Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

6 NÉPÚJSÁG 1991. április 6. Gyógyturizmus, egész évi nyitva tartás A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál 1. levele a korinthusbeliekhez, 14.10. Vállalkozás Gunaras fejlesztésére Hét végi beszélgetés Szigethy Istvánnal v- Amikor ezt a találkozót megbeszéltük, éppen Gunara- son, a fürdőben ttartózkodott egy megbeszélésen. Akkor a ja­vaslatot, hogy beszélgessünk a gyógyfürdőben, elvetette. Nem lenne aktuális ott találkozni, mondta és helyette inkább ezt a helyszínt, a dombóvári Kertvá­rosban található Gilde sörözőt javasolta. Mi oka volt ennek?- Túl sok a szóbeszéd a városban, nem kell, hogy még több legyen. I t- Arra gondol, hogy az embe­rek azt mondják, ez a Szigethy az étterem és a söröző után most már a fürdőt is akarja?- Hát igen, sokan mérgesek rám, pedig egyik vendéglátóegység sem az enyém, a gunarasi éttermet, meg ezt a sörözőt is csak bériem. A fürdőt sem privatizálni akarom, csak üze­meltetni, gazdaságosan működtetni. Ráadásul nem egyedül, hanem egy klt-n belül, szakemberek közremű­ködésével. I- Ez lennea Simbex-H Kft né­ven futó utazási és egyéb üzleti vállalkozás?- Igen, ez az a vállalkozás, ami Gu- naras hasznosítására jött létre. Ezért van bennem némi ódzkodás ezzel az interjúval kapcsolatban is, mert so­kan támadtak, hogy mások kizárá­sával egyedül akarom, csak saját magamnak ezt az egészet.- Ha így is lenne, miért lenne ez baj? Épp manapság, amikor állandóan a privatizációról és a vállalkozásokról beszélünk, az állami kezelésű komplexumok magánkézbe adásáról?- Nem kell nekem a fürdő, nincs százmillión felüli tőkém, hogy meg tudjam vásárolni ezt az egészet. De ha lenne, akkor sem tenném, én csak bérelni szeretném. Fejleszteni terve­zem a fürdőt, hasznosítani. Tavaly készítettem a strand területén egy sörözőt az eredetileg vécének szánt épületből, most pedig egy kávézó- pizzeriát hozok létre a fedett fürdő külső sarkában, egy egyébként ki­használatlan területen, áz új kupola sarkában.- Tavaly már beszélgettünk egyszer erről a témáról, a guna­rasi fürdő hasznosításáról. Ön akkor azt mondta, disznóság, hogy mindenkinek van haszna a fürdőből, csak éppen a dombó­vári polgároknak nem, akiknek a társadalmi munkája nélkül nem lett volna a kezdet kezde­tén semmi ebből az üdülőterü­letből.- Ez így van, Gunarason minden maszek meggazdagodott, csak a vá­ros nem profitál semmit abból, hogy egy ilyen csodálatos természeti adottságú fürdővel rendelkezik.- Dehogy rendelkezik, hiszen éppen ez a baj! A strandfürdőt a Tolna Megyei Vízmű Vállalat üzemelteti, a gyógyfürdőt pedig a kórház, és mint jól tudjuk, sok bába közt elvész a gyerek. No meg a haszon. Mi változna ha ön, illetve a Simbex Kft nyerné el a fürdő üzemeltetési jogát, mely üzemeltetés egyébként a vízmű szerint ráfizetéses. Mi­ként jutna nagyobb bevételhez az önkormányzat? •- A város kéri vissza a fürdőt a me­gyei önkormányzattól és ezt valószí­nűleg meg is kapja, a kezelői jog át fog szállni Dombóvárra. Én a kezdet kezdete óta, 14 éve dolgozom Guna­rason, a vendéglátós szakmában, nyugodtan mondhatom, ott lett em­ber belőlem. Nekem szívügyem a fürdő sorsa, én Gunarasért ölni tud­nék, fáj a szivem érte, bár ezt sokan nem is hiszik el. I- Pedig telke, nyaralója sincs ott..- Nincs, de itt élek és itt is akarok maradni. Annyival látom másként a Vállalkozás, ami a várost is gyarapítja dolgokat, hogy idevalósi vagyok, „tű­ké dombóvári”.- Vannak, akik éppen ezt ró­ják föl önnek. Azt mondják, ré­gen is, ma is tudta, hogy kell he­lyezkedni. A kft-ben is képvisel­ve van állítólag a kormányzó párt egyik tagja, aki ráadásul önkormányzati képviselő és a polgármesteri hivatal egyik ve­zetőjének közeli hozzátartozó­ja. Igaz ez?- Ami a képviselő-testületi tagot il­leti, igaz, de ő is éppúgy a szakértel­me alapján került a kft-be, mint a töb­biek. Úgy lett megválogatva a társa­ság, hogy hosszabb távon is ütőké­pes csapat legyen, van köztünk energetikus, ügyvéd és vízügyi szak­ember. Ami a másik vádat illeti, az nem igaz, a Simbex-ben egyelőre a tagok dolgoznak és nem a pénz.- Mondjuk, meggyőzött Mik a terveik, miként akarják hasz­nosítani a fürdőt és ezzel párhu­zamosan nagyobb bevételhez juttatni a várost?- Tettem egy ajánlatot az önkor­mányzatnak a strand- és melegvizes fürdő üzemeltetésére, mivel ezt az egész üdülőterületet csak komple­xen lehet gazdaságosan működtet­ni, a gyógyturizmus alapjait kell le­rakni. Az első évben nullszaldóra tet­tem ígéretet, azt követően pedig a várható nyereség 50 százalékát kapná az önkormányzat és emellett természetesen fejlesztéseket végez­nénk. A strandfürdő üzemeltetésé­ből, parkolódíj beszedésből nem le­het profitálni, a szolgáltatások azok, amelyek a pénzt hozzák, ez irányban kell fejleszteni. Hogy szimpatikusab- bá tegyük a fürdőt az idelátogató kül­földieknek, a helyi téesztől lovaspá­lyát bérelünk erdővel együtt. Vásá­roltunk lovaglásra alkalmas lóál­lományt, pónikat. Megpróbáljuk a ré­gi fogathajtási szokásokat feleleve­níteni Fehér István segítségével, aki Rómában kettesfogat-hajtó bajnok volt. Vadasparkot hozunk létre az er­dőben, már kerítjük be az erre a célra bérelt területet. I- Mi szem-szájnak ingere... Mi lesz itt a tüskei-erdőben, nyuga­ti turisták „Domby-landje”?- Majdnem. Mindenesetre, hogy a gyógyfürdőzésen túl is jól szórakoz­zanak és persze költsenek a vendé­gek, ahhoz különböző szolgáltatá­Szigethy István sok kellenek. Kialakítunk egy autós mozit, ami egyben szabadtéri szín­padul is szolgál és ahol felléphetnek a Szekszárdi Német Színpad, a Deutsche Bühne művészei éppúgy, mint a népi együttesek. Most vága­tom a nyárfákat, kanadai mintára két rönképületet készítünk, az egyik lóis­tálló lesz, a másik erdei vendéglő, grillezővel, hordó ülőkékkel. I- Beszélnek a városban téli­kertről, havas fürdőzésről is...- Ha nem 6 hetet üzemel a fürdő, hanem 12 hónapot, akkor több ven­dég jön ide, növelni lehet a bevétele­ket. Palackozni a gyógyvizet, lefedni még egy kinti medencét, kitolni a szezont. Mindez munkalehetőséget teremt, gazdagítja a polgárokat és ezáltal gyarapodik a város. A szol­gáltatás, a vendéglátás üzlet, még ha sokan lenézik is. Ezért kellene a kö­vetkező lépcsőben a jelenleg lapos­tetős gyógyfürdőre úgy tetőt rakni, hogy szállodai szobákat, apartma­nokat alakítsunk ki. így a vendégnek nem kellene ide-oda mennie, egy helyen megkaphatna mindent.- Beköltözik a külföldi a szál­lodai szobákba, jó. De mi lesz az eddig fizetővendég-szolgálta­tásból pluszbevételre szert tevő nyaralótulajdonosokkal?- Gunarason 643 üdülő van, 510 nem dombóvári lakosé. Valameny- nyiüket megkerestük levélben - a Simbex Kft Gunaras Tours Utazási Iroda - és megkérdeztük, kiván- nak-e együttműködni velünk, bérbe szándékoznak-e adni a nyaralóju­kat, ha igen, nyári szezonra, vagy egész évre. Az utazási iroda már szervezi a vendégeket elsősorban a közepes és kis jövedelmű nyugat­európai családokat céloztuk meg. Ök azok, akikre, mint potenciális vendégekre elsősorban számítha­tunk. I- Hol van a Gunaras-Tours irodája?- Dombóváron, a Csipke-házban, a fényképészműterem helyén. A nyári szezon kezdetekor nyitunk Gu­narason is egy irodát a fürdővel szemben, a Color Ipari Szövetkezet faházát béreljükecélra. Éjjel-nappali üzemeltetést tervezünk, pénzváltás­sal, hiszen nem egy vendégnek az éjszaka kellős közepén jut eszébe, hogy nincs hol lehajtania a fejét. I- A tervek gyönyörűek, de mi valósul meg mindebből?- Egyelőre minden vagylagos. Ha megkapjuk az üzemeltetési jogot, akkor belevágunk, szezonkezdetre el kell indulnia az üzletnek. Szeret­ném az embereket meggyőzni, hogy ebben a mai „szabadrablásos” vi­lágban nemcsak gengsztervállalko­zásokat lehet létrehozni, hanem olyanokat is, melyek az egyének és a közösségek gyarapodását egyaránt szolgálják. I- Sok sikert kívánok mindeh­hez és köszönöm a beszélge­tést! F. KOVÁTS ÉVA Fehérvasárnap „És rájuk lehelt...” (Jn 20,19-31) Művészibben, finomabban, tapin­tatosabban, de mégis láttatóbban nem fejezhette volna ki Jézus szán­dékát arról a kegyelemszolgáltatási formáról, amit meg akart valósítani egyházában. A bűnbocsátó hatal­mat rendeli ugyanis a mai evangéliu­mi részlet szavaival és adja is át tanít­ványainak: „vegyétek a Szentlelket!” Azt a hatalmat kapják tehát az apos­tolok, amit leginkább kifogásolt az emberiség. Örökös kérdés, amellyel ma is találkozik az egyház, ami elő­ször az Úr felé hangzott el: „Ki bo­csáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?” (Mk 2,7). Honnét veszi a bűnös ember, hogy „egy má­sik bűnös föloldozzon?” így okosko­dik az emberi ész: aki maga is bűnös, attól nem lehet bünbocsánatot várni. Krisztusnak éppen ez a tette új, hogy az egyéni tökéletesség helyett a bűnre hajló, sőt a bűnben leledző embernek adta a bűnbocsátás ha­talmát, függetlenül az ő erkölcsi ma­gatartásától. Feltámadása után ami­kor a bűnbocsátó hatalmat az apos­tolokra lehelte, szinte nem is hagyott nekik időt arra, hogy megvallják bű­nösségüket és leborulva kérjenek bocsánatot. Pedig Jézus mindig igényt tartott a bocsánatkérésre. Az apostolok azon mód, ahogy voltak, az emberi gyengeség és bűn sarától lucskosan kapják a Szentlelket. így jelzi azt, hogy nem egyéni belsejük erkölcsi magaslatáról, hanem a kí­vülről kapott hatalom erejétől van szavuk bűnbocsátó ereje. Sok vád éri az egyházat ma is: ho­gyan bocsáthatják meg a bűnöket a maguk is bűnös papok. Szent Ágos­ton mondta a donatista eretnekek­nek a kereszteléssel kapcsolatban: Akár Péter kereszteljen, akár Júdás; Krisztus az, aki keresztel. A bűnbo- csántással kapcsolatban ugyanezt igazolja a mai evangéliumi történet: akár Péter oldozzon fel, akár Júdás; Krisztus az, aki föloldoz. Református szórvány­találkozó Uzdon 1991. április 21-én, vasárnap egész napos találkozót rendeznek Uzdon, a re­formátus szórványgyülekezetben. A program délelőtt 10 órakor istentisz­telettel kezdődik, majd 11 órától közös beszélgetésre kerül sor. A jelenlévők be­mutatkoznak, és elmondják egymásnak saját szórványuk örömeit és gondjait. En­nek során megpróbálnak választ keresni arra a kérdésre, hogyan tehetik teljeseb­bé gyülekezeti életüket az anyaegyháztól távol élők. 13 órakor hideg ebéden látják vendégül a megjelenteket, majd 14 órától közös énektanulás lesz. 14 óra 30-kor egy .szórványgondozó lelkipásztor mondja el tapasztalatait és a jövőre vonat­kozó elképzeléseit. Ezt ismét egy megbe­szélés követi, majd egy rövid záróáhitat után ér véget a találkozó. Aszervezőkvár- ják mindazokat, akik a Tolnai Református Egyházmegye valamelyik szórványában élnek, és szeretnének együtt gondolkod­ni a hasonló problémákkal küszkődökkel. Előzetes jelentkezést a következő cimre kérik: Református Lelkészi Hivatal, 7051 Kajdacs, Arany János utca 171. -kzs­Szerzetesrendek Magyarországon (4.) A Miasszonyunkról elnevezett szegény Iskolanővérek A Patrona Hungáriáé Gimnázium és zárda Budapesten (a szerző felvé­tele) A Miasszonyunkról nevezett sze­gény iskolanővérek - mint neve is mutatja - női szerzet, azaz apáca­rend. Nem tartozik a sok évszázados múlttal dicsekedő rendek közé, ám másfél százados fennállása alatt be­bizonyította, hogy nélkülözhetetlen a katolikus leánynevelés területén. A rendet 1833-ban Szent Ágoston Regulája, valamint Fourier Szent Pé­ter és Boldog Alix Le Clerc szabálya szellemében alapította Gerhardin- ger Boldog Mária Terézia Bajoror­szágban. Notre Dame nővéreknek is nevezték őket. Hivatalos elnevezése: School Sisters of Notre Dame, rövi­dítve S. S. N. D. Az alapító elsődleges célként a leányok iskolai - és iskolán kívüli - nevelését és oktatását jelölte meg. Ő maga is tanítónő lévén, meg­felelő tapasztalatokat szerzett a XIX. század eleji leányoktatásról, leány­nevelésről. Amidőn megkezdte a rend a mun­kát, az alapító hármasával-négyesé- vel küldte a nővéreket (apácákat, rendtagokat) a falvakba, a szegé­nyekhez, valamint azokhoz, akik még ebben a környezetben is a leg­kiszolgáltatottabbak voltak: a gyer­mekekhez, fiatal leányokhoz. Tudta, mi fordul meg a nőkön a családban és a társadalomban, ezért akart ne­kik tudást, helyes értékrendet, szi­lárd világnézetet, és nem utolsósor­ban gyakorlati ismereteket is adni. 1848-ban az alapító áthajózott Amerikába, s ott is megvetette az ala­pokat; azóta már hét tartományban dolgoznak ott az iskolanővérek. Bol­dog Mária Terézia 1858-ban jött Ma­gyarországra, az akkoriban még ha­zánkhoz tartozó Temesvárra, ahol megalapította az iskolanővérek ma­gyar tartományát. A nővéreket tulajdonképpen Csa- jághy Sándor Csanádi püspök hívta Temesvárra, mert korábban megis­merkedett hatékony működésükkel. A századfordulóra a temesvári népiskolák (elemi iskolák) már mind a Miasszonyunkról nevezett iskola­nővérek vezetése alatt álltak, sőt ők vezették az ottani tanítóképzőt és óvónőképzőt is. Nem véletlen, hogy a rend első magyarországi anyaháza éppen Temesvárott volt. Temesvár­ról indultak a nővérek újabb és újabb iskolaalapításokra, elsősorban Er­délybe és a közeli Bánátba, Bácská­ba. Csupán néhány helységnév az alapítás évszámával: Perjámos, 1860; Lippa, 1862; Gravica, 1864; Versec, 1864; Lugos, 1874; Szeged, 1873; Földeák, 1881; Kiskunmajsa, 1894; Debrecen, Svetits-intézet, 1896. Majd a további terjeszkedés mérföldkövei: Nagybecskerek Ná- kófalva, Kolozsvár, Dés, Gödöllő, Fo­nyód, Igái, Zsámbok, Pusztamérges, Csorvás, Kétegyháza, Makó. Az iskolanővérek eleinte csak óvodákat, elemi iskolákat és árvahá­zakat vezettek, de hamarosan áttér­tek a nagyobb városokban a leányok középiskolai (gimnázium, tanítókép­ző) oktatására (Temesvár, Kolozs­vár, Debrecen, Szeged). A trianoni békeszerződés során a rend számtalan háza más ország te­rületére került, ahol helyzetüket az is nehezítette, hogy azok a katolikus magyar szülők, akik leányaikat a Miasszonyunkhoz járatták, nagy­részt elmenekültek a megszállás elől. Romániában és Jugoszláviában pedig az ortodox görögkeleti vallást támogatta az államhatalom. 1923-tól tehát Szeged lett a ma­gyar Notre Dame apácák tartományi központja. Az 1948. évi iskolaállamosítások a Miasszonyunk-nővérek oktatási in­tézményeit sem kímélték. A mátero- kat kiebrudalták azokból az épüle­tekből, amelyekben oly önzetlenül, hozzáértéssel és ügybuzgalommal munkálkodtak a magyar katolikus leányok nevelése-tanítása érdeké­ben. 1950 augusztusában azonban létrejött egy egyezmény az állam és a katolikus egyház között, amelynek értelmében a Miasszonyunkról ne­vezett szegény iskolanővérek visszatérhettek két gimnáziumukba- kollégiumukba, mégpedig Buda­pestre és Debrecenbe, ahol azóta is vezetik a Patrona Hungáriáé Gimná­ziumot, illetve a Svetits Katolikus Leánygimnáziumot. DR. CSONKARÉTI KÁROLY Karol Wojtyla: A néger Benned, igen, Drága Testvérem, érzem benned az egész nagyvi­lágrészt, ahol a folyók áramlása hirtelen megszakad... a test meg úgy ég a nap hevében, mint kohóban az érc- érzem, hasonlóan gondolkodunk: s ha te másként nézed is a világot, de ugyanarra a mérlegre tesszük az igazságot meg a tévedést. Közös tehát az örömünk: egy mérlegen mérni meg minden gon­dolatot, melynek fénye más a te szemedben, s más az enyémben, de a tartalom egy és ugyanaz. BALÁSSY PÉTER fordítása Unitárius isten­tisztelet A Tolna Me­gyei Unitárius Egyházkerület április 7-én, va­sárnap negyed tizenkettőkor Szekszárdon, az evangélikus templomban Szász János lelkész szolgálatával istentiszteletet tart.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom