Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

1991. április 4. NÉPÚJSÁG 5 Torna Közérzetjavító gyakorlatok 1. Térdeljünk le a földre, majd felső testünkkel dőljünk hátra, karunkkal tá­maszkodjunk meg a lábunk mellett úgy, hogy a törzsünk egyenes maradjon. Majd egyenesedjünk fel, és felsőtes­tünket lazán engedjük előre. Ötször ismételjük a gyakorlatot. 2. Guggoljunk le, karunkkal támasz­kodjunk meg a földön, majd lassan egyenesítsük ki lábunkat (térdünk egyenes maradjon) anélkül, hogy ke­zünket felemelnénk. Lassan végezzük a gyakorlatot öt­ször egymás után. 3. Feküdjünk hanyatt a földre nyújtott lábbal, karunk egyenesen testünk mel­lett a földön. Emeljük fel felváltva a bal majd a jobb lábunkat anélkül, hogy a földet érintenénk. Tízszer gyakoroljuk. 4. Üljünk törökülésbe, karokat emel­jük magasra fülünk mellett, ujjainkat szétnyitva, karunkat enyhén széttárva, majd szorítsuk ökölbe kezünket, majd ismét nyújtsuk szét ujjainkat. Hússzor ismételjük. 5. Álljunk terpeszállásba, karok a fej mellett magasra nyújtva legyenek. Fűz­zük össze ujjainkat a fejünk felett, és hajoljunk előre, leengedett karokkal (de még mindig összefűzött ujjakkal). Ismét egyenesedjünk fel. Nyolcszor végezzük e gyakorlatot. K.E. Növényvédelem A talajfertőtlenítő szerekről A termesztett növényeinket szá­mos talajlakó élőlény károsíthatja: 1. Fonálférgek: parányi, alig látható élőlények. Károsításuk során a nö­vények satnyák maradnak, gyö­kérzetük, vagy föld fölötti részeik torzulnak (gyakran rothadnak is), „talajúntságot” mutatnak. Közve­tett kárt is okoznak a vírusbetegsé­gek terjesztésével. 2. Rovarok (pa­jorok, drótférgek, lótetű, bársonyle­gyek lárvái, hagymalégy, káposzta­légy és gyökérlegyek nyűvei): a nö­vények gyökereit rágják, a föld alatti pozsgás részekbe (gumó, hagyma, karógyökér) lyukakat, va­jatokat rágnak, ezzel utat nyitnak a rothasztó kórokozóknak. A mocs­kospajor (porkukac) a talajfelszíni rögök alatt megbújik és éjjel a nö­vények tövét rágja. 3. Élősködő gombák: egyes fajok a csiranövé­nyek gyökereit támadják meg és gyökérfekélyt (foltokban jelentke­ző palántadőlést) okoznak. Né­hány képviselőjük a már termő lágyszárúakat (paprikát, uborkát, szamócát stb.) is képes megbete- gíteni - elhervasztani. Két faj a sző­lő és gyümölcsfák gyökérzetén élősködik. A fiatal egyedeket ki­pusztítják, az idősebeket sanyar­gatják. Védekezés: valamennyi ismerte­tett károsító ellen védelmet nyújta­nak (sőt még a csírázó gyommag­vakat is pusztítják a Basamid G (vé­letlenül sem szabad összetévesz­teni a Basudin-nallü), Dazomet 90 G, Ipám x és Ipám 40 x. Hátrányuk, hogy a hasznos szervezeteket sem kímélik, a talajéletet ideiglenesen megbénítják. Csak kifejezetten in­dokolt esetekben (szőlő, gyümöl­csösök és szamócaágyások újra­telepítésekor, vagy ha a termesztés során már tapasztaltuk a talajúnt- ság jeleit) ajánljuk alkalmazásukat a telepítés (vetés, ültetés, palántá­zás) előtt legalább 3-4 héttel, salá­tamag csiráztatási próba után. Helytelen használatuk esetén a ha­szonnövények nem kelnek ki, a szőlő és gyümölcsfaoltványok ki­pusztulnak. A fonálférgeket és a rovarkárte­vőket (pajorok, drótférgek, bár- sonylégylárvák, mocskospajorok, lótetű) egyaránt pusztítja a Vydate 10 G X. Csak a rovarokat irtják (na­gyon hatásosan) a Counter 5 G x és a Dursban 5 G x. Mindhárom ké­szítményt a vetés (ültetés, palántá­zás) előtt, vagy azzal egy időben kell kijuttatni, ügyelve arra, hogy a magvakkal, palántákkal közvetle­nül ne érintkezzenek. Az előzőek­nél némileg gyengébb rovarölő szerek a Basudin 5 G, Diazinon 5 G, Diazol 5 G x és a Drawizon 5 G. Bár­mikor kijuttathatok a tenyészidő- szak során, ezért például a hagy­malégy, káposztalégy és a retket károsító gyökérlegyek nyűvei ellen is alkalmazhatók. Kizárólag lótetű irtására szolgál a Lótetű arvalin. A lótetű mellett a mocskospajorokat is pusztítják a Buvatox 5 G és a Ga- lition 5 G csalétkek, melyeket az összes eddig tárgyalt (gázosodó) szerrel ellentétben nem kell a talaj­ba dolgozni. Talajlakó gombák ellen a talajfer­tőtlenítő szereket a palántaágyak magtakaró földjébe kell keverni, il­letve oldataikat vetés vagy kelés után a talajba kell öntözni 2,5 l/m2 illetve 1,0 l/m2 dózisban. Bekeve­résre a Pol-Thiuram és a TMTD csávázó, beöntözésre a Chinoin Fundazol 50 WP (0,1%), a Cineb 80 (0,5%) és a Dithane M-45 (0,25%) használhatók. Az Orthocid 50 WP és a Previcur N mindkét eljárásra alkalmasak. Jelenleg a felszívódó növekedés serkentő hatású, hosszú hatástar­talmú (3-9 hét) Previcur N a legha­tékonyabb készítmény palántadő­lés ellen. A csillaggal (x) jelölt készítmé­nyek feltételes forgalmúak. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Házi praktikák A tojás héját fel lehet használni „műtrágyának”. Az összetört tojás­héjat tegyük egy vízzel teli edénybe és körülbelül 14 napig hagyjuk áll­ni. Majd szórjuk a cserepes virág il­letve a kerti virág földjére. Kitűnő műtrágya. Mit csináljunk, ha nincs otthon tejfel? Helyettesíthetjük liszt, tej, vaj és citromlé keverékével. Hogyan tisztíthatjuk meg tökéle­tesen szűk szájú vázánkat? Forró vizet öntünk bele egy ke­vés ecettel, és nyers rizsszemeket teszünk bele, majd összerázzuk. Tökéletesen megtisztul. Foltok és karcolások a nappa- bőrből (ruha, bútor, táska) eltűn­nek, ha pár csepp tejet egy kendő­re öntünk, és ezzel a foltot bedör­zsöljük. Ha a ruhánkon izzadságfolt van, ecetes vízbe áztassuk be a kelmét, majd ezután tegyük a mosógépbe. Mosás után tökéletesen eltűnik az izzadságfolt, és az izzadságszag is elillan. Ha majonézt készítünk házilag, akkor ne csak nyers, hanem apró­ra vágott főtt tojás sárgáját is kever­jünk hozzá, akkor a majonéz nem lesz túl folyékony. Könyv Háztartástan kezdőknek és haladóknak Takarítás, főzés, mosás, ruha- tisztítás, varrás, festés, mázolás, ta­pétázás, gyermekgondozás, be­tegápolás, elsősegélynyújtás. A fölsorolás nem teljes, de körülöleli mindazon tevékenységeket, me­lyekkel a gyakorló háziasszony szemben találja magát. Háztartási ismeretekre szükség van. Azaz, hogy csak lenne, mert míg alig száz évvel ezelőtt is a családokban ge­nerációról generációra, anyáról lá­nyára szálltak a régi bevált tapasz­talatok és receptek, addig a mai ifjú háziasszonyok többségének - kö­szönhetően az elmúlt évtizedek ok­tatáspolitikájának, annak, hogy háztartástan helyett politikai gaz­daságtant tanultak az iskola pad­jaiban ülve, ráadásul otthon sem volt kitől ellesni a fortélyokat, hi­szen anyjukat már korábban „emancipálták", - halvány sejtel­me sincs arról, hogyan tudná jól megszervezni háztartását, miként tudná elérni azt, hogy a lakás ápolt, tiszta legyen és mégis a gyerekek­re, a családra is maradjon elegen­dő szabadidő. Mert minden hiedelemmel ellen­tétben nemcsak a munkahelyen van szükség szervezésre, hanem otthon is. Sőt, ott csak igazán, hi­szen a házimunkának sosincs vé­ge és ráadásul csak a hiányát lehet észrevenni. Ha tiszta egy otthon, azt mindenki természetesnek ve­szi, de hogy mindez mennyi ener­giájába, munkájába kerül a házasz- szonyának, azt csak sorstársai tudják. Hogy ne váljanak a háziasszo­nyok az otthoni munkák rabjává, de mégis ápolt legyen otthonuk - ebben nyújt segítséget a Cserép­falvi Könyvkiadó gondozásában nemrégiben megjelent Nagy Ház­tartáskönyv, melynek szerzője Barthy Philips, több mint négyezer ötletet és biojavaslatot nyújt a mo­dern háztartás vezetéséhez és a ház körüli munkákhoz. A könyvben szó esik arról, ho­gyan lehet olcsón és hatékonyan vezetni a háztartást, miként kell a házat, a lakást jól karbantartani. Valamennyi ötlet és házi barkács- megoldás célja a pénz, és energia megtakarítása. Jól bevált időtaka­rékos módszereket olvashatunk a takarítás leegyszerűsítéséről, a bútorok és más berendezési tár­gyak ápolásáról éppúgy, mint bur­kolóanyagok fektetéséről, festés­ről, mázolásról, polcépítésről, egy­szerű villanyszerelési és bádogos­munkákról. Megtudhatjuk, melyik növényünket, hogyan kezeljük, és milyen háziállatot válasszunkgyer- mekünknek. Mit tegyünk, ha valakit baleset ér, és miként ápoljuk beteg család­tagjainkat. Mondhatják persze erre, hogy minderről hallottak, olvastak már eleget. Lehet, hogy így van, mégis ez a könyv különbözik minden ha­sonló témában eddig megjelenttől. A különbség nemcsak abban áll hogy a szerző kiemelt figyelmet szentel a környezetbarát háztar­tásvezetésre, felhíva a figyelmet a meggondolatlanul használt vegy­szerek egészségkárosító hatásá­ra, hanem rögtön javaslatot is tesz környezetvédő megoldásokra. Le­gyek ellen például nem Chemoto- xot ajánl, hanem szegfűszeggel megtűzdelt citromot, vagy szárított orgonavirágot. A könyv jól tagolt, könnyen átte­kinthető, szemléletes ábrákkal van ellátva. Egyetlen negatívuma, a 420 forintos ára.- fké ­Csirkéből finomat Töltött csirkeszelet Hozzávalók: 2 csirkemell kicsontozva (kb. 30 dkg), 2 evőkanál túró, 4 szelet húsos angolszalonna, 2 evőkanál vaj, 1 alma, só, bors, 1 dl alma­bor. A húst azokon a helyeken bevagdaljuk, ahova majd a töltelék kerül, be­sózzuk és borsozzuk. A túrót a húsvágásba töltjük, és 2-2 szelet angol- szalonnával áttekerjük és fogpiszkálóval megerősítjük. A húst mindkét oldalán forró vajban megsütjük. Közepes lángon 2-2 percig. Az almát vé­kony szeletekre vágjuk, előzőleg meghámozzuk. Az almaszeleteket és az almabort a sültre tesszük. Lefedve 10 percig pároljuk. Rizst adunk hozzá körítésnek. Csirkemell brokkolival és burgonyapürével Hozzávalók 2 személynek: 25 dkg csirkemell, 2 dkg sonka, 3 dkg sajt, 1 dkg napraforgóolaj, 40 dkg brokkoli, kevés vaj, tejszín, 1 /2 kg burgonya, 1 db tojássárgája, fűszerek, pirított mandula. A nyers sonkát és a sajtot csíkokra vágjuk, és borssal, rozmaringgal és sóval ízesítjük. Ezzel megtöltjük a csirkemellet a bőre alatt. Hústűzővei összefogjuk, hogy a töltelék ki ne essen. Forró olajban kisütjük, sóval ízesítjük. A brokkolit megmossuk, vajon megpároljuk, sóval, borssal és szere­csendióval fűszerezzük. Pirított mandulával megszórjuk. A burgonyát meghámozzuk, megfőzzük és krumplinyomón átnyomjuk. Sóval, szere­csendióval Ízesítjük. A burgonyapüréhez keverjük a tojássárgáját, és a tejszínt. Sütőben körülbelül 10 percig átsütjük. Szárnyassaláta Hozzávalók: Főtt vagy sült szárnyashús csont nélküli, kb. 30 dkg, 10 dkg főtt burgonya, 10 dkg főtt zeller, 10 dkg alma, 20 dkg majonéz, só, tárkonyecet, porcukor, mustár, 1 dl joghurt vagy kefir, 1 db tojás, petre­zselyemzöld. A szárnyashúst (bármilyen szárnyas lehet bőr és csont nélkül), a főtt burgonyát a zellert metéltre vágjuk. A megtisztított almát szintén metéltre vágjuk. Keverőtálba tesszük. A majonézt elkeverjük a kefirrel, a mustár­ral, a porcukorral, az ecettel, a petrezselyemzölddel, majd beletesszük a hozzávalókat. Lazán átforgatjuk. Jól lehűtjük. Tálalásnál keménytojás- karikákkal díszítjük, majd petrezselyemmel meghintve adjuk asztalra. Különleges tokány Hozzávalók: Fél kg csirkezúza, 25 dkg sertéshús vagy csirkemellhús, 3 dkg kolozsvári szalonna, 1 fej vöröshagyma, 1 dl fehér bor, 1 dl tejföl, 1 db savanyú uborka, fél fakanálnyi zsír, só, bors. Csirkeaprólékból olcsó és ízletes ételt készíthetünk. Fél kg csirkezú­zát, 25 dkg sertéshúst vagy csirkemellhúst hosszúkás szeletekre vá­gunk. 3 dkg kolozsvári szalonnát kiolvasztunk, teszünk hozzá fél fakanál­nyi zsírt, és egy fej reszelt vöröshagymát, aranysárgára pirítjuk, majd hozzáadjuk a húst, felöntjük egy deci fehér borral, megsózzuk és puhára pároljuk. (Ha szükséges, adunk hozzá kevés vizet is.) Ha a hús puha, törött borssal meghintjük, és hozzá keverünk egy deci tejfölt és egy kockára vágott savanyú uborkát. Gulyásleves csirkenyakból Hozzávalók: 30 dkg csirkenyak, 1 fej vöröshagyma, piros paprika, só, 4 szem burgonya, köménymag, vegeta, sárga-, és fehérrépa, 1 kanál zsír. Egy kanál zsíron vagy olajon megpirítunk egy fej vöröshagymát, bele­tesszük a csirkenyakat, izlés szerint piros paprikát, a húst megforgatjuk a zsírban és hideg vízzel felengedjük, megsózzuk. Ha a hús majdnem pu­ha, adunk a levesbe 4 szem kockára vágott burgonyát, mokkáskanál kö­ménymagot, egy kanál vegetát, néhány karika sárga- és fehérrépát, végül vékony metéltet főzünk bele. Kitűnő, laktató étel. Egészségvédelem - betegségmegelőzés A zöldhályogról A szem belnyomásának tartós emelkedésekor zöldhályogról (glaukoma) beszélünk. Hogyan jön létre a magas szemnyomás? A szemgolyón belül csarnokvíznek nevezett folyadék termelődik és kering. A nyomás azért emelkedik, mert a folyadék elfolyása akadá­lyozott. A nyomásemelkedés a szemen látható elváltozást csakzöldhályo- gos roham esetén okoz. Az elsődleges zöldhályognak két csoportját különböztethetjük meg. A nyitott zugú zöldhályog (glaukoma simplex) lassan, lap­pangva alakul ki, és a betegek nagy részénél semmiféle panaszt nem okoz. Leggyakrabban a szemnyomás-emelkedés véletle­nül, mellékleletként derül ki. Ilyen szempontból szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy csaknem minden egészséges sze­mű ember 40 éves kora környékén közeli munkához szemüvegre szo­rul. A nyitott zugú zöldhályog is ál­talában e kor felett jelentkezik. Min­den szemüvegrendelésnél szem- nyomás-ellenörzést is végzünk, így sikerül kiszűrni azokat a bete­geket, akiknél szemnyomás-emel- kedésre van gyanú. A későbbiek folyamán - főleg kezeletlen ese­teknél - természetesen panaszok is jelentkezhetnek. A látóidegre ne­hezedő nagyobb nyomás rontja annak keringését, és látótérkiesést eredményez. Elhanyagolt esetekben a látás- élesség is romlik. A másik csoport a zártzugú glau­koma, másnéven zölghályogos ro­ham. Ez egy hirtelen jelentkező, heves fájdalmat és nagyfokú látás­romlást eredményező megbetege­dés. Az elváltozás gyulladáshoz hasonló képet mutat, a fájdalom néha túllépi az elviselhetőség ha­tárát, így ezek a betegek csaknem minden esetben időben kerülnek orvosi ellátásra. A zöldhályogos roham előjeleként néha átmeneti ideig tartó ködös látása lehet a be­tegnek, mely általában magától is oldódhat. Nagyon fontos, hogy ilyen pa­nasz jelentkezésekor keressük fel a szemorvost. A zöldhályog kezelése az első csoportnál főleg gyógyszeres, míg a roham megoldása minden eset­ben műtéti. A kezelés naponta többszöri cseppentésből áll. A cseppentések gyakoriságát és az alkalmazandó cseppet a szemész határozza meg a szemnyomásér- tékek alapján. A kezelést rendsze­resen, folyamatosan kell végezni. Cseppenteni akkor is kell, ha az el­lenőrzések kapcsán jó a szemnyo­más. Nagyon fontos a beteg-or­vos szoros együttműködése, mert csak olyan esetekben sikerül hosz- szú ideig megtartani a jó látáséles­séget és jó látóteret, ahol a beteg pontosan betartja az előírásokat. Nyitott zugú zöldhályognál is elő­fordulhat, hogy műtéti kezelés válik szükségessé, ez akkor történik, ha az alkalmazott cseppekkel nem si­kerül a szemnyomást normális ha­tárok között tartani, vagy akkor, ha jó szemnyomás mellett romlik a lá­tótér vagy a látásélesség. A jó szemészeti funkciók meg­tartására annak a betegnek van legtöbb esélye, aki pontosan isme­ri betegségét, betartja a gyógysze­rek pontos használatát és rend­szeresen megjelenik a szükséges ellenőrző vizsgálatokon. DR. BÁNKUTI HEDVIG megyei kórház szemészeti osztály A pszichológus válaszol Az anyaság-apaság művészete Régi kedves osztályfőnököm mondogatta annak idején, hogy ci­pőfelsőrész-készítésbe senki sem kezd bele szakképzettség nélkül, gyermeknevelésbe viszont majd­nem mindenki; pedig utóbbi sokkal bonyolultabb „szakma”, igazából művészet. A kisbaba táplálásáról, öltözte­téséről mostanában több könyv van forgalomban, ezeket olvassák a kismamák, sokan az édesanyjuk­tól, rokonoktól, kolléganőktől is ta­nulnak. A gyermeknevelés lelki ol­dala viszont jóval nehezebb, és en­nek tudománya, sajnos, nem szü­letik velünk. Már a kisbaba fogadására, sőt magára a teherbe esésre is fel kell készülnie lelkileg a leendő anyá­nak és apának. Az anyasághoz, apasághoz lelki egészség, ki­egyensúlyozottság, érett személyi­ség, zavartalan párkapcsolat lenne ideális. És van még egy fontos, de nehezen megfogható tényező: a pozitív anyasági, apasági attitűd. Ez azt jelenti, hogy a fiatal emberek - a nehézségekre is számítva, az áldozatokra is felkészülve - egyér­telműen vágynak a gyermekre, és nemcsak azért tartják meg a ter­hességet, mert a nagyszülők kí­vánják, mert kölcsönt kaptak rá, vagy mert „itt az ideje”. Ha a gyer­meket nem saját lelki indítékból vállalták, ha a terhesség, szülés és gyermeknevelés több terhet vagy félelmet jelent számukra, mint örö­möt, vagy ha nem elég érettek még arra, hogy szülők legyenek, ez szá­mos baj forrása lehet. Az anya is megsínyli (ebből keletkezik a szü­lés utáni idegkimerülések egy ré­sze, majd az úgynevezett gyes­neurózisok), és a gyermek szemé­lyiségfejlődésében is zavart okoz. Ha a leendő anya és apa egész­séges, érett személyiség, ha egyértelműen akarják a terhessé­get, sőt, a kapcsolatuk is jó - saj­nos, még az sem teljes biztosíték a gyermek harmonikus lelki fejlődé­séhez: a gyermeknevelést akkor is tanulni kell, hiszen magától senki nem tudhatja, mire kell vigyázni; megtanulni pedig nincs kitől. Nincs, hiszen a fiataloknak a szülei még el vannak foglalva a minden­napi megélhetés gondjával és a munkával, az iskolai oktatás pedig erre nem készít fel. A szülők viselkedésében renge­teg „lehetőség” van, amellyel árt­hatnak a gyermeknek anélkül, hogy észrevennék. Itt nemcsak a közismert nevelési hibákról van szó, hanem a szülő-gyermek kap­csolatoknak, a szülő megnyilvánu­lásainak egészen finom árnyalatai­ról. Nemcsak a szándékos tettekről és a tudatos szavakról, hanem fő­képp a szinte észrevétlen viselke­désbeli megnyilvánulásokról, me­lyeknek a gyermek nagy jelentősé­get tulajdonít, és melyeket önkén­telenül is utánoz. A család érzelmi légköre, kapcsolati szerkezete, a szülők nevelési stílusa meghatáro­zó módon formálja a kisgyermek személyiségét - hibák esetén kó­ros személyiségfejlődést alapoz meg. Ennek következményei a gyermek tanulási, magatartási zökkenői, esetleg különböző ide­ges panaszai. A betegség legtöbb­ször csak felnőttkorban bontako­zik ki neurózis, pszichoszomatikus betegség, alkoholizmus, szexuális zavarok, párkapcsolati konfliktu­sok formájában. A nevelési hibát könnyű elkövetni, jóval nehezebb kijavítani. Nehéz tehát a szülők és leendő szülők feladata és nagy a felelőssége. A mai szülők helyzete nehezebb, mint egy-két nemzedékkel koráb­ban. Nemcsak az anyagi és fizikai terhek miatt nehezebb, hanem a pszichés oldalról is. A fiatalok a túl­munka terhével, a létbizonytalan­ság aggodalmával, a rájuk háruló többféle szerepkövetelmény nyo­másával vívódnak. A feszült légkörben a párkap­csolati konfliktusok is sűrűsödnek, ez is nehezíti életüket. Arról nem is beszélve, hogy ők már saját gyer­mekkorukból is magukkal hozták az ideges feszültséget, a „szerep­bizonytalanságot”, az önértékelési zavarokat. Sokszor nem találják helyüket mint emberek, így nem igazán tudnak mit kezdeni, mint anyák, apák. DR. IGNÁCZ PIROSKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom