Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

1991. március 21. NÉPÚJSÁG 3 Harmincezer dollár . Kiváltom az idei évre rendelt valutámat, mind az ötven dollárt. Bár megfordult a fejemben, hogy ebből a pénzből átugrom Floridába vagya Bahama-szigetekre, de erről letettem, már csak azért is, mert nem tudok angolul. így azt kértem, schillingben fizessék ki, Ausztria közelebb van, nem kell majd a pénzváltással bajoskodnom.s kapok pontosan 540 sc- hillinget, ami igazán megnyugtató érzés, ha megint leértékelik a forintot, talán valamit nyerek is az üzleten. Most pedig törhetem a fejem, hogy m i- re költőm a pénzemet. Közben azt olvastam valamelyik újságban, hogy a színes bőrű kanadai futó - nevével nem terheltem agyamat - kerek harmincezer dollárt kapott a minap Pesten, mert hatvan métert futott, igaz, szedte is a lábát. Ha csöppnyi irigység lenne bennem, szórnám az átkot, így csak vonogatom a vállam, közönyösen, lám, ezt is megértem. Az értékrend régen felborult, a fürgelábú kanadai néhány másodperce, amíg végigüget a pályán, ennyit ér a Nemzeti Banknak. Legföljebb az lep meg, amire eddig hogyan is gondolhattam volna, hogy nekem még hatszáz évig kellene élnem, hogy valutakeretemből jusson ennyi pénz, amire a szóért is kár, viccnek is olcsó. Most természetesen lehetne elmélkedni azon, hogy ebben a sze­gény országban - így mondják - vannak sportolók, akik milliókban lu­bickolnak, mások méltatlankodnak, hogy nekik kevesebb jut az osztoz­kodásnál, a vidéki sportegyletek az önkormányzatok kapuján döröm­bölnek pénzért, mert mi lesz, ha nem tudják fizetni sportolóikat, jóllehet Samu bácsinak vagy Mari néninek a győzelem is teljesen közömbös. Közben a színes bőrű kanadai zsebre gyűri a harmincezret, legyen neki. Más jár a fejemben. Fogalmam sincs, mennyi lehet harmincezer dol­lár, de azt tudom, hogy járandóságommal, az ötven dollárnak megfelelő schillinggel nem sokra megyek. Ha Bécsben lebotorkálok a Westbahn- hofon a vonatról, felülheteka villamosra, erre még futja, megnézem, me­lyik múzeumban nem kérnek beléptidíjat (Städtisches Museum, Eintritt frei), vehetek egy kiló kávét, egy pohár borra is futja valamelyik heuri- gerben s az esti vonattal jöhetek haza. Következésképp kell még némi schillinget szereznem, tilos ugyan, de lehet, afeketeárfolyamottöbb na­pilap is közli. S most belép egy újabb elem, erkölcsi dilemmám. Szívem és hajlandóságom szerinttörvénytisztelő polgár vagyok, - ha hagyják. Tudom, hogy feketén venni valutát bűnös cselekedet, ám a ta­pasztalat arra tanít, hogy a törvénytisztelet akár életveszélyt is jelenthet; mások is tudják. 1944 őszén egy ördögi elme úgy vélte, hogy most már csak rám van szükség a benyomuló oroszok feltartóztatására. Én azon­ban, a biztos halál elöl menekülve, megszöktem a hadi dicsőség elől, vagyis szembeszegültem a törvényes renddel, mert ne feledjük, hogy Szálasi a ma oly sokat emlegetett Szent Koronára tett esküt; ellenőriz­hető tény, film is van róla. Fütyültem a sötét barbárra, bár tartottam is tő­le, viszont állampolgári engedetlenségem, ami nem volt kockázat nél­kül, megmentette az életemet, amiből sok minden következik, de most nem részletezem. A dilemma feloldhatatlan. Ma egy magát demokratikusnak valló rendszerben az araboktól kell schillinget vennem, ha nem akarok Bécs­ben a Stephansdom küszöbén kéregetni. Az újságok azt írják, legtöbb­ször a valutázó arabok tartózkodási engedélye is kétséges, de ez sem zavar senkit. Machiavelli, akinek a fejedelmekhez irt tanácsait jó, ha a jobbágyok is megszívlelik, azt írja Liviust kommentálva, hogy aki a szerencsére vá­gyik, tanuljon meg változni az idővel, mert siker és kudarc attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek tetteinket egyeztetni a korral, amely­ben élünk. Bölcs, pragmatikus tanács, eza ravasz firenzei jól tudta, min­den változik, s nem sokra megy, aki öröknek vélt eszmékre bízza magát. Machiavellinek ma is rossz híre van, a képmutató jómodor fejcsóválva ejti ki nevét s harsány vígjátékát, a Mandragórát azok is rosszallóan szokták emlegetni, akik jókat nevetnek rajta. Amiből az következik, hogy nem kell mindig azt csinálnunk, amit mondunk, a szó egyébként is el­röppen, s aki ezüstkanalat lop vagy özvegyeket kerget az őrületbe, ettől még kipirultan beszélhet erkölcsről és tisztes szegénységről, azzal sem törődve, hogy a jelző hamis és félrevezető, mert szegénynek lenni min­dig megalázó, következésképp tisztes se lehet. Viszont ihol a tény, 540 schilling kuncog a zsebemben, egész évi va­lutaellátmányom, következésképp arra kényszerülök, hogy ne legyek tisztességes, vagyis vásároljak valutát az araboktól, a rendőr majd elfor­dítja a fejét, mert állam és állampolgár között régen cinkosság van, hall­gatólagos egyezmény. Egyezkedjünk a korral, mondja meggyőzően Machiavelli s a kor is egyezkedjék velünk, így majd csak megyünk vala­mire. Atöbbit mindenki maga döntse el. A kérdést József Attila is feltette, de a válasz lehangoló: akár tisztességes vagyok, akár nem, „kiterítenek úgy is". Akkor most vegyek feketén valutát vagy ne vegyek? Persze önérzetesen, egy filozófus méltóságával is lehet kéregetni a Stephans­dom küszöbén, mert ezt a lehetőséget se hagyjuk figyelmen kívül, ha már egyszer nincs hatszáz évünk kivárni azt a dollármennyiséget, amit a fürge kanadai kapott néhány másodpercnyi nyargalás után. Csányi László „Mindegy, hogy mit csinálunk, a lényeg, hogy eredményesek legyünk” „Dr. Telkes József, a legfőbb fejvadász” A pályázó sikere jobbára a külsőségeken múlik (Folytatás az 1. oldalról.) Telkes doktor eredeti foglalkozá­sa orvos-pszichiáter és hosszú ideig foglalkozott Pécsen mentálhigiénés kísérletekkel. Az ebben elért ered­mények nyomán csábították fel a fő­városba 4 évvel ezelőtt, ahol az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatalban, majd az Országos Egészségnevelési Inté­zet vezetőjeként dolgozott. Innét csá­bította el a Controll Rt., amely nyugati mintájú fejvadász irodát akart lét­rehozni, s létrejött a Hill Internatio­nal, amelyet Telkes úr vezetett. Er­ről a helyről azonban már ö távo­zott, megalapítván saját kft-jét ugyanebben az üzletágban dr. Tel­kes József Vezetői Tanácsadó Iro­dája néven. A szekszárdi MTESZ-székházban tartott előadására meglepően keve­sen, mintegy húszán voltak kíván­csiak, igaz, 200 forintos belépődíj volt az itt elhangzott gondolatok ára. De lássuk, milyen ötletekkel ajándé­kozta meg hallgatóit dr. Telkes Jó­zsef! A lényeg: hogyan tudja magát az ember jól eladni, menedzselni? A kétségkívül nagy tapasztalatok­kal rendelkező fejvadász arra vállal­kozik, hogy megbízásra kiválassza egy adott feladatra (vezető) munka­körre legalkalmasabb személyt. Az állásra vadászoknak is tudniuk kell azonban néhány alapvető szabályt ahhoz, hogy sikerrel pályázhassa­nak. Az „öneladás művészete” nem született adottság, a megfelelő tech­nikát el lehet sajátítani. Egyik sarok­pont az önéletrajz elkészítése. Tudni kell, hogy mi a fontos és mit kell ki­hagyni egy korszerű életrajzból. Ma már például első helyre kívánkozik az adott szakterületen szerzett ta­pasztalat, gyakorlat, nem pedig az iskolai végzettség. Fontosak a re­ferenciák, politikai, vallási és sze­mélyes ügyekre azonban nem kell kitérni. Igen lényeges a szép, átte­kinthető külalak is, hiszen ez képet ad az önéletrajz készítőjéről. Egyéb­Kezemben tartom a Lélegzetet. Ez a Levegő Munkacsoport egylapos hírlevele. Kéthetente jelenik meg, és környezetvédelemre mozgósít. A Le­vegő Munkacsoport számos szerve­zetet fog össze, keretein belül érde­kes módon képes együtt tevékeny­kedni kormánypárti és ellenzéki, fő­városi és vidéki zöld egyesületek. Mindannyiunk nagy ellenségének a levegőt és a talajt egyaránt szennyező gépkocsiforgalmat tart­ják. Joggal. Érdekes módon az illeté­kesek mégis ódzkodnak attól, hogy rendeletben rögzítsék a nyugaton már régen bevezetett intézkedése­„A sikeremberek közös vonása a bátorság, amellyel új dolgokba kezdenek” fotó: ótós Réka ként is egy állásra pályázó sikerének titka 70 százalékban a külsőségeken múlik. Az önéletrajz természetesen csak apró szelete a karriertervezés tudo­mányának, a háromórás előadás részleteit azonban itt nem tudjuk közzétenni. Dr. Telkes József szerint az, hogy az ember éppen milyen te­rületre téved, milyen pályára kerül, nagyrészt a véletlenen múlik. Töké­letesen mindegy azonban, hogy az ember mit választ, a lényeg, hogy ab­ban sikeres legyen. Ez hozhat csak megbékélést, elégedettséget önma­gunkkal. *- Mi ennek a szekszárdi rendez­vénynek a célja? - kérdeztük elő­adása szünetében dr. Telkes Józse­fet.- Most nyitjuk meg első vidéki irodánkat Pécsen és ezzel párhu­zamosan Szekszárdon is megkez­di munkáját cégünk helyi képvise­lője, Mezey Györgyné. Az új irodá­kat be kell vezetni a köztudatba, en­nek okán vagyok most itt, egyéb­ként ritkán vállalok ilyen közszerep­lést. Amerikában hihetetlenül gaz­ket. Pedig annak, hogy a gépkocsi­kat katalizátorral lássák el, pénzügyi akadálya nincs. A hírlevél egy másik írása azt tag­lalja, hogy az állatokra milyen ször­nyű hatással van a közlekedés. Ausztriában évi hétmillió madár leli halálát az utakon, Dániában hatmillió béka, hárommillió madár, 120 ezer nyúl és 70 ezer sün. Hazánkban sem rózsásabb a helyzet. A Levegő Mun­kacsoport a zsúfoltságot, a lég- és zajszennyezést elkerülendő azt ja­vasolja: Kerékpárral menjünka jövő­be!- Wy­dag irodalma van a karrierépítésnek, nálunk azonban ez még „primőrnek” számít, tehát rá kell ébresztenünk az embereket ennek fontosságára.- Ezt szolgálja Állásvadászat cí­mű könyve is?- Ismereteimet szeretném köz­kinccsé tenni, mert látom, milyen hiá­nyosságok vannak ezen a területen. A könyv lényegében magától jött lét­re. Tapasztaltam, hogy milyen vacak pályázatokat írnak az emberek, erre készítettem egy brosúrát, hogy se­gítsek nekik. Ez az anyag az idők fo­lyamán dagadt, dagadt, végül könyv lett belőle.- Annak idején ön szervezte meg a Hill-t, majd otthagyta. Miért?- Akkor kezdtem ezt a fejvadász- karriertanácsadó szakmát és gyor­san megszerettem. Ugyanakkor arra is rájöttem, hogyan lehet a hazai te­repen jobban, „magyarosabban” csinálni ezt, mintha egyszerűen a nyugati gyakorlatot alkalmaznánk, így aztán tavaly szeptemberben megalakítottam saját kft-metés mára a legnagyobb magyar fejvadász cég lettünk, megelőzve a Hill-t és a Neu- mann-t.- Hogy ellopjam az ön ötletét, megkérdezem: mit csinál majd tíz év múlva?- Valószínűleg nem azt fogom csi­nálni mint most, hanem egy befekte­tési társaság elnöke leszek. Acég fo­lyamatosan terjeszkedni fog, úgy gondolom, hogy nagy távlatok van­nak előttünk, hiszen a legjobb „agya­kat" ismerem Magyarországon. Jó nevünk van külföldön már ma is, és az errefelé kacsingató nyugati cégek hozzánk fordulnak a helyismeretünk miatt. A hazai cégek is gyorsan rá fognak jönni, hogy a jó válságme­nedzserek megszerzése sokkal fon­tosabb, mint a pénz, vagy a technoló­gia. Hajói elkapjuka reményeim sze­rint megvalósuló gazdasági fellen­dülést, akkor szinte korlátlan a fejlő­dési lehetőség. - árki ­A polgármester asszony Fácán- kerten lemondott. A falu április 21- én választ új vezetőt. A posztra pil­lanatnyilag hárman pályáznak. Ne­vük még most - az ajánlási szelvé­nyek gyűjtésének időszakában - nem reklámozandó. A tét: 27 jelölő­cédula. Akinek sikerül ennyit összegyűjteni, az felkerül a vá­laszthatók listájára. Az új pol­gármester feladata lesz a Tolnától való elszakadás gyakorlati kivitele­zése.- Ezt a választást, az elszakadás első mozzanatát, tolnaiak szerve­Megyei helyesírási és nyelv­helyességi verseny A nemrégiben rendezett megyei helyesírási és nyelvhelyességi ver­senyen a következő eredmények születtek: hatodik osztályosok: első helyezett Dorn Ernő Bátaszék, általá­nos iskola, második Szabó Balázs Paks, 2. Sz. Általános Iskola, harma­dik Kolontár Elvira Szekszárd, 5. Sz. Általános Iskola. Hetedik osztályosok: első Krémer Zsófia Paks, Bezerédj általános isko­la, második Szabadi Péter Paks, 2. Sz. Általános Iskola, harmadik lllia Beáta Dombóvár, 4. Sz. Általános Is­kola. Nyolcadik osztályosok: első he­lyezést ért el Hecker Henrietta Fadd, általános iskola, második Acsádi Mariann Paks, 2. Sz. Általános Iskola, harmadik Fiáth Titanilla Bátaszék, ál­talános iskola. A kereskedelmi ellátás helyzete Zombán Zomba község önkormányzati képviselő-testülete március 22-én - pénteken - 13 órakor kezdődő ülé­sén megvitatja a község kereskedel­mi ellátásának helyzetét és a gáz­program indításának feltételeit. Kiállítás Pakson R. Kiss Lenke, szobrászművész és Oszer Dezső festőművész alkotásai­ból kiállítás nyílik ma 17 óra 30 perc­kor a Paksi Városi Művelődési Köz­pontban. A tárlatot, ami március 28-ig na­ponta 12-18 óráig tekinthető meg, Pónya József, a paksi atomerőmű vezérigazgatója nyitja meg. zik? - kérdeztem Keszthelyi Már­tont, a város polgármesterét.- Kénytelenek vagyunk mi szer­vezni, mertjelen pillanatban közös a két település költségvetése. Igaz, hogy az esemény finanszírozása a fácánkertiek számára elkülönített összegből történik...- Megsínyli Tolna, Fácánkert el­vesztését?- Szerintem se a város, se a falu nem látja kárát. Ez egy olyan ügylet lesz, amin a tolnaiak semmit nem vesztenek, a fácánkertiek pedig ta­lán még nyernek is. - Wy ­Fácánkert elszakadását tolnaiak szervezik? A tét: 27 jelölőcédula Gyermekszépségverseny 1991. Eltér Gabriella Iszak Adrienn Ryczek Ákos Nagy Hajnalka Szabó Dávid Szekszárd, Corvin O. u. 2. Koppányszántó, Kossuth L.u. 199. Madocsa, Szállás u. 13. Nagydorog, Gábor Á. 9. Iregszemcse, Akácfa u. 5. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt F. tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb, március 23- án, szombaton a szekszárdi Szabó Eszter, a hőgyészi Forrai Csilla, a decsi Fincziczki Ádám Béla, a gyönki Vaszari Erika és a szekszárdi Eller Krisztina fényképét közöljük. Lapszemle Biciklivel a jövőbe!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom