Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

1991. február 18. 2 NÉPÚJSÁG V Konzervatív hatalomátvétel Moszkvában? Készek vállalni a kormányzati felelősséget Tölgyessy Péter: „Az SZDSZ lesz a válságból kivezető erő” (Folytatás az 1. oldalról.) A csoport szervezkedésének közlése szerint az a célja, hogy rá­vegyék a kormányt: adja át a kor­mányzati hatalmat a Nemzeti Meg- mentési Bizottságnak, Mihail Gor­bacsov pedig ismerje be kudarcát és önként álljon félre. A mintegy húsz különbző kon­zervatív csoportosulást tömörítő szervezet a szombaton tartott moszkvai nyilvános ülésén úgy döntött, hogy kész vállalni az or­szág sorsa iránti felelősséget, és kész megtenni az ország megmen­téséhez szükséges határozott lé­péseket. A csoport azt javasolja, hogy átmeneti időre a Nemzeti Megmentési Bizottság vegye át a kormányzást. Ez a testület azonnal Véget ért tegnap a Magyar Politi­kai Foglyok Szövetségének kétnapos kongresszusa Budapesten. Az MPFSZ második kongresszusa értékelte a szervezet megalakulása óta eltelt tizennégy hónap eseményeit és újraválasztotta a 15 tagú elnökséget, is­mét bizalmat szavazva Fónay Jenőnek, a szervezet eddigi elnökének. A szövet­ség tiszteletbeli elnöke lett Pongrátz Gergely, Sujánszky Jenő és Csasz- kóczy Emil, valamennyien külföldön él­nek. A kétnapos munka során a volt politi­kai foglyok egy sor fontos határozati ja­vaslatot fogalmaztak meg, amelyeket nagyválasztmányuk egy héten belül pontos formába önt a jegyzőkönyvek alapján és megküld a parlament elnö­kének. A felmerült kérdések közül a legfon­tosabb a kárpótlás kérdése volt. A je­lenlévők követelték a kárpótlás és a kártalanítás meggyorsítását, kifejezve felfüggesztené a parlamentet, az elnöki funkciót, a politikai pártok és a sajtó tevékenységét. Vlagyimir Vorogyin emlékezte­tett arra, hogy a Centrista Blokk már tavaly december elején létre­hozta a Nemzeti Megmentési Bi­zottságot. Az átmeneti idöbén - ami az or­szág gazdasági, politikai és társa­dalmi stabilitásának megteremté­séig tartana - moratóriumot kell hirdetni a szovjet területek és belső határok megváltoztatására. A nyílt ülésről beszámoló AP hír- ügynökség megjegyezte, hogy azon mintegy száznyolcvanán vet­tek részt - ám a jelenlevők leg­alább egyharmada újságírókból és megfigyeelőkből állt. egyben véleményüket, hogy Justitia- terv nélkül ninsc erkölcsi alapja a kár­pótlásnak és ragaszkodnak legalább egy fehér könyv megjelentetéséhez, amelybe beírnák mindazok nevét, akik 1947-töl „valamilyen funkciót viseltek”. Tudják, hogy a kárpótlási törvényt csak fokozatosan lehet végrehajtani, de a földkérdés rendezését akkor is fel kell gyorsítani, akár egy, a földről szóló külön törvénnyel. Ebben a kérdésben szerintük eddig pártérdekektől meg­osztott halogató politika érvényesült. A volt politikai foglyok nagy súlyt helyeznek a 301-es parcella ügyének rendezésére. Fónay Jenő, az újravá­lasztott elnök szavai szerint: „A társa­dalomnak ez bizonyára apró, de ne­künk életbevágóan fontos kérdés, mert a 301 -es parcella: jelkép. A 301 -es par­cellát most már végre szeretnénk pan­teonná átalakítani. Az emlékműnek je­lölt kő már négy hónapja megérkezett és még mindig nem történt semmi.” (Folytatás az 1. oldalról.) A párt tevékenységét illetően az alaptörvény kimondja: az SZDSZ politikai eszközökkel küzd az elvi nyilatkozatban, a rendszerváltás programjában és a küldöttgyűlé­sek határozataiban foglalt értékek érvényesüléséért. A politikai vita megkezdése előtt a küldöttek visszatértek a pártkölt­ségvetés ügyére. Ideiglenesen el­fogadták a költségvetést azzal a megkötéssel, hogy azt az országos tanács következő ülésén érdem­ben vitassa meg, de amennyiben nem hagyja jóvá, ismét össze kell hívni a küldöttgyűlést. A politikai vitát Kis János pártel­nök felszólalása vezette be. Első­ként részletesen szólt a fegyvere­ladási botrány belpolitikai vonat­kozásairól. Kiemelte, hogy egy ha­sonló ügyletből minden demokrati­kus kormány két következtetést vonna le a maga számára: parla­menti vizsgálóbizottságot állítana fel az ügy megnyugtató lezárására és megnevezné a felelősöket. Eb­ben az esetben mindkét lépés el­maradt, s ezt Kis János akként ér­tékelte, hogy akormány nem tud reagálni a valóságra, nem veszi fi­gyelembe a krízishelyzeteket, s végső soron a bukás felé sodorja önmagát. - A kérdés, mint mondot­ta az, hogy magával rántja-e az or­szágot, vagy sem. Amennyiben pe­dig a kormány megbuktatja magát, fontossá válik az is, hogy milyen módon: az utca népe távolítja el, avagy a parlament közvetítésével érvényesül a társadalom nyomása. Az SZDSZ szerint ez utóbbi lenne kívánatos.- A szövetségnek ezért meg kell mutatnia, hogy van politikai alter­natíva, létezik olyan szervezet, amely képes irányítani az országot, mégpedig az SZDSZ - fűzte tovább a gondolatot Kis János.- Világos programot kell mi­előbb kidolgoznunk, hogy minden­ki lássa, készen állunk a felelős­ségvállalásra. A pártelnök a továbbiakban han­got adott annak a véleményének, hogy az SZDSZ-nek a külpolitiká­ban is kezdeményező szerepet kell vállalnia, elsősorban 3 területre, Nyugat-Európára, térségünkre és a Szovjetunióra koncentrálva. A Szovjetunióval kapcsolatos állás­pontot ismertetve kiemelte, minden olyan esetben, ami nem számit bel- ügyekbe való beavatkozásnak, se­gíteniük kell azokat a törekvéseket, amelyek az egyes köztársaságok függetlensége, demokratizálódása felé vezetnek. Megítélése szerint Jugoszláviával ugyanilyen kap­csolatra kell törekedni. Végül utalt arra, hogy a miniszterelnök több­ször is kinyilvánította, miszerint a kormány igazi ellenzékének az SZDSZ-t tekinti. Bejelentette: áll­nak elébe, sőt azt is elfogadják, hogy az SZDSZ nem ellenzéke, ha­nem ellenfele a kormánynak.- Feladatunk az, hogy segítsük mederbe terelni az ország gazda­sági és politikai szétesésével fe­nyegető kritikus folyamatokat: se­gítsük megvalósulni az egyedül demokratikus alternatívát: a kor­mány parlamentáris eszközökkel történő leváltását, új kormány felál­lítását, és olyan kormányprogram megalkotását, amelyhez az ország népének köze lehet - zárta szavait Kis János. A pártelnököt követően Töl­gyessy Péter elemezte az ország és az SZDSZ helyzetét. Az előbbit vázolva rámutatott, létezik egy biz­tos parlamenti többséget maga mögött tudó kormány, amelytől vi­szont, úgy tűnik, elfordult az or­szág. Az alapkérdés tehát az, hogy van-e a kormánnyal szemben al­ternatívát adó erő. E tekintetben Kis János beszédét - miszerint az SZDSZ vállalja a kormányzati fele­lősséget - gyökeres fordulatként értékelte a szövetség politikájá­ban. A pártelnök gondolatait to­vábbvezetve pedig kijelentette, az SZDSZ a mai formájában is - bár aligha felelnének meg minden te­kintetben az ideálisnak - kormány- képesebb a többi pártnál. Tölgyessy Péter az egybegyűl­tek figyelmébe ajánlotta, hogy néz­zenek szembe hibáikkal. így azzal, hogy még mindig nem tisztázták, mely társadalmi réteg pártjának te­kintik magukat, miként azt sem ha­tározták még meg pontosan, hogy szabadelvű-liberális, avagy „szé­gyenlős szociáldemokrata" elve­ket valljanak. Épp ezért átfogó program kimunkálását sürgette, s azt, hogy a szervezet politikáját hi­teles személyek jelenítsék meg. Részben az utóbbinak tulajdonítot­ta ugyanis a tavaszi választási ku­darcot. Úgy vélte, a szövetség nem állított ki olyan személyt, akit az or­szág Antall Józseffel versenyké­pesnek tekