Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-04 / 29. szám

991. február 4. NÉPÚJSÁG 3 A csapatkivonás is üzlet Pénz forog fenn Hogyan vették meg a pestiek Svájcban a tolnai szovjet benzint az ecuadoriaktól? Irány Százhalombatta! fotó: kpm Folytatás az 1. oldalról.)- Mi a cél- iaz egyesü­stnek?- Az EMTE z itt élő er- lélyi magya- ok beillesz- edését kí- ánja segíte- i vidékünk, illetve Magyarország zellemi és kulturális életébe, gyanakkor célul tűzte maga elé az rdekképviseletet is. Mondhatnám gy is, hogy ez utóbbit egyik fő cé- jnknak tekintjük. Tevékenysé- ünket az erdélyiség eszméjének ínntartása, a sajátos erdélyi ma- yar kultúra ápolása szolgálatába Ivánjuk állítani, ugyanakkor az eu- ópaiság szellemében akarjuk se­jteni e kultúra, e hagyományok lemeinek beépülését az egyete- les magyarság közös kincsestá­rba. Ennek érdekében törek- zünk arra, hogy az itt élő erdő­iekkel megismertessük a helyi rtékeket, hagyományokat, más- észt az erdélyi magyar művelő- lés, szellemi élet személyiségei­nek bemuta­tásával, kiál­lítások ren­dezésével, írók, költők, művészek meghívásá­val, erdélyi tájegységek feldolgozá­sával, külön­böző előa­dásokkal, mint például a Vallások, nemzetek a Kárpát-medencében témájú, vagy a Kolozsvár, Nagye- nyed, Sárospatak iskolahagyomá­nyait feldolgozó másik értekezés­sel, amelyeket az eddig kialakult ötlettárunkból idéznék, járulnánk hozzá az ifjúság erdélyiesség szel­lemében történő neveléséhez. Hadd idézzem terveinkhez mottóul Sütő András gyönyörű mondását: „Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk.”- Az EMTE bejegyzett egyesü­let. Kikkel kíván kapcsolatba lépni, milyen szervezetekkel?- Kapcsolatainkat szeretnők ki­terjeszteni a Magyarország terüle­tén működő, hasonló célokat szol­gáló csoportosulásokra és a hatá­rokon túl élő erdélyi magyarok szervezeteire is. A kapcsolatfelvé­tel első lépéseit megtettük a Svéd­országban, illetve Franciaország­ban működő szervezetek felé.- Ki lehet tagja az EMTE-nek, és ki ad „szállást” az egyesületnek?- Az EMTE tagja lehet bármely magyar vagy külföldi állampolgár és jogi személy, aki céljainkkal és alapszabályunkkal egyetért. Cél­jainkat - összegezve - így fogal­maznám meg: egy adott területi egység múltjának és sorsának fel­tárása, valamint a közműveltség nemzeti hagyományainak ápolása, amitől valamennyien csak gazda­godhatunk. Itt mondanék köszöne­tét a városi önkormányzatnak, amely támogatja törekvéseinket és a Babits Mihály művelődési köz­pontnak, ahol otthonra talál igye­kezetünk az egyesület tagságával együtt. Lejegyezte: DOMOKOS ESZTER (Folytatás az 1. oldalról.) Valakik ismét meggazdagodtak. Valószínűleg azok (is), akik más­ként, egyszerűbben is nyélbe üt­hették volna ezt az üzletet. A kivo­nuló szovjet csapatok megmaradt üzemanyagkészleteiről van szó. Miközben ország-világ előtt hí- reszteljük a krónikában, hogy az általuk felajánlott dolgok közül semmi sem ér semmit, akad, aki fantáziát lát a buliban, s nemcsak megvenni, de továbbpasszolni is képes a több tízezer tonna benzint és egyéb kőolajszármazékot. * Tolna-Moszkva-Ecuador- Svájc-Budapest-Százhalombat- ta. Papíron ezt az utat futotta be a szovjetek tolnai üzemanyagbázi­sának maradék készlete. Tárgyal­tak, tárgyaltak, tavaly ősz óta két­szer eladták, s a valóságban mi tör­tént? A közel 40 ezer köbméter gyúlékony nafta (a fékolajtól a re­pülőbenzinig) eddig meg se moc­cant. Most, hogy a pénz kicsit for­gott, szaporodott, s újra elosztásra került odafönn, az üzemanyagot tartálykocsikba szivattyúzzák, és Tolnáról Százhalombattára viszik. Ennyi. De tekintsük át a részleteket! Magyarországon a szovjet csapa­toknak hét üzemanyagraktáruk van. Miután Moszkva és Budapest nem tudott megegyezni a megma­radt készleteket illetően, hipp- hopp jött egy ecuadori cég, és min­dent felvásárolt. S alig hogy meg­szerezte, tovább is adta az árut a honi Mineralimpex svájci vegyes vállalatának, ők pedig végállo­másként Százhalombattát jelölték meg. Feltételezem, hogy a kétlépcsős üzletben senki sem járt rosszul. Feltétlezem továbbá, hogy a szov­jetek nekünk is eladták volna az eladnivalójukat ugyanannyiért, mint a dél-amerikaiaknak. És még sok mindent feltételezek... * Szamajlov Alekszander Mihajlo- vics a tolnai szovjet laktanya pa­rancsnoka óvatosan nyilatkozott. Már csak a legminimálisabb lét­számú szállító-, őrző-, kezelősze­mélyzet tartózkodik a telephelyen, a többieket „kivonták”. A szerző­dést magasabb szinten kötötték. A szállítás mérlegen keresztül törté­nik, így pontosan tudni fogják, mennyit adtak el. Öutánuk - ahogy ígérte - sem­miféle robbanó, mérgező, veszé­lyes anyag nem marad. Ahhoz képest, hogy tavaly ápri­lisra tervezték a Tolnáról való kivo­nulást, elég sokat ráhúztak. De a június 30., az számukra is a végső határidő. Az adásvételi lánc másik vég­pontja a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat. Szóvivőjük, Buda Dénes elmondta, hogy míg egy gombkötő kisiparosnak van, nekik nincs kereskedelmi joguk. Ezért nem vehették meg közvetle­nül az üzemanyagot. Az üzletet az ő fejük fölött kötötték meg. De az OKGT átalakítása folyamatban van, három részvénytársaságot hoznak létre (finomítói, bányászati, gáz- és olajszállítási), s a jövőben talán elkerülhetők lesznek az ilyen furcsa üzletek. Eljön még az idő, jó­solta, mikor a benzinár nemcsak fölfelé megy. Az ecuadori cégről sokat meg­tudnom nem sikerült. Budapesti irodájuk dolgozói többnyire házon és hazán kívül tartózkodnak. Any- nyit közölt egy önmagát meg nem nevező alkalmazott, hogy a Tripet- rol szeretne hosszú távra beren­dezkedni Budapesten. Nemcsak ezért az egy üzletért jöttek Kelet- Európába. Olaj és olajszármazé­kok forgalmazásával foglalkoznak. Európai központjuk Londonban van. Erényüknek a gyorsaságot, a rugalmasságot tartják. És ha to­vábbi kérdéseim lennének, nyújt­sam be írásban, s majd Londonnal konzultálva megválaszolják. A Mineralimpex főosztályvezető­je, Surányi József viszont szívesen fogadta érdeklődésemet. Pár szó­val vázolta a történteket. Azt, hogy mindent elkövettek, hogy az üzem­anyag ne kerüljön ki az országból. Csakhogy a múlt év második felé­ben a szovjet-magyar gazdasági viszony meglehetősen zavaros volt. A partner először rubelt kért, aztán csereárut, aztán dollárt... S egyszer csak előálltak azzal, hogy már eladták az ecuadoriaknak. - S hogy nézett volna ki az, hogy mi di- rektben megvesszük a dél-ameri­kaiaktól? - tette fel a kérdést a főosztályvezető, majd válaszolt is rá. - Ezért vittük külföldre az üzle­tet, ezért vontuk be a Svájcban működő irodánkat. Azt a feltételezést egy az egyben visszautasította Surányi József, hogy ők vétettek, hibáztak volna valahol, s a szovjetek emiatt kötöt­ték meg mással a szerződést. Említett még néhány számadatot is. Ha tavaly ősszel az akkori tervek szerint létrejön az egyezség, 120-130 rubelért kaptuk volna a benzin tonnáját. Most, az ecuado­riaktól visszavásárolva ugyanez 220-300 dollár. (Akinek kedve van, számítsa át forintra!) * Tolnán bezártak egy kis létszá­mú bölcsődét és egy kis létszámú óvodát, mert nem győzték a fűtési és villanyszámlát. Az iskolákban egy héttel később kezdték a máso­dik félévet: szénszünetet rendeltek el, hogy spóroljanak. Nagy dilem­ma: kivessenek-e helyi adókat vagy sem? Ki a szegényebb: a pol­gárok vagy az önkormányzat? A nagy üzletek nem errefelé köttet­nek. WESSELY Leszünk akik vagyunk Balássy György, az EMTE elnöke u egyesület emb­lémája fillámléptekkel Magyarország felé Opel: a körbe zárt villám A General Motors kereskedelmi hálózata Hasba szúrta a testvérét (Folytatás az 1. oldalról.) A részletekről Kainer Pétert, a 5M Hungary igazgatóját kérdez­ik:- A legfontosabb természetesen ■z ár. Mennyiért juthatnak a vásár­ik az Opelekhez?- Kiadtunk egy árlistát, amely ja- luár 25-én kelt, de sajnos nem lesz iosszú életű. Igaz, hogy a forint- íértékelés után készült, de közben i vámtételek is változtak, amit vi- zont csak akkor vehetünk ügye­imbe - körülbelül egy hónap múl- a -, amikor a Közlönyben megje- inik. Mindez számunkra rendkívül avaró. De nézzünk néhány példát jelenlegi árlistából. A legolcsóbb 5 lóerős, benzines Corsa 840 500 orint, a 75 lóerős benzines Kadett S 1 060 000 forint, dízelmotorral 204 000 forint, a legolcsóbb 'ectra 1 381 000 forint, de több lint 30 különböző felszereltségü pusváltozat szerepel az árlistán.- Olcsóbbak lesznek-e a Ma­gyarországon előállított Kadettek?- Ez év nyarán leáll a Kadett ter- íelése és megkezdődik az utódti- ius, az Astra gyártása, amelyet az >szi autószalonokban mutatnak be közönségnek. A szentgotthárdi yárban már ezt az új típust szere- k össze. A kocsik ára azonos lesz, ■árhol készüljenek is. Jelenleg Eu- ópa négy országában, öt gyárban észülnek Kadettek és ezeket lai- us meg sem tudja különböztetni, irmészetes, hogy az árban sem ihet különbség.- Elképzelhető-e - és ha igen, likőr - a nyugaton megszokott észletre történő vásárlás?- Erre most nem tudok válaszol- i. A cégnek igen komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy ez lehetővé váljon, éppen ezért készül az erre vonatkozó megvalósíthatósági ta­nulmány. Ez azonban elsősorban rajtunk kívül álló körülmények függvénye, ilyen például az infláció mértéke, vagy a kereslet-kínálat összefüggései.- A most kialakuló kereskedelmi hálózat tagjai foglalkoznak-e más típusokkal? •- Az attól függ. Idegen márkájú új gépkocsik értékesítése kizárt, vi­szont foglalkozhatnak használt ko­csik adásvételével, típustól függet­lenül. Ez azért fontos, hogy egy új Opel vásárlásakor a kereskedő át tudja venni a kliens használt autó­ját. Azt pedig egyenesen elvárjuk, hogy a szerviz bármilyen típusú ko­csi javítását elvállalja. Egy Opel márkaszerviz nem utasíthatja visz- sza egy Trabant-tulajdonos kéré­sét - aki esetleg leendő Opel-tulaj- donos -, mert ezzel rontaná a cég hírnevét.- Úgy tudom, nagyon sokan je­lentkeztek a GM Hungary márkake­reskedés kialakítására, tehát válo­gathattak a partnerek közül. Melyek voltak a kiválasztás fő szempontjai?- Rengeteg szempontot mérle­geltünk, úgy kezdtük, hogy a je­lentkezőknek húszoldalas kérdő­ívet kellett kitölteni, mielőtt köze­lebbről megismerkedtünk velük. Fontos szempont volt a telephely, illetve annak bővítési lehetősége, figyelembe vettük a hely forgal- masságát, a lakosság számát, a fi­zetőképes kereslet várható alaku­lását. Az természetesen alapköve­telmény volt, hogy a jelentkező ké­pes legyen finanszírozni az álta­lunk megkövetelt színvonalú be­mutatóterem, szervizmühely, rak­tárbázis létrehozását. A potenciális partner lehetett állami, szövetkeze­ti, vagy magánvállalkozás is, de azt szívesen vettük, ha a cégvezető maga is anyagilag érdekelt volt az üzletben.- Szerveznek-e felkészítést a leendő Opel-kereskedőknek?- Természetesen. Egyrészt a műszaki személyzet Németország­ban elsajátíthatja az Opelek szere­lésének mesterfogásait, másrészt pedig a kereskedők is megtanul­hatják, hogyan kell a vásárlókkal, ügyfelekkel foglakozni az Opel színvonalán.- Ha meglesz a 60 bázisuk, akkor 30-50 kilométeres körzet jut egyre. Dunaföldvár - ahol Süveges József vállalkozó már partnerük - több, mint 50 kilométerre van Szekszárd- tól. Lesz-e Szekszárdon is Opel- márkakereskedés?- Lesz, méghozzá a közeljövő­ben. Az első tíz partner kiválasztá­sához, a hálózat megszervezésé­hez 9 hónapra volt szükségünk. Biztos, hogy a második tíz gyor­sabban fog menni. Két vállalkozás jelentkezett Szekszárdról, de ne­veket természetesen egyelőre nem mondhatok.- Hány gépkocsi eladására szá­mítanak?- Azt reméljük, hogy egy-egy ke­reskedőnk ebben az évben 2-300 kocsit tud eladni, később pedig még többet. Bízunk abban, hogy 92-től valamennyi itthon gyártott Opelt értékesíteni tudjuk a hazai piacon. Mindennek az a kulcsa: hogyan alakul a fizetőképes keres­let Magyarországon.- árki ­(Folytatás az 1. oldalról.) Összeszólalkozás? Családi drá­ma? - teszi fel magának a kérdést az ember az eset hallatán. A Szek- szárd Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán Kiss Gábor rendőr százados foglalja össze a történteket:- A sértett munkanélküli-segély­ből él, együtt lakik hat évvel idő­sebb bátyjával. Édesanyjuk, aki a hat gyermeket egyedül nevelte fel, csak akkor ment ismét férjhez, mi­kor már felnőttek voltak a gyere­kek, de három éve meghalt. László József, aki a decsi téeszben nö­vénytermesztő és öccse együtt laknak. A háztartás teendőit a mun­ka nélkül maradt fiatalabb fiú látta el a főzést leszámítva. Rendezett körülmények közt éltek, amennyire két férfi biztosítani tudja ezt az ott­honában, disznót is szoktak vágni, nem alkoholisták, a nézeteltérést az okozta, hogy mintegy másfél hó­napja Csaba baráti társaságra ta­lált, akik szórakozni vitték maguk­kal, elhanyagolta a háztartást. Szerda délután, munkából haza­fele menet József a vasúti presszó­ban megivott két üveg sört, fél négy-négy körül ért haza, de öcs- csét nem találta otthon. Mikor Csa­ba hazaérkezett - ő is pár boros kóla után -, bátyja felelősségre vonta: jobban tenné, ha nem csa­varogna. Szó szót követett, az öcsi orrba vágta bátyját, akinek régi orr- polipműtétje miatt amúgy is elfer­dült az orra, légzési nehézségekkel küzd. Fuldoklott, nem kapott leve­gőt, a fájdalomtól, a felgyülemlett fesztültségtől elkapta az indulat, Műtét után felkapta a tőle fél méterre lévő hű­tőszekrény tetejéről a kenyérvágó kést, amit egyébként mindig ott tar­tanak, és hasba szúrta öccsét, aki nem esett össze, átment a körzeti orvoshoz. A sérülés súlyos, a kés hegye a húgyhólyagot átszúrta, más, ne­mesebb szervet nem ért. Közvetlen életveszély a sérültön műtétet vég­zett orvosok szerint nem állt fenn. A sérülés nyolc napon túl gyógyuló. Még hozzátenném: Csaba a műtét előtt kérte, hogy ne bántsák a báty­ját, hiszen ő is ugyanolyan hibás, mint testvére. Természetesen ettől függetlenül a bűncselekmény, a nyolc napon túl gyógyuló súlyos testi sértés hivatalból üldözendő. A vizsgálat fogja eldönteni, hogy en­nek minősül a cselekmény, vagy emberölés kísérletének, ehhez szükséges az orvosszakértők véle­ménye. László Csabát a baleseti sebé­szet intenzívosztályán kerestük fel. Túl van a műtéten. Hogy történt? - kérdeztük.- Összekaptunk. Szoktunk ez­előtt is, de ennyire soha. Ha ve­szekszik velem valaki, képes va­gyok tűrni hosszú időn keresztül. De arcul ütött. Én visszaütöttem. Ez. volt a baj. Délután négyre kellett volna elvinni a tölteléket füstölni, de csak hatra értem haza. Ó már ott­hon volt. Igaz, hogy ivott keveset, de szerintem, ha megeszik két bor­ízű almát, már az is megárt neki.- Most milyen a viszony maguk közt?- Úgy érzem, helyreállt minden. Ő rosszabbul fogja magát érezni, mint én, amikor hazamegyek. Mit csinálnék egyedül abban a ház­ban, ha elvinnék? És mégis csak a testvérem.- Érez haragot iránta?- Nem. Ez nem harag. Annál rosz- szabb. Szánalom.- Vannak fájdalmai?- Nincsenek. Jobban féltem az altatástól, mint a műtéttől. Amikor megszűrt, sem éreztem fájdalmat. László Józseffel nem találkoz­tunk. Volt a kórházban, ő hozta be öccse ruháit. Kettőjük közül ö tud főzni. De most - kinek? d. e. - ór Túltermelés az állattenyésztésben Bár az elmúlt évben a termelés csökkent, mégis értékesítési gon­dokkal küzd az állattenyésztés. A Központi Statisztikai Hivatal 1990. december 31-ei állapotot tükröző felmérése szerint az ország szarvasmarha-állománya az év vé­gén 1 millió 570 ezer volt, az előző évinél 1,7 százalékkal kevesebb. Figyelmet érdemel, hogy miközben a gazdálkodószervezetek állatállo­mánya 3,1 százalékkal csökkent, a kistermelőké 4,9 százalékkal nö­vekedett. Mindemellett a csökke­nés dominál, hiszen az állomány 81 százaléka a szövetkezeteknél, és egyéb nagygazdaságoknál ta­lálható. Az utolsó 5 év átlagához viszonyítva az ország szarvasmar­ha-állománya 4,8 százalékkal csökkent az elmúlt évben, a legna­gyobb mértékben - 6,3 százalék­kal - a szövetkezeteknél. Az év végi sertésállomány 8 mil­lió, az egy évvel korábbinál 4,4 szá­zalékkal nagyobb volt. Az állo­mánynövekedés valószínűsíthető oka, hogy mintegy 300-400 ezer hízósertést nem tudtak a termelők értékesíteni. Vállalatok szanálása Az állami támogatások leépítése, a veszteségessé váló termelés kö­vetkeztében egyre több vállalat lesz fizetésképtelen. Csak például a hadiipari termelés visszaesése miatt harminc vállalat árbevétele csökkent nagymértékben .Jelen­tős nehézséget okoz a váílafötok­nak a volt rubelelszámolású ex­port zsugorodása, illetve a dollár- elszámolásra való áttérés is. É gon­dok elsősorban a gépipart, azon belül is a közlekedési és elektroni­kai ágazatot sújtották. Felszámolá­si eljárás jelenleg kilenc gépipari­kohászati állami vállalat ellen fo­lyik, s emiatt együttesen csaknem 15 ezer ember munkahelye vált bi­zonytalanná. A Ganz Kovácsoló és Öntöde Vállalatnál - amely egyike a fizetésképtelen cégeknek - a szanáló szervezet irányítja a fel­számolást. A szanáló szervezet már közzétette az ajánlati felhívást, amelyben eladásra kínálja a válla­latot egyben, illetve annak egysé­geit küiön-külön is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom