Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. április 26. Egyértelmű sikernek könyvelik el a kárpótlási törvény megszavazását (Folytatás az 1. oldalról.) Ómolnár Miklós szóvivő a tanulságok között említette azt a tényt, hogy a frakció képviselői megszavazták az előprivatizációs törvényt, ezzel a kárpótláson mint jogi konstrukción csorba esett. Igaznak nevezte azokat a vádakat is, hogy a párt „egy lábon álló erő”, azaz a programja sok tekintetben szakmai szempontból kifogásolható, elsősorban azért, mert csak a földkérdésre koncentrál. Ennek érdekében a kisgazdák megbízták Zsíros Gézát az új pártprogram kidolgozásával. Az agrárpolitikai munkatézisek már januárban elkészültek, és a képviselő a sajtókonferencián bejelentette, hogy az „Európai felzárkózás - Gazdaságpolitikai tézisek” című rész is készen van. Mindezeket a hét végi nagyválaszt- mánynak kell elfogadnia. Mind Zsíros Géza, mind pedig Oláh Sándor pártfőtitkár arra hívták fel a figyelmet, hogy a parlamenti szavazás során a Békés megyei SZDSZ-es képviselők kivétel nélkül tartózkodtak, és hogy nagyon örülnek annak: egy SZDSZ-es igen szavazatot adott le. Zsíros Géza a kárpótlási törvény megszavazásával kapcsolatban utalt arra, hogy azért vonta vissza módosító indítványcsomagját, mert az illetékes tárcáktól ígéretet kapott arra - éppen úgy, ahogy a másik három kisgazdapárti képviselő, akik indítványaikat visszavonták -, hogy a javaslataikat a végrehajtási utasításba beépítik. A programtézisekre rátérve Zsíros Géza közölte, hogy azokat alulról építkezve, a megyék javaslatai alapján készítik el. Vissza szándékoznak térni az 1945-ös politikai orientációhoz és szervezési elvekhez. A párt „határozottan polgári párt kíván lenni: a kis- és középtulajdonosok pártja, de ugyanakkor a tulajdonos és birtokos parasztság pártja”. E tekintetben a földtulajdonosok és a földhasználók, a kisiparosok és kiskereskedők, valamint a résztulajdonosok és az új középvállalkozók érdekeit kívánja képviselni. Mint mondta, a párt mindig is érdekvédelmi párt volt, ezért napi kapcsolatra töreksziik az érdekvédelmi szervezetekkel. Ezután részletesen ismertette azt a napokban bemutatandó, a Magyar Kertészeti Külkereskedelmi Fejlesztési Alap létrehozását célzó nemzetközi alapítványt, amelynek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek bevonulhatnak a nyugat-európai, amerikai és ázsiai piacra. Ehhez fel kívánják használni azt a Világbank által, mezőgazdasági exporttámogatás címén Magyarországnak rendelkezésre bocsátott 170 millió dolláros ösz- szeget, amely hozzájárul a magyar mezőgazdaság strukturális átalakulásához. Az alapítvány mögött a Világbankon kívül még két amerikai cég, a washingtoni „Radványi and Associates Inc.” és az Utah állambeli „SDR Research Club” áll. Litvánia - deszantosok akciói Szovjet deszantosok csütörtök hajnalban újabb litván létesítményeket szálltak meg. Elfoglalták a Kiviskes település mellett levő repülőklubot és Vilnius közelében a paluknei vitorlázórepülő-teret. A Baltia hírügynökség jelentése szerint a szovjet katonák csütörtök reggel Alitusban és Mariampolé- ban megrohanták a Vitis sportegyesület létesítményeit (a Vitis a feloszlatott szovjet honvédelmi szövetség örökségén jött létre), és az egyesület minden ingóságát elszállították, még a klub gépkocsijait is magukkal vitték. Az utóbbi két nap során így a szovjet hadsereg három újabb objektumot szállt meg Litvániában (szerdán egy vilniusi banképületet foglaltak el a katonák) ezzel a köztársaság területén már 18 középület - köztük a tv-to- rony, a rádió, a sajtóház és a védelmi hivatal épületei - van a szovjet