Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

1991. március 27. NÉPÚJSÁG 3 Pusztába kiáltott Csurka-csatakiáltás? Schlett István a magyarságról indulatok nélkül A Völgységi Takarékszövetkezet A falu bankjának maradni Kisdorogon betétgyűjtő helyet nyitnak A szélsőséges hazai politikai csoportosulások egyik méltatlan­kodó megjegyzése szerint a ma­gyarság hovatovább kisebbségi helyzetbe kerül saját hazájában. Mi a véleménye minderről Schlett Ist­vánnak? - tettük fel a kérdést a ne­ves politológusnak, a szekszárdi Liberális klub legutóbbi vendégé­nek.- Az ilyen jelszavakat nem iga­zán tudom értelmezni - válaszolt Schlett István. - Ugyanis kik lehet­nének azok, akik többségbe kerül­hetnének a magyarokkal szem­ben? Az nyilvánvaló, hogy etnikai értelemben a magyarság nincs ve­szélyben hazánkban. Ha most a ki­jelentés mögöttes tartalmát vizs­gáljuk, azaz, hogy a magyarságot féltők szerint egyes parlamenti pártok nem a magyar érdekeket képviselik, az már egy másik dolog. Persze, ebben az esetben jogos a kérdés, hogy egyáltalán mi a ma­gyar érdek. De, őszintén szólva nem tartom szerencsésnek az ilyen jellegű, semmitmondó lózun­gok elemzését, mert nekem mint politológusnak, értelmesebb kate­góriákban kell gondolkodnom.- S ha ön azt hallja valakiről, hogy az említett személy magyarul gondolkodó ember, akkor mi jut er­ről az eszébe?- őszntén szólva, semmi. Akinek magyar az anyanyelve, az feltehe­tően magyarul gondolkodik. Ugyanakkor természetesen a „ma­gyarul gondolkodó ember” kifeje­zésnek is van egyfajta mögöttes je­lentése. Alighanem ilyenformán a társadalom jelentős részét etnikai mivoltában akarják megszólítani az ezen kifejezést használó politiku­sok. Úgy vélem azonban, hogy ez teljesen sikertelen akció. A Csur- ka-féle „Ébresztő, magyarok!” csatakiáltásra mintha nem igazán lenne vevő a magyar társadalom.- Azért bizonyos körök zajos he­lyesléssel reagálnak erre a felfoko­zott túlhajtott magyarságtudatra...- Ezt én nem túloznám el. Szege­den meghirdették a magyar gon­dolattal kapcsolatos rendezvényt, s megjelentek összesen százan. Meghirdették, hogy a Gellért-hegy tetejéről ledöntik a Szabadság szobrot, s megjelentek ötvenen. A Jurta színház programjain megje­lennek négyszázan. Ez olyan jelen­tős szám egy nyolcmilliós választó­polgársággal rendelkező ország­ban? De hozhatnék példákat a saj­tó területéről is. A keményebb na­cionalista, nemzeti gondolatokkal áttörni igyekvő újságok állandóan a bukás szélén egyensúlyoznak. Mindent összegezve, az általam ta­pasztalt tények nem azt mutatják, hogy ez a veszély jelentős lenne.- Véleménye szerint képviselhe­ti-e egy párt összességében job­ban a magyar érdekeket, mint egy másik? Ugyanis ezt a jogot ruházta magára, illetve az MDF-re az ellen­zékkel szemben annak idején par­lamenti beszédében Jeszenszky Géza külügyminiszter.