Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-06 / 55. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. március 6. A Kereszténydemokrata Néppár­ton belül két álláspont alakult ki a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban, a nézetek azonban tovább is köze­ledhetnek még, hangzott el a párt­frakció sajtótájékoztatóján az Or­szággyűlés keddi ülésénekszüneté- ben. Atöbbségi koncepció közel áll a kormány álláspontjához. Eszerint nem helyes reprivatizációról beszél­ni, bár áttételesen előfordulhat, hogy a kárpótlási jegyeken keresztül az erdeti tulajdonos kapja vissza egy­kori vagyonát. Fenntartják azonban a földdel kapcsolatban a pozitív diszkrimináció elvét. Véleményük szerint az kapja vissza a földet, aki azt a társadalom javára tudja hasznosí­tani. A visszaigényelt föld tulajdono­sa pedig maga dönthessen arról, hogy a szövetkezetben marad-e vagy egyéni gazdaként folytatja. Akik nem akarnak vállalkozni, azok - a társadalombiztosításon keresztül - válthassák át vagyonjegyüket életjá­radékra. A kárpótlási jegyek eseté­ben az értékállóságot a felhasználá­sig tartó kamatozással kívánják biz­tosítani. A kisebbségi álláspont értel­mében először vissza kellene adni a jogtalanul elvett javakat, utána követ­kezhetne a privatizáció. A vagyoni kártérítés esetében lehetőség sze­rint reprivatizáció kellene, az 1945- ös tulajdonviszonyok alapján. Ez a tervezet nem tartja helyesnek, hogy az önkormányzatok sok tulajdont szerezzenek, mert ez nem sokban különbözne az állami tulajdontól. A parlamenti csoport reprezen­tánsai - köztük dr. Pálos Miklós ál­lamtitkár, Tolna megyei képviselő - ismét megerősítették: a kárpótlási Egy ember, négy pillanat Dr. Pálos Miklós államtitkár, Tolna megyei országgyűlési képviselő FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY törvény nem vezet a koalíció szét- mokrata képviselőkön nem fog múlni eséséhez. A KDNP legfőbb feladatát a törvény elfogadása: a szavazáskor amúgy is a „két nagy testvér” közötti félreteszik a véleménykülönbsége- közvetítésban látja. A keresztényde- két. (MTI) A KDNP sajtótájékoztatója a kárpótlási törvényről Közgyűlés Munkaszolgálatosok 1951-től 1956-lg m int a Magyar Politi kai Fog lyok Szövetsé­gének tagozata, Szekszárdon tartja az or­szágos és a környező megyék közgyűlé­sét 1991. március 9-én (szombaton) tél 10 órakora Művészetek Házában (a Gemenc Szálló melletti volt zsinagóga épületé­ben.) A közgyűlés ünnepi szónoka dr. Hasz­nos Miklós országgyűlési képviselő lesz. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsé­gének Munkaszolgálatos Tagozata várja mindazokat akiket az akkori hatalom „megbízhatatlanok”-nak tartott és emiatt ingyenmunkára kötelezett. Többségüket bányákban dolgoztatták és főleg ott, ahol a munkakörülmények a legnehezebbek voltak. Az úgynevezett „tartalékos" mun­kaszolgálatosokat katonai célú építkezé­seken foglalkoztatták, napi 14 órában, Baranya, Somogy ésTolna megyékből több mint 25 ezer akkori magyar fiatalt hurcoltak ingyenmunkára, azzal sem tö­rődve, hogy többségük akkor már csa­ládfenntartó volt. E közgyűlésen fogalmazzák meg a volt munkaszolgálatosok rehabilitációs igé­nyét. Jelszavunk: HAZÁNKBAN SOHA NE LEHESSEN FAJI, VALLÁSI, POLITIKAI OKOKRA HIVATKOZÁSSAL KÉNY­SZER-MUNKASZOLGÁLAT! A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete AKCIÓ! AKCIÓ! Háztartási cikkek vására BOGYISZLÓN, a művelődési házban 1991. március 8-án! Kínálatunk: mosóporok, öblítők, tusfürdők, samponok, Hypó, vízkőoldó, egyéb háztartási cikkek. SIRÁLY háztartási cikk kereskedés (53) gumiértékesítésre KERES VÁLLALKOZÓKAT gumifutózó üzemünk. Elsősorban gépi felszereléssel és raktárhelyiséggel rendelkezők jelentkezését várjuk. Érdeklődni Oláh Bertalan, Kótaj, tsz, Hunyadi u. 32. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Telefon 42-16-513, 8-10 óra között. (393/40) Valuta­árfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1991. március 5-től 11-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angnl font 13103,80 13914,34 ausztrál dollár 5380,07 5713,11 belga frank 218,19 231,55 dán korona 1168.19 1249,45 finn márka 1859.58 1974,60 francia frank 1318,51 1400,07 görög drachma /a 41.60 44,18 holland forint 3964.50 4230,96 ír font 11954.18 12693,62 japán yen (1000) 511,08 542,70 kanadai dollár 5977.09 6346,81 német márka 4587,38 4764,94 norvég korona 1148.52 1219,56 olasz lira (1000) 60.04 63,80 osztrák schilling 638.67 677,50 portugál escudo 51.34 54,52 spanyol peseta 72,03 76,49 svájci frank 5174,00 5494,04 svéd korona 1209.23 1284,03 USA dollár 6908,32 7335,64 ECU (közös piac) 9224.62 9795,22 a) bankközi és vállalati elszámolá­soknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 42.85 42,93 NŐNAPI harisnyanadrág­vásár SZEKSZÁRDON, a Korzó Áruházban 20-30% árengedménnyel, március 6-tól 9-ig. (50) Autóbuszvezetői jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat keresünk Szekszárd vagy Kötesd telephellyel. Alfa Építő Gmk. Szekszárd, Remete 67. 74-11-375 (10/o) Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) szággyűlési határozati javaslat újabb „békétlenségre” adott alkal­mat. A keddi ülésnap kora délutáni időszakát a szokásoknak megfele­lően ezúttal is képviselői interpellá­ciók és kérdések töltötték ki. A tervezett időpontban, este hat órakor befejezte munkáját az Or­szággyűlés. A képviselőknek nem sikerült az elfogadott napirend vé­gére jutniuk, így a fővárosi és a fő­városi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vi­tája csak a jövő héten kezdődhet meg. Az ülés berekesztése előtt a plénum lezárta a helyi önkormány­zatok és szervei, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló tör­vényjavaslat általános vitáját. Albánia - menekültek a kikötőben Több ezren gyűltek össze Vlore al­bán város kikötőjében, azt remélve, hogy helyet kapnak az Olaszország­ba tartó hajókon - jelentette hétfőn az ATA tiranai hírügynökség. A beszámoló szerint az embereket az az alaptalan híresztelés késztette erre a lépésre, hogy komphajók ér­keznek értük Olaszországból. - A tö­meg nehézségeket okoz a közrend fenntartásában és zavarja a helyi la­kosok nyugalmát. Vlore város ható­ságai most mindent megtesznek azért, hogy meggyőzzék az embere­ket: térjenek vissza lakóhelyükre - tette hozzá az albán hírügynökség. Az ATA szerint a városban műkö­dő összes politikai párt közös felhí­vással fordult a menekülni szándé­kozókhoz, hogy őrizzék meg nyugal­mukat és adják fel „törvénytelen és kalandor szándékukat”, amely szá­mos áldozattal járhat. A jelentésből kiderült az is, hogy menekülők egy csoportja hatalmába kerített egy meghibásodott vontatóhajót. A parlamenti kárpótlási törvénytervezetről Kell-e még aláírást gyűjteni a magyarországi németeknek? (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácskozáson résztvevők a megyei képviseleti testület műkö­dési szabályzatának megtárgyalá­sa és elfogadása után a parlamenti kárpótlási törvénytervezettel kap­csolatos megyei feladatokat be­szélték meg. Mint Rittinger Antal megyei elnök bevezetőjében el­mondta, a jelenlegi kárpótlási tör­vénytervezettel nem tudnak egyet­érteni, ezért aláírásokat gyűjtenek, melyet a parlament elé kívánnak terjeszteni. Nem a magyarországi németek és szövetségük feladata, hatásköre annak eldöntése, hogy az ország érdekeit szolgálja-e a- kormány által kezdeményezett kárpótlás - hangzik az aláírásgyűj­tésre felszólító írás, de amennyi­ben a parlamenta kárpótlás mellett dönt, úgy az alkotmány szerint, a jogegyenlőség biztosítása érdeké­ben követeljük, hogy a magyaror­szági németeket azonos elbírálás alapján, azonos mértékben és azo­nos időpontokban kártalanítsák, mint más érintetteket. A témával kapcsolatban a jelen­lévők közül sokan szenvedélyesen fejtették ki véleményüket.- Legyen végre igazság, adják oda a sváboknak a 43 évi földjára­dékot! - mondta Fleidecker János aparhanti lakos, aki szerint a né­metség lenézett nemzetiség, amit a jelenlegi kárpótlási törvény világo­san mutat.- Mi az, hogy csak az kaphatja vissza a földet, aki ott helyben la­kik! Hát ott maradhattak a svábok? Nem, elzavarták őket. Mi nem ön­ként, nem jószántunkból hagytuk ott a házunkat, földünket, nekünk el kellett költöznünk más megyébe, hogy békességünk legyen - mondta egy másik hozzászóló.- Nem kárpótlási jegyet kérünk, hanem a földünket. De nemcsak visszakérjük, meg is fogjuk művel­ni, nem kell félteni a svábokat, megművelték azok a legmerede­kebb szőlőhegyeket is - mondta egy Pakson élő, magát német nem­zetiségűnek valló résztvevő, majd még hozzáfűzte - nem fogják a né­met nemzetiségűek fölborítani a Völgységben kialakult rendet. Ha az elmúlt negyven év szorongatá- sai közben jól megvoltunk a széke­lyekkel, most már nem fogunk összeveszni velük.- Akit most kárpótolnak, az a pri­vatizációból részesedik. Ha most nem kapunk semmit, akkor a gye­rekeinket is kisemmizik, ők is hát­rányt szenvednek, nemcsak mi an­nak idején. Ez az aláírásgyűjtés néma múltba tekintés, ez a ma har­ca -, fejtette ki véleményét Vida Já- nosné. A megjelentek közül többen ki­fejtették, hogy a magyar kormány­nak nemcsak az ország határain túl élő magyarsággal kellene tö­rődnie, azok jogaiért síkraszállni, hanem a határokon belül élő nem­zetiségiekkel kellene mintasze­rűen eljárni ahhoz, hogy az orszá­got európainak tekintsék.- Sokan közülünk az MDF-re szavaztak, most meg a kormány­párt nem veszi figyelembe a jogos igényeinket, másodszor is kisem- miznének bennünket - jelentette ki Rábai Péter.- Egy marék sóval futunk a nyúl után, ami már elszaladt. Előbb kel­lett volna a hangunkat hallatni, most már késő az aláírás gyűjtése - vélte Kréling Dániel bonyhádi evangélikus lelkész. Vele ellentét­ben a gyönki Kemler János azt ja­vasolta, gyűjtsék a tiltakozó aláírá­sokat, de eközben fogalmazzanak meg és juttassanak el egy táviratot a parlamenthez, melyben megfo­galmazzák tiltakozásukat a jelenle­gi kárpótlási törvénytervezettel kapcsolatban. Hosszas hozzászólások, és sze­mélyes sérelmek emlegetése után végül is ez utóbbi állásponttal ér­tettek egyet a jelenlévők. Mint az ülésen részt vevő Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövet­sége ügyvezető elnöke megfogal­mazta, szükséges az aláírások gyűjtése, a tiltakozás, hiszen ha a kormánynak most nincs arra pén­ze, hogy kárpótolja a javaiktól jog­talanul megfosztott magyarországi németeket, akkor, ezt szeptember­ben vagy egy év múlva még úgy sem tudja megtenni. Aláírásokat kell gyűjteni, házról házra járni, hi­szen egy népcsoporttal szemben elkövetett igazságtalanságot nem lehet egy újabbal tetézni. Ha tény­leg jogállamban élünk - mondta az ügyvezető elnök -, akkor ilyen jog­talanság nem történhet meg. A né­met szövetség még az idén fel akarja mérni a magyarországi né­metségtől elkobzott vagyon nagy­ságát, mivel enélkül nem tudnak választ adni arra, mekkora kárpót­lást kérhetnek. A szövetség jelenleg csak a ma­gyarországi németek érdekeit, kárpótlási igényeit tudja képvisel­ni, a külföldön élőket nem.- Most színt kell vallanunk, alá kell Írnunk a tiltakozást, nem bújha­tunk el örökösen amögé, ami tör­tént. A jövőnek kell élnünk - fejezte be Hambuch Géza hozzászólását. Az ülés végeztével a Magyaror­szági Németek Szövetsége Tolna Megyei Képviseleti Testületé meg­fogalmazta tiltakozását a kárpótlá­si törvénytervezettel kapcsolatban. A résztvevők egyöntetűen megál­lapították, hogy a törvénytervezet hatálya - 1949. június 8-a - szá­mukra elfogadhatatlan. Ugyanis a Tolna megyei németség túlnyomó többségét már 1949 előtt kisem- mizték vagyonából, így kérik az Or­szággyűlést, hogy a törvény hatá­lyát 1944 decemberére módosítsa. A Tolna Megyei Németek Képvise­leti Testületé a tiltakozást az Or­szággyűléshez eljuttatta. F. KOVÁTS ÉVA Gabonagondok (Folytatás az 1. oldalról.) helyzetben - az ehhez szükséges belső rendelkezések a Szovjetunió­ban még nem láttak napvilágot -, ezért a kormánynak kellene erőfe­szítéseket tennie a gabonakivitel ér­dekében. Sem a gazdaságok, sem a gabonaforgalmi vállalatok nem tud­ják ugyanis hosszú hónapokon át megfinanszírozni a készleteket, a bankok pedig olyan magas kamato­kat számolnak föl, amelyek a terme­lők szempontjából teljességgel elfo­gadhatatlanok. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a gabonaipari válla­latok maguk is likviditási gondokkal küszködnek; ez olyannyira így van, hogy képviselőik kénytelenek voltak az ülésen bejelentenie nyári termést valószínűleg csak szakaszokban tudják majd megvásárolni, és ha­sonló lesz a helyzet az ősszel a kuko­ricával is. Többen szóltak arról, hogy mivel az állatexport szintén elakadt, a gabona föletetésére is csak korláto­zott lehetőségek vannak a gazdasá­gokban. Az ülésen a termelők képvi­selői megfogalmazták: szükség van a hazai Gabona Tanács létrehozásá­ra. Máris körvonalazták a tanácsban való termelői részvétel kereteit. Új KRESZ-t a magyarnak! Újsághír: Szigorítják a KRESZ egyes szabályait, mi­vel egyre több a baleset. Akárki meggyőződhet róla: a je­lenleg érvényben levő KRESZ az immár letűnt átkos politikai rend­szer szüleménye, ennélfogva a legtermészetesebb jelenség, hogy a demokráciára, az igazi polgári fejlődésre voksoló magyar közle­kedők egyre nagyobb többsége egyre kevésbé tartja be egy ilyen - enyhén szólva - gyanús szabály- rendszer előírásait. Éppen ezért - még enyhébben szólva - naivitás azt hinni, hogy egy kommunista KRESZ lényege megváltozik, ha egyes előírásait szigorítják. Gyer­meteg tévedés. Ha a kommunista alapkoncepció marad, az igazi ma­gyar (legyen az MDF-es, SZDSZ- es vagy Fideszes) nem fogja azt betartani, sőt tán még egy reform­kommunista sem (nehogy gyanús­sá váljék), még akkor sem, ha a közterület-felügyelő a feje tetejére áll is. Mert - anélkül, hogy a szabályok mélyére néznénk - vizsgáljunk meg néhány apróságot a jelenlegi KRÉSZ-ben, amelytől - teljes jog­gal! - felháborodik a mai, Európá­ba igyekvő, magyar autótulajdo­nos. Pl. Járda: az útnak a gyalogo­sok közlekedésére szolgáló... ré­sze. MÁV (magyar autós véleménye): Európába csak autóval lehet eljut­ni. A gyalogos nem más, mint feu­dális csökevény, nemcsak jövője, de jelene sincs. A járda jobb eset­ben parkolásra való (lásd pl. Szek­szárdon a Kiskorzót), de inkább autóközlekedésre, így onnan a gyalogos hordja el magát. Más: „Aki a közlekedésben részt vesz, köteles a KRESZ reá vonat­kozó rendelkezéseit megtartani.” MÁV: A letűnt rendszer legalap­vetőbb badarsága. Igazi magyar - akár életének vagy testi épségé­nek kockáztatásával is - bebizo­nyítja, hogy a kommunista KRESZ egyetlen szabályát sem kell komo­lyan venni. Semmiféle előírás vagy tilalom nem kötelező, a szabályo­kat csak a gyengeelméjűek, az ok­tatók és a vizsgázók tartják be. Még a rendőrök is derülnek, jobb eset­ben csak elfordulnak, ha szabály­szegést látnak. Az esetek más ré­szében pedig ők mutatnak példát szabályszegésből (lásd: a főkapi­tányság környékén parkolókat). A jelzőtáblákról a magyar autós véleménye az, hogy felszerelésük, karbantartásuk, pótlásuk egyértel­mű pénzpocsékolás, és lényegé­ben ugyanez a helyzet az útburko­lati jelekkel is. Épeszű, fejlődőké­pes magyar autós bátran közleke­dik egyirányú utcában a forgalom­mal szemben is, úgysem szól érte senki. Ha egy ökör konformista ne­tán mégis figyelmeztetné, hogy kedves uram, ha nem tudná... az aztán megnézheti magát! Még az anyját is... Egyre inkább közderültséget kelt az a néhány buggyant maradi, aki szabályosan, jobboldalon, nem tiltott helyen parkol. Lehet, hogy ők a kivétel, esetleg már elmekórtani eset? Mert ugye ez is csak a bukott rend beidegződése lehet: akkor ugyanis kierőszakolták, akár bün­tetésekkel is, a - teljesen felesle­ges - szabályok betartását. Ma­napság azonban már nem kell fél­nünk a rendőrtől. Nem zárnak ben­nünket korlátok közé ósdi szabá­lyok, nem nyűgöznek le az erő­szakszervezetek által belénk vert paragrafusok. Végre szabadon improvizálhat a magyar autós. Kivívtuk!!! Közle­kedhetünk rugalmasan, öntörvé­nyeink szerint, tetszés szerinti se­bességgel. Mennyivel színesebb így a közút! S éppen ezért jó lenne, ha az illetékesek ráébrednének ar­ra, hogy hiába módositgatják a KRESZ szabályait. Ahogyan a mostani szabályokat nem tartja be az igazi, keménykötésü magyar autós, úgy a módosítások sem ér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom