Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-30 / 75. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. március 30. KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Árpád, Zoltán, Attila és Julika Yokohamából, Bogyiszlón keresztül Párizsba Ez év februárjában felröppenta híra bogyiszlói iskolában: japán gyerekek érkeznek a községbe, akik itt tanulnak majd. Meglepetéssel hallottuk, hogy a gyerekek ősi magyarneveketviselnek - Árpád, Attila. Gyorsan tisztázódott a helyzet: kiderült, hogy édesapjuk magyar. Szekszárdon született, gyermekkorát Bogyiszlón töltötte és most az édesanyjához látogatott haza fiaival. A következő fél évet itt szeretné tölteni.- Hogyan kerü It Lépő Zoltán Japánba?- A feleségemmel itt Magyarországon ismerkedtünk meg, s ebből az ismeretségből házasság lett Ó akkor a Kodály-módszert tanulmányozta hazánkban, mint pedagógus. Tizenkét éve kerültem ki Japánba, Yokohamában élünk.- Mivel foglalkozott itthon, mielőtt kiment?- Parasztgyerekként az Iparművészeti Főiskolán végeztem formatervezőként és szobrászattal is foglalkoztam. Tagja voltam a Fiatal Művészek Stúdiójának is.- Hogyan sikerűit kint Japánban művészként dolgoznia?- Alkalmam nyílott mélyebben foglalkozni a magyar és ázsiai kultúra hasonlóságaival.- Milyen céllal jöttek most haza hosszabb időre?-Mintművésznek, Európán keresztül vezet az út Japánba, ahol igazán csak azt a művészt méltányolják, akinek a munkásságát már ismerik Európában, vagy Amerikában. Kiállításra készülök Párizsban, ezt készítem most elő itthon. Magammal hoztam a fiaimat is magyar szót tanulni. Otthont szeretnénk teremteni magunknak Magyar- országon is.- Hogyan érzik magukat itthon?- A gyerekek jól érzik magukat mivel a nyelvi nehézségeket segíti leküzdeni néhány lelkes pedagógus az iskolában. Van még egy harmadik gyermekünk is, ő kislány, Julika. Egyhét múlva az édesanyjával jön utánunk.- Meddig szándékoznak Bogyiszlón maradni?- A tanév végéig szeretném, ha a gyerekek itt járnának iskolába. Addigra Solymáron vásárolt házunkat is rendbe hozatnánk. A következő tanévet már a solymári iskolában kezdik el a gyerekek. BALI-NÉMETH A gazdasági élet minden területén jelentkező anyagi gondok különösen hátrányosan érintik az induló önkormányzatokat. így van ez Fácánkerten is. Milyen lehetőségek nyílnak mégis számukra a kultúra, a művelődés területén? Például a pályázati felhívások. Szerencsénkre Tolna város művelődési osztályának vezetője Pócs Margit rendszeresen figyelemmel kíséri a megjelenő felhívásokat s a számunkra megfelelőttovábbítja. Érdemes ezekre figyelni és élni a lehetőséggel. így sikerült elnyernünk a Faddi rendezvények Kedden (április 2-án), a helyi nyugdijasklub kirándulást szervez az igali gyógyfürdőbe. * A művelődési házban 6-án reggel 9-kor közgyűlést tartanak a faddi horgászok. Tolnai pályázat Négy kategóriában indít rajzpályázatot a művelődési központ. Óvodások, általános iskolások, középiskolások és felnőtt amatőrök nevezhetnek be. A pályamunkákat májusig kell leadni a kultúrházban. Akkor egy kiállítást rendeznek a képekből, s ezt követően nyújtják át a szakzsűri és a közönség díjait. Video Fáeánkerten Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Közművelődési Alap által kiirt pályázaton egy Panasonic típusú vi- deokivetitő berendezést, amely mozivetítésre is alkalmas. Ezzel lehetőség nyílik a megszüntetett filmvetítések visszaállítására. A készüléket Sport A hét végén a Miskolcon megrendezett asztalitenisz ranglista versenyen szép tolnai siker született. Herczig Judit oldalán Molnár Zitával, az ifik mezőnyében első helyezést szerzett. Németh Eszter serdülő létére az idősebb korosztályban egyéniben a tizenhat közé került. Hétközi fordulóval folytatódott az NB I., kedden Budapesten a Tolna I. csapata fölényes győzelmet aratott. (17-8) * Múlt héten a sportcsarnokban az utánpótlást adó iskolák együttesei mérkőztek a már hagyományosnak mondható Mini-kupáért. Végeredmény: 1. Tolna I., 2. Tolna most állítják be. A megfelelő vetítővászon sajnos még hiányzik. Az országos szintű pályázatokon kívül a megyei szervek is sok hasznos lehetőséget kínálnak. Két alkalommal így is sikerült pénzhez jutni, melyen videolejátszó készüléket vásároltunk, illetve szervezzük a 6-14 éves korosztály szabadidős tevékenységét a Szivárvány klubban. Az elkövetkező időben is élni kívánunk a felkínált lehetőségekkel. Szeretnénk, ha a településen változatos, pezsgő kulturális élet alakulna ki. GYÖRK1NÉ II., 3. Bogyiszló. A legjobb kapusnak Miklós Edit (Bogyiszló), a legjobb mezőnyjátékosnak Felkert Aurélia (Tolna II.) bizonyult mig a gólkirály Takács Mária (Tolna I.) lett * A Tolnai SE labdarúgó-szakosztálya - talán a héten önállósodott kajak-kenusok példáján okulva - az önállósodást tűzte ki célul. Jelen pillanatban úgy gondolják a túlélésre igy van a legnagyobb esély. * Március 22-én jó hangulatú sportbált rendezett a Tolnai SE, szakosztályainak támogatása érdekében. A bogyiszlói iskola messziről jött növendékei (Lépő Árpád és Attila) FOTÓ: ÓTÓS R. Egy arc - egy mesterség Környékbeli események Nagyon vigyáztunk a minőségre Ä bogyiszlói paprika múltja Gyöke József úr, Bogyiszló egykori főjegyzője, 92 éves kora ellenére pontosan emlékezik a paprikama- lom-szövetkezet megalakítására, működésére.- Milyen céllal alakult a szövetkezet?- A mezőgazdaság abban az időben sem jelentett egészéves elfoglaltságot a parasztságnak. A munkák zöme kora ősszel befejeződött. Az emberek akkor is rá voltak utalva arra, hogy kiegészítő jövedelemforrá- sokután nézzenek. így jutottunk ei a paprikamalom- szövetkezet megalakításához.- Voltak-e ellenzői a gondolatnak?- Természetesen. A jegyzői munkám során mindig arra törekedtem, hogy bizonyos kérdések ellenzőit ne hatalmi szóval állítsam félre, hanem bevonjam őket a döntéshozatalba. A bogyiszlói népet úgy ismertem, hogyha neki elmagyaráznak valamit, azt megértik, támogatják. Persze ehhez is az kellett, hogy higgyenek nekem. A jegyzőségem alatt a becsületesség, őszinteség, a példamutatás vezetett. Én is földet műveltem, sőt vásároltam is. Jó gazda hírében álltam, akitől szívesen kértek - kaptak tanácsok az emberek. Paprikát két holdon termeltem.- Hogyan értékesítették az árut?- A legnagyobb mennyiséget a paprikaközponton keresztül exportáltuk, amely összefogta az egész ország területén működő szövetkezeteket. De voltak kapcsolataink magánkereskedőkkel, például Sió- agárdon 127 kispaprikaárus volt, akik még Horvátországba is elvitték a bogyiszlói paprikát. Számításaim szerint a szövetkezet működése idején egymillió pengővel gyarapodott a lakosság évente.- Véleménye szerint hogyan lehetne újraéleszteni a szövetkezetét?- Becstelenségnek tartanám, hogy teljes egészében önkormányzati tulajdon legyen. Össze kell gyűjteni a részvényeket, és megfelelő átszámítással újra értékbe venni. Ez szövetkezet volt, melyet tagok alapítottak, így ha a várva várt törvény megszületik szerintem őket illeti a tulajdon. * A szövetkezetét az 1930-as évek végén dr. Farkas Gábor vezette.- Hogyan, milyen állapotban szerezték be az alapanyagot?- Az én feladatom a malom működtetése volt. Tehát mi vásároltuk, és mi dolgoztuk fel a paprikát. A malomhoz sok termelő kapcsolódott. Voltak, akik ömlesztve adták le terményüket, voltak akik felfűzve, akadtak olyanok is - paprikakikészítők - akik félterméket adtak át nekünk. Tehát akinek lehetősége volt az felfűzte, sőt utóérlelte, illetve szárította is paprikáját. A szövetkezet folyamatosan vásárolta fel egész évben a terméket, így nagy szükségünk volt azokra az emberekre, akik félterméket is elő tudtak állítani, hiszen a tárolókapacitásunk a termeléshez képest kicsi volt és ma is az.- Hogyan, mikor minősítették az árut?- A behozott paprikához a termelők a nevüket adták, azaz minden zsákon fel volt tüntetve a termelő neve. Hetente két alkalommal jöttek a minősítők és mintákat vettek az őrleményből. Mi mindig nagyon vigyáztunk a minőségre... B. Z. - I. L. A fiúk szorgalmasan birkóznak a súlyokkal, szakításkor feszül a hát, belehomorítanak, műhelymunka ez a javából. A közhiedelemmel ellentétben az erős emberek sportjában nemcsak az izomkötegek dominálnak, tízszer-százszor is elemzik a mozdulatsorokat. Pattognak a vezényszavak. A legnagyobb kritikus egy pehelysúlyúnak a legkevésbé sem mondható férfi, szakavatott szeme még a legtökéletesebbnek látszó szakításban is talál kivetnivalót. Kovács Vilmos, a Húsipari SE Szekszárd súlyemelőinek vezetőedzője fiaival a sportcsarnokban irigylésreméltó körülmények között dolgozik. Ő képes csak igazán értékelni a nagyszerű tárgyi feltételeket, hiszen hajdanán Tolnán is volt súlyemelés, de a sportág itt nem tudott gyökeret verni. A hetvenes évek elején a sportszékházban edzettek, mikor azonban a fénykorukat élő asztaliteniszezők innen kiszorították őket, elkezdődött a kálváriájuk. Ezután már csak az MHSZ-pincében jutott számukra hely, majd az iskola tornaterme után a Rubold-féle ház volt a következő állomás.- Ifjúkoromban én is megpróbálkoztam a súlyemeléssel a Szekszárdi Vasasban, mellette Tolnán kézilabdáztam is. Edzőként Tolnán hat évig vittem a súlyemelést, nem rajtam múlott, hogy nem tudtam meghonosítani a sportágat. Közben a kézilabdások irányítását is elvállaltam, így két évig mindkét sportágban edzősködtem. Tizenegy éve hívtak a Szekszárdi Dózsához, azt hiszem nem megjepő, hogy igém nrui luim■- Ki emlékszik már a nyirkos, egészségtelen tolnai pincére, mikor a sportcsarnokban dolgozhatsz. Az ország legsikeresebb súlyemelő-szakosztályának vezetőedzője lettél.- A munkafeltételeim változtak, de én ugyanaz maradtam. Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy másodhegedűsből vezetőedzővé lépek elő. A korábbi edzőt, Szalai Györgyöt két éve főtitkárnak választották, igy nekem szavaztak bizalmat. Nagyon örvendetesek a jó tárgyi feltételek, ám ezzel együttjár a nagyobb felelősség is. Szállítani kell az eredményeket, néha bizony nyomaszt a feladatok terhe.- Úgy tűnik, megbirkóztál ezzel a teherrel.- Az utánpótlás-csapatbajnokságban tavaly ezüstérmesek lettünk, a felnőttekkel az utóbbi két évben szintén hoztuk a második helyezést. Egyébként a felnőttek ezüstérmeit kudarcnak értékelem. Egyéniben a fiúk ’89-ben 3, ’90- ben 8 magyar bajnoki címet gyűjtöttek, igy elsők vagyunk a szakosztályi rangsorban. Nagyon kemény munka van az eredmények mögött, pedagógusnak és edzőnek kell lenni egy személyben. A súlyemelők - alkatukkal ellentétNem könnyű a nehézfiúkkal FOTÓ: - ÓR ben - szuperérzékeny emberek. Segíteni kell a problémájukat megoldani, annak érdekében, hogy csak a versenyzésre tudjanak összpontosítani. Szerencsére ma már az edző az érdemi munkának szentelheti az idejét, régebben bizony gyártani kellett a sporthivatalnak a jelentéseket. Mözsről autóbusszal naponta jár be Szekszárdra, megszokta már az ingázást. Szabadidejét a családjával tölti, van egy ötéves fia. Még a tanítványai sem tudják, hogy a mester a feleségével szívesen jár a zenés szórakozóhelyekre, mackós járását, száz kilóját meghazudtoló könnyedséggel otthonosan mozog a táncparketten... - kesjár -
