Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. március 23. NÉPÚJSÁG 3 Hogyan alakultak a lakosság fooi-habcmi tapasztalatai életkörülményei megyénkben? Unokáink sem fogják látni a fegyvermentes Európát? (Folytatás az 1. oldalról.) Adataink alapján a lakosság életkörülményeiről az alábbiakat mondhatjuk el. A megye lélekszáma 1991. ja­nuár 1 -jén 253 ezer fő volt, az előző év során valamelyest tovább fo­gyott. E csökkenés elsősorban a községeknél jelentkezett, míg a megye hét városában élők száma lényegében nem változott. A né­pességnek közel fele élt ez utóbbi településeken. Tovább erősödtek a foglalkozta­tási feszültségek a megyében. A hi­vatal által megfigyelt gazdálkodói körben - az anyagi ágakba tartozó, 50 főnél (az építőiparban a 20 fő­nél) többet alkalmazó szervezetek­nél - a foglalkoztatottak száma a korábbinál is erősebben csökkent. Az átlagos állományi létszám 1990-ben az említett gazdálkodói körben 9%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A fogyás a fi­zikaiaknál és a szellemieknél közel azonos mértékben jelentkezett. Az e körből kikerülő létszám egy része feltehetően munkát talál az új vállalkozási formák keretében, de emellett egyre szélesedik az a ré­teg, akinek az elhelyezkedése, új­rakezdése problematikus, aki ki­szorult a munkaerőpiacról. A megyei munkaügyi központ nyilvántartása szerint ez év feb­ruárjában az állást keresők száma közel 5000 volt, ami mintegy 4,5- szerese a tavalyi év elejinek. A munkáltatók által bejelentett mun­kaerőigény ugyanakkor a korábbi­nak töredékére zsugorodott, ez év februárjában már csak 95 betöl­tendő álláshelyet jeleztek, így az ún. foglalkoztatási olló tovább nyí­lott. A munkaerökereslet alapján a környező megyékben a decemberi adatok szerint valamelyest kedve­zőbb volt a helyzet. A munkanélküli-segélyt, illetve -járadékot is egyre többen kény­szerültek igénybe venni. A tavalyi év elején 462 fő, ez év februárjában 3888 fő részesült ezen ellátási for­mákban. A munkanélküliség növe­kedését jelzi, hogy az elmúlt hónap során közel 900 új segélyezett je­lentkezett. Az állásukat elvesztők száma Szekszárd és Tamási kör­nyékén volt a legmagasabb, a se­gélyben, illetve járadékban része­sülők 21, illetve 19%-a jelentkezett e két körzetben. A foglalkoztatottak havi bruttó át­lagkeresete tavaly - a megfigyelt gazdálkodói körben - az iparban volt a legmagasabb 14 200 Ft, s a kereskedelemben a legalacso­nyabb, 10 800 Ft. Növekedési üte­mükben az építőipar és a kereske­delem jelentette a két szélső érté­ket, 7,8, illetve 43,2%-os emelke­déssel. Az ágazatok többségében a kia­lakult átlagkereset nem tér el jelen­tősen a környező megyékétől. Az OTP megyei igazgatósága és a takarékszövetkezetek adatai alapján a lakosság betétállománya az év elején közel 8 milliárd Ft volt, az egy évvel korábbihoz képest 803 millió Ft-tal gyarapodott. E nö­vekmény teljes egészében a devi­zabetétek igen dinamikus emelke­déséből és az év végi kamatjóvá­írásokból származott. A lakossági hitelek állománya ez év elején 8,3 milliárd Ft volt, a tava­lyi év során 332 millió Ft-tal emel­kedett. A növekmény nagyobb ré­sze a hosszú lejáratú hiteleknél je­lentkezett. Ez utóbbi kölcsönök ál­lománya az elmúlt két hónapban valószínűleg csökkent, mivel a ka­matláb emelkedésével a régi felté­telű, kedvezményes kölcsönök visszafizetése tömegessé vált. (Az OTP tájékoztatása szerint a me­gyében 15,7 ezer adósuk, több mint 870 millió Ft összegben egyenlítette ki tartozását.) A kiskereskedelem eladási for­galma az elmúlt év során 20,9 mil­liárd Ft volt, folyó áron 17,8%-kal több, mint egy évvel korábban. Az árváltozások hatását kiszűrve 8,8%-kal csökkent az eladás. A for­galomvisszaesés országosan na­gyobb mértékű (16%) volt, a kör­nyező dél-dunántúli megyékben viszont - Baranyát leszámítva - a mienkéhez hasonló. A kiskereskedelem eladási for­galmának árszínvonala országo­san 1990-ben - eddig soha nem tapasztalt mértékben - 29,4%-kal haladta meg az előző évit. Legna­gyobb ütemben az élelmiszerek és élvezeti cikkek drágultak (átlago­san 34,7%-kal). A megyében a tavalyi év során 1029 lakás épült, ami kevesebb, mint a 80-as években bármikor. Ál­lami erőforrásból 95 lakás valósult meg, magánerőből pedig 934. Az elkészült lakások 62%-a kon­centrálódott a városokra, 38%-a a községek állományát gyarapította. Ez utóbbi települések lakásépítésé­ben igen nagy területi egyenlőtlen­ségek jelentkeznek. A megye 101 községe közül 5-ben az elmúlt 10 év­ben egyetlen lakás sem épült, továb­bi 15-ben pedig hatnál kevesebb. A megyében az általános és üzemi orvosi körzetek száma a tavalyi év során kettővel bővült: Tolnán és Ér- tényben alakítottak ki egy-egy új kör­zetet. Egy körzeti orvosra átlagosan 1687 lakos jutott, ami - Baranyát le­számítva - kedvezőbb, mint a többi dél-dunántúli megyében. Az orvosi ellátottság ugyanakkor viszonylag nagy területi egyenetlenséget mutat: 47 községben nincs helyben orvos. Dr. Nagyné Jerkovits Ilona KSH Tolna Megyei Igazgatósága Interjú Keleti György ezredessel, a HM szóvivőjével A HM szóvivője Résztvevők a rendezvényen Szakértő kommentárjaival hívta fel magára a figyelmet az Öböl-háború idején Keleti György ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium szóvivője. A harcok szerencsére befejeződtek, ám egy magyar orvoscsoport még mindig a hadiövezetben, közelebb­ről Szaúd-Arábiában tartózkodik. Mit tudunk róluk? - kérdeztük a HM szóvivőjét, annál is inkább, mivel dr. TernákGábor személyében egy Tol­na megyei, szekszárdi tagja is van a csapatnak.- Háromnaponként jelentkezik a csoport parancsnoka, aki részletes tájékoztatást ad számunkra - vála­szolt Keleti György. - Valamennyien jól vannak, egészségesek, egyikük sem kérte, hogy idő előtt, soron kívül hazahozzák őket. Jelenleg is orvosi tevékenységet folytatnak, küldeté­sük hamarosan befejeződik.- Mit jelentett egyébként hazánk számára az Öböl-háború?- Anyagilag semmiféle előnyt, de annak jelentősége kétségtelen, hogy Magyarország egy olyan ügy­höz csatlakozott, amely egy nemzet­közileg is elítélt agresszió megszün­tetéséhez vezetett. Vagyis először vettünk részt egy olyan háborúban - ha nem is a harci cselekményekben -, amely igaz ügyet szolgált.- Milyen irányba fejlődik korunk haditechnikája?- Ez a fejlődés már-már hihetetlen méreteket ölt. Az Öböl-háború gya­korlatilag már az első napokban eldőlt, azoknak az elektrotech­nikai megoldásoknak a következ­tében, amelyekre az irakiak képtele­nek voltak megfelelő módon vála­szolni.- Mindezt továbbgondolva felme­rülhet a kérdés: a már korábban lépéshátrányba kerülő magyar had­seregnek lehet-e esélye a technikai felzárkózásra?- Ez nem kis fejtörést okoz a ka­tonai vezetőknek. Persze, országun­kat nem szabad a legkorszerűbb ha­ditechnikával rendelkező nagyhatal­makhoz hasonlítani. Nekünk olyan hadseregre van szükségünk, amely megfelelő garanciát ad szuverenitá­sunk megvédéséhez. Az nem vitás, hogy ehhez a célkitűzéshez korsze­rű fegyverek is szükségesek, ám az ország pénzügyi helyzete korláto­zott, súlyos. S ezt nekünk katonák­nak is megértéssel kell kezelni. Elő­ször ki kell lábalnunk a mélypontról, s akkor számíthatunk a költségvetési támogatásra.- Ön a semleges, avagy egy ka­tonai tömbhöz, így a NATO-hoz tar­tozó Magyarország híve?- Jelen pillanatban valóban rend­kívül érdekes a helyzetünk. Nem va­gyunk semlegesek, sem tömbhöz tartozók, sem elkötelezettek. Az biz­tos, hogy nagyon rövid időn belül Magyarország teljes mértékben füg­getlen lesz, hiszen a szovjet csapa­tok június végéig elhagyják hazánk területét. Véleményem szerint ne­künk nem a tömbhöz tartozás logiká­jában kellene gondolkodni, hanem egy kollektív európai biztonsági rendszer kiépítésében.- Ebben egységes a magyartiszti- kar?- A magyar tisztikar egyetért ab­ban, hogy az országot a szovjet ka­tonák hagyják el. Abban is, hogy olyan utat kell találni, amely garan­tálja országunk biztonságát. A mai kormányzat ez irányba halad, érzé­kelhető a törekvés a szomszédos országokkal való kétoldalú megál­lapodások megkötésére. Ugyanak­kor ez a törekvés a kollektív biz­tonság szellemében valamennyi európai országra kiterjed.- Ön hisz a belátható időn belüli fegyvermentes Európában?- A belátható idő tág fogalom. Úgy vélem, hogy az én életemben és a gyerekeim életében még lesznek fegyverek Európában. Abban azon­ban bízom, hogy ezek szintje alapve­tően csökken, s kizárólag a védelmet fogják garantálni. SZERI ÁRPÁD FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Igazságérzetünk, avagy minden szentnek maga felé hajlik a keze... Csak társadalmi méretekben mérhető az a felzúdulás, amit a lakáscélú kölcsönök kedvezményes kamatainak utólagos felemelése okozott. Bár az állam nevében eljá­ró pénzintézetekkel kötött kétoldalú kölcsönszerződések egyoldalú módosítása nehezen fér össze a jogállamiságról alkotott, jelenleg még igen csakaz elképzelések rózsaszín ködében leledző képeinkkel, az kétségtelen tény, hogy a jelenlegi 30 szá­zalékos kamatra kölcsönzők szempontjából igazságtalan lenne ezen kedvezmé­nyek fenntartása. Parlamentünk bölcs döntéssel átvágta az alkotmányossági aggály gordiuszi cso­móját és helyretette az igazságérzetünket is. Persze a kákán mindig csomót kere­sőknek rögtön eszébe jutottak a volt állami (tanácsi) bérlakások. Azon már kár lenne utólag morfondírozni, hogy ezen lakások elosztásának elvei és gyakorlata milyen volt, az azonban joggal szálka az emberek szemében, hogy a kedvezményesen jutta­tott, kedvezményes bérű és fenntartású, kedvezményes áron és részletfizetéssel megvásárolt volt állami lakások kedvezményes kamata továbbra is három százalék! (Illetve pardon, itt nem kamatról, hanem „kezelési költségről” van szó!) Enneka meg­emelése pedig már megoldhatatlan jogi akadály az illetékesek számára. Sőt, a ki­dolgozás alatt és a parlamenti beterjesztés előtt álló lakásügyi jogszabály-koncep­ció is csak a jövőben ad szabad kezet e vonatkozásban az önkormányzatoknak. Félreértés ne essék, nem tömeges jog- és érdeksérelem okozására bátorítom az ille­tékeseket, pusztán a jóérzésem háborog! Egyik esetben a társadalmi igazságérzetre hivatkozással, bár nagyon is racionális megfontolásokból megerőszakoljuk a fiská­lis logikát, míg a másikban aggályaink vannak. Biztos csak nekem fordult meg a fe­jemben, hogy az előbbi a költségvetés bevétele, amiért már érdemes alkotmányos- sági csínyekbe belemenni, addig az utóbbi „csak” az önkormányzaté. Márpedig a manapság újból reneszánszukat élő szentekről is járja az a címbéli mondás... SALGÓ Dr. Jánosi György elköszönt az önkormányzattól Népi ülnökök kerestetnek Országgyűlési terminológiával élve napirend előtt kért szót a szekszárdi önkormányzat csütörtöki ülésén dr. Jáno­si György, aki rövid beszédében elköszönt azoktól, akikkel mindaddig együtt dolgozott, míg a parlamenti tevékenység el nem szólította. Helyét Csáki Béla tölti be, míg dr. Jánosi György - ahogyan Kocsis Imre Antal polgármester fogal­mazott - már egy másik fórumon, a Tisztelt Házban „lobby­zik” a megyeszékhely érdekeiért. Hasonlóképpen rövid ideig tartott a városi bíróság népi ülnökeinek megválasztá­sa, mivel a testület vita nélkül fogadta el a jelöltek személyét. S ez nem is meglepő, hiszen a kinevező oklevelek átadása és a letett eskü után dr. Balassa Mária, a városi bíróság elnö­ke közölte: még hatvan népi ülnökre lenne szüksége a me­gyeszékhelynek. Az önkormányzat bizottsági elnökeinek beszámolóját követően Biczó Ernő, az I. Számú Általános Iskola igazgató­ja tett előterjesztést, melynek értelmében alapítványi iskola létrehozására kért engedélyt. A testület azonban - rámutat­va az anyagi háttér kimunkálatlan voltára - a döntést elna­polta. - szá ­Szekrénysorok - Kárpitozott garnitúrák - Konyhabútorok Elemes szekrények, konyhák, fürdőszobabútorok, étkezőgarnitúrák, padló-, összekötő- és ebédlőszőnyegek, import és hazai függönyök nagy választékával várjuk tisztelt vásárlóinkat. Nyitva tartás: naponta 8 órától 17.30 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. SZEKSZÁRD Bővebb felvilágosítás: a 15-622-es telefonszámon. /P POMPS (222) Gyermekszépségverseny 1991. Szabó Eszter Szekszárd, Körösi Cs. u. 39-41. Forrai Csilla Hőgyész, Fő út 86. Fincziczki Adám Béla Decs, Garay u. 1. Vaszari Erika Gyönk, Erdősor u. 249. Eller Krisztina Szekszárd, Barátság u. 39. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt F. tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a fény­képe a legnagyobb számban érkezik be. Legközelebb, március 26- án, kedden a szekszárdi Ben- cze Péter, a kölesdi Kovács Krisztián, a szakályi Kövecses Bettina, a mőcsényi Török Esz­ter, és a szekszárdi Sziebert Brigitta fényképe jelenik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom