hadtáp és más szakemberekből álló bizottság folytat vizsgálatot. Minket is érint! A közlekedési tárca a déli autópályáról (Folytatás az 1. oldalról.) Kálnoki Kis Sándor elmondta: a déli autópálya gondolata nem új keletű, hiszen már a 70-es évek kö­zepén felmerült a megvalósítás ter­ve. Az akkori igény felmérésének alapján azonban úgy tűnt, hogy a várható forgalom nem indokolja az autópálya megépítését. Az azóta jelentősen megváltozott helyzetre való tekintettel a Co- Nexus Rt. vetette fel újra az autópá­lya-építés ötletét, s a tervhez sike­rült megnyernie a beruházás által érintett önkormányzatok tekinté­lyes részét is. A közlekedési minisztérium kez­dettől fogva kapcsolatban állt a Co-Nexus Rt-vel, így például taná­csot adott a nyomvonal kijelölésé­hez is. A Co-Nexus augusztusra egy tanulmánytervet készít el, amelynek számos ma még megvá­laszolhatatlan kérdésre is választ kell majd adnia. A tárca ma azon az állásponton van: amennyiben ez a tanulmányterv igazolja az előzetes várakozásokat, s kétséget kizá­róan bebizonyosodik, hogy a 130 milliárd forintos beruházás kivite­lezhető, akkor a minisztérium min­den támogatást - esetleg a részvé­tel valamilyen formájában is - megad a terv megvalósításához. közel áll egymáshoz - mondta a kamara közgyűlését üdvözölve Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter. Rámutatott: jelenleg a régi struk­túrának a mezőgazdaságban már nincs jövője, ezért újat kell létre­hozni, amely egy működőképes mezőgazdaságot eredményez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a je­lent és a jövőt nem tanácsos ösz- szetéveszteni, mivel pillanatnyilag még nem a piacgazdaságban élünk, hanem egy olyan átmeneti állapotban, amelyben még hatnak a régi tervutasításos rendszer kü­lönféle elemei. Ebben az átmeneti állapotban rendkívüli módon meg­nő az alulról építkező érdekképvi­seleti szervezetek szerepe, a mi­nisztérium igényli az érdekképvi­seletek véleményét és állásfoglalá­sát a mezőgazdasági termelést érintő kérdésekben. Gergátz Elemér visszautasította azokat a vádakat - amelyek több oldalról is megfogalmazódtak -, hogy az állami vezetés tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot az Európai Közösséghez való csatla­kozás előtt. Azt ugyancsak cáfolta, hogy a téeszeket szét akarják ver­ni. Kiemelte: minden ebben azága- zatban dolgozónak az az érdeke, (Folytatás az 1. oldalról.) A jobb gyakorlati hasznosítás szem előtt tartásával úgy készül­nek a minimumértékek, hogy az el­képzelhető összes családtípusra viszonylag egyszerűen, részele­mekből összeállíthatók legyenek. Az élelmiszerkosár ezentúl is a táp­lálkozástudomány ajánlásaira épül, viszont nem valamiféle mini­mális, hanem élettanilag optimális táplálkozási szükségletet vesz ala­pul. A konkrét élelmiszerek közül viszont az olcsóbbakat választják ki a fogyasztói kosár összeállításá­nál. A létminimum legfrissebb, or­szágos, egy főre jutó átlagos ösz- szege 1991 februárjában 6450 fo­rint volt. Mivel azonban a lakóhely jellege és a háztartások összetéte­le szerint eltérőek a minimumérté­kek, ez az átlag valójában senkire sem vonatkozik. Ezért figyelembe kell venni a KSH által kidolgozott háztartástípusokat. így például egy városi, négytagú, kétgyermekes háztartás létminimumigénye a mo­dulelemekből a következőképpen határozható meg: az első felnőtt személyi szükséglete 6860 forint (2481 forint élelmiszerre, 4379 fo­rint egyéb kiadásra), a második fel­nőtté 6295 forint (2481 forint élel­miszerre, 3814 egyéb kiadásokra). Ez együtt 13155 forint. A két gyer­mek költsége 8416 forint (3862 fo­rint élelmiszerre, 4554 forint egyéb kiadásokra). Ez összesen 21 571 forint sze­mélyi szükséglet, ehhez egy négy­személyes városi háztartás lakás­hogy mezőgazdaságunk működő­képes és versenyképes legyen a világpiacon. A szövetkezetek átalakulásáról szólva elmondta: a minisztérium ál­láspontja a kérdésben, hogy az átalakulás során a vagyont 100 százalékosan nevesíteni kell. Ám ennek mikéntjébe nem kívánnak belszólni, a téeszközgyűlések a saját álláspontjuk szerint döntenek majd. A kárpótlási törvénnyel ösz- szefüggésben vitatta azt a nézetet, hogy ez a törvény alkotmányelle­nes lenne bármely paragrafusá­ban is. Elmondta: a minisztériumban már dolgoznak a földről szóló tör­vényen, s várhatóan ez az agrárka­marai törvénnyel együtt, melynek kimunkálása szintén folyamatban van, még ez év őszén az Ország- gyűlés elé kerül. A termelés biztonságát szolgáló intézkedéseket is hoznak várha­tóan jövőre - jelenetette be a mi­niszter -, ugyanis bevezetik a ga­rantált árakat, ám ezek egy része kvótákkal jár együtt, vagyis meg­határozzák a termelés mennyisé­gét. Azt ugyancsak hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság nem vonulhat ki a szovjet piacról. költségei még 4469 forintot igé­nyelnek; végeredményben tehát a család minimális költségigénye 26 040 forint. A létminimum nem azqnos a tár­sadalmi minimummal, amely egy olyan megélhetési szintet jelez, amely a társadalmi normák jobb követésére, illetve némi tartaléko­lásra is lehetőséget nyújt. A társa­dalmi minimum a KSH számításai szerint a létminimum mindenkori értékét mintegy 15 százalékkal ha­ladja meg, így 1991 februárjában ez az érték egy főre vetítve 7400 fo­rintra volt tehető. A létminimum, il­letve a társadalmi minimum alatt élők számának meghatározására a KSH időnként reprezentatív - min­tavételes-jövedelmi felméréseket végez. Bár a legközelebbi felmé­rést 1993-ra tervezték, a felgyor­sult életszínvonal-változásokra te­kintettel a munkát egy évvel előbb­re hozzák. A jelenleg rendelkezés­re álló adatok szerint - amelyek im­már több mint kétévesek - a létmi­nimum alatt élők száma 1989-ig nem haladta meg az egymilliót. A KSH szakemberei szerint ez a lét­szám az elmúlt néhány esztendő­ben nem növekedett jelentős mér­tékben. A munkaerő-felmérés program­jában a KSH munkatársai április, május és június hónapokban mint­egy 30 ezer háztartást keresnek fel országszerte. Az így nyert statiszti­ka alapvető információt nyújt majd a gazdaság és a munkaerőpiac változásairól. (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar széntüzelésű erőmű­vek átlagosan 2 forint 70 fillér ön­költséggel állítottak elő egy kilo­wattóra energiát, az olaj-, illetve gáztüzelésű erőművekben 2 forint 20 fillér volt az önköltség, viszont az atomerőműben csak egy forint 26 fillér, annak ellenére, hogy a Paksi Atomerőmű Vállalat önköltségét erősen terheli az évi öt-hatmilliárd forint kamattörlesztés. Az atomerő­művet ugyanis nem állami alapjut­tatásból építették, mint a többi ha­zai energiabázist, hanem állami hi­telből, amit vissza kell fizetni. A sajtótájékoztatón Simon Péter üzemviteli igazgató felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a nyugat-euró­Göncz Árpád köztársasági elnök indiai kollégája, Ramaszvami Ven- kataraman meghívására tegnap ötnapos hivatalos látogatásra In­diába érkezett. A magyar államfőt útjára elkísérte felesége is. A hiva­talos magyar küldöttség tagjai kö­zött van Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási miniszter, Mádl Ferenc tárcanélküli miniszter, Szunyogh Károly, az elnöki iroda vezetője, valamint Tomaj Dénes, a külügyminisztérium és Major Ist­ván, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztériuma helyettes államtitkára. Bombayban csatla­kozott a delegációhoz Balogh And­pai energiarendszerrel nem lehet összekötni a magyart, illetve csak az után lehetne, ha mintegy 40 mil­liárd forintot költhetnénk a szüksé­ges korszerűsítésre. Import ener­giát tehát továbbra is a Szovjet­unióból kapunk: az idén ez 7,5 mil­liárd kilowattóra lesz. Ebben azon­ban vannak bizonytalansági ténye­zők is, amit a hazai termelés foko­zásával lehet kiküszöbölni, azaz újabb erőmű vagy erőművek építé­sével - hangsúlyozták a vállalat szakemberei. A nagy horderejű kérdésben éppen ezért már most dönteni kellene, ugyanis legalább nyolc év szükséges ahhoz, hogy egy-egy alaperőmű elkészüljön, a tervezéstől az üzembe állításig. rás, Magyarország delhi nagykö­vete. Hasonlóan magas szintű ma­gyar-indiai kapcsolatfelvételre legutóbb nem egészen három éve, Radzsiv Gandhi akkori miniszterel­nök 1988. júniusi budapesti láto­gatásakor került sor, magyar ál­lamfő pedig éppen másfél évtizede nem járt Indiában. De ez idő alatt is mindvégig folyamatos volt a két or­szág közötti magas szintű politikai kapcsolattartás, és kétségkívül jel­zésértékű, hogy a kelet-európai forradalmi változások kezdete óta a térség országainak elnökei közül elsőként Göncz Árpád kapott meg­hívást Indiába. Göncz Árpád és Ramasvamy Venkataraman találkozója az elnöki palo­tában Az esztergomi maffia Az emlékezetes esztergomi maffiaügy 38 gyanúsítottja közül 19-et szabadlábra helyezett a Fővárosi Főügyészség nyomozóhivatala, közte a két rendőrt is, akik szintén részt vettek a bűncselekményben. Azért ke­rülhetett sor a szabadlábra helyezésre, mert a bizonyítási eljárás már le­zárult. Bőd rácska János ezredes, felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben több társaság is összeállt, úgynevezett vagyonvédelmi feladatok ellátására. Megbízásaikat úgy szerzik, hogy megfenyegetik, megzsarol­ják elsősorban a vendéglőtulajdonosokat, hogy ha nem fizetnek, akkor kárttesznekaz üzletben, esetleg bántalmazzák is a megzsarolt személyt. A rendőrség felhívására eddig több mint 20-an tettek bejelentést, de becslések szerint legalább 50-100 sértett lehet még, aki nem mer jelent­kezni, pedig a rendőrség gondoskodna személyi biztonságukról. Új statisztikai módszerek Létminimum és munkaerő Göncz Árpád Indiában A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat dombóvári és pécsi munkahelyekre felvesz KŐMŰVES ÉS ÁCS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: Dombóvár, Engels út 118., Pécs, Irányi Dániel tér, valamint Szekszárdon a munkaügyi osztályon. I7 Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala és a Városgazdálkodási Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET a Nyár u. 7. sz. alatti 5,5 hektárnyi terület és a rajta lévő gazdasági épületek bérbeadás útján történő hasznosítására. Az ingatlanról részletes információt a Városgazdálkodási Vállalat eszközgazdálkodási osztálya ad (Déli fűtőmű). A pályázatokat április 20-ig a polgármesteri hivatal városgazdálkodási irodáján lehet leadni. (121)

Next

/
Oldalképek
Tartalom