Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

1991. február 20. Kisvállalkozók oldala Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, NÉPÚJSÁG 5 adózás Jogszabály­figyelő- A Pénzügyminisztérium 1/ 1991. (I. 31.) PM rendeleté a mun­kába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 8/1990. (IV. 25.) PM rendelet módosításáról.- 115/1990. (XII. 25.) kormány- rendelet a mezőgazdasági tevé­kenység egyes adózási és támo­gatási kérdéseiről. A rendelet a mezőgazdasági földterületek javí­tása, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos infrastrukturális fej­lesztéseket célzó támogatások fel­tételeiről és mértékéről rendelke­zik.-6/1991.(11. 2.) FM r. Az egyes élelmiszerek legmagasabb áráról szóló 2/1991. (I. 14.) FM rendelet módosításáról szól. E rendelet sze­rint a pasztőrözött, 2,8% zsírtartal­mú 1 liter tej fogyasztói ára 21,00 Ft, a fehér kenyér ára 20,40 Ft. A rendelet a‘kihirdetés napján - 1991. február 2. - lépett hatályba.- A 7/1991. (XII. 25.) FM rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztés­ről, valamint a borgazdálkodásról szól. A rendelet rendelkezik a ter­mőhelyek osztályozásáról és mi­nősítéséről. A kormány 20/1991. (I. 29.) ren­deleté a közúti közlekedési szol­gáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításá­ról. A rendelet szerint közúti közle­kedési szolgáltatásokhoz kétüte­mű benzinmotorral meghajtott gépkocsi nem használható. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra a gépkocsira, amely kipufogógázá­nak szennyezőanyag-tartalma nem haladja meg a külön jogsza­bályban meghatározott értéket.- A 7/1991. (I. 29.) KHVM rende­let a nemzetközi közúti áruszállítás végzésének egyes feltételei ről ren- délkezik. A rendelet hatálya a nemzetközi közúti áruszállítást végző jogi sze­mélyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és magán- személyre terjed ki. A nemzetközi közúti áruszállítás csak olyan jár­művel végezhető, mely a közleke­dési felügyeletnek bemutatásra került. Alapítvány a kulturált kereskedésért A Kisosz Tolna Megyei Szer­vezete és a Magyar Hitelbank Rt. szekszárdi igazgatósága „Kulturált kereskedésért” elne­vezéssel alapítványt hozott lét­re. Ennek célja a megye keres­kedelmi ellátásának javítása, színvonalának, kulturáltságá­nak emelése, például azzal, hogy támogatja kiállítások szervezését, a kereskedelem­mel kapcsolatos rendezvénye­ket, a kereskedelmi és vendég­látótanulókat, pályakezdő fiata­lokat, és hatékony propagan­dával emeli a szakma presz­tízsét. Az alapítványhoz természe­tesen bárki csatlakozhat pénz­beli felajánlással. Az alapítvány részéről támogatásban pályá­zatok útján lehet részesülni, amelyeket a kuratórium ír ki és értékel. A magánvállalkozók társadalombiztosítási szabályai Az 1991. évre fizetendő társada­lombiztosítási járulék megállapítá­sához 1991. február 28-ig kell nyi­latkozni az 1990. évben a vállalko­zói tevékenységből származó jö­vedelemről. Főállású vállalkozó havi társadalombiztosítási össze­ge, ha az évi adóköteles jövede­lem: 36000 forintot nem haladja meg 960 forint, 36001-42000 fo­rint között 1200 forint, 42001-48000 forint között 1600 forint, 48001-240000 forintig az adóköteles jövedelem 53 százalé­kának egy naptári hónapra jutó ösz- szege. Kiegészítő tevékenységet folyta­tó vállalkozó esetében a társada­lombiztosítási járulék alapja meg- egyzik a fenti adóköteles jövede­lemmel. A társadalombiztosítási já­rulék havi összege: 42 000 forintig 350 forint, 42 001 forinttól 240 000 forintig a jövedelem 10 százaléká­nak egy hónapra jutó összege. Gazdasági társaságok társada­lombiztosítása: a társaság főfoglal­kozású tagjának személyes közre­működése alapján kiosztott jöve­delem, de havonként legalább 4000 forint (napi 130 Ft) után 43 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem kell járulékot fizetni az adózott nyere­ség terhére elszámolt jövedelem után. Befejeződtek a csoportülések Befejeződtek a KISOSZ helyi csoportülései, amelyeken a megye váro­sainak, nagyközségeinek polgármesterei tartottak tájékoztatót - kivéve ott ahol más fontos tennivalók szólították el a polgármestert - a vállalko­zóknak. A csoportgyűlés alkalmatteremtett arra, hogy a vállalkozók megismer­jék saját településük gondjait, a várható, vállalkozókat érintő intézkedé­seket, így a bérleti díjak, a helyi iparűzési adók alakulását, a települések fejlesztését, üzletsorok kialakítását. A cserépkályhás elnök Mesterfogások FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY- A házat, a műhelyt még á nagy­apám építette, aty cserépkályha- készítéssel kereste a kenyerét, csakúgy, mint az édesapám és ’81 óta már magam is - kezdi Spengler Ferenc dombóvári kisiparos, a he­lyi ipartestület elnöke, amint kiszál­lunk a kocsiból.- Akkor még az utcára nyíló üz­lethelyiség volt itt, nagy kirakattal és a vevők több kész cserépkályha közül választhattak. Most csak egy vitrin van a ház előtt néhány maket­tel, fotóval, cserépmintával. Szeret­ném azt a régi színvonalat elérni. Lent, az alagsorban takaros kis műhely, látszik, hogy itt mindent kézzel csinálnak, igazi kisipari mó­don készülnek a cserépkályhák.- Éppen ezért bármilyen egyedi elképzelést meg tudunk valósítani. Vagonban megvesszük az agyagot és attól kezdve mindent magunk csinálunk az apámmal, a nyers­anyag ideszállításától a készter­mék, vagyis a kályhacsempék el­szállításáig. Ilyenkor télen szok­tunk formázni. Bár munka lenne bőven, nem tartunk alkalmazottat, azt nem lehet megfizetni, olyan na­gyok a terhek. Azon már gondol­kodtunk, hogy inast vegyünk fel, csak még nem szántuk rá magun­kat. Közben az ifjú mester a kedvün­kért kötényt vesz és megmutatja, hogyan készül egy kályhacsempe. A szülőktől, nagyszülőktől örökölt mesterfogásokkal, gyakorlott moz­dulatokkal pillanatok alatt elkészül vele.- Az agyagréteget fehér borító­masszával kell bekenni, hogy ké­sőbb jól lehessen színezni. Ez a fe­lület kerül a gipszformába. Ha ki­vettem a formából és a levegőn megszárad, jöhet az égetés. Egye­lőre csak fatüzelésű kemencénk van, de tavaszra meglesz az elektromos fűtésű. A manapság di­vatos matt mázas csempékhez csak az jó. Tudom, másoknak már van, de én inkább lassabban fej­lesztek, mint hogy hitelt vegyek fel. A műhely melletti helyiségben komplett készleteket mutat Speng­ler Ferenc, már csak össze kell rakni valahol a kész csempéket. ^Halványzöld és barna színben csil­lognak a különböző motívumok­kal díszített dárabok.- Ausztriába is sokat szállítunk, közvetítőkön keresztül. Igazán jó pénz abban lenne, ha magunk szállíthatnánk ki, és Ausztriában magunk rakhatnánk össze a kály­háinkat. Megrendelésben nem len­ne hiány. De az osztrákok ezt nem engedik, védik a saját kályhás ipa­rosaikat. Itthon is sok minden aka­dályoz bennünket. Ismerjük a nyu­gati fejlesztéseket és szeretnénk Ezt a mintát is sokan kérik manap­ság itthón is meghonosítani azokat. De az ehhez szükséges technika, be­rendezések, szerszámok, újfajta mázak túl drágák és a vám is túl magas. Fejleszteni pedig kell. Talán las­san változik a vállalkozások szá­mára ma nem túl barátságos kör­nyezet, lesznek kedvezőbb feltéte­lű hitelek, alacsonyabb társada­lombiztosítás, a termelő vállalkozá­sokat ösztönző szabályozók. Én bí­zom a lassú, de megalapozott fejlő­désben.- áa ­Igazi manufaktúra Vissza a régi színvonalhoz Oktel = nyolcán az elektronikában A BHG-ből jöttünk Tudjuk, a BHG Szekszárdi Gyár­egységének nem megy valami jól az utóbbi időben. Maga a leányvál­lalati forma aztán a rubelexport­stop, a német egyesítés, a dollárel­számolás bevezetése mind-mind sok gondot okozott - időnként akadozott a termelés, hol a meg­rendelés, hol a nyersanyag hiány­zott. A cég problémái persze tükrö­ződtek a dolgozók fizetésében is. Sok fiatal, jól képzett szakember hagyta el emiatt a BHG-t, vagy azért, mert talált jobban fizető állást más cégnél, vagy azért, mert volt ötlete, bátorsága, önbizalma vállal­kozni. így jött létre az Oktel Kft. is. Nyolc fiatal villamosmérnök és technikus - valamennyien a BHG- ban dolgoztak - tavaly év végén alapította. A kft. munkájáról, tervei­ről az egyik taggal, Kovács Ferenc­cel beszélgettünk.- Először is, pontosan mivel fog­lalkozik az Oktel?- Elektronikus eszközök terve­zésével, kivitelezésével, kereske­delmével, elsősorban az ipari auto­matizálás és a távközlés területén. Például szerszámgépek, vagy más bonyolult termelőeszközök, gép­sorok vezérlését, automatizálását oldjuk meg a legkorszerűbb digitá­lis elektronikus eszközökkel. Ezen­kívül létrehoztunk egy kis boltot is Szekszárdon, hogy több lábon áll­junk. Itt egyrészt színvonalas hazai és nyugati műszereket, mérőesz­közöket, másrészt - a lakosságot is megcélozva - világítástechnikai anyagokat, égőket, fénycsöveket, kapcsolókat és egyebeket kíná­lunk. Ez a bolt azért is fontos ne­künk, mert kapcsolatot jelent a vá­sárlókkal nagyüzemi anyagbe­szerzőkkel, tehát a gyártókapaci­tásunk vonatkozásában is létrejö­hetnek üzletek. Természetesen az ipari automatizálással kapcsolatos termékek is helyet kapnak a bolt­ban.- Milyenek az eddigi tapasztala­tok? Van-e elég munka?- Mi arra építünk, hogy a magyar iparban nagy szükség van a tech­nikai-technológiai fejlesztésre, au­tomatizálásra és ebben egy rugal­mas, az újdonságokra gyorsan rá­mozduló kis cég mindenképpen előnyben lesz a nagyokkal szem­ben, nem beszélve a jóval alacso­nyabb költségekről. Tehát olcsób­ban jobbat kell nyújtanunk, mint mások - ekkor a jövőben is boldo­gul az Oktel Kft. Van most is mun­kánk annyi, hogy alkalmazottakat istudnánkfoglalkoztatni. A munka­bért és annak magas járulékait persze azonnal fizetni kellene, míg a kft. csak később, a nagyobb megrendelések teljesítése után jutna pénzhez. Ezt sajnos egyelőre nem tudjuk megfinanszírozni, túl kicsik és kezdők vagyunk még. El­ső komolyabb munkáink ellenérté­ke ezután jön csak be, ebből tu­dunk majd továbbfejlődni. Mint kezdők, hibákat is követtünk el, például a boltban bélyegzőre ad­tunk el értékes műszereket. A pénz persze azóta sem érkezett meg a számlánkra. Az ilyen üzleti maga­tartás bizony egy hónapon belül padlóra küldhet egy induló vállal­kozást.- Az Oktel Kft-nek nyolc tulajdo­nosa van. Nem félnek, hogy ké­sőbb komoly problémák származ­nak ebből, például amiatt, hogy ki mennyit dolgozik, mennyi pénzt kap, kinek mennyire értékes a munkája a cég sikere szempontjá­ból?- Ezt mindannyian jól meggon­doltuk, átbeszéltük és természete­sen a társasági szerződésben is rögzítettük a szabályokat. Vala­mennyien egyenrangúak vagyunk, egyenlő pénzzel szálltunk be a vál­lalkozásba és a képességeink is nagyjából hasonlóak. Havonta tar­tunk közgyűlést és a kft. életét meghatározó döntéseknél egyenlő szavazati jogunk van. Meghatároz­tunk egy elfogadható megélhetést biztosító órabért - ez természete­sen mindenki számára egyforma - tehát mindannyian a ledolgozott idővel arányosan kapunk fizetést. Persze vannak - és nyilván lesznek is - viták, mint ahogy a legjobb csa­ládban is előfordulnak. Ettől azon­ban még lehet hosszú életű a há­zasság.- áa ­Kovács Ferenc a műhelyben. A posta számára készítenek célműszere­ket. Tőzsdeszótár Napi árfolyam: egy tőzsdenap éppen érvényes árfolyama. Nem anyagi érték: egy vállalkozás nem pénzben megjelenő vagyonértéke (pl. cégérték, úgynevezett goodwill, jogok, szabadalmak stb.). Nem jegyzett részvény: olyan részvények, amelyeket hivatalosan nem jegyeznek, hanem sza­bályozott szabadpiacon vagy a bankok között folyó kereskedelemben adnak-vesznek. Nemzetközi Valutaalap: (International Monetary Fund, IMF) 1945-ben a Bretton Woods-i valu­taegyezménnyel összefüggésben megalapított pénzügyi szervezet, a nemzetközi pénzügyi együttműködés fő központja. Népi részvények: privatizáció során, gyakran kedvezményes feltételekkel kibocsátott részvények, amelyeket a lakosság széles rétegei számára kínálnak megvételre. Nettó hozam: az adó levonása utáni hozam. Nettó osztalék: a levonások utáni osztalék. Névérték: az értékpapíron feltüntetett érték. Névre szóló részvény: olyan részvény, amelyet a részvénytársaság részvénynyilvántartásá­ban egy természetes vagy jogi személy neve alatt jegyeznek be. A tulaj­donos tehát nem a bemutató, tianem a részvény hátoldalán feltüntetett személy. Nyereség: egy vállalat gazdálkodásából származó tiszta haszon, ami abból adódik, hogy a vállalat bevételei meghaladják a kiadásokat. Nyereséghozam: egy részvényre jutó tiszta nyereség, a részvényárfolyam százalékában kifejezve. Nyereségkifizetés: a nyereség felosztása a résztulajdonosok között; történhet osztalék, külön osztalék vagy ingyenrészvény formájában. Nyereségrészesedési jegy: más néven kupon, osztalékszelvény, hozamszelvény; a részvény­hez járó okirat, amely a nyereség adott részének felvételére jogosít. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom