Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

1991. március 5. NÉPÚJSÁG 5 Szekszárd nem fesztiválváros Tavasz és a Művészetek Háza Igaz ugyan, hogy Szekszárd - még - nem tartozik a Tavaszi Feszti­vál városai közé, de a Művészetek Háza dolgozói különleges program­mal készülnek a népszerű kulturális seregszemlére, amelyről lapunkban a közeli napokban beszámoltunk. Talán a legkiemelkedőbb rendez­vény lesz a Zene, mint látvány című képzőművészeti kiállítás. A címből is sejthető olyan festmények, grafikák, szobrok állnak majd a közönség elé, amelyek valami módon a zenét, a muzsikát vagy éppen a zenélőt, a muzsikást jelenítik meg. Ez a temati­kus válogatás a Magyar Nemzeti Ga­léria tulajdona. A XIX. századtól nap­jainkig terjedő időszak legnevesebb alkotóinak egy-egy műtárgyát dr. Benedek Katalin művészettörténész válogatta és rendezi majd. A kiállítás megnyitója március 7-én, délután négy órakor lesz, amikor dr. Koós Judit mond köszöntőt és Lányi Péter zongorán adja elő Muszorgszkij mü­vét az Egy kiállítás képeit Mint ismeretes, a Tavaszi Fesztivál március 14-től a hónap végéig tart Budapesten. Szekszárdon március 14-én a Művészetek Háza esti kon­certjén a Szekszárdi Kamarazene- kar koncertjével köszöntik a feszti­vált A zenekar művészeti vezetője: Földesi Lajos. Két szólistája: Rudolf András brácsán a Schunk László nagybőgőn. Műsoron: Vivaldi-,Tele­mann-, Händel-, Mozart-művek sze­repelnek. Ebben az időszakban - március 21-én - hallhatja a szekszárdi kö­zönség a Magyar Virtuózok játékát. Mozart-év lévén, koncertprogram­jukban is Mozart-művek szerepel­nek. Művészeti vezető: Szenthelyi Miklós, aki az est szólistája is. Másik hegedűs szólista Lendvai József. A zenekart vezényli és klarinéton szó­lót játszik Berkes Kálmán. A szekszárdi Művészetek Háza hagyományossá kívánja tenni - így e koncertsorozat egyik előadása is - a Thész László emlékére rendezett hangversenyét, melynek bevételét a szekszárdi zeneiskola művésztaná­rai - az est előadói - a fiatalon el­hunyt zongoraművész, iskolaigaz­gató nevét viselő alapítvány javára ajánlják fel. Március 28-án a szekszárdi Garay János Gimnázium énekkara ad hangversenyt, Gerse József kar­nagy vezetésével a Művészetek Há­zában. Ez országos érdeklődésre is számot tartó programsorozattal az intézmény méltóan köszönti a művé­szetek pártolására kevés reményt fakasztó esztendő első évszakát.- decsi ­Könyv Montágh Imre: Mondd ki szépen! Tv-napló Koldusok Nagy tervek egymást váltó nyilatko­zatok s bizony-bizony gyengécske műsor, egyelőre ennyi a tévé. Ismétlé­sek külföldi filmek, melyek között kevés a jó, mindenből az ötlettelenség sugár­zik, az erőlködés, hogy valamiképp kitölt- séka műsoridőt. Atöbbi reménység, hogy lesz majd jobban is, de hát ki tudja? Egy­előre érjük be azzal, ami van, ez pedig nem sok. Közben azért időnként felcsillan vala­mi, amin el lehet gondolkozni, mint a Ha­zai Tükör legutóbbi műsora is. Első része kórházaink siralmas állapotáról szólt, a segélykérésekről, amelyek külföldi gyó­gyításokhoz kérnek sokmilliós támoga­tást, olyankor is, amikor az életmentő mű­tétet itthon is el lehetne végezni. Az is szó­ba került, hogy a jóhiszeműen küldözge­tett adományokból sok mindent korsze­rűsíteni lehetett volna itthon is, a hazai gyógyászat ugyanis jeles szakemberek­kel rendelkezik, legtöbbször csak az esz­közök hiányoznak. A néző persze csak kapkodja a fejét, valamit nem ért, pedig rá tartozik, az ö pénzéről, gyakran az ő egészségéről van szó, de az egészség- ügyi gépezet akadozik, mindent a lakos­ságtól vár, meg a Nemzeti Banktól, ahol valutára váltják a befolyt forintot. Minden­ki sejti, hogy nem ez a megoldás, de egy­előre nincs más megoldás, adakozzanak, akik tehetik. Nemcsak az egészségügyre, mert itt vannak a koldusok is, egyre többen, alul­járókban, templomok küszöbén, alázato­san vagy követelőzve, mert úgy vélik, a társadalom juttatta ide őket. A Hazai Tükör riportja sajnos a felszí­nen mozog, amit megtudunk, csak a je­lenséget érinti, igaz, hogy ez is tarka, a té­nyek között nem is könnyű eligazodni. Először is itt van a nyomor, az országos szegénység, toprongyosan, éhesen, kilá­tástalanul. A szegénység legmélyebb bugyrában a koldusok toporognak, rész­vétet és adományt kérve. De a koldusokat nem lehet egységes osztálynak, társadal­mi rétegnek tekinteni, a különbségek szembetűnőek. Az öregúr azt panaszolja, hogy fiatal csavargók, akik éppenséggel koldusok is lehetnek, gyakran fölrúgják pénzgyűjtő sipkáját s elszelelnek a pénz­zel, esetleg bántalmazzák is az öreget. Ez bizony csúnya dolog, s az avatatlan vala­mi olyasmit sejthet, hogy a koldusok kö­zött is jelen van a maffia. Koldusnak álcázott újságíró is kipró­bálta a mesterséget, meg is szólalt. Kere­sete meghaladta újságírói fizetését: két­száz forintos órabérért „dolgozott", ami tisztességes jövedelem. Ezért mondhatta a Ferenciek terén lévő boltvezetője, hogy a koldusok legjobb vásárlói közé tartoz­nak, mert nem az olcsó italokat, hanem a legdrágább borokat veszik. Be is rúgnak időnként derekasan, ilyenkor a templom oltára előtt henteregnek, sőt a minap né- hányan benyomultak a sekrestyébe, az egyik barátot leköpték, a Szent Ferenc jámbor fiát elmondták mindennek, majd olyan helyre küldték, hogy a szentek is el­pirultak. Az utca is megbolydult, jó néhányan a koldusok ellen fordultak, naplopóknak, munkakerülőknek nevezték őket, saját sanyarú sorsukat olvasták fejükre, a jám- borabbak viszont ezalatt is buzgón po- tyogtatták a földre tett sipkákba adomá­nyukat. Az adóhatóság viszont józan nyu­galommal szemléli mindezt. Nem érzé­kenykedik, ez nem is az adóhatóság dol­ga, ám azt fontolgatja, hogy megadóztatja a koldusok jövedelmét. Mi pedig csak nézünk, rokonérzésünk a szemünk előtt tenyésző nyomoré, de zavarban is vagyunk, mert a legtöbb kol­dus többet keres, mint mi magunk. Az se szívderitő, hogy időnként berúgnak és a templomban garázdálkodnak, még arra is vetemednek, hogy sértegesséka feren­ces barátot, Szent Ferenc testvérét. Hát akkor m it tegyünk? Adakozzunk, ne ada­kozzunk? Cs. L. Montágh Imre közel harmincéveírtegy beszédtechnikai könyvet, melynek újabb kiadása 1976-ban jelent meg „A tiszta be­széd” címmel. A Színművészeti Főiskolán tanitó pedagógus e könyve elsősorban hallgatói és amatőr színjátszók számára Íródott, de a gyakorlatok egy-egy részét maga a szerző ajánlotta logopédusok, óvónők, tanítók és tanárok figyelmébe. Később megjelentek az egyes életko­rok beszédtechnikai problémáival foglal­kozó munkái is. S hogy mekkora igény és szükség volt ezekre, bizonyltja, hogy az óvodáskori beszédhibákról írott könyv el­ső kiadása pillanatok alatt elfogyott. Ezért öröm, hogy most ismét látható a könyves­boltok polcain. Bár Montágh tanár úr már nincs közöt­tünk, tudása, tapasztalatai - könyvén ke­resztül - ma is segítenek. Munkája azoknak a szülőknek szól, akiknek gyermekei raccsolnak, pöszék, bizonyos hangokat nem ejtenek helye­sen. Azoknak a szülőknek, akik segítené­nek a logopédusnak, az óvónőknek (vagy egyszerűen csak a gyereknek) abban, hogy minél könnyebben elsajátítható le­gyen a tiszta beszéd. A szülő kétszeresen is felelős gyermeke beszédéért. Egyrészt mert beszédszerveinket örököljük. így öröklődhet a rossz hangadottság, a torz fognövekedés, a nyelvmozgás ügyetlen­sége, a kevésbé fogékony hallás, a bi­zonytalan beszédtempó. Másrészt mert maga a beszéd nem öröklött, hanem a szülőktől, a gyermekkori környezettöl ta­nult. A könyv beszédhelyzeteit, szókin­csét az óvodás korú kisgyerek világából, közvetlen környezetéből meriti. A be­szédhibás gyermekek „beszédóvodába" járnak, az alapvető beszédhibákat a szer­ző a gyerekek legszemélyesebb sajátján, nevükön keresztül közelíti meg. A célt is az óvodás szemével láttatja: fontos a tisz­ta beszéd, mert az iskolában már ki kell tudni mondani mindent, „mert aki rosszul beszél, rosszul olvas, aki rosszul beszél, rosszul ír.” A szerző a hangképzés bonyolult, el­vont műveletének egyszerű, konkrét ele­mekre bontásával, szemléletes példáival segít a gyakorló gyermeknek, s a magya­rázkodásba, hiábavaló próbálkozásokba belefáradt szülőnek egyaránt. A lehelés mindennapi mozdulatából végül „h”-hang kerekedik, a szamár után­zásából előbb-utóbb „j”-hang sikerül, a csámcsogásból pedig megszületik az „ny”-hang. Az ajakgyakorlatokat követő játékos hangkapcsolatok (macskanyá­vogás, kutyaugatás) után a hangok sza­vakban történő gyakorlása következik, majd egy érdekes rövid történet zárja a gyakorlatsort. Az egyes gyakorlatsoroknak fontos ré­sze a hallás, a „fül erősítése". Megannyi segítség, játék, ötlet olvasható erről a könyvben. Az egyes beszédhibák kiküszöbölésé­re szolgáló, fokozatosan nehezedő gya­korlatok egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A gyakorlatok és gyakorlások mindig valamilyen játékos tevékenység­hez kötődnek, s így lehetőségetadnakar- ra, hogy kis szülői segítséggel a gyermek mindennapi életének, játékainak részévé válhasson a tiszta beszéd elsajátítása. Montágh Imre: „Mondd ki szépen!” könyve Gyulavári Éva vidám rajzaival a Móra kiadónál jelent meg, s ára sem elér­hetetlenül magas: 75 Ft. NAGY JANKA TEODÓRA Közgyűlés Lausanne-ban Nemrégiben a svájci Lausanne ban a chillon-i kastély középkori lo­vagtermében tartották a műemlék­védők világszervezetének, az ICO- MOS-nak kilencedik közgyűlését. Az ülésen az ICOMOS Magyar Nem­zeti Bizottság elnökségének tagja­ként dr. Winkler Gábor, a HUNGA- RO-AUSTRO építésze is részt vett. Az ICOMOS megalapítását 1964- ben, Velencében határozták el a há­ború utáni évek műemlékvédőinek legjobbjai, és ugyanitt fogalmazták meg a híres Velencei Chartát, amely azóta világszerte a műemléki hely­reállítások alapját képezi. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt azonban a műemlékvédelem nagyot fejlődött, ma már nem a háborúban megsérült becses műemlékek megvédése a fő feladat, hanem épített környezetünk egészének védelme, városrészek- együttesek és környezetük megóvá­sa, kertek, parkok, az ember által átalakított természet, a kultúrtáj meg­tartása és harmonikus továbbfej­lesztése. A műemlékfogalma időben is kitágult, ma már a legutóbbi száz év legkiválóbb emlékeit is világszerte védjük. Mindezazonban szükséges­sé tette, hogy a Velencei Chartát hoz­záigazítsák az új igényekhez. A char­ta sorsával kapcsolatosan közel két napig folyt a vita, végül egy kiváló magyar építész, Horler Miklós pro­fesszor javaslatát fogadták el, aki Sallay Marianne és Dercsényi Dezső művészettörténészekkel együtt ma­ga is részt vett annak idején a charta megfogalmazásában. 0 azt kérte, hogy ne dolgozzák át az okmányt - maradjon az a műemlékvédelem e nagyszerű korszakának élő doku­mentuma. Javasolta azonban, hogy a legutóbbi idők eredményeinek fi­gyelembevételével, összegezve az egész évszázad tapasztalatait, a 2000. évig foglalják össze ama érvé­nyes nek megfogalmazására a közgyűlést követően külön bizottság alakul majd. Az ülés újdonsága volt hogy a vi­lág minden tájáról idesereglett szak­emberek ezúttal nem tartottak előa­dásokat, hanem kiállítás formájában bocsátották vitára tevékenységüket. Az ICOMOS-on belül működőTörté- neti Városok Bizottsága úgy döntött, hogy a műemléki városrendezés legkorszerűbb elveit magyar város, Győr példáján mutatják be. A kiállítás a három éve Washingtonban elfoga­Nemzetközi Chartája felépítését kö­vette: Győr példájával bizonyítva a városméretű műemlék-helyreállítás módszereinek helyességét és prob­lémáit. A kiállítás tíz tablón, Fekete György fotóművész gyönyörű színes városképein és riportképein bizonyí­totta, hogy a középkori városmag és a századfordulón épült új városháza tervezett együttese egyaránt magas művészeti értéket képvisel Győrben. De védelmet érdemelnek a belváros tereinek arányai, az utcák rendszere, az udvarok régi fái és jellegzetes nö­Györ műemléki belvárosa vényei, a város épületei, rendezése - egyszóval a település egész gazdagsága és sokszínűsé­ge. Az egyik kép a tervekkel ismerke­dő győrieket mutatta - bizonyítva a lakossági fórummal, hogy a történeti városok jövője közügy. Érdemes megjegyezni, hogy más országok­ban, Győrhöz hasonlóan az önkor­mányzatok egyre több műemlékvé­delmi feladatot vállalnak magukra. A további tablók a győri városmegújító iskola módszereiről és eszközeiről tudósítottak. Hogya városmegújítás győri mód­szerei milyen nagy érdeklődésre tar­tanak számot, mi sem bizonyította jobban, mint hogy a kiállítás láttán je­lentkezett William J. Murtagh pro­fesszor, aki a honolului egyetem épí­tészhallgatóit kívánja elhozni Győr­be, hogy a városmegújítás módsze­reivel itt ismerkedjenek. A közgyűlés Roland Silvá Sri Lan- ka-i építész-archeológust választot­ta meg az elkövetkező három év so­ros elnökévé. Alelnöknek magyar építészt, Román Andrást választot­ták. Ö számtalan feladata mellett a Történeti Városok Bizottságának ve­zetője is - megválasztása azt is bizo­nyítja, hogy éppen a városméretű műemlékvédelem hazai sikerei alap­ján a magyar műemlékvédelem to­vábbra is a világ élvonalában áll. Megható, szép pillanata volt a köz­gyűlésnek, amikor négy másik ICO- MOS-taggal együtt Dercsényi De­zsőt, a műemlékvédelem legendás, nagy egyéniségét - a közgyűlés posztumusz tiszteletbeli tagjának vá­lasztotta. Emlékét így kívánták meg­örökíteni a világ minden tájáról Lau- sannne-ba sereglett szakemberek. A legközelebbi közgyűlés három év múlva Srí Lankában lesz. I. B. HÚSVÉTI VÁSÁR Dombóváron, a Napsugár Áruházban, március 6-16-ig, AMÍG A VÁSÁRI KÉSZLET TART. 40-50 százalékos árengedménnyel vásárolhat egyes ruházati termékeket. Árengedményes ajánlatunk:- női és bakfisruhák, blúzok, szoknyák,- felnőtt szabadidőruhák,- női és férficipők,- krepp ágyneműgarnitúra. Nőnapi meglepetés csak 1 nap, március 8-án. Keresse fel áruházunkat, erdemes! ^fész, Dombóvár Új bevásárlási lehetőség! 1991. március 9-én megnyitjuk a KAPOS- DISZKONT vegyesiparcikkboltunkat, Szekszárdon, a Mátyás király utcában! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16.30 óráig. Ajánlatunk: lakástextiláruk, híradástechnikai áruk- ITT készülékek, vas-műszaki áruk- kéziszerszámok,- mezőgazdasági áruk - vetőmagvak, műanyag áruk- háztartási és lakásfelszerelési cikkek, vegyi áruk:- mosó-, mosogatószerek, festékek. Március hónapban szombati napon is nyitva tartunk 8-12-ig. Széles választékkal, mérsékelt árakkal várjuk lakossági és közületi vásárlóinkat. AZ ÓRA-ÉS ■ ÉKSZERKERESKEDELMI VÁLLALAT 30% árengedménnyel karóra- és falióravásárt tart VISZONTELADÓK RÉSZÉRE 1991. március 1-jétől 15-ig. Az érdeklődőket szeretettel várjuk bemutatótermünkben: Budapest V., Vámház krt. 8. (volt Tolbuhin krt.) (bejárat a Veres Pálné utcából!) Telefon: 117-0410 ahol megtekintheti legújabb bizsu- és ajándékáru kínálatunkat is! Lehel fagyasztó- és hűtőgépvásár! Lehel fagyasztóláda F 300 I, Lehel fagyasztószekrény HB 230 I, Lehel fagyasztószekrény HB 125 I, Lehel hűtőszekrény MB 160 I, Lehel hűtőszekrény HB 240 I, kapható továbbá: szovjet hűtőgépek Sneige és Csinár 200 I, csehszlovák bojler 80 és 125 l-es, szovjet férfi félversenykerékpár 5340 Ft, ETA porszívó, a tolnai Fészek Áruház nagyker-raktárában, Tolna, Pajta tér 5. (Tüzép-telep.) Várjuk kedves vásárlóinkat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom