Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-26 / 71. szám
1991. március 26. NÉPÚJSÁG 5 Bartók Béla 110 éve született Korunk kimagasló zeneművésze, Bartók Béla 1881-ben látta meg a napvilágot. Mivel családja korán felfedezte zenei tehetségét, ezért ösztönözték is a zene tanulására. Pozsonyban Erkel Lászlónál tanult, majd Budapestre került a Zeneakadémiára. Bartók Bélát elsősorban zongoraművészként zeneszerzőként és népzenekutatóként ismerik világszerte. Az Operaházban 1917- 1918-ban: A kékszakállú herceg vára című operája hozta meg számára az elismerést. Amikor az I. világháború után koncertkörútra indult, mindenhol óriási sikert aratott. Közben nem hagyott fel a zeneszerzéssel sem. Egymás után születtek meg kompozíciói: a Kos- suth-szimfónia, a Rapszódia zongorára és zenekarra, az I. és II. vonósnégyes, az Allegro barbaro. Második korszakában, 1919-ben komponálta a Csodálatos mandarin című pantomim zenéjét, majd megszületett az Improvizációk magyar parasztdalokra, az 1. és 2. szonáta hegedűre és zongorára, a Cantata profana. 1926 és 1937 között megírta a Mikrokozmoszt. Harmadik zenei korszakából feltétlenül ki kell emelnünk az V. és VI. vonósnégyest az 1936-ban komponált Zene húros és ütőhangszerekre és celestára, és az egy évvel később irt Szonáta két zongorára és ütőhangszerre című alkotását, valamint az 1939-ben elkészülő Di- vertimentót. A népzenével igen fiatalon kezdett el foglalkozni. 1906-tól gyűjtötte és tanulmányozta a magyar népi kultúra zenéjét A század harmincas éveiben Kisázsiában tanulmányozta a török zenét majd Afrikában az arab népi muzsikát. De behatóan foglalkozott a bolgár, a román, a szlovák és az ukrán népzenével is. Tudományos munkásságának tárgyalásakor meg kell említenünk, hogy 1907-től tanított a Zeneakadémián, mint zongoratanár. Számos zenepolitikai írása jelent meg, de foglalkozott korának aktuális zenei problémáival is. 1924-ben írta meg A magyar népdal című elméleti művét Amikor a II. világháború kitörésekor az Egyesült Államokba utazott, nehéz anyagi körülmények közé került s hosszan tartó betegség után, 1945-ben meghalt. Munkásságát 1948-ban Kos- suth-díjjal ismerte el a magyar állam. A Béke Világtanács 1955-ben tiszteletbeli békedijat adományozott neki.- kompén Ismeretlen dokumentumok? Beszélgetés Spira Györggyel A szabadságharc dokumentumaiból Dokumentumok az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról címmel érdekes kiállítás nyílt a Szovjet Kultúra Házában március 14-én. A megnyitó után beszélgettünk Spira György történésszel.- Igen nagy érdeklődés előzte meg a kiállítást. Több újságban olvashattunk arról, hogy történészek számára is ismeretlen dokumentumok kerülnek bemutatásra. Menynyiben volt jogos ez a felfokozott várakozás?- Valóban, a kiállításon látható egykorú képek és szöveges dokumentumok ismeretlenek voltak számunkra. Az anyag, amelyből Vaszilij Kuznyecov és munkatársai a kiállítottakat válogatták, 1925- ben került a Szovjetunióba. Ekkor vásárolták meg Jozef Helfert osztrák történész hagyatékából. Helfert könyvei megírásához hasznosította a gyűjtemény darabjait. Az ezernyolcszáznegyvennyolcas osztrák forradalom sajtójáról írott könyvében említett lapok például szinte hiánytalanul megvoltak a gyűjteményben - felteszem, hogy ma is megvannak a moszkvai levéltárban. Helfert a magyar forradalommal és szabadságharccal nem foglalkozott, nem is tudott magyarul. Nagyon fontos lenne tehát hogy magyar kutatók is megnézzék a gyűjteményt hiszen lehet hogy most nem is a számunkra legérdekesebb anyagok kerültek be a válogatásba.- S mi lehet ennek az akadálya?- Elvileg semmi, de vannak gyakorlati nehézségek... Kutatómunkára eljutni a Szovjetunióba régebben is nagyon nehéz volt. Én magam is tapasztaltam ezt. 1964-ben kértem ösztöndíjat levéltári kutatásra a Szovjetunióba, s három évet kellett várnom a Szovjet Tudományos Akadémia beleegyező válaszára. Állítólag éppen kérelmem benyújtásának évében telepítették át a raké- takilövő-állomáso- kat Kárpátaljára, s így külföldieket, különösen magyarokat nem szívesen engedtek oda. Amikor végre eljutottam Beregszászra, az általam kijelölt több ezer magyar vonatkozású iratnak csak töredékét kaphattam meg mikrofilmen, mert az illetékes kijevi igazgatóság ennél többnek a lefényképezésére nem adott engedélyt. így ment ez addig, amíg testvéri és baráti kapcsolatban álltunk a Szovjetunióval. Hogy most köny- nyebben fog menni vagy nehezebben, azt én nem tudom, mert a múlttal foglalkozom és nem a jövővel.- A szovjetunióbeli levéltári kutatás lehetséges vagy lehetetlen volna azért is izgalmas kérdés, mert az MTA újabb közleményével ismét napirendre került szibériai Petőfi- legenda kapcsán éppen a történeti és levéltári adatokat hiányolják...- A barguzini női hulla kilétének a tisztázásához szerintem nincs szükség semmiféle szovjetunióbeli kutatásra, mert kizárt dolog, hogy bármiféle szovjet levéltárban akadjon olyan irat, amely bizonyítaná, hogy Magyarországról magyar honosságú embereket hadifoglyokként Oroszországba hurcoltak volna 1849-ben vagy később.- Végezetül: mi lenne az, amit a kiállított anyagból a Tolnai Népújság olvasóinak figyelmébe ajánlana?- Két érdekes karikatúrára szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik Metternichet ábrázolja 1848. március 14-i dátummal, vagyis közvetlenül a bécsi forradalom kitörését követően. Azt a megrökönyödést, amit Metternich érezhetett, amikor kénytelen volt belátni, hogy az általa kialakított és védelmezett rendszer egyik napról a másikra összeomlott. A másik Win- dischgrátz tábornokot mutatja egy útjelző tábla előtt, amint éppen azon töri a fejét, hogy a prágai felkelés után merre vegye az útját, hol folytassa birodalommentő próbálkozásait. Érdekes még az a felhívás is, amelyet a magyar radikálisok csoportja, az Egyenlőségi Társulat intézett 1848 szeptemberében a bécsi forradalom híveihez, Magyarország ausztriai barátaihoz, együttműködésre biztatva őket. Azt ajánlom a lap olvasóinak, ha Budapesten járnak, nézzék meg saját szemükkel a kiállítást! NAGY JANKA TEODÓRA Tv-napló Sivatagi nemzedék Jelkép és valóság elegyedik Kőbányai János történetében, az emberi sorsok mélyén, az élet perifériájában, a megváltás szivárványa alatt. Mert végtére erről szól a történet, a megváltásról, pontosabban az ember megválthatóságáról, s a hitről, hogy ki lehet kerülni a sors útevsztőiből, nincs elveszett és elveszejtett élet, van egy pont, amikor mindent újra lehet kezdeni. A történet egy csöves lányról szól, akinek kisfia a men helyen él, míg ő reménytelen vergődik a csöves sors kilátástalanságában. A véletlen hozza össze Jánossal, akinek megtetszik a lány, s úgy érzi, mindent el lehet felejteni, az élet mindig újra felkínálja a kezdés lehetőségét. János egy másik sivatagból érkezik, ő az irracionális sors üldözöttje, s Auschwitz után mélyebben át tudja érezni a végzet hatalmát, a kiszolgáltatottság kínját. Talán minden jóra fordítható, a sors táblájáról le lehet törölni bűnt és szenvedést, az élet egyébként is sok mindent készen kínál, mert János anyja megértő, lakásuk is van, ahol mindnyájuknak jut hely. A csöves lány azonban kitér a megváltás elől, elutasít jóságot és szeretetet, a végén még azt is arcába vágja a fiúnak, hogy zsidó. Valószínűleg utálja a nyomort, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, de hiányzik belőle a jóra való hajlam, rossz akar lenni, maga választja ezt. Azért van megváltás, annak mindenképp, aki élni akar vele. Emelkedett hangulatú istentisztelettel végződik a film, valaki imakönyvet ad János kezébe, s amikor látja, hogy nem tud héberül, azt mondja, nem baj, magyarul is lehet imádkozni. Szép, majdnem hibátlan filmet írt Kőbányai János, akkor is, ha komor színekkel dolgozik, s a megváltást azoknak adja, akik erre kiválaszttattak vagy magukat választották ki a megváltásra. Éppen ezért nem reménytelenséget sugall, mert a jó választásra biztat, a metafizikai kérdést emberivé szelídíti. A végzetet nem lehet elhárítani, de együttélni vele lehet, ha nem adunk fel semmit, nem tagadjuk meg önmagunkat és reményeinket. Terzett Eredetileg rádiójáték volt Kopányi György bizarr története, a szerelem és halál témájára írt variációk, s csak Gáti István kedvéért lett belőle opera, melyben három szerep keres egy énekest. Gáti mindent tud, s ami operaénekesnél ritka, szövegkiejtése tiszta, minden szavát érteni. De a történet ebben az átfogalmazásban elveszíti iróniáját, hiányzik belőle az eredeti frivolsága, amivel Kopányi a síron túli szerelem és a síron inneni hűtlenség nagyon is emberi megnyilatkozásait nézi. Sajnos nem győz meg Rózsa Pál zenéje sem, néhol Richard Straussra gondolunk, másutt egyhangú, kevés benne az ötlet, az invenció. Viszont itt van Gáti István, aki - hála a technikának - megnyerő, elegáns, ízlése a temetési szertartás némileg morbid képsoraiban is megóvja a túlzástól. Itt minden az ő kedvéért történik, Rultner Sándor forgató- könyve Gáti hármassága körül kering, hogy egyetlen lehetőség se maradjon ki. Valósággal betölti a képernyőt akár egymagában, akár megkettőzött önmagával jelenik meg. Nagy énekes és nagy színész. CS.L. Sophia Loren Cesar-díjat kapott * Sophia Loren 57 éves világhírű színésznő boldogan tartja kezében a Cesar-díjat. Az olasz művésznő a rangos francia filmművészeti díjat életművéért kapta. * Kétezer kiadó brüsszeli randevúja A képregények művészei a népszerű figurákat rajzoltak amúgy frissiben, a nagy enciklopédiák kiadói sorsjegyeket kínáltak a látogatóknak, hogy megszerezzék címeiket, a számítógépes könyvárusítási programokforgalmazói képernyőiket villogtatták, a gyerekek prospektusokat gyűjtöttek, az írók az olvasókkal találkoztak, a rádió- éstévériporte- rek a hírességeket interjúvolták: a brüsszeli könyvvásár nagy gépezete egy héten át úgy működött, ahogy a nagykönyvben meg volt írva. Idén huszonharmadszor rendezték meg a belga fővárosban a hagyományos találkozót, amely ugyan nem versenyezhet a frankfurti könyvvásárral, a kiadók legnagyobb randevújával, de a francia nyelvű kiadók rangsorában a genfivel együtt a legjelentősebb. Kétezer kiadó mutatta itt be több százezer publikációját az érdeklődő kollégáknak és a nagyközönségnek. Lehetetlen itt felvázolni a bemutatott művek sokféleségét és gazdag választékát. Irodalmi és tudományos, szakkiadók és specializált könyvházak, művészeti vállalkozások standjai sorakoztak egymás mellett, versenyezve egymással abban, hogy miként hívhatják fel magukra a figyelmet A könyv nyugaton nem olcsó mulatság: támogatást alig élvez, a vevőnek kell finanszirozniaateljesárat. Ezzel szemben a kiállítás színvonala magas, és sokféle kedvezménynyel, szervezett vásárlási formával, könyvklubbal igyekeznek elősegíteni a vásárlást a forgalmat Különösen a nagy sorozatok, enciklopédiák jelentkeznek egyre újabb kereskedelmi fogásokkal, hitelkonstrukciókkal, tetézik ajándékokkal a drága kiadványokat hogy vevőre találjanak a kemény verseny közepette. A könyvvásár látogatói találkozhattak a piac idei szenzációival, kezdve Elizabeth Taylor életrajzával, Kirk Douglas önéletrajzával (mert az amerikai bestsellerek természetesen hamar átkelnek az óceánon) és Gilles Perrault „Barátunk a király” című, II. Hasszán marokkói uralkodót bíráló művével, amely politikai vihart kavart és feszültséget támasztott Franciaország és Marokkó között Henri Troyat II. Sándor cárról szóló regénye a mai viszonyokra való számos utalásával keltett feltűnést, Cavanna.azismert esszéista „vértolulásaival” (Coups de sang - valahogy így lehetfor- dítani új könyve címét). De természetesen igazságtalan lenne kiemelni bármely művet a sok százezerből, az a látogató magánügye, ha lenyűgözte a Larousse fantasztikus, tízkötetes művészettörténete, amelynek ára a teljes sorozatéval vetekszik, de egyedülállóan szép kiadvány, bőr címlapján Picasso grafikáival. Akongresszusi palotában a látogató megismerkedhetett a belga és a francia kiadók mellett számos más ország könyvtermésével is: így kínai, szovjet és a magyar publikációkkal. Jelen volt a Kultúra is: mint Dufala Ákos és Róth Mária, a cég két képviselője elmondotta: mind magyar, mind idegen nyelvű publikációinkkal szép sikert arattunk. Ámi az előbbit illeti, a Belgiumban élő magyarok számára éppen az évenként megrendezett könyvvására legjobb alkalom arra, hogy felfrissítsék készletüket, beszerezzék az újdonságokat hiszen a Kultúra rendszeres résztvevő, és Belgiumban nincs magyar könyvkereskedés. így több száz magyar nyelvű mű, nem egy szép és drága könyv talált gazdára. Az idegen nyelvű publikációk terén némi hátrány, hogy elsősorban angol nyelvűek: a szakácskönyvek, az útikalauzok így is szép sikert arattak. Türelmetlenül várnak a tanulni kívánó belgák, vagy belgiumi magyarok gyermekei egy új, jó nyelvtankönyvet a magyarul tanulók számára, nagy kereslet lenne szótár iránt is. A magyar könyvek sikere mindenesetre tanúsítja a megnövekedett érdeklődést irántunk most hogy a francia ajkú közvélemény is tudatára ébredt Közép-Kelet-Európa változásainak. DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELÖ-TESTÜLETE PÁLYÁZAT ÚTJÁN HASZONBÉRBE ADJA a város belterületén lévő Konda-patak melletti horgásztavat a hozzá tartozó zöldterülettel, melynek együttes területe 20 000 m2. A bérlet időtartama: 10 év. A tó horgászatra és korcsolyapályaként is hasznosítható (szabadidős terület). A bérbe vevő feladatai: a tó műtárgyainak kezelése, javítása, zöldterület folyamatos gondozása. A licit alsó határa: 120 000 Ft. A pályázat beérkezési határideje: 1991. április 10. A bérbeadás feltételeiről a polgármesteri hivatalban lehet érdeklődni (városgazdálkodási osztály), vagy a 65-205-ös telefonszámon. A könyv hasznos húsvéti ajándék lehet mindazoknak, akik szeretnék gyermekeik kézügyességét ilyen módon is fejleszteni. A kiadvány 92 forintért a Megyei Könyvtárban megvásárolható. f. kováts Nyuszi, macska, madár, templom, ház. Télapó-fej, húsvéti asztaldíszek. Vidáman úszó halacska, mosolygó harmonika-kukac. Papírból hajtogatott álmok. Házi Magdi álmai, aki a keletiek játékát, a papírhajtogatást, az origamit hazai gyakorlatba átültette. Sőt, továbbfejlesztette, hiszen a Tolna Megyei Könyvtár kiadásában megjelent könyvben olvashatunk zacskóbábok és síkbábok készítéséről és arról, hogyan lehetséges műszaki rajzlapból képeslapot csinálni. A Papírálmok című kiadványt szülők, pedagógusok, gyerekek egyaránt jól tudják használni köszönhetően a szemléletes ábrákPapírálmok; könyyv mindenkinek nak és kitűnő leírásoknak. Mind- Húsvétra még elkészülhet... fotó: - ótós Könyv Papírálmok ezek mellett, mintegy felüdülésként, olvashatjukTamkó Sirató Károly, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Weöres Sándor egy-egy gyermekversét, melyet a figura hajtogatása közben mondogatva, játszva sajátíthatnak el a kicsinyek.
