Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

A tolnai felső holtágnál: II. évfolyam, 94. szám • MEGYEI NAPILAP • ÁRA: 7,90 Ft 1991. április 23., KEDD Száz mázsa busa pusztult el Ilyen méretű halpusztulásra talán még a legöregebb tol­naiak sem emlékeznek, mint ami a napokban következett be a város felső holtágánál, az úgynevezett Szakításnál. A víz­szint az elmúlt időben - fő­ként az aszály és az öntözés következtében - húsz centimé­terrel csökkent, s ez a süllye­dés hozzávetőlegesen egy va­gon, azaz száz mázsa busa pusztulását okozta. A tolnai ha­lászati téesz illetékesei egyéb­ként már korábban kértek se­gítséget a visszatérő elhullás megakadályozására - nem sok eredménnyel. Autóbuszok - Iránba Iráni szakemberekből álló kül­döttség megvizsgálta az Ikarus ál­tal elkészített mintaautóbuszt, amely a közel-keleti országba szánt 3 ezer jármű első példánya. A küldöttséget vezető iráni belügy­miniszter-helyettes Rasoul Pour Zargar összességében elégedet­ten nyilatkozott a csuklós autóbusz- szal kapcsolatban. Az iráni szak­emberek érdemi kifogást nem tet­tek. Az Ikarus és a Mogürt a közel­múltban 3 ezer autóbusz exportjá­ra kötött szerződést Teheránban az iráni Belügyminisztérium Város- fejlesztési és Közigazgatási Hiva­talával, illetve a teheráni polgár- mesteri hivatallal. A szállítandó jár­művek értéke 290 millió dollár. A szerződés alapján 2100 szóló és 900 csuklós járművet szállít az Ika­rus, amelyeket elsősorban a tehe­ráni tömegközlekedésben hasz­nálnak majd. Az első ezer buszra szóló akkre­ditívet 90 millió dollár értékben már megnyitotta az iráni megrendelő. A második akkreditív megnyitása április végére várható. A magyar vállalatnál az iráni partner kérésére elvégzik a kisebb műszaki módosí­tásokat. Tegnap délután három órakor megkezdte munkáját az Ország- gyűlés. A képviselők igazolták Filló Pál (MSZP), a 9. számú választóke­rületben megválasztott országgyű­lési képviselő mandátumát. Sza­bad György házelnök ezután beje­lentette, hogy Németh Miklós Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú választókerületének or­szággyűlési képviselője -, akit a közelmúltban az Európai Fejleszté­si és Újjáépítési Bank alelnökévé választották - lemondott mandátu­máról. Ezután napirend előtti fel­szólalások következtek, majd új törvénytervezetek, és indítványok napirendre tűzéséről döntött a Ház. A kormány egyébként - miként a Házelnök tájékoztatta a plénumot - javaslatot nyújtott be a gazdasági társaságokról szóló törvény, to­vábbá a bírósági cégnyilvántartás­ról és a cégek törvényességi fel­ügyeletéről szóló törvényerejű ren­delet módosítására. Határozott az Országgyűlés ezután arról is, hogy megtárgyalja Zsíros Géza (FKgP) képviselőnek az alkotmánybírósá­gi törvény módosítását célzó indít­ványát, felvette témái közé Böröcz István és Oláh Sándor indítványát, amelyben a kisgazdaképviselők országgyűlési bizottság felállítását kérik az 1949. augusztus 20. és az 1990. április 8. között folytatott po­litikai, gazdasági és kormányzati tevékenység tényszerű feltárására és elemzésére. Miután a Ház elfogadta a plená­ris ülések tárgysorozatát, áttértek a kárpótlási törvényjavaslat részle­tes vitájára. Szabad György felhívta a képvi­selők figyelmét arra, hogy a részle­tes vitában - a bizottsági vélemé­nyekre figyelemmel - módjuk nyílik módosító javaslataik visszavoná­sára. Nem tudni, hogy a bejelen­tésnek volt-e foganatja, az viszont tény: a részletes vitában mindösz- sze kilencen kértek szót, s többen valóban éltek a lehetőséggel. A he­tekkel ezelőtt született koalíciós megállapodás ellenére néhány kisgazdaképviselő a törvény el­lentmondásaira hívta fel a figyel­met. Torgyán József a kisgazdapárt exfrakcióvezetője a kárpótlást alapvetően elhibázott intézmény­nek nevezte, s újólag a reprivatizá­ció mellett érvelt. Kijelentette: a részleges kárpótlással, a vagyon­jegy intézményével a „kifosztók” fognak további jelentős vagyontár­gyakhoz jutni, a kifosztottak terhé­re, úgy vélte, hogy ez az ország gazdasági és politikai jövőjét évti­zedekre előre károsan meghatá­rozza. Szerinte a reprivatizáció le­het az egyetlen tiszta jogi megol­dás, amely ellen nem emelhető al­kotmányjogi kifogás. Ezzel szem­ben a kárpótlási jegy a nemzeti bé­kétlenség forrása lesz. Ómolnár Miklós (FKgP) szerint a kormánykoalíció akkor követett el hibát, amikor - kisgazdapárti segít­séggel - az elmúlt évben megsza­vazta az előprivatizációs törvényt, jóllehet ez a jogszabály politikailag és jogilag egyaránt lehetetlenné tette reprivatizációs program vég­rehajtását. Zsíros Géza (FKgP) szerint e kérdés rendezése nem a kisgazdák szűkén vett pártérdeke. Olyan törvény megszületése mel­lett kardoskodott, amely egyaránt megfelel az alkotmánynak, a pol­gári törvénykönyvnek és az euró­pai jogrendnek. A képviselő elfo­gadhatatlannak tartotta a degresz- szivitás és a felső határ elvét. Nagy Ferenc József az FKgP elnöke kife­jezte reményét, hogy az Ország- gyűlés szeptemberig a kárpótlási törvény szellemében megnyugta­tóan rendezi a kitelepített németek és a zsidóság jogos igényeit. Kutrucz Katalin (MDF) azt java­solta, hogy a tulajdonszerzés le­gyen mentes a vagyonszerzési ille­ték alól. Fodor András Attila azt szorgalmazta, hogy a kárpótlásra jogosultak körét ne kössék a ma­gyar állampolgársághoz. Szabó Lukács azt indítványozta, hogy a tsz a kárpótlási jegyet csak azt kö­vetően használhassa fel állami va­gyon megvételére, ha a fennállása során kapott állami támogatást már visszafizette. Katona Béla a párt egyet nem értését, kívülállását kifejezve megerősítette: a szocia­listák nemmel fognak szavazni a kárpótlási törvénytervezetre. Szabad György azzal zárta le a részletes vitát, hogy az illetékes bizottságok állásfoglalása után, amennyiben szükséges, kedden azt újra megnyitja. Az Országgyű­lés a kárpótlási törvényről kedden, az interpellációkat és a kérdéseket követően, illetve a szerdai ülésna­pon dönt. A Ház ezután igen gyors ütem­ben hozta döntéseit. Hasonlóképp néhány perc alatt túljutottak a Du­nával kapcsolatos egyes nemzet­közi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozati ja­vaslat megtárgyalásán. A javaslat részletes vitájában Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár a tárca támogatásáról biztosította a környezetvédelmi bi­zottság indítványát, amelyet a Ház végül ellenszavazat nélkül el is fo­gadott. Az ülésnapot a tervezettnél há­romnegyed órával korábban bere­kesztették. A kurd tragédia Tőzsdére készül a Mavad Rt Változatlanul kritikus az Iránban tartózkodó egymillió kurd mene­kült helyzete - jelentette ki vasár­nap az ENSZ Menekültügyi Főbi­ztosságának illetékese. Az ENSZ békefenntartó erőinek parancsno­ka úgy vélekedett, hogy a bagdadi vezetés a menekültkérdés megol­dására törekszik. Omar Bakhat, az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának iráni megbízottja szerint már megkez­dődött az idetelepült kurdok ellátá­sa, bár az még lassú és korántsem kielégítő. A tisztviselő hozzátette: a napi 10 millió dollárba kerülő segé­lyezés ma még zömmel Iránt terhe­li, sokkal jobban, mint a világszer­vezetet. Günther Greindl vezérőrnagy, az Irak és Kuvait közötti béke fenn­tartását felügyelő ENSZ-erők pa­rancsnoka vasárnap arról nyilat­kozott, hogy iraki kormánytisztvi­selőkkel folytatott tárgyalásain Bagdad segítőkészségét tapasz­talta. Az osztrák tábornok elmon­dotta, hogy az iraki tisztségviselők­kel megvitatta az ENSZ-megfigye- lők elhelyezkedésével kapcsola­tos kérdéseket is. Greindl arról is szólt, hogy az ENSZ-erő személy­zete 1440 főből áll majd, akik között 300 megfigyelő. Idén is kelendő lesz a magyar vadhús külföldön, a Mavad Rt. harmincmillió dolláros exportot tervez ha­gyományos profiljaiban - hangzott el a részvénytár­saság közgyűlésén. Dr. Kovács Miklós, a vállalat ve­zérigazgató-helyettese elmondta, hogy ezzel a telje­sítménnyel a cég a nehezedő exportkörülmények ellenére tavalyi szinten tartja forgalmát az élő állatok és a vadhús kivitelében. A vállalat tervezi a tőzsdére kerülést is. A magyar vadexport 90 százalékát teljesítő Mavad Rt. nemrégiben más vadkereskedelemmel foglalkozó cégekkel együtt megalakította a Magyar Vadkereskedelmi Szövetséget. Ez a háttérszervezet figyelemmel kíséri a kül- és belpiaci értékesítési folya­matokat, és foglalkozik érdekvédelemmel is. A Mavad Európában vezető szerepet tölt be a vad­kereskedelemben, tevékenysége az állat lepuffantá- sától a kis kiszerelésű vadspecialitások forgalmazá­sáig terjed. A vállalat a magyar vadhúsexport kéthar­madát forgalmazza: évente 3000 tonna húst szállít Nyugat-Európa - főként Németország, Olaszország, Ausztria piacaira. Éti csigából évi 1500 tonnát ad el Franciaországban, ennek egyharmadát konyha­kész, feldolgozott állapotban. A részvénytársaság foglalkozik hobbiállatok - kutya, macska - egyedi ér­tékesítésével is a külföldi piacon, valamint állatkerti ál­latok cseréjével. A vállalatnak jelentős bevétele szár­mazik vadásztatásból: tavaly húszezer vendég fordult meg a Mavad vadászházaiban, ez 18 millió dollár be­vételt hozott. A vállalat két éve működik jelenlegi formájában, a részvénytársaságot 514 millió forint alaptőkével hoz­ták létre, részt vesz benne hat külföldi - német, osztrák és olasz - cég is, összes részesedésük eléri a húsz százalékot. Pedagógiai napok Szekszárdon Lehet, hogy hamarosan búcsút mondhatunk a generációk által megszokott nyolc plusz négy osz­tályos általános- és középiskolai oktatási formának? Erre engedett ugyanis következtetni a Tolna Me­gyei Pedagógiai Intézet által Szek­szárdon rendezett pedagógiai na­pok hétfői programja, amelynek keretében elsőként Hoffmann Ró­zsa, a budapesti Németh László Gimnázium igazgatója tartott elő­adást Rendszerváltás az oktatás­ügyben - javaslat az iskolaszerke­zet átalakítására címmel. A közoktatási törvény szakmai kidolgozásában is részt vevő dr. Hoffmann Rózsa mindenekelőtt a képzési struktúra tarthatatlansá­gára mutatott rá. A nyolcosztályos általános isko­la egyrészt túl rövid ahhoz képest, hogy megfelelő általános művelt­séget adjon, másrészt viszont túl hosszú az alapkészségek kialakí­tásának szempontjából. (Folytatás a 3. oldalon.) Tamási és környéke Szeszélyes, de inkább bolondos ez az április. A múlt héten is csúfot űzött velünk, mert míg a hét elején kánikulai meleget érez­tünk, addig csütörtökre téliesre váltott az idő, nagy pelyhekben hulló hóval fedett be mindent. Ez egy kicsit elrontotta a jobbra for­duló kedvünket, de reméljük - ígéretet kaptunk a meteorológus­tól - nem marad tartós az áprilisi tél. Felvételeink jól tükrözik az elmúlt napokat. A bolondos áprilisban azért néhány dolog történik is. Ezt igazol­ja 4. oldalon lévő összeállításunk, amit ajánlunk szíves figyelmük­be. Suzuki Osamu Magyar- országon Tegnap délelőtt Budapestre ér­kezett Suzuki Osamu, a világhírű japán autógyár, a Suzuki Motor Corporation elnöke. Az üzletember szerdán írja alá a magyarországi Suzuki-gyártásra létrejövő vegyes vállalat alapító okiratát. Suzukit itt-tartózkodása során fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Ország­gyűlés elnöke és Antall József mi­niszterelnök. Érvénytelen szavazások Az elmúlt hét végén Fácánkerten polgármestert, Tolnán pedig egy városi képviselőt kellett volna vá­lasztani. A szavazás mindkét he­lyen érvénytelen volt, érdektelen­ség miatt. A jogszabály értelmében, ha az arra jogosult polgárok 40 százalé­kánál kevesebb jelenik meg az ur­nák előtt, a választás érvénytelen. Jelen esetben e küszöbértéket meg sem közelítette a résztvevők száma, sem Fácánkerten, sem Tol­na 3. számú körzetében. Ismétlés­re mindkét helyen egy hét múlva, április 28-án kerül sor. KDNP­nagygyűlés Szekszárdon A KDNPTolna Megyei Szerveze­te ma - április 23-án - este 18 órai kezdettel ökumenikus nagygyűlést tart a Művészetek Házában. Japán és magyar művészek kiállítása Japán és magyar művészek kö­zös részvételével nyílt grafikai kiál­lítás a Nagano környéki Kamijama- da városkában. Forgács András tokiói nagykövet nyitotta meg a kiállítást, amely a Japán-Magyar Baráti Társaság felkarolásával jö­hetett létre. Két héig tart nyitva a város kultúrcentrumában a hét magyar művész kiállítása. Kamijamada hétezer lakosú ja­pán kisváros, fürdői viszont évente 800 ezer turistát csalogatnak ide. Mint az a magyar-japán együttmű­ködésben gyakorta történik, baráti szálakon keresztül szövődtek ez esetben is a szorosabb kapcsola­tok. Mizser Pál szobrászművész hoz­ta össze Kamijamada és Verőce polgármesterét, úgyhogy idővel testvérvárosi kapcsolatok és szo­rosabb idegenforgalmi, gazdasági együttműködés is kialakulhat a két település között. Befejeződött a kárpótlási törvény vitája Döntés ma és holnap várható

Next

/
Oldalképek
Tartalom