Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
1991. április 20. NÉPÚJSÁG 3 Kapitalizmus Magyarországon ? A televízióban műsort vetítettek „Milyen legyen a magyar kapitalizmus” címmel. Másutt, mások is gyakran fogalmaznak úgy, hogy a kapitalizmus legyőzte a kommunizmust, vagy a kapitalista társadalom előnyeiről beszélnek a szocializmussal szemben. Valójában létezik-e ma kapitalizmus a fejlett világban? A perifériákon még fellelhető a klasszikus bérmunkás-tőkés viszony, a nincstelen, éhbérért robotoló proletárral, valamint a pénzeszsákján ülő, here tőkéssel, találkozhatunk gyemekmunkával Indiában, Latin- Amerikában stb. A fejlett régiókban, igy Észak- Amerikában, Európában, Japánban a klasszikus kapitalizmus elemei, egyes helyi létezései inkább csak kirívó kivételek, atavisztikus zárványok, semmint az egész társadalom általános viszonyait meghatározó tényezők. Mi kell ahhoz, hogy kapitalizmusról beszéljünk? Nos, Marxhoz kell fordulnunk a válaszért, hiszen a múlt század fejlett régióinak meghatározó társadalmi formáját ő elemezte a legmélyrehatóbban. A kapitalizmust Marx szerint az jellemzi, hogy meghatározó folyamat a tőke koncentrációja és centralizációja, vagyis hogy egyesek kezében halmozódik föl a társadalom erőforrásainak, gazdaságának nagyobb hányada, míg egyre nagyobb tömegek fosztatnak meg termelőeszközeiktől és kényszerülnek arra, hogy eladják egyetlen vagyonukat, élő, eleven munkaerejüket. Nos, Marx kapitalizmusa a II. világháború után egyre inkább letűnőben van, bármely meghatározottságát is nézzük. A tőke koncentrációját és centralizációját felváltotta a tőke dekoncentrációja és decentralizációja, azaz egyre többek kezében jelenik meg tőke, azaz valamilyen termelőeszköz fölötti tulajdonlás, egyre inkább zsugorodik a tőkejavakkal egyáltalán nem bírók „osztálya”. Hiszen tőke a bankbetét, a részvény, a biztosítás, és tőkeként funkcionálhatnak adott pillanatban a személyi fogyasztást szolgáló nagy értékű javak, mint az ingatlanok, a családi ház, a gépkocsi stb. Eltűnt a klasszikus értelemben vett munkásosztály, felolvadnak az osztálykorlátok. Egy svéd munkás sokkal jobban élhet, mint egy indiai tőkés, aki száz főt foglalkoztat kezdetleges kócerájában. Kiszélesedtek az önmegvalósítás lehetőségei. A tudás, a kreativitás megtalálja a kibontakozásához szükséges pályát, terepet hosszú távon. Persze negatív jelenségek, sőt, a klasszikus kapitalizmus bizonyos maradványai még a legfejlettebb országokban is fellelhetők. A földi Kánaán még sehol sem valósult meg. Most a volt keletnémetek ismerhetik meg, hogy a rendszer- váltás önmagában még nem fenékig tejfel, hogy a fejlődésnek ára van. A keletnémet gazdaság összeomlása számtalan egyéni emberi tragédiát produkál, mint ahogy a „magyar kapitalizmus” megszületése sem lesz virágos körmenet. Éppenséggel azt a célt kell most magunk elé tűznünk, hogy a rendszerváltás ne a múlt századi klasszikus kapitalizmus világát, felerősített maradványait hozza visz- sza, hanem éppenséggel a kapitalizmust rohamléptekkel meghaladó fejlett Nyugat pozitív viszonyait. Valójában fönnáll a veszélye egy igazi „kapitalizáció”, vagyis egyértelmű visszafejlődés veszélyének. A gazdaság összeomlása, a nyomor kiszélesedése, a munkanélküliek milliós tömegének megjelenése akár hosszú távon is, a fékevesztett infláció, illetve ezek haszonélvezőiként néhány igazi tőkés megjelenése, vagyis a perifériákra jellemző viszonyok eljövetele nem lehetetlen. Alapvetően a kormányzati politika sikerétől vagy kudarcától függ, hogy mit kap a magyar társadalom a rendszerváltástól: egy igazi, klaszszikus értelemben vett kapitalizmust, vagy pedig a nyugati organikus fejlődés nagyszerű vívmányait? Esetleg a kettőt keverve. Ez utóbbi esetben viszont minden az arányoktól függ... GAZDAG LÁSZLÓ Már külföldön is • hódít a Ciklámen Vissza a kedvezőbb beltartalmi és agrobiológiai értékű magyar fajtákhoz - ez volt a keszthelyi agráregyetemi kutatók egyik fő szempontja a Ciklámen nevű, új burgonya kinemesítésekor. A két éve bejegyzett és a legutóbbi OMEK-en több díjat is nyert fajta felülmúlta a szakemberek és az első termelők várakozását. Tavaly még csak 72 hektáron szaporították tovább az agráregyetemi törzseli-parcellák 20 tonnányi gumóit, s 200 hektáron termelték az országban. A hirtelen megnőtt igények alapján az idén somogyi és hajdúsági nagyüzemek, valamint zalai és más megyékben kisgazdák már közel kétezer hektáron vetettek a nagy hozamú, virusellenálló burgonyából. Annak ellenére, hogy gépesített termesztésre is kiválóan alkalmas, elsősorban a hazai vetésterület egyharmadát képező kertgazdaságokat, házikerteket kívánják ellátni vele. A növekvő nemzetközi érdeklődés nyomán tavaly Spanyolországba, Angliába, az idén Brazíliába, a Szovjetunióba és Szlovákiába küldtek Ciklámen-szállítmányokat fajtaminösités, kísérleti termesztés, illetve szaporítás céljából. Már az elmúlt évi kereslet alapján „visszafizette” a kutatási költségek felét az új keszthelyi burgonyafajta. Lehotka Gábort kitiltották!? Rendezvények (Folytatás az 1. oldalról.) Még szerencse, hogy a rendszerváltásunkkal elmaradt a boszorkányüldözés! Történt, hogy a nyolcvanas évek elején Tolnán hirdettek orgonahangversenyt nyári estéken. Ennek első előadója Lehotka Gábor volt. Szórólapok, plakátok hirdették, az akkor még nagyközségnek számító Tolnán e programot, egykori MSZMP-tagok körében ez feltűnő visszhangot váltott ki. Majdnem betiltották! A népművelőn, a műsorközlőn számon kérték: milyen aktualizálása van e templomi hangversenynek. Semmit nem tudtak felhozni mentségükre, a művészetpártoláson kívül. A koncertre olyan nagy volt az érdeklődés, hogy kár lett volna lemondani. Lehotka Gábort nem is lehetett gyorsan elérni, közölni vele a megváltozott helyzetet. A tolnai barokk templom zsúfolásig megtelt. Időközben a művelődési ház szervezési feladatait átvállalta a helyi római katolikus gyülekezet plébánosa, a bevétellel együtt. Az MSZMP járási, megyei vezetői akkor is furcsán nézték a hangverseny körül kialakult hangulatot, mikor megtudták, hogy Lehotka Gábor párttitkára a fent említett intézményeknek. A hangverseny természetesen nagy sikerű volt és folytatása is következett. No, nem holmi megtorlásra kell gondolni, hanem valóban népszerűek lettek a tolnai templomi koncertek. Most - ez a Magyar Rádióban is elhangzott hír - miszerint Lehotka Gábort kitiltották a katolikus templomokból, kissé hihetetlennek tűnik. Akkor - tizen-huszonévekkel ezelőtt miért nem tiltakozott a püspöki kar? Lehetséges, hogy J. S. Bach, vagy más zeneszerzők külön írtak müveket MSZMP-titkár előadók és pártonkívüli művészek részére? Ha bűne Lehotka Gábornak az MSZMP-tagság, titkári funkcióval - lelke rajta - akkor kinek kellene ezt megbocsátani, modván: „bocsásd meg a mi vétkeinket miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”? Úgy tűnik, vétek volt Lehotka Gábor minden eddigi munkája, tanári, művészi, orgonaépítői tevékenysége, szaktanácsai. Le kellene bontani azokat az orgonákat is, amelyeket mesterek közreműködésével szerte az országban, az MSZMP-diktatúra idején épített? Például itt közvetlen közelünkben Szekszárdon a Művészetek Házában levőt? Úgy is fogalmazhattam volna, hogy az egykori zsinagógában, másként a valamikori zsidó templomban találhatót!? Lehotka Gáborral párszor találkoztam csupán, nem ismerem. Nem tudom, milyen párttitkár volt A püspöki karból eddig senkit nem ismerek személyesen. Nem tudom, a művészetről, kultúráról, vagy egyetemességről, ne adj Isten európaiságról mi a véleményük. Az eszembe jutott e hír emésztgetésével, hogy a püspöki kar felkérhette volna Lehotka Gábort, hogy a pápa látogatásakor legyen közreműködője a miséknek... Szóval nem Lehotka Gábor mellett és nem a püspöki kar ellen ültem írógéphez, hanem azokkal berzenkednék, akik sajtóban, rádióban és más nyilvános fórumon ilyen híreket terjesztenek. Szerintem ugyanis nem lehet igaz 1991 áprilisában, a pápát váró Magyarországon! DECSI KISS JÁNOS Libafarm Faddon A faddi Lenin Mg. Termelőszövetkezet libatelepén hortobágyi fehér húsliba nevelésével foglalkoznak. Az állományt ötévenként frissítik. A jelenlegi törzsállomány 2500 gúnár és 6500 tojó. A keltetőben 1970 óta időszakosan, februártól júliusig foglalkoznak keltetéssel. Hetente kétszer rakják meg a tízezer tojást befogadó forgódobos keltetőket a saját állományból „kitermelt” hófehér libatojással. Huszonnyolc napig az előkeltetőben melengetik, s forgatják a tojásokat, s ezután kerülnek az utókeltetőbe Az első osztályú apróságokat a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó veszi át továbbtartásra a területükön. A másodosztályú kislibákra, mely körülbelül 10-12 ezer darabotjelent, eddig nagy igény mutatkozott. Ezeknek a kétlábúaknak a súlya nem éri el a 8 dekagrammot, s ezért kerülnek a második osztályba. Május végén a libákat „megszabadítják” puha tollruhájuktól és évente háromszor tépik meg a két- lábúak tollazatát. A tollat a Kiskun- halasi Baromfifeldolgozó szállítja el a faddi telepről.- pt - kpm A keltetögépben „Életrevaló” naposlibák a Föld napján Április 22. a Föld napja. Nemzetközi, világméretű megmozdulás, ami arra emlékeztet, arra figyelmeztet, hogy az emberi környezet veszélyben van, ezért veszélyben vagyunk mi magunk is. Ha azt akarjuk, hogy az emberi környezet kedvezőbb legyen, ébresszük rá erre a környékünkön lakókat, barátainkat, az iskolások tanulótársaikat. E cél érdekében április 22-én vagy azt megelőzően számos településen, iskolában különféle rendezvényeket, megmozdulásokat szerveznek. Ízelítőül néhányat: Gyermekek Háza, Szekszárd: tegnap délután nyílt környezetvédelmi plakátkiállítás. Az április elején meghirdetett pályázatra a megye mintegy 10 iskolájából több mint 50 pályamunka érkezett. A zsűri értékelése alapján két pályaművet díjaztak könyvutalványokkal. II. Sz. Általános Iskola, Szekszárd: az iskola tanulói április 22- én - hétfőn - reggel fél 9 órai kezdettel a Panoráma moziban tekintik meg Homoki Nagy István Gyöngyvirágtól lombhullásig című természetfilmjét. Délután 13 órakor az iskola tornatermében nyílik meg Gáspár Attila természetfotóiból összeállított kiállítás. Ugyanebben az időben ugyanitt gyógynövénykiállítás és tájékoztató lesz. Ezt követően 14 órakor a város öt általános iskolájának 6-6 fős csapata méri össze erejét a Föld napja vetélkedőben. Négy órakor az iskola Föld napi környezetvédelmi pályázat eredményhirdetésére és díjkiosztására kerül sor. Molnár György Általános Iskola, Dombóvár: az iskola tanulói ugyancsak április 22-én a város parkjainak, zöldterületeinek tavaszi nagytakarítását végzik az Arany János tértől a 61 -es út csatlakozásáig, illetve a városközponttól a vasútállomásig terjedő szakaszon.-géjéEladó az SKÜ huzalmű üzeme Újabb divizionális egységét dobta piacra a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Miután a hengermű és az olasz llva Konszern házasságából már létrejött a Silco Minőségi Acélszalaggyártó KfL, ezúttal huzalművére keres tőkeerős vevői A vásárlók versenyeztetésére az Állami Vagyonügynökséggel közösen kidolgozott menetrendben meghatározott első határidőre négy érdeklődő jelezte vételi szándékát Nyilatkozatot juttatott el a vállalathoz a dél-afrikai Cape Gate International cég, a bátonyterenyei Metalcoop Rt., a kanadai Ivaco Rt. pedig az Ózdi Acélmű Rt.-vel, mint alapanyag-szállítóval közösen nyújtotta be szándéklevelét. Gyermekszépségverseny, 1991. Góman Dávid Decs, Béke u. 7. Sáringer Judit Szekszárd, Herman O. 29. Varga Róbert Szekszárd, Alisca u. 19. Horváth Angéla Mórágy, Kismórágy u. 23. Adám Krisztián Szekszárd, Mészáros L. u. 3. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogya címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebbi, keddi számunkban a teveli Törő Boglárka, a szekszárdi Ádám József, a teveli Nemes Eszter, a szekszárdi Somogyi Gábor és a si- montornyai Pál Tamás fotóját közöljük.
