Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
1991. március 27. NÉPÚJSÁG 3 Pusztába kiáltott Csurka-csatakiáltás? Schlett István a magyarságról indulatok nélkül A Völgységi Takarékszövetkezet A falu bankjának maradni Kisdorogon betétgyűjtő helyet nyitnak A szélsőséges hazai politikai csoportosulások egyik méltatlankodó megjegyzése szerint a magyarság hovatovább kisebbségi helyzetbe kerül saját hazájában. Mi a véleménye minderről Schlett Istvánnak? - tettük fel a kérdést a neves politológusnak, a szekszárdi Liberális klub legutóbbi vendégének.- Az ilyen jelszavakat nem igazán tudom értelmezni - válaszolt Schlett István. - Ugyanis kik lehetnének azok, akik többségbe kerülhetnének a magyarokkal szemben? Az nyilvánvaló, hogy etnikai értelemben a magyarság nincs veszélyben hazánkban. Ha most a kijelentés mögöttes tartalmát vizsgáljuk, azaz, hogy a magyarságot féltők szerint egyes parlamenti pártok nem a magyar érdekeket képviselik, az már egy másik dolog. Persze, ebben az esetben jogos a kérdés, hogy egyáltalán mi a magyar érdek. De, őszintén szólva nem tartom szerencsésnek az ilyen jellegű, semmitmondó lózungok elemzését, mert nekem mint politológusnak, értelmesebb kategóriákban kell gondolkodnom.- S ha ön azt hallja valakiről, hogy az említett személy magyarul gondolkodó ember, akkor mi jut erről az eszébe?- őszntén szólva, semmi. Akinek magyar az anyanyelve, az feltehetően magyarul gondolkodik. Ugyanakkor természetesen a „magyarul gondolkodó ember” kifejezésnek is van egyfajta mögöttes jelentése. Alighanem ilyenformán a társadalom jelentős részét etnikai mivoltában akarják megszólítani az ezen kifejezést használó politikusok. Úgy vélem azonban, hogy ez teljesen sikertelen akció. A Csur- ka-féle „Ébresztő, magyarok!” csatakiáltásra mintha nem igazán lenne vevő a magyar társadalom.- Azért bizonyos körök zajos helyesléssel reagálnak erre a felfokozott túlhajtott magyarságtudatra...- Ezt én nem túloznám el. Szegeden meghirdették a magyar gondolattal kapcsolatos rendezvényt, s megjelentek összesen százan. Meghirdették, hogy a Gellért-hegy tetejéről ledöntik a Szabadság szobrot, s megjelentek ötvenen. A Jurta színház programjain megjelennek négyszázan. Ez olyan jelentős szám egy nyolcmilliós választópolgársággal rendelkező országban? De hozhatnék példákat a sajtó területéről is. A keményebb nacionalista, nemzeti gondolatokkal áttörni igyekvő újságok állandóan a bukás szélén egyensúlyoznak. Mindent összegezve, az általam tapasztalt tények nem azt mutatják, hogy ez a veszély jelentős lenne.- Véleménye szerint képviselheti-e egy párt összességében jobban a magyar érdekeket, mint egy másik? Ugyanis ezt a jogot ruházta magára, illetve az MDF-re az ellenzékkel szemben annak idején parlamenti beszédében Jeszenszky Géza külügyminiszter.- Egy magára valamit is adó párt nyilvánvalóan meg van győződve arról, hogy bárki másnál jobban képviseli a magyarság érdekeit. Ha ez a meggyőződés nem hevítené a pártot, akkor valószínűleg hazamennének és abbahagynák a politizálást. Ezt tehát természetesnek tartom, hogy mindegyik párt magát tartja a leghitelesebbnek. Persze, van a világon udvariasság és politikai okosság is, amely szóbeli radikalizmussal nem feltétlenül gerjeszt vihart ott, ahol arra semmi szükség. Főleg akkor, amikor a viszonylag szűk politizáló eliten belül meglehetősen hisztérikus a hangulat, s ebből adódóan időnként túlreagálnak bizonyos megjegyzéseket.- Kinek állhat érdekében ez a hisztérikus stílus?- Azt hiszem, ezt mindkét oldalról, sőt hat oldalról, de még tovább megyek: nyolc-tíz oldalról is gerjesztik. Pedig minden valószínűség szerint nagyobb szerencséje lenne az országnak, ha a villámok nem ideologikus vagy modorbeli kérdések körül csapkodnának, hanem az ezekből származó energia a pa- ragmatikus tennivalók megvitatásában koncentrálódna.- Néhányan a sajtót is vádolják, s bizonyára rögvest be is sorozzák a hisztériát gerjesztő tényezők közé...- A magyar sajtó sokkalta inkább arra figyel, hogy milyen felhangokkal zajlik Magyarországon a törvénykezés, s nem arra, hogy mi zajlik a törvénykezés terén. Pedig az utóbbi lenne a fontosabb, hiszen a törvények megmaradnak, a kellemetlen érzéseket kiváltó hangulatok, a rossz ízű veszekedések viszont eltűnnek s remélem, még az emlékezetünkből is kitörlődnek. Szeri Árpád Küldöttgyűlést tartott a Völgységi Takarékszövetkezet, melyen az 1990. évi munkát, üzletpolitikai tervek megvalósítását értékelték. Az immár 31 éves múltra visszatekintő egykori „Teveli Takarékból,, a Völgység dinamikusan fejlődő, megbízható pénzintézetévé nőtte ki magát a cég. A mai nehéz gazdasági helyzet, az ellentmondásos időszak ellenére is fennállásuk egyik legjobb évét zárták. Tevékenységüket reklamációk, hirdetések, ajándéksorsolások segítették, de szép sikereket értek el az iskolai takarékszövetkezeti csoportok munkájával is. Gyermeknapon például a teveli iskolában tartottak mintegy ennek jutalmaként sorsolást. Közérdekű típusú szerepléseik sem elhanyagolhatóak, hiszen a bonyhádi fiók galériájában állandó kiállításon mutatják be az Art 999 művészeinek munkáit. Ma már 99 vállalkozónak segítenek a számlavezetésben. A folyamatos kölcsön- ellátási szolgáltatásuk maradt, de remélik hamarosan felszabadítják az E-hitel pénzeszközeit is, amivel segíteni tudnak újfent. Két refinanszírozási hitelt is lebonyolítottak, míg egy vállalkozó a német bankok által finanszírozott alapból jutott segítséghez. A tavalyi esztendőben 62 millió forint hitelt nyújtottak ügyfeleiknek, a szolgáltatások bevételei megduplázódtak, s bevételeik aránya 70 százalékkal magasabb mint előző évben volt. Számítógépes fejlesztést hajtottak végre, bankjegy- számláló gépet vásároltak, telefaxot üzemeltetnek, egyszóval a technikai segítség adta esélyekkel élnek, amit Tevelre is ki szeretnének idővel terjeszteni. Javult a dolgozók keresete, mindamellett támogatói voltak a sportnak és kultúrának egyaránt. A folyamatos erősödés után most a piacgazdaságban való helytállás nehéz időszaka következik, de szemléletükre mi sem jellemzőbb, mint hogy Kisdorogon újabb betétgyűjtő helyet nyitnak meg, s a hét egy meghatározott napján e tevékenységüket Bonyhádvaras- don is folytatni kívánják. Továbbra is a falu, a Völgység lakosságának bankja kíván maradni a Völgységi Takarékszövetkezet. Ajándék időseknek A Simontornyai Áfész nyugdíjasklubja és az S.O.S. Szeretet Szolgálat helyi csoportja húsvéti jótékonysági vásárt rendezett az elmúlt héten. Egy nap alatt használt ruhából, cipőből, könyvből, játékból közel 11 ezer forint értékűt adtak el. A bevételből az idős embereknek húsvétra csomagot készítenek, amiket az önkormányzat mellett működő népjóléti bizottság tagjai visznek el a rászorultak lakására. Hangverseny A Szekszárdi Madrigálkórus március 27-én - szerdán - este kilenc órakor a szekszárdi belvárosi templomban Orlando Di Lasso Passióját adja elő. Kommunikációs verseny „Nyelvünkben élünk” címmel rendezték meg a kommunikációs verseny megyei fordulóját. A hetedik osztályosoknál első helyezett Bujdosó Nóra lett, a Szekszárdi V. Sz. Általános Iskola tanulója, 2. helyezést György Ágnes (Hőgyész, általános iskola), és 3. helyezést Bedő Tímea (Dombóvár, Zrínyi I. Sz. Általános Iskola) ért el. A nyolcadik osztályosoknál a sorrend: 1. Szőke Zsuzsanna (Hőgyész, általános iskola), 2. Hadarik Rita (Si- montornya, általános iskola), 3. Zavracsányi Melinda (Hőgyész, általános iskola) lett. Az országos versenyen a 7. és 8. osztályos első helyezést elért tanulók vehetnek részt.- Vagy elfogadják a kínált költségeket, vagy július 1-jétől a felső tagozatot sem fogadjuk. Erre az évre vonatkozóan nem engedünk.- Ne károsítsák egymást - szólalt fel az érdeklődők soraiból Branauer János, majd hozzátette: - Utólagos behajtás a minisztériumtól hiú remény. A BM Fürgéd részére állapította meg a normatívát.- Nem tudom, hogy min vitatkozunk - vette át a szót Tatainé, és ismét a Tákiszre hivatkozott, aztán az ozoraiakkal együtt számolni kezdtek: 4 millió 572 ezer amit adnának, ehhez járul 142 ezer, a telefonbekötés...- Tehát összegnél vagyunk - jegyezte meg Horváth György- né.- Igen - helyeseltek, de hozzátették, az 1 millió 89 ezer hátralékban akkor tudnak megegyezni, ha a BM-től visszajött, Fürgéd kapja a normatív támogatást. A felső tagozattal kapcsolatban viszont nem tudnak nyilatkozni, mivel a feltételeket meg kell teremteni, amihez milliós nagyságrendű támogatás szükséges. Elvitázgattak még egy ideig - közben hiányolták a fürgedi jegyzőt, aki jelenlétével nem tisztelte meg a kéttárgyaló képviselő-testületet -, aztán abban maradtak, április 30-ig eldöntik Fürgédén, hogy hazaviszik-e az ősztől a felső tagozatot. Született egy javaslat is az ozoraiak részéről:- Az 1 millió 89 ezer forintos hátralékot osszuk ketté, de csak akkor jöhet szóba, ha a leírt változatot elfogadjátok.- Most nem felezzük az összeget - mondta Tatainé -, megvárjuk a minisztérium válaszát. A felső tagozat dolgát pedig Fürgédén vitassuk meg. Ismét vita következett, amikor is érvek, ellenérvek hangzottak el - tudomásul kell venni, hogy ennyiért tudják ellátni a gyerekeket, a pénz az iskolához kell, nem lesz Fürgéd működési hiányos, a tagiskolában 60 632, a tagóvodában 42 600 forintba kerül egy gyermek ellátása -, végül ismét oda jutottak, a tavalyi pénzre szüksége van Ozorá- nak. A másik fél határozott igenje azonban késett, hiszen a fürge- diek az orvosi ellátásuk megoldására hivatkoztak.. Itt is tisztázták a félreértéseket, ám nem jutottak előbbre. Illetve sikerült bebizonyítani a fürgedi képviselőknek, hogy amit kaptak, 648 ezret, az állami támogatás, az egytizenketted rész, és benne vannak a gyerekek, ám ők azt mondták megkérdezik a minisztériumot, s ha így van, akkor azonnal utalják az elmaradt 3 havi összeget. M ivei az ozoraiak ragaszkodtak a tavalyi elmaradt pénzhez és a döntéshez, szünet következett, amikor is a szomszéd község képviselői megtanácskozták, mit tesznek. Véleményüket a polgármester foglalta egybe:- Egy hét haladékot kérünk - mondta -, szerdán lesz közmeghallgatás és akkor megbeszéljük. Közben megsürgetjük az ozorai ügyet is.- Önöket azért választották meg, hogy döntsenek - hallatszott egy férfihang.- De 500 ezer a tét - mondta Tatainé.- Nem tudunk költségvetést készíteni így, pedig minden héten összeülünk - bosszankodott egy ozorai képviselő hölgy.- Ha nem döntőtök, akkor mi most határozatot hozunk - szólt határozottan Schranzné.- Határozatot, mire? - érdeklődtek a fürgediek.- Arra, hogy július 1-jétől megy a felső tagozat is, ha nem kapjuk meg a pénzünket.- Akkor köszönjük, hogy itt lehettünk... Szappanos József igyekezett oldani a feszültséget azzal, hogy megerősítette, valóban kell az a pénz az iskola működéséhez. Jogos az igény, a kompromisszum pedig egy hatalmas gesztus. A jegyző és Tatainé dialógusa következett ezután.- Egyáltalán nem láttok reményt az 500 ezerre.- De látunk.- A szándékotok megvan, hogy kifizessétek?- A szándékunk és pénzünk is, csak az orvosügyet akarjuk lerendezni.- Akkor kérem a képviselő- testületet, ne kerüljön sor kenyértörésre. Branauer János ismét szót kért, s a gyerekek érdekében kompromisszumot javasolt. Ebben maradtak, több kikötéssel: a polgármesterrel kívánnak tárgyalni az ozoraiak; ha együtt maradnak, ne márciusban tudják meg a hiányt; a tartozás behajtható - ne egyik falu tartsa el a másikat. Döntöttek abban is, hogy a polgármester csütörtökön viszi Ozorára a választ. Összegzésként, a címre adott válaszként álljon itt az egyik fürgedi képviselő asszony néhány gondolata: Amelyik tarisznyában nincs, abból nem lehet kivenni. Nem vagyunk pénzügyi szakemberek. Éppen olyan alapvető gondokkal küzdünk, mint Ozora. Egyformán hibáztunk, mert egyforma a tapasztalatunk... Kommentár ugye, nem kell? ÉKES LÁSZLÓ Varroda a hűtőházban * Négy magyar magánszemély és az amerikai IMC Kft. közös vállalkozást hozott létre Madocsán. A Me- diform Kft. a helyi tsz hűtőházában egy ezer négyzetméteres részt vett bérbe tíz évre, és ott nyugat-európai színvonalú üzemet hozott létre. Az itt munkát talált 30 madocsai asszony, beteges, idős embereknek való egészségügyi nadrágokat varr. A megtermelt áru teljes meny- nyisége amerikai, kanadai és nyugat-európai piacon talál gazdára. * Péjó János 48 réteget terít a szabászasztalra Az üzemben a legmodernebb japán gépekkel dolgoznak Blumeinstein Vilmos szabász Automata patentozógépek