deszantosok, illetve a belügyi „fekete sapkások” kezén. Új vizsgáztatási rendszer „Kisérettségi” 16 évesen Kormányülés - szóvivői tájékoztató Ki ne emlékezne a vizsgáztatáshoz kapcsolódó diákélményekre, az ünnepélyes külsőségekre, a szigorú tekintetű vizsgabizottságra. A számon kérések alkalmával kapott érdemjegyek nemegyszer sorsdöntők a gyerek életében. Ha a vizsgáztatással kapcsolatos reformelképzelések megvalósulnak, a nebulók remélhetőleg kisebb szorongással adnak számot felkészültségükről. A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Pedagógiai Intézete által rendezett pedagógiai napok záróakkordjaként tegnap Szekszár- don, a pedagógiai főiskolán dr. Vi- dákovits Tibor, a Szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógiai tanszékének adjunktusa a vizsgarendszer megújításával kapcsolatos kísérleteket ismertette. Eszerint a tanulók 12 éves korban egy tájékozódó jellegű vizsgán vesznek részt, melynek főként az alapkészségek - olvasás, írás, számolás - felmérése a célja. A vizsga önkéntes, nem a minősítést, hanem főként a képességek felmérését szolgálná. Ha esetleg megvalósul a hat- vagy nyolcosztályos középiskola, nem kizárt, hogy túljelentkezés esetén a vizsga eredményei alapján rangsorolnak. Az előadó a 16 éves korban esedékes alapműveltségi vizsgát is megemlítette, ez lényegében „kisérettséginek” is tekinthető. Az új iskolarendszerben ez felel meg a mai nyolcosztályos általános iskolai végzettségnek, míg a továbbtanulni szándékozók zöme érettségi vizsgát tesz. Az oktatási törvénytervezet már tartalmazza az új vizsga- rendszert, kérdés, hogy a művelődési tárca szűkös költségvetéséből megvalósíthatók-e a reformelképzelések. Megyénkben kísérleti jelleggel a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában és a dunaszentgyörgyi iskolában próbálták ki a tájékozódó jellegű vizsgát. Papp Istvánná, a szekszárdi iskola igazgatónője és Szántó Péter, a dunaszentgyörgyi iskola igazgatója mindjárt be is számolt a tapasztalatokról. A szekszárdi pedagógusok alapos megfontolás után szakmai kihívásnak érezték az új feladatot, a tanulókat pedig fokozottan motiválta a számon kérés új formája. Sajnos, a kötelező felmérésének nemegyszer hátráltatták a tanulmány i m u n kát, ezért a jövőben cél- szerünek látják vizsgahét beiktatását. Szántó Péter elmondta, hogy a nehézségek ellenére az ének, rajz és technika tárgyak kivételével náluk is bevált az új rendszer.- km A kárpótlási törvény megalkotásával a magyarországi tulajdonviszonyok szempontjából alapvető jelentőségű jogszabály született, hiszen a reprivatizáció, azaz a korábbi tulajdon visszaigénylésének lehetősége teljesen és végérvényesen megszűnt. Ezután semmilyen régi tulajdont nem lehet többé visszaigényelni, a törvénynek megfelelően csak a részleges kárpótlás formája alkalmazható. A kárpótlási törvény megalkotásával egyben megszűnt a tulajdon rendezetlensége miatt a jogbizonytalanság és ezzel a külföldi befektetők bizalma is erősödik Magyarország iránt. Ekképp értékelte a szerdán megalkotott kárpótlási törvény jelentőségét Antall József kormányfő, a kabinet csütörtöki ülésének bevezetéseként. A kormány ülésének munkájáról László Balázs szóvivő tájékoztatta a televízió, a rádió és az MTI munkatársait. A kárpótlási törvényjavaslat kapcsán a kormányfő kifejtette azt is, hogy annak megalkotása hozzájárul az ország politikai stabilitásának erősítéséhez, egyben a koalíciós partnerek együttműködésének javításához is. A törvényjavaslat vitája és az afölötti országgyűlési szavazás ismét bizonyította, hogy a kormánytábor szilárd, s őrzi mintegy 60 százalékos többségét a törvényhozásban. A vita eredményeként megszületett törvény tükrözi mindhárom koalíciós partner nézeteit. A parlamenti vita ugyanakkor megmutatta azt is, hogy a koalíciónak szilárd ellenzéke van a törvényhozásban. Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a tavalyi monetáris politika alakulásáról tájékoztatta a kormányt. A bankvezető kiemelte, hogy a tavalyi pénzügyi politika fő törekvései közé tartozott a konvertibilis fizetési mérleg javítása, illetőleg kiegyenlített pozíciók tartása a nem konvertibilis elszámolású gazdasági kapcsolatokban. Ezen túlmenően a monetáris politika fontos törekvése volt, hogy a bruttó nemzeti termék jelentős csökkenése mellett az infláció mindössze néhány százalékos legyen. Összességében a vártnál jobb eredmények születtek; mindenekelőtt kiemelést érdemel, hogy többlettel zárult a konvertibilis fizetési mérleg. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg is többletet mutatott, s az infláció nagyobb volt a tervezettnél. A Magyar Nemzeti Bank következtetése: a monetáris politika főbb törekvéseit az idén is folytatni kell. Az IMF óvatosan derűlátó A világgazdaság pangása rövid lesz, már idén is szerény növekedés várható. Kelet-Európa azonban csak 1992-től számíthat a gazdaság növekedésére, az áremelkedések lelassulására - jelzik a Nemzetközi Valutaalap szakértői. Az IMF szerdán este, a szervezet féléves konferenciája előtt hozta nyilvánosságra szokásos gazdasági előrejelzését, amely szerint a pangás hamarosan eléri mélypontját. A világgazdaság a tavalyi 2,1 százalék után idén várhatóan csak 1,2 százalékkal nő, de az 1992-es növekedés már eléri majd a 2,9 százalékot. A világkereskedelem 1991-es bővülése a tavalyi 3,9 százalékkal szemben 2,4 százalék lesz, de 1992-ben már 5,5 százalékosnak ígérkezik. Az előrejelzés szerint az inflációs nyomás, amelyet idén az átmeneti olajáremelkedés váltott ki, 1991-92-ben enyhülni fog, s az ipari országok átlagos inflációs rátája 4 százalék körül alakul. Az IMF az 1991-es átlagos olajárat 17,18, az 1992-est 17,84 dollárra becsüli. A diplomata levelének romániai esete Levéltitok megsértésével vádolja Franciaország bukaresti nagykövete a Romania Libera című befolyásos ellenzéki lapot, amely Francois Mitterrand látogatásához időzítve közzétette a diplomata terjedelmes elemzését a romániai politikai helyzetről. A nagykövet ebben az ellenzék számára kellemetlen megállapításokat tartalmazó dokumentumban az lliescu- Roman tandem támogatását javasolja. A Romania Libera szerint a bizalmas dokumentum sokat nyomott a latban, amikor Mitterrand elnök a romániai látogatás mellett döntött. A lap nem ért egyet azzal, hogy a nagykövet a tandemet a román néppel azonosítsa és megkérdőjelezi következtetéseit. A nagykövet, Renauld Vignal ugyanakkor a Romania Libera szerdai számában leközölt levelében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az indiszkréció révén megszerzett személyes levelének közzététele előtt a szerkesztőség nem vette fel vele a kapcsolatot, ahogy az a sajtóetikában szokás. A lap elkövette azt, amit Franciaországban a személyes levéltitok megsértésének neveznek - hangsúlyozza Renauld Vignal. Az olvasókban az a benyomás támadhatott, hogy magánlevelét beleegyezésével vagy saját kérésére tették közzé, pedig erről szó sincs: az ö megfigyelői státusa nem engedi meg a nyilvános véleményalkotást egy szuverén és baráti ország belső ügyeiről. A Romania Libera szerkesztősége válaszában elismeri az indiszkréciót és a kapcsolatfelvétel elmulasztását. Szerinte azonban nyilvánvaló, hogy amit a nagykövet magánlevélnek nevez, az részletes jelentés Románia jelenlegi politikai helyzetéről. Igaz, publikálását senki sem vetheti a szemére, mivel azt nem ő kezdeményezte. A Romania Libera viszontváddal is él: a jelentésbe becsúszott néhány bizonyára téves adat, amelyet mindkét országban dezinformációnak neveznek, mivel hamis megvilágításba helyezi egy szuverén és baráti ország belső viszonyát. A szóban forgó levél három fő fejezetben - sztereotípiák, realitások, Románia és Franciaország - elemzi az ország politikai helyzetét, hangsúlyozva, hogy a valóság megismeréséhez túl kell lépni a sajtó sztereotípiáin, és négy ilyen közhelyet emel ki. A sokat emlegetett hazugságot a forradalom 60 ezer halottjáról; ennek elsődleges forrását a budapesti rádióban, a Tan- jug jugoszláv hírügynökségben és a magyar televízióban jelöli meg s kitér a nyugati sajtó szakmai melléfogására, amikor e híreket kritikátlanul átvette. A közhelyek közé sorolja a „spontán forradalom helyett palotaforradalom tételt (a szervezkedések és a tömegek spontán megmozdulása a történelmi példák szerint együtt jelentkezik), Ion Iliescu elnök „volt kommunista és neokommunista” minősítését (a hatalomra kerülésekor, ellentétben azzal, ami Bulgáriában történt, Iliescu elhatárolta magát a kommunizmustól, a Nemzeti Megmentési Front teljesen szakított a múlttal). Sztereotípia a nagykövet szerint a „Ceausescu házaspár szégyenletes pere”, hiszen felhánytorgat- ták-e valaha is a fiatal olasz köztársaságnak Mussolini és szeretője rögtöni kivégzését? Közhely végül az ex- Securitate jelenléte mindenütt. Ugyanez a mítosz vetődik fel más kelet-európai országokban is - írja a nagykövet. A realitások Romániájában a demokrácia fokozatosan berendezkedik, bár vannak korlátái is. Meghatározatlan időre elhalasztották a helyhatósági választásokat, él még a félelem reflexe a Securitatétől, s a kisebbségek, különösen a magyarok nyugtalanok. A magyarokat Ceausescu alatt módszeresen megfosztották jogaiktól és úgy ítélik meg, hogy azokat még nem állították helyre. Az alsó és középfokú oktatás magyar nyelven végleg biztosított, de még rendezetlen egy magyar nyelvű egyetem helyreállításának és a hivatalos kétnyelvűségnek a jogi kérdése - olvasható az elemzésben. A Vatra Romaneascát magyarellenes, cigányellenes és antiszemita idegengyűlöletet (xeno- fóbiát) szító szélsőjobboldali szervezetnek minősíti, amelytől a kormány nem határolja el magát eléggé. A nagykövet a kormány előnyeinek tudja be a stabilitást, Petre Roman kormányzási képességeit, a külföldi adósság hiányát és a kormánycsapat elszántságát a gazdasági reformok végigvitelére, még ha a haladás lassú is a közigazgatásban levő visszahúzó erők miatt. Renauld Vignal érvei között szerepel az is, hogy a románok több mint egynegyede beszéli a franciát. Renauld Vignal végezetül leszögezi, hogy a választásokon megerősített Iliescu-Roman tandem tartósnak ígérkezik, s ezt biztosítja az is, hogy az ellenzék, amely az elmúlt 14 hónapban képtelen volt összefogni, az alkotmány elfogadásáig és az új választásokig sem lesz erre képes. A Nemzeti Megmentési Front parlamenti többsége biztosnak látszik, feltéve, ha Iliescu és Roman nem különbözik össze. TÓTH LÁSZLÓ (Bukarest) Elkészült az agrárprogram (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondta, hogy a magyar agrárágazat a nemzeti össztermék (GDP) 20 százalékát adja, s a mezőgazdaságban dolgozik a foglalkoztatottak 22 százaléka. A nemzeti exportból pedig mintegy 25 százalékkal részesedik az agrárszektor, s az ebből származó évente mintegy 1,3-1,4 milliárd dollár bevételt nem tudja nélkülözni a magyar gazdaság. Ezért is létkérdés, hogy a mezőgazdaság továbbra is megőrizze a magyar gazdaságban eddig betöltött szerepét. Ennek érdekében ki kell használni az ágazat jó adottságait, például: a kedvező klimatikus és talajviszonyokat, s a fejlett ipari országokéhoz képest alacsonyabb termelési költségeket. A miniszter rámutatott: a kárpótlási törvény elfogadása nyomán átalakulnak a mezőgazdasági tulajdonviszonyok, s az agrárszektor várhatóan mintegy 85 százalékban privatizált alapokon nyugszik majd. Ezzel összefüggésben utalt arra az eshetőségre, hogy a tulajdon és a használat elkülönülhet egymástól. Kiemelte, hogy az agrárprogramban megfogalmazott elvek szerint a gazdaság eszközeivel a kockázatot vállaló embert kell védeni és támogatni. Ezért az előkészületben lévő törvényekben szabályozni fogják a haszonbért és a földbért is. A birtokpolitikát elemezve kitért arra, hogy hazánkban sem lenne célszerű a világban végbemenő folyamatokkal ellentétes megoldásokat alkalmazni. Ezért optimális - a termelési szerkezetnek megfelelő - üzemméreteket kell kialakítani. Éppen ezért a szövetkezeteknek továbbra is létjogosultságuk van a mezőgazdasági termelés szerkezetében, ám ezeknek önkéntes, a magántulajdonon alapuló társulásokká kell válniuk. A szövetkezetekkel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium álláspontja az, hogy a vagyonnevesítést 100 százalékosan végre kell hajtani. A kereskedelempolitikáról szólva a miniszter kijelentette: a magyar mezőgazdaság érdeke, hogy minél nagyobb mértékű legyen a liberalizálás e szektorban a világkereskedelemben. Bár a magyar gazdaság képtelen akkora szubvenciókat nyújtani, mint a fejlett ipari országok, ám az állam nem mondhat le a mezőgazdasági termelők támogatásáról. A világpiacon csak megfelelő minőségű áru lehet versenyképes, ezért a minőségi termelést kell ösztönözni. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy jövőre már több alapvető termék árát garantálni fogják, így például a gabonáét és a tejét. Néhány termék esetében kvótákat is alkalmaznak, ám ezeket csak a legszükségesebb esetben teszik. A támogatás alapja a termelés gazdaságossága, s nem valamely tulajdonforma lesz. A miniszteri tájékoztató után Sá- rossy László államtitkár és Raskó György helyettes államtitkár fűzött néhány kiegészítő megjegyzést az elhangzottakhoz. Sárossy László kiemelte: a kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatban az illetékesek a lehető legnagyobb körültekintéssel járnak el. Hangsúlyozta, hogy az ismertetett agrárprogramban a falu- és agrárpolitika szerves egységet alkot, ám újszerű benne, hogy a szociális, a foglalkoztatási, valamint a gazdasági kérdéseket élesen elkülöníti egymástól. Szólt arról, hogy a kidolgozott alapelvek lényeges eleme a környezetvédelmi szempontok és az ökológiai adottságok figyelembevétele a termelésszervezésben. Rámutatott arra: a magyar agrárgazdaság helyzetét rendkívüli módon befolyásolja majd a társulási.szerződés megkötése az EK-valt Éppen ezért ezeken a tárgyalásokon a szakértők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb pozíciókat érjék el mezőgazdaságunk számára. Az agrárágazatnak a jövőben tartósan, jelentős támogatás nélkül kell exportképes termékeket előállítani - hangsúlyozta Raskó György. Az agrárprogram jelentős törekvése, hogy a mindenkori vállalkozót kell védeni a tulajdonossal szemben. Erre szükség lehet például a bérleti díjak megállapításakor. Ez a díjtétel a fejlett iparral rendelkező gazdaságokban is általában maximált. A termelésben igen nagy szerepe lesz az emberi tényezőnek, mivel a hitelek odaítélésekor is figyelembe veszik a szaktudást, közgazdasági eszközökkel kívánják tehát megakadályozni a szakképzetlen vállalkozások elszaporodását és gyors tönkremenetelét. Keressük a koncepciót Ki kit kárpótol4? Értetlenül olvastuka Népújság április 19-i számában a kormánypárti képviselők, köztük Figler János és dr. Pálos Miklós nyilatkozatát. Véleményünk szerint ugyanis nem egyes nyilatkozatok keltenek nyugtalanságot a német nemzetiségűek és mások körében, hanem a kárpótlási törvény. Újabb igazságtalanságokkal, egyes társadalmi rétegek és csoportok közötti diszkriminációval, szerintünk, nem lehet régi igazságtalanságokat orvosolni. Már egy éve keressük, és nemcsak ebben a törvény- tervezetben a kormány következetes koncepcióját, amellyel rendezni kívánja az önkormányzatok működő- képességét - és amelybe a kárpótlás is beleilleszthető lenne - de nem találjuk. A törvény azzal, hogy 1949- ben határozza meg a részleges és degressziv kárpótlás határidejét, ismét hátrányos helyzetbe hozza a németséget. Őket ugyanis már jóval korábban, kollektív büntetésként megfosztották javaiktól. Most az ő tsz-be került földjeikért is mások kapnak kárpótlást? Értetlenségünk csak fokozódik akkor, amikor a két képviselő rátér a kárpótlás témaköréhez semmiképpen nem illő nemzetiségi törvény előkészületeinek taglalására. Két okból is meglepődtünk. Ismereteink szerint egy „európai színvonalú, demokratikus kisebbségi törvény” szükségességével nemcsak a kormány és a kormányzópártok, hanem valamennyi parlamenti erő egyetért, sőt azt sürgetjük is. Miért nem lehetett ezt már régen előterjeszteni? Csak nem ezzel az egyébként is meghozandó törvénnyel akarják a németséget „kártalanítani”? Tapasztalataink szerint nemcsak a Magyarországi Németek Szövetsége, hanem a lakosság egyre szélesebb rétegei lesznek mind türelmetlenebbek, mert átgondolt, gyors kormányzati intézkedések helyett csak ígéreteket kapnak, egymással össze nem függő, még csak tervezett törvényekről. Nem értjük a kormány és a kormányzópártok frakciói közötti viszonyt sem, hiszen éppen a védelmükbe vett törvényhez csak kormánypártok képviselői ötszáz módosító javaslatot nyújtottak be, és az egymás közötti politikai vitákat a parlament plenáris ülésén bonyolították le. Bár álláspontunk a törvényről több ponton eltér, ebben a formában mindketten elfogadhatatlannak tartjuk. Nem tudunk megnyugtatni egyetlen nemzetiséget népcsoportot társadalmi réteget sem, abban a tekintetben, hogy ez a törvény bármilyen fontos társadalmi problémát megold. Éppen ellenkezőleg, újakat teremt. Nem rendezi a tulajdonviszonyokat, hanem fokozza a bizonytalanságot, és a rendezés lehetőségeit egy távoli jövőbe tolja ki. Nem javítja a gazdaság helyzetét hanem rontja. Megoldhatatlan feladat elé állítja azokat a szervezeteket amelyet a végrehajtásával bíznak meg, tovább növeli a létrehozandó hivatalok számát Szembeállítja egymással nemcsak a társadalom különböző csoportjait de még a családok tagjait is. Nem nyugtathatjuk meg még azokat sem, akik kapnak valamennyi kárpótlást mert annak mértékével szubjektív szempontjaik szerint bizonnyal joggal lesznek elégedetlenek. Végezetül, ki fogja kárpótolni a munkavállalókat ezért mert az elmúlt évtizedekben visszatartották munkabérükből az „ingyenes” oktatás, az egészségügy költségeit? Ki kárpótolja például a cigányságot akiket megfosztottak a felemelkedés lehetőségeitől? Ki kárpótolja az öregeket az elértéktelenedett nyugdíjukért egy átdolgozott élet után? A magunk részéről változatlanul keressük a kormány intézkedéseiben és a parlament elé kerülő törvénytervezetekben, valamint a kormánypárti frakciók munkájában a koncepciót. Jánosi György Pólyák Sándor MSZP SZDSZ