- Egy magára valamit is adó párt nyilvánvalóan meg van győződve arról, hogy bárki másnál jobban képviseli a magyarság érdekeit. Ha ez a meggyőződés nem hevítené a pártot, akkor valószínűleg haza­mennének és abbahagynák a poli­tizálást. Ezt tehát természetesnek tartom, hogy mindegyik párt magát tartja a leghitelesebbnek. Persze, van a világon udvariasság és politi­kai okosság is, amely szóbeli radi­kalizmussal nem feltétlenül ger­jeszt vihart ott, ahol arra semmi szükség. Főleg akkor, amikor a vi­szonylag szűk politizáló eliten belül meglehetősen hisztérikus a han­gulat, s ebből adódóan időnként túlreagálnak bizonyos megjegyzé­seket.- Kinek állhat érdekében ez a hisztérikus stílus?- Azt hiszem, ezt mindkét oldal­ról, sőt hat oldalról, de még tovább megyek: nyolc-tíz oldalról is ger­jesztik. Pedig minden valószínűség szerint nagyobb szerencséje lenne az országnak, ha a villámok nem ideologikus vagy modorbeli kérdé­sek körül csapkodnának, hanem az ezekből származó energia a pa- ragmatikus tennivalók megvitatá­sában koncentrálódna.- Néhányan a sajtót is vádolják, s bizonyára rögvest be is sorozzák a hisztériát gerjesztő tényezők kö­zé...- A magyar sajtó sokkalta in­kább arra figyel, hogy milyen fel­hangokkal zajlik Magyarországon a törvénykezés, s nem arra, hogy mi zajlik a törvénykezés terén. Pe­dig az utóbbi lenne a fontosabb, hi­szen a törvények megmaradnak, a kellemetlen érzéseket kiváltó han­gulatok, a rossz ízű veszekedések viszont eltűnnek s remélem, még az emlékezetünkből is kitörlődnek. Szeri Árpád Küldöttgyűlést tartott a Völgységi Takarékszövetkezet, melyen az 1990. évi munkát, üz­letpolitikai tervek megvalósítá­sát értékelték. Az immár 31 éves múltra visszatekintő egy­kori „Teveli Takarékból,, a Völgység dinamikusan fejlődő, megbízható pénzintézetévé nőtte ki magát a cég. A mai ne­héz gazdasági helyzet, az el­lentmondásos időszak ellenére is fennállásuk egyik legjobb évét zárták. Tevékenységüket reklamációk, hirdetések, aján­déksorsolások segítették, de szép sikereket értek el az is­kolai takarékszövetkezeti cso­portok munkájával is. Gyer­meknapon például a teveli is­kolában tartottak mintegy en­nek jutalmaként sorsolást. Közérdekű típusú szereplé­seik sem elhanyagolhatóak, hi­szen a bonyhádi fiók galériájá­ban állandó kiállításon mutat­ják be az Art 999 művészeinek munkáit. Ma már 99 vállalkozó­nak segítenek a számlaveze­tésben. A folyamatos kölcsön- ellátási szolgáltatásuk maradt, de remélik hamarosan felsza­badítják az E-hitel pénzeszkö­zeit is, amivel segíteni tudnak újfent. Két refinanszírozási hi­telt is lebonyolítottak, míg egy vállalkozó a német bankok által finanszírozott alapból jutott se­gítséghez. A tavalyi esztendőben 62 mil­lió forint hitelt nyújtottak ügyfe­leiknek, a szolgáltatások bevé­telei megduplázódtak, s bevé­teleik aránya 70 százalékkal magasabb mint előző évben volt. Számítógépes fejlesztést hajtottak végre, bankjegy- számláló gépet vásároltak, te­lefaxot üzemeltetnek, egyszó­val a technikai segítség adta esélyekkel élnek, amit Tevelre is ki szeretnének idővel terjesz­teni. Javult a dolgozók keresete, mindamellett támogatói voltak a sportnak és kultúrának egy­aránt. A folyamatos erősödés után most a piacgazdaságban való helytállás nehéz időszaka következik, de szemléletükre mi sem jellemzőbb, mint hogy Kisdorogon újabb betétgyűjtő helyet nyitnak meg, s a hét egy meghatározott napján e tevé­kenységüket Bonyhádvaras- don is folytatni kívánják. Továbbra is a falu, a Völgy­ség lakosságának bankja kí­ván maradni a Völgységi Taka­rékszövetkezet. Ajándék időseknek A Simontornyai Áfész nyugdí­jasklubja és az S.O.S. Szeretet Szolgálat helyi csoportja húsvéti jótékonysági vásárt rendezett az elmúlt héten. Egy nap alatt használt ruhából, cipőből, könyvből, játék­ból közel 11 ezer forint értékűt ad­tak el. A bevételből az idős embe­reknek húsvétra csomagot készí­tenek, amiket az önkormányzat mellett működő népjóléti bizottság tagjai visznek el a rászorultak laká­sára. Hangverseny A Szekszárdi Madrigálkórus március 27-én - szerdán - este ki­lenc órakor a szekszárdi belvárosi templomban Orlando Di Lasso Passióját adja elő. Kommu­nikációs verseny „Nyelvünkben élünk” címmel rendezték meg a kommunikációs verseny megyei fordulóját. A hete­dik osztályosoknál első helyezett Bujdosó Nóra lett, a Szekszárdi V. Sz. Általános Iskola tanulója, 2. he­lyezést György Ágnes (Hőgyész, általános iskola), és 3. helyezést Bedő Tímea (Dombóvár, Zrínyi I. Sz. Általános Iskola) ért el. A nyol­cadik osztályosoknál a sorrend: 1. Szőke Zsuzsanna (Hőgyész, álta­lános iskola), 2. Hadarik Rita (Si- montornya, általános iskola), 3. Zavracsányi Melinda (Hőgyész, ál­talános iskola) lett. Az országos versenyen a 7. és 8. osztályos első helyezést elért tanulók vehetnek részt.- Vagy elfogadják a kínált költ­ségeket, vagy július 1-jétől a felső tagozatot sem fogadjuk. Erre az évre vonatkozóan nem engedünk.- Ne károsítsák egymást - szólalt fel az érdeklődők sorai­ból Branauer János, majd hoz­zátette: - Utólagos behajtás a minisztériumtól hiú remény. A BM Fürgéd részére állapította meg a normatívát.- Nem tudom, hogy min vitat­kozunk - vette át a szót Tatainé, és ismét a Tákiszre hivatkozott, aztán az ozoraiakkal együtt számolni kezdtek: 4 millió 572 ezer amit adnának, ehhez járul 142 ezer, a telefonbekötés...- Tehát összegnél vagyunk - jegyezte meg Horváth György- né.- Igen - helyeseltek, de hoz­zátették, az 1 millió 89 ezer hát­ralékban akkor tudnak meg­egyezni, ha a BM-től visszajött, Fürgéd kapja a normatív támo­gatást. A felső tagozattal kap­csolatban viszont nem tudnak nyilatkozni, mivel a feltételeket meg kell teremteni, amihez mil­liós nagyságrendű támogatás szükséges. Elvitázgattak még egy ideig - közben hiányolták a fürgedi jegyzőt, aki jelenlétével nem tisztelte meg a kéttárgyaló kép­viselő-testületet -, aztán abban maradtak, április 30-ig eldöntik Fürgédén, hogy hazaviszik-e az ősztől a felső tagozatot. Szü­letett egy javaslat is az ozoraiak részéről:- Az 1 millió 89 ezer forintos hátralékot osszuk ketté, de csak akkor jöhet szóba, ha a leírt változatot elfogadjátok.- Most nem felezzük az összeget - mondta Tatainé -, megvárjuk a minisztérium vála­szát. A felső tagozat dolgát pe­dig Fürgédén vitassuk meg. Ismét vita következett, amikor is érvek, ellenérvek hangzottak el - tudomásul kell venni, hogy ennyiért tudják ellátni a gyere­keket, a pénz az iskolához kell, nem lesz Fürgéd működési hiá­nyos, a tagiskolában 60 632, a tagóvodában 42 600 forintba kerül egy gyermek ellátása -, végül ismét oda jutottak, a tava­lyi pénzre szüksége van Ozorá- nak. A másik fél határozott igenje azonban késett, hiszen a fürge- diek az orvosi ellátásuk megol­dására hivatkoztak.. Itt is tisz­tázták a félreértéseket, ám nem jutottak előbbre. Illetve sikerült bebizonyítani a fürgedi képvi­selőknek, hogy amit kaptak, 648 ezret, az állami támogatás, az egytizenketted rész, és ben­ne vannak a gyerekek, ám ők azt mondták megkérdezik a mi­nisztériumot, s ha így van, ak­kor azonnal utalják az elmaradt 3 havi összeget. M ivei az ozoraiak ragaszkod­tak a tavalyi elmaradt pénzhez és a döntéshez, szünet követ­kezett, amikor is a szomszéd község képviselői megtanács­kozták, mit tesznek. Vélemé­nyüket a polgármester foglalta egybe:- Egy hét haladékot kérünk - mondta -, szerdán lesz köz­meghallgatás és akkor megbe­széljük. Közben megsürgetjük az ozorai ügyet is.- Önöket azért választották meg, hogy döntsenek - hallat­szott egy férfihang.- De 500 ezer a tét - mondta Tatainé.- Nem tudunk költségvetést készíteni így, pedig minden hé­ten összeülünk - bosszanko­dott egy ozorai képviselő hölgy.- Ha nem döntőtök, akkor mi most határozatot hozunk - szólt határozottan Schranzné.- Határozatot, mire? - érdek­lődtek a fürgediek.- Arra, hogy július 1-jétől megy a felső tagozat is, ha nem kapjuk meg a pénzünket.- Akkor köszönjük, hogy itt lehettünk... Szappanos József igyekezett oldani a feszültséget azzal, hogy megerősítette, valóban kell az a pénz az iskola műkö­déséhez. Jogos az igény, a kompromisszum pedig egy ha­talmas gesztus. A jegyző és Tatainé dialógu­sa következett ezután.- Egyáltalán nem láttok re­ményt az 500 ezerre.- De látunk.- A szándékotok megvan, hogy kifizessétek?- A szándékunk és pénzünk is, csak az orvosügyet akarjuk lerendezni.- Akkor kérem a képviselő- testületet, ne kerüljön sor ke­nyértörésre. Branauer János ismét szót kért, s a gyerekek érdekében kompromisszumot javasolt. Ebben maradtak, több kikötés­sel: a polgármesterrel kívánnak tárgyalni az ozoraiak; ha együtt maradnak, ne márciusban tud­ják meg a hiányt; a tartozás be­hajtható - ne egyik falu tartsa el a másikat. Döntöttek abban is, hogy a polgármester csütörtö­kön viszi Ozorára a választ. Összegzésként, a címre adott válaszként álljon itt az egyik fürgedi képviselő asszony néhány gondolata: Amelyik tarisznyában nincs, abból nem lehet kivenni. Nem vagyunk pénzügyi szak­emberek. Éppen olyan alapve­tő gondokkal küzdünk, mint Ozora. Egyformán hibáztunk, mert egyforma a tapasztala­tunk... Kommentár ugye, nem kell? ÉKES LÁSZLÓ Varroda a hűtő­házban * Négy magyar magánszemély és az amerikai IMC Kft. közös vállalko­zást hozott létre Madocsán. A Me- diform Kft. a helyi tsz hűtőházában egy ezer négyzetméteres részt vett bérbe tíz évre, és ott nyugat-euró­pai színvonalú üzemet hozott létre. Az itt munkát talált 30 madocsai asszony, beteges, idős emberek­nek való egészségügyi nadrágokat varr. A megtermelt áru teljes meny- nyisége amerikai, kanadai és nyu­gat-európai piacon talál gazdára. * Péjó János 48 réteget terít a szabászasztalra Az üzemben a legmodernebb japán gépekkel dolgoznak Blumeinstein Vilmos szabász Automata patentozógépek

Next

/
Oldalképek
Tartalom