Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

1991. március 7. NÉPÚJSÁG 5 Fontos a szabásvonal Teltkarcsúaknak, dundiknak nem mindegy, hogy milyen a ruha szabásvonala. S arra is kell számí­tani, hátha a keserves fogyókúra sikerrel jár, s lemegy néhány ki­ló. A bemutatott ruha vonalvezetése nagyon előnyös. A hosszú tűzés- vonal, a mély gomboláspánt, a rej­tett zseb optikailag nyújtja az eny­hén bővülő, s a térdet jól takaró ru­hát. S ha sikerül a súlyfeleslegből valamit leadni, a most már nem fe­lesleges övvel, a ruhán jelentkező bőség összefogható. Ezért kismamáknak is kellemes és csinos viselet lehet terhesség alatt és után. Bárki által végezhető ügynöki-üzletkötői munkára (nem főállásban) szokatlanul magas jutalékért munkatársakat keresünk. Megbeszélés és jelentkezés: 1991. március 10-én, vasárnap 13 órakor Dombóváron, a Hotel Dombóvár éttermében (Hunyadi tér 1-3.) (38 Kora tavaszi növényvédelmi munkák I. Lemosó permetezés A gyümölcsfák rügyeiben, a vesszőkön, a kéregrepedésekben, valamint a lehullott levelekben átte­lelt kórokozók és állati kártevők hozzák létre a kora tavaszi fertőzé­seket. Ezeket a veszélyforrásokat a fel­repedezett, beteg kéregrészek le­kaparásával, a fertőzött vesszők és ágrészek eltávolításával, a levelek összegyűjtésével és ezen hulladé­kok elégetésével jelentősen csök­kenteni lehet. Az igy „előkészített” gyümöl­csösben az ezt követő lemosó per­metezéssel nagyobb hatékonysá­got érhetünk el. Az almástermésű gyümölcsö­sökben az áttelelő állati kártevők ellen (kaliforniai pajzstetű, atkák, levéltetvek, sodrómolyok, körte-le- vélbolha) az Ágról 3%-os és a No- venda 1,5-2%-os oldatai alkal­mazhatók lemosószerként, mefy utóbbinak varrasodás elleni hatá­sa is közismert. A Nevikén kéntar­talma miatt a rügypikkelyek alatt telelő lisztharmat ellen is eredmé­nyes, miközben olajtartalma bizto­sítja az előzőekben említett kárte­vők elleni hatékonyságát. Meg kell még említeni a Neopolt (5%-os ol­datban), ami elsődlegesen gom­bás betegségek ellen alkalmazott szer (monília, lisztharmat), de pajzstetű és atkagyérítő hatással is rendelkezik. Az őszibarack és a kajszi réztar­talmú szerrel történő lemosása (Rézoxidklorid 50 WP3°/o-os oldat­ban, Bordóilé 1%-os oldatban) a csonthéjasok levéllyukacsosodá- sa és a moníliás betegségek meg­előzésében játszik fontos szerepet, de az őszibarack tafrinás levélfod- rosodásának kifejlődését is gátol­ja. A szilvásokban a monílián és a levéllyukacsosodáson kívül a csak szilván előforduló polisztigmás le­vélfoltosság (szilvalevél vörősfol- tosság) ellen, mind a rezes, mind a Neopolos lemosás hatékony. Szőlőben a lemosó permetezé­seket elsősorban a szőlőliszthar- mat ellen, valamint az állati kárte­vők gyérítésére ajánlják (Neopol, Báriumpoliszulfid 45, Nevikén). LOVÁSZ CSABA előrejelző Ügyes kezek Csinosan a konyhában is Minden háziasszony kony­hájában megtalálhatjuk a ru­ha védelmére szolgáló kö­tényt. Hogy ez ne a megszo­kott, egyhangú sablonos le­gyen, kevés munkával han­gulatos ruhadarabot „vará­zsolhatunk” belőle különböző figurák aplikálásával. Ilyen például a képen látható gom­ba és a kakas-csibe páros.- déné ­Süteménysarok Palacsinta­torta Hozzávalók: 5 tojás, 4 evőkanál cukor, 10 evőkanál rétesliszt, 1 cs. vaníliás cukor, 3 dl szódavíz, 1 csi­pet só, olaj a sütéshez. A töltelék­hez: 10 dkg darált cukrozott dió, baracklekvár, 3 dkg csokoládé, 1/ 2 dl tej, 1 dkg vaj. A tojások fehérjét félig felkever­jük, hozzáaadjuk kanalanként a cukrot, a csipet sót, a vaníliát, majd kemény habbá verjük. Belekever­jük a tojások sárgáját és lassan csurgatva beleöntjük a szódavizet, finoman keverve, hogy szép habos maradjon. Ezután kanalanként el­keverjük a lisztet és azonnal kezd­jük a sütést. Ha lehetséges két sü­tőt használjunk, hogy minél gyor­sabban elkészüljünk. A palacsintasütőbe kevés mele­gített olajat teszünk, megforrósít- juk, vigyázva, hogy ne égjen, merő­kanállal egy adag tésztát teszünk - eligazítva, hogy egyenletes szép kerek lap legyen. Ebből a habos masszából vastagabb tészták ké­szülnek, mint a hagyományos pa­lacsintatésztából, de igen könnyű, finom a tésztája. Mindkét oldalát szép rózsaszínre sütjük. A megsült palacsintát egy süteményes tá­nyérra csúsztatjuk, megkenjük ba­racklekvárral és meghintjük a da­rált dióval. Majd ráhelyezzük a kö­vetkezőt és ismét megtöltjük. Az utolsó palacsintával letakarjuk és olvasztott csokoládéval leöntjük. A csokoládét apróra törjük, hoz­záadjuk a tejet és a vajat, majd fel­olvasztjuk. Habverővel simára ke­verjük és ráöntjük a palacsintator­tára, egyenletesen elsimítjuk. Nem baj, ha lecsurog egy kicsit, igy még mutatósabb. Díszíthetjük tejszínhabbal, de nem szükséges. Nagyon finom és gyors sütemény. BORDI IMRÉNÉ Optimális családtervezés V. A ferfialkalmassag Az optimális családtervezés ke­retében nagy súlyt helyezünk a fér­fi-, vagyis az apasági alkalmasság ellenőrzésére. Ezzel egyben tuda­tosítani is szeretnénk az apaság fontosságát. Kultúránk, vagy ép­pen kultúrálatlanságunk egyik sa­játos megnyilvánulása ugyanis, hogy a gyermekvállalásban a nők­re hárul a fő szerep, és a férfiak - különösen régebben - csak amo­lyan statisztákként vettek részt az eseményekben. Pedig biológiai és társadalmi szempontból sokszoro­san igazolt az apaság jelentősége. Az utóbbi évtizedekben a család funkcióiban alapvető változások következtek be. így az életkor meg­hosszabbodása, a női munkaválla­lás általánossá válása, a gyermek­szám csökkenése együtt járt a ha­gyományos értelemben vett anya­szerep lényeges átalakulásával. Ezért szükségessé vált, majd ki is bontakozott egy új apaszerep. Ma már nem kizárólag az apa hivatott megteremteni a család anyagi biz­tonságát, és nem is csupán ez a feladata, hanem egyre inkább aktiv részesévé válik a gyermek gondo­zásának és nevelésének is. Jól il­lusztrálja ezt két adat. Egyrészt ko­rábban a nők átlagosan csak 23 évet éltek az utolsó gyermek szüle­tése után, jelenleg ez az időszak Európában már 46 év, tehát meg­duplázódott. Másrészt az elmúlt századokban a nők házasságuk időtartamának csaknem 60 száza­lékát fordították az anyaságra, napjainkban ez már csak 7 száza­lék körül van! Mégis, az új tenden­ciák érvényesülése ellenére a tár­sadalomban még mélyen él az évezredes, hagyományos szerep- felfogás, ezért tudatosan törekedni kell a biológiai adottságokat és tár­sadalmi lehetőségeket figyelembe vevő szereposztás kialakítására. Ennek során arra is gondolni kell, hogy a férfiak adott esetben jobb adottságokkal rendelkezhetnek a gyermekgondozásban és -neve­lésben, mint a nők. Tehát csupán a szaporodás biológiai folyamata te­kinthető a nők monopóliumának, de a gyermeknevelés semmi eset­re sem kizárólagos női feladat vagy kiváltság. A legújabb kutatások eredmé­nyei is rávilágítanak arra, hogy a gyermekeknek mindkét szülőre szükségük van. Az egyedül álló nők gyermekeiben a betegség, sőt a halálozás gyakorisága maga­sabb, mint a családban élőknél. (Természetesen ebben az általá­ban kedvezőtlenebb szociális helyzet is szerepet játszik, de emel­lett a másik szülő fontossága is iga­zolható.) A teljes családban nevelt gyermekek értelmi szintje néhány százalékkal ugyan, de következe­tesen felülmúlja a csak anya, vagy csak apa által nevelt gyermekét. A csonka családból származó gyer­mekek társadalmi beilleszkedése, szocializációja nehezebb, és ez az esetünkben észlelt gyakoribb sze­mélyiségproblémákon is lemérhe­tő. A nemzőképesség Először a férfiak nemzőképes- ségével foglalkozunk. Három je­lenséget kell elkülönítenünk. A férfi nemi aktivitását (nemi képességét „potenciáját”), mert e nélkül ugyanis nem bizonyíthatja a nem­zőképességét sem. A nemzőké­pességhez szükséges ondósejt- képződést, amely a herében törté­nik. Végül az ondóhólyag és a dül- mirigy (prosztata) működését, amelynek terméke az ondófolya­dék. E három tényező szétválasztá­sára, illetve ezek függetlenségé­nek megértésére ma még csak ke­vesen képesek. Sokan úgy gon­dolják, hogy akinek jó a potenciája, nem lehet meddő. Pedig háta nemi képesség és a nemzöképesség között általában nincs szoros ösz- szefüggés. Vizsgálati adataink szerint a nemzőképtelen férfiak ne­mi aktivitása nem tér el az átlagos­tól. Sőt, ismerünk „nagy természe­tű”, de meddő férfiakat is. Az ondó­folyadék és az ondósejtek (a sper­miumok) különböző eredete is gyakorta félreértésre ad okot. Sok férfi hiszi azt, hogy akinek ondója van, annak nem lehet gondja a megtermékenyítéssel sem. Egy- egy ondókilövelés (ejakuláció) kapcsán 3-6 milliliter ondófolya­dék távozik a férfi szervezetéből. A mellékherében és a dülmirigyben termelődő folyadék mennyiségé­nek és minőségének azonban ke­vés köze van a férfi nemzőképes­ségéhez. Az utóbbit döntően a he­rében történő ondósejt-termelő- dés határozza meg. így a férfi nem­zőképességének vizsgálata lénye­gében egyet jelent az ondóvizsgá­lattal. A hiba nemcsak a nőben van Az ondóvizsgálattal korábban sok bajunk volt. Egyfelől nem egy férfi már vizsgálati javaslatunkon is felháborodott. A korábbi hibás né­zet szerint a gyermektelenség oka ugyanis csak a nőben lehetett. Szerencsére ez a szemlélet mind­inkább a múlté. De még manapság is találkozunk olyan meddő párok­kal, akiknél az asszonyt már külön­féle kezeléseknek, vizsgálatoknak, sőt esetleg műtéteknek vetették alá, anélkül, hogy a férjét megvizs­gálták volna. Mostanában az ondó­vizsgálatnak azt a módját javasol­juk, hogy a bármelyik reggel - ott­hon - megszakított érintkezéssel nyert ondót a családtervezőpár va­lamelyike hozza be vizsgálatra. (A „valamelyikük” megnevezés nem véletlen, sokszor a férfiak annyira szemérmesek, hogy inkább a fele­ségre bízzák a szállítást.) Ez a mód­szer azért engedhető meg, mivel nem kell feltételeznünk, hogy a se­gítségért hozzánk forduló pár, illet­ve férfi be akar csapni minket. (Az apasági keresetek elbírálásakor ez reális aggály, éppen ezért olyankor ragaszkodnak az ellenőrzött körül­mények között végzett ondónye­réshez, amely csakis önkielégités lehet.) Az ondóvizsgálat a legegysze­rűbb orvosi vizsgálatok közé tarto­zik, és kellemetlenséggel nem jár. Elsősorban azt kell igazolni, van­nak-e ondósejtek, vagy nincsenek. Ha vannak, akkor meg kell határoz­ni a számukat, meg kell vizsgálni a mozgásukat és minőségüket (pél­dául alakjukat). A vizsgálatnak há­rom feltétele van: 1. Előtte legalább három napig tartózkodni kell a nemi élettől. A ne­mi aktus után ugyanis bizonyos idő szükséges az ondósejtszám hely­reállításához. (A férfiak heréje na­ponként mintegy 20 millió ondó­sejtet tud termelni.) Ha ezt nem tart­ják be, az ondósejtek alacsony száma alapján az orvos tévesen ál­lítja fel a kóros ondósejtképződés diagnózisát. 2. Ezt követően megszakított érintkezés során tiszta üvegbe kell felfogni az ondót. Gumi óvszer al­kalmatlan az ondó felfogására, mert abban az ondósejteket elölő anyagok is vannak. Az edény tisz­taságát újra hangsúlyoznom kell, mivel némelykor kölnis vagy más - korábban vegyi anyagot tartalma­zó - üvegbe fogják fel az ondót. Mindez pedig a sejtek pusztulásá­hoz vezet, ami megtévesztő ered­ményhez vezethet. 3. Az ondót a levételtől számított egy órán belül el kell juttatni a vizsgá­lati laboratóriumba. Az idő múlásával ugyanis egyre csökken a mozgó sej­tek aránya. így a megkésett vizsgálat ismét csak félrevezető lehet, s az on­dósejtek mozga' szavarára alaptala­nul gyanakszunk. Esetleg hosszabb idő (például három óra) is elfogad­ható, de akkor jelezni kell a levétel időpontját. Ha tudjuk az ondónyerés időpontját, mód van bizonyos kor­rekcióra. Az ondóvizsgálat során először az ondósejtek számát határozzuk meg. Egészséges férfi 1 ml-nyi ondójában átlag 60-80 millió ondósejt található. Kevésnek a 40, kórosan kevésnek a 20 millió alatti sejtszámot tekintjük. A 20 millió alatti ondósejtszám már megkérdőjelezi a természetes úton történő nemzést. Az ondónyerést követő egy órában a sejtek 60-70 százaléka gyors, „célirányos” moz­gást végez. Ha ez az arány 30-40 százalék alatti, már rendellenesség­re gyanakszunk. Vizsgáljuk az ondó­sejtek alakját is. Egészséges férfiak­nál viszonylag kevés a kettőzött fejű, a tört nyakú, vagy éppen a dupla far­kú. Fokozott előfordulásuk az ondó­sejtképződés zavarára utalhat. A há­rom jellemző megnyilvánulást (sejt­szám, mozgás, alak) együttesen ér­tékelik a szakemberek. Az ondó említett ellenőrzése szű­rővizsgálatnak tekinthető. Ha a há­rom vizsgált jelleg közül valamelyiket kórosnak találják, a vizsgálatot meg­ismétlik. Ha ez megerősíti az ondó­termelődés rendellenességét, a családtervező férfit szakorvoshoz (andrológushoz) utalják további vizsgálat és kezelés céljából. Az on­dóvizsgálatot mindig kiegészítik a here megtapintásával. Az ondósej­tek és a here nagysága között általá­ban szoros kapcsolat van. Ha az alacsony ondósejtszám ép herével társul, akkor feltétlenül to­vábbi vizsgálatokra (például szövet­vétel a heréből) van szükség. Ilyen­kor ugyanis az ondóvezeték elzáró­dására kell gyanakodni, amely mű­téttel esetleg rendbe hozható. Aki időt nyer, gyermeket nyer Az optimális családtervezésben eddig részt vevő férfiak kétharmada élt a vizsgálat lehetőségével. Mindez egy jótékony társadalmi szemlélet­változás fontos bizonyítéka. Ugyan­akkor meglepő eredményre jutot­tunk a vizsgálat során. Magasnak bi­zonyult a nemzőképtelenségre gya-- nús férfiak aránya. A megvizsgáltak csaknem 20 százaléka tartozott ide! Nehéz elhinni a különben egészsé­ges fiatalemberek körében ezt a gyakoriságot. De amikor az egész­séges orvostanhallgatók körében gyűjtöttük az ondóbankokhoz szük­séges „nyersanyagot”, ugyancsak 20 százalék körüli értéket kaptunk. Ez pedig megerősíteni látszik az em­lített adat valóságát. Mindebből há­rom fontos kérdés, illetve következ- ttés adódik. Egyrészt keresni kell e magas nemzőképtelenség okait. Másrészt elgondolkodtató a jelenle­gi születéskorlátozási gyakorlat. Ha ugyanis ma egy fiatal pár odáig jut hogy a nemi életre is sor kerül, szinte törvényszerűen a lány kezd véde­kezni, általában fogamzásgátló tab­lettát szedni. De ezek szerint közel minden ötödik nő feleslegesen szedi a gyógyszert! A nők egészségvédel­me megkövetelné, hogy a fogam­zásgátló tabletta szedésének meg­kezdésekor a férfit is megvizsgálják. Hiszen az ondóvizsgálat egyszerű, veszélytelen és olcsó. Harmadrészt az első ondóvizsgálat során talált nemzöképtelenség semmi esetre sem jelenti azt, hogy a férfinak a ké­sőbbiekben sem lesz gyermeke. Csupán arról van szó, hogy változ­tatni kell egészségtelen életmódján (pl. cigarettázáson vagy szeszesital­fogyasztáson) és esetleg bizonyos gyógykezelésekre lesz szüksége. A családtervező férfi nemzőké- pességi problémájának kiderülése általában súlyos aggodalmat kelt, különösen a férfiakban. Pedig jobb ezt a problémát minél hamarabb fel­tárni és orvosolni. Régen általában csak kétévi gyermektelenség után ajánlották az ondóvizsgálat elvégez­tetését. Most, a kezdetek kezdetén fény derül e gondra és ennek meg­felelően a kezelés is sikeresebb le­het. Az optimális családtervezés ta­pasztalatai szerint a nemzőképte- lenségi problémával kiszűrt férfiak 10 százalékának nem lehet csak a későbbiekben saját gyermeke. így, aki időt nyer, gyermeket is nyer... Következik: A szexuális alkalmas­S39 DR. CZEIZEL ENDRE orvosgenetikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom