Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

1991. február 19. KÉPÚJSÁG 5 Tavaszi fesztivál - hét városban Második évtizedébe lép az idén a Budapesti Tavaszi Fesztivál, és ez az év gazdagodást és új színe­ket ígér a programban. Új műfajok és új helyszínek teszik országos érdeklődésre méltóvá az ese­ményt. És erre szükség is van, mert kül­földön már eddig is számon tartot­ták, jegyezték a fesztivált, talán job­ban is, mint határainkon belül. Bi­zonyára növeli a hazai érdeklő­dést, hogy az eddig hagyományo­san társult Kecskemét, Sopron és Szentendre mellé az idén újonnan csatlakozott Gödöllő, Debrecen és Szombathely is. így a fővárossal egy időben hat város - saját művészeti hagyomá­nyait folytatva - rendez tavaszi na­pokat márciusban. Tartalmilag a Budapesti Tavaszi Fesztivál a fesztiválok fesztiváljává lesz azáltal, hogy az egyes művé­szeti ágakban és műfajokban kon­centrált rendezvénysorozatot kínál a közönségnek. Természetesen, ahogy eddig is, most is a zenéé és a tánccé a fő­szerep, azon művészeti ágaké, amelyeknek megértését nem kor­látozzák nyelvi nehézségek. Szimfonikus koncertek, kama­razenekari hangversenyek, ope­raelőadások közül válogathatnak az érdeklődők. A közreműködők között a legjelesebb hazai művé­szek szerepelnek, és olyan világhí­res vendégek, mint Pier Giorgio Morandi karmester, Jean-Pierre Rámpái fuvolaművész, Borisz Be- rezovszkij zongoraművész, vagy Marton Éva operaénekes. A Mo- zart-év ünnepségeihez csatlakoz­va bemutatják A varázsfuvolát kon­cert előadásban. És az Opera a fesztivál idejére, március 27-re időzítette Mozart operájának a Ti- tusnak a magyarországi ősbemu­tatóját. És az Opera meg a debre­ceni Csokonai Színház lesz a hely­színe a magyar színjátszás bicen- tenáriumi ünnepségsorozatába tartozó eseménysornak, a Kolozs­vári Magyar Állami Opera vendég­játékának. Musica Antiqua, Musica Sacra és Crescendo - ez a három címszó háromféle különleges hangver­senysorozatot ígér. A Musica Antiqua barokk és klasszikus repertoárt - korhű elő­adásban - megszólaltató együtte­sek parádéja. A Musica Sacra egy­házi liturgiákhoz kapcsolódó templomi és koncerttermi progra­mokat tartalmaz. A Cresscendo pedig a nemzetközi zenei verse­nyek - a moszkvai Csajkovszkij, a Fortworth-i Van Cliburn, a varsói Chopin valamint a budapesti Er- kel-Kodály énekverseny - díjnyer­teseinek fóruma. Csatlakoznak a fesztiválhoz a színházak is. Premier lesz a Víg­színházban (Müller Péter-Tolcs- vay László: Mária evangéliuma) a Madách Színházban, a Radnóti Színpadon, a debreceni Csokonai Színházban, a gödöllői művelődési központban pedig a pécsi, a ka­posvári és a nyíregyházi színház lép fel. Fogadunk külföldi együtteseket is, Barcelonából, Bécsből, Hollan­diából. Magyar Táncpanoráma a címe a hivatásos néptánc- és balett­együttesek nagyszabású bemutat­kozásának. Táncművészeti szem­lére háromévenként kerül sor a fesztiválon. Az idei - némi megszakítással - a harmadik. Hagyományosan fel­lép a győri, a pécsi és a szegedi ba­lett, a Duna Művészegyüttes, a Népszínház Táncegyüttes, az Álla­mi Népi Együttes és húsz más táncegyüttes. Megrendezik a Budapest Art Ex- po-t, a kelet-európai kortárs művé­szeti kiállítást és vásárt, és csatla­kozik, mint idegenforgalmi-kultu­rális rendezvény az Utazás’91 kiál­lítás a Vásárvárosban. Időben is kitágul a fesztivál, az eddigi tíznapos eseménysorozatot most 18 naposra bővítették, azon praktikus okokból, hogy a húsvéti idegenforgalom találkozzon a kul­turális programkínálattal. A Budapesti Tavaszi Fesztivál te­hát március 14-től március 31-ig várja vendégeit. (kádár) Hangversenyek Divertimento Az egész művelt világ hangversenyek sorozatával emlékezik ez évben Mozartra. Kétszáz éve történt, hogy Bécsben a Rauhensteingasse egyik házában elhunyt Wolfgang Amadeus Mozart zeneköltő. Ez a halálozási dátum tulajdonképpen az ő halhatatlanságának kezde­te. Már Goethe beszélgetéseiben Mozart odakerült Ra­fael szomszédságába, a legnagyobbak, a harmonikus csodák közé, irta róla Tóth Aladár. Az utána jövő zene­költők szinte.mindegyike szomjas rajongással fordultak Mozart felé. És ami a legfontosabb, a nagyközönség kö­rében egyre nagyobb a tábora. A szekszárdi Művésze­tek Háza szerencsés választással igen reprezentatív együttest, a holland Trio Divertimentót hívta meg a Mo- zart-év nyitóhangversenyére. A hegedű, brácsa, csellóból álló együttes legszembe­tűnőbb kvalitása az eszményien szép, nemes hang, a szólamok plasztikus kicsengése. Oly magától értető­dően, természetesen veszik át egymástól a szólamokat, kerülnek reflektorfénybe, vagy szorulnak háttérbe, min­dig pontosan tudva a mű felépítését, a szép hangzás ra- fináltan bonyolult árnyalatait, hogy úgy tűnt mintha ott a dobogón született volna meg a mű. A konstrukció vilá­gosan épül, a formálás tiszta. Ugyanakkor az érzelmi töl­tés magas hőfokú. Talán még a szivük is egyszerre és ugyanúgy dobog, olyan szervesen homogén minden megnyilvánulásuk. Műsorukat Mozart Esz-dúr divertimentójával kezdték, amelyet a szerző egy művészetpártoló nagykereskedő­nek irt Michael Puchbergnek, aki őt több kölcsönnel mentette meg az anyagi összeomlástól. Az előadók az egyedülálló remekmű minden szépségét kibontották. A 6 tételes nagy műből talán a legérdekesebb volt a máso­diktétel szellemes ritmusjátéka, az ötödik tétel Schuber­tét megsejtő bécsi táncokra emlékeztető varázsa és a zárótétel boldogságot fiatalságot és szépséget idéző Rondója. Szünet után Kocsár Miklós: Trio perarchi című művét mutatták be, melyet a szerző ennek az együttes­nek komponált és néhány nappal ezelőtt mutatták be a pesti Vigadóban. A laza variációs szerkesztésű darab bővelkedik sziporkázó ötletekben és tündököl érdekes hangzási effektusokban és aratott szép sikert a szek­szárdi bemutatón is. Befejezésül Mozart g-moll zongo­ranégyesét játszották Baranyai László zongoraművész közreműködésével, ugyanolyan színvonalon, mint ami az egész estről elmondható volt. Szabó Imre orgonaestje A pozsonyi konzervatórium tanára Budapesten kezd­te orgonatanulmányait, majd a Szlovák Főiskolán, a nagy nevű Kiinda mester tanítványaként fejezte be. Szekszárdon az utóbbi időben sűrűn mutatkoztak be az orgona legkitűnőbb mesterei, művészei. Szabó Imre szereplése a szakmai körökben is a meglepetés erejé­vel hatott. Lenyűgöző felkészültsége, példaértékű stílus- ismerete, virtuóz készsége sokunkat valósággal felvilla­nyozott. A müvek értelmezése, frazeálása, regisztrálása színes, mintaszerű és egyedülálló a terem akusztikai adottságaihoz való alkalmazkodása. Ritmusvilága meg egyenesen a legnagyobb mesterekre emlékeztet. Együtt van nála a tudatos formálás és az érzelmi gaz­dagság kifogyhatatlan aranyalapja. Gazdag műsorából ki kell emelni a Bach korálelőjáték misztikus szépségét, az a-moll prelúdium és fúga re­mekbeszabott felépítését, a Koloss István Reflexiók cí­mű kortárs szerző rendkívül orgonaszerű pazar hang- zásefektusait és a Liszt Bach prelúdium és fúga fensé­ges emelkedettségét. E sorok írója, aki pedagógus és népművelő csak a művek ismertetését hiányolja. Különösen olyan művek­nél hiányzott, amelyet ezúttal hallottunk először. Például Koloss: Reflexiók című darabját közelebb hozta volna a hallgatókhoz, ha ismerték volna a tételek címeit, mint például: altató, kaleidoszkóp, dialógus, extázis, stb. De még például Bach korálelőjátékánál is jó lett volna is­merni pl. magának a koráinak a szövegét magyar fordí­tásban : „Jöjj el pogányok Üdvözítője.’’, mert ezek megér­téséhez szükséges a korálszöveg ismerete. Éppen Al­bert Schweitzer hívta fel a figyelmünket arra, hogy ezek a korálok a bachi zenei nyelv igazi kulcsai. Például az ószövetségi törvény szigorát és rendjét kánonnal, a hit szilárdságát állandóan visszatérő basszussal fejezi ki. Könnyű lehetett a Bach kortárs hallgatónak, aki ismerte a szövegeket Ettől azonban mi már igen messze kerül­tünk. Husek Rezső Hunga-Print könyvek A hazai könyvkiadás egyik leg­utóbbi sikerkönyvét, Maria Treben Egészség Isten patikájából című kötetét újból kiadja a Hunga-Print, s várhatóan március elején kezük­be vehetik mindazok, akik a termé­szetes gyógymódok híveiként még nem juthattak hozzá. Ugyancsak hamarosan napvilágot lát, a nyu­gaton már nagy sikert aratott kötet, John Lust és Michael Tierra A ter­mészetes gyógymódok bibliája cí­mű munkája. Ezt egyébként a ter­mészetgyógyászat nélkülözhetet­len kézikönyveként tartják számon. Baráz Miklós, a Hunga-Print Ki­adó elnöke a közeljövő újdonsá­gai közé sorolta Barbara Ann Bren­nan kötetét, a Sugárzó kezeket. A szerző, aki hosszú évekig a NASA munkatársa volt, tizenöt évig tanul­mányozta az emberi energiateret és bioenergetikai terápiát. Könyyé- ben az emberi energiamezőt veszi vizsgálat alá, s megmutatja az ab­ban rejlő gyógyítási lehetőségeket is. A kiadó az autósport szerelme­seinek szánja a Forma-1 egyik csillagáról szóló részletes, fotókkal gazdagon illusztrált életrajzot Ayr­ton Sennáról. Sikerkönyvnek ígér­kezik John Hands Ördögi játszma című politikai krimije, Jack Higgins Leszámolás című akcióregénye, s a krimi műfajában klasszikusnak számító Agatha Christie bűnügyi történetei. A televízió háza tájáról DALLAS - az édes, a mámorító Minden idők legsikeresebb tele­víziós filmsorozatát - jó húsz év után - láthatja a magyar közönség. A Dallas nyitotta meg a sort, ez volt az első mai családteleregény, al­kotói nem sejtették, milyen kincsre találtak. A Forsyte Sagától a Bud- denbrook-házon át a Thibault csa­ládig, a híres, klasszikus családre­gényekből készült sorozatokat kö­vetően, napjainkban játszódó fa­míliahistóriát vittek filmre. A színhely: Dallas. Texas, a film forgatásakor a legdinamikusab­ban fejlődő állam vplt, vezető he­lyen állt az Egyesült Államok mező- gazdaságában, előretört az ipari termelésben, olaja példátlan gaz­dasági fellendülést biztosított. Olajmezök és prérik, multimillio­mosok és cowboyok, már a távol­ból feltűnnek a modern Dallas fel­hőkarcolói, luxusautók szágulda­nak... Dallas... igen, itt oltották ki 1963 novemberében John F. Ken­nedy elnök életét... Híres és hírhedt város. A történet a gazdag Ewing csa­ládról szól, a szülőkről, három fiuk­ról, feleségeikről, az unokáról és másokról, szépasszonyokról és intrikákat szövő bestiákról, köny- nyűvérű kislányról, hidegvérű üz­letemberekről, kis családi drámák­ról. Két família áll szemben egy­mással - de sokan loptak már Sha- kespeare-től! -, s az élet, ha olykor felhők jelennek is meg a ranch (az állattenyésztő farm) feletti égen - szép. Mi a sorozat sikerének a titka? A nézők egy-egy órára belecsöp­penhetnek a gazdagok világába, belekóstolhatnak, belefeledkez­hetnek a jólétbe. Olyan ez, mint az enyhe kábítószer: édes és mámo­rító. Kit érdekel az, hogy ez csak mese (felnőtteknek), az emberek szeretik a mindent megszépítő, va­rázslatossá tevő meséket. 1978 tavaszán kezdték el szőni a szupergazdag dallasi család szto­riját. Hatvannál is több országban, százmilliók nézték és nézik e soro­zatot, melyet elsősorban az ameri­kai ízléshez szabtak. Miss Ellie, a mama, és Jock Ewing, a fia nemzeti jelképpé váltak. Hogy J. R.-en, a végtelenül ellenszenves alakon mit szeretnek? Tény, hogy Larry Hag- man, a cowboykalapot viselő Jock a legnépszerűbb amerikai filmszí­nészek közé tartozik, a legmaga­sabb gázsit kapja, a sorozat min­den egyes részéért százezer dol­lárt. Ezen tört ki az első botrány. Patrick Duffy, azaz Bobby Ewing, milliók kedvence, azonos összegű honoráriumot kért. De nem kapott. Hét bő esztendő után nem min­den szereplő szerződését újították meg, például Charlene Tiltont (Lucy) nem tartották elég szexis­nek, menesztették. Miss Ellie, Bar­bara Bel Geddes jobbnak látta, ha szívpanaszai miatt visszavonul, utóda Donna Reed meg sem köze­lítette őt. A sikeres első csapat szétesett. A Dallas bámulatos sikere láttán az amerikai filmesek rákapcsoltak. Az újabb produkció, a Dynastia, il­letve a Denver klán, a felső tízezer köreiben játszódik le, csillogó, káprázatos, de a legvonzóbb fér­fiak, a leggyönyörűbb nők, a legpa- zarabb otthonok sem tették a Dal­lasnál népszerűbbé e teleregényt. Európában a francia televízió, az „amerikai kulturális imperializmus” ellensúlyozására törekedve, 26 ré­szes sorozatot forgatott. A Cha- teauvallon cimű film a Loir partján játszódik, s a Berg család életét áb­rázolja, Balzac és Dumas szelle­mében a francia irodalmi hagyo­mányokra építették. (A sorozatot a magyar televízió is bemutatta.) Bár a pénz, a szerelem, a hatalom az ilyen tévéfilmek fő alkotóeleme, az európai és az amerikai sorozatok közötti kontraszt jól érzékelhető, mint ezt például a Guldenburgok örökségében (ZDF sorozata) is ta­pasztalhattuk. Dél-Amerikától Itá- liáig világszerte gyártják a soroza­tokat, szövik a családregényeket, de a Dallas úttörő szerepe elvitat­hatatlan. Ha a kedves néző azt hiszi, hogy a Dallas-sztárok maradéktalanul boldogok - téved. Ismeretes, hogy Victoria Principal, a szép Pamela, a saját hírnevének a rabjává vált. A többszörös milliomos filmszínész­nő Hollywoodban él, sofőré és test­őre van, a portoricói John Batis szerint a filmcsillag háza erőd. Vic­toria nagy élelmiszer-tartalékokat halmozott fel, fél, csak éjjel hagyja el otthonát. Attól tart, hogy a terro­risták elrabolják... Sz. É. Tévénapló Balázs Béla emléke Több évig készült a Balázs Béláról szóló film, melyben barátok, tanítványok idézték emlékét, néha ízes anekdotákkal, máskor sem- mitmondóan. Pedig kanyargós életpálya az övé, korai sikerekkel, halványuló művekkel, legendákkal is megtűzdelve. Adyékkal indult, versei A Holnap antológiában szerepeltek, s kezdetben, úgy látszik, Babits, Juhász Gyula egyenrangú társa, naplója tele van világirodalmi tervekkel és szerelmi kalandokkal, ott van Lukács György mellett a „Vasárnapi kör” pezsgő szellemi életében, majd Lukács hatására, a Tanácsköztársaság alatt a közoktatási népbiztosság irodalmi osztá­lyának vezetője, az írói direktórium tagja. Emigrálnia kell, előbb Bécsben él, majd Berlinben, innen ment 1933-ban Moszkvába, s csak 1945-ben tért haza. Jól indult, az Eötvös kollégiumban Kodály szobatársa, dolgozik a Nyugatba, Bartók két műve, a Fából faragott királyfi és a Kékszakállú az ő szövege alapján készült, de Bartók éppúgy elfordult tőle, mint Babits, és az egész Nyugat. A biztató fiatalkori művek után fokozatosan háttérbe szorult, az emigrációban írt művei pedig vég­képp fáradtak, sematikusak. Amikor hazatért, költőként, drámaíróként már alig emlegették, s elsősorban a filmesztétát tisztelték benne. De valószínűleg mégis csak Nemeskürty Istvánnak van igaza, aki úgy emlékezett vissza rá, hogy mindenek előtt költőnek tartotta magát. Itthon nagy tisztelettel fogadták, s azt várták tőle, hogy az új magyar fűm megteremtője lesz, a kétrészes filmben is végig erről volt szó, de az olyan filmekben is, minta Valahol Európában vagya Talpalatnyi föld, legföljebb tanácsadóként szerepelt. Partizándrámáját, aminek némileg bizarr címe, A föld újra föláll, visszautasították, Cinka Panná­ja, Kodály zenéjével együtt, megbukott és bizony teljesen joggal. Az emlékezők általában keveset tudtak róla, főleg Der sichtbare Mensch (A látható ember) című filmesztétikái tanulmányát emleget­ték, de a kép halvány volt, élettelen. Nem tudom, hogy Balázsnak mi­lyen szerepe van a filmtörténetben, az is lehet, hogy irodalmi kudarcai után fordult a film felé. A költőnek már az első háború idején sokat ártott Lukács György lelkendező tanulmánya, a „Balázs Béla és akiknek nem kell”, viszont később Lukáccsal való kapcsolata is elhi- degült, hazatértük után a hajdani barát véleménye nagyon megválto­zott. Balázs utolsó négy esztendejét - 1949-ben halt meg -, a mélyülő magány jellemezte, az egykori elvtársak elfordultak tőle, s ő is egyre gyanakvóbban nézte a Zsdanov csillagába fordult szellemi életet. Személyes oka is volta félelemre, kár, hogy a visszaemlékezők egyi­ke sem említette. Első felesége, Hajós Edit, aki 1919-ben Petrográd- ban lett a bolsevik párt tagja, Londonból, ahol 1933 óta élt, 1948-ban hazajött látogatóba. Péter Gábor emberei rögtön letartóztatták s hét évet töltött börtönben. Balázsnak bőséges tapasztalatai voltak a tör­vénytelen perekről, hisz Lukács első felesége, az anarchista Ljena Grabenko is nyomtalanul tűnt el. 1948-ban egy volt bolsevik rokon, akiből londoni emigráns lett, halálos veszélyt jelentett. Özvegyének visszaemlékezése, melyben utolsó hónapjait idézte fel, utalt is erre. Balázs Béla végül mindenben csalódott, irodalmi múltjában, politi­kaihitében, az itthoni fogadtatásban. Mert a főiskolai tanárság ellené­re is mellőzött volt, s bár bizonyos tisztelet övezte, műveit nem olvas­ták. Egyik darabját, ha jól emlékszem, a Szélpál Margitot, felújították, de nem volt sikere, korai, szép tanulmánya, a Halálesztétika vagy a Dialógus a dialógusról ebben az időben már ném kellett senkinek, azóta sem adták ki, valószínűleg nem is fogják, talán nem is lenne érdemes. Özvegye Hamvassy Anna, aki Balázs kedvéért vált el egy Schlama- dinger Jenő nevű székesfehérvári törvényszéki bírótól, mindvégig kitartott mellette, az emigrációba is elkísérte. 1954-ben halt meg, valaki a filmben azt mondta, egy menhelyen, mert kitették az 1944-es tetteiért Nyugatra menekült Páger színész elkobzott villájából, amit ők kaptak meg. Balázs Béláról ezeket is el kellett volna mondani, így lett volna teljes a kép. Élete kiábrándulások és tragédiák sorozata, egy tehetsé­ges, talán zseniális ember kitérőkkel tarkított útja, akire már csak a ta­nulság kedvéért is érdemes emlékezni. CSÁNYI LÁSZLÓ Erkölcsi alapjaink Városunk egyik mostanában eltessékelt személyisége, szakembe­re esténként végiggondolja aznapját, már jó néhány évtizede. Elcsi­gázva a sokszor reménytelen harcok miatt, de aludni jól tud. Akkor is, ha még zakatol az agya kemény döntései miatt, ha megoldódnak a megyét érintő nehéz ügyek. Az Élet kenyere - az asztalán. Már jól is­meri. Egyszer az jut eszébe, hogy „ha megdobnak kővel...”, másszor más. Aztán elalszik. Tudunk-e, tudunk-e még békével elaludni? Amikor a pénz(telenség) gazdái, akiket odáig emelt a sors, hogy dönthetnek, munkakönyveket adhatnak vissza azzal, hogy nem felel­tek meg százszázalékosan a feladatnak, nem tudtak az új technoló­giára időben átállni, hát menjenek el, ne haragudjanak -, nos azok a gazdák széttárhatják karjaikat: sajnos a farkastörvények... És a látszategyüttérzés jegyében alszanak el. Az egészben csak az a bökkenő, hogy nincs feddhetetlen ember. Amikor valaki a beosztottját elbocsátja, (mert a tönk szélére jutott a vállalat, nem kaptak elég hitelt, nem sikerült jól szerződéseket kötni, modernebb berendezéseket szereztek meg mások, vagy egész egyszerűen ő csak egy kis fogaskerék a nagy országos baj­ban), akkor az a kisember a szemébe néz... Sose mondta, most se meri odavágni, hogy „ne kérdezd kiért szól a harang...”, úgysem értheti meg az, aki a barna könyvecskét eléje teszi. Legfeljebb gondolatban tegezi le: neked se voltak mindig per­fekt dolgaid! Hát ekkor és ekkor kikkel, és mit tettél munkahelyen vagy egyebütt? A kisember hazamegy, nehéz, mély álomba zuhan. Nem emlékszik semmire. Egy-két erkölcsi (alap) bizonyítvány ugyancsak elkelne. De ki állíta­ná ki? Ki ismeri a piti mindennapi bűnöket, csalásokat, szépítgetése- ket, a gyönyörű önigazolásokat, amelyek például így is szólhatnak: sajnos, de kár; nem dönthettem másképp: nem az én ötletem volt, ezt nem lehetett tovább bírni; nem engedik a jogszabályok; kötve va­gyok... Ezzel a tudattal szépen nyugodtan is áthatunk, végtére is a teljesít­mény kényszerpályáján mozgunk és nem tudunk hősökké válni - má­sokért. Nem megy. Megnyugtatásként biztatjuk magunkat, hogy akiktől válni kénysze­rülünk majd csak lábra állnak, küzdeni fognak. Megtanulják a küzdést. Mint a gladiátorok. De azért nem kétséges, hogy kié a győzelem. A „küzdés” maga? Bárcsak ez a nemes gondolat következne! De mint tudjuk: Madách egészen másra gondolt. NÉMETH JUDIT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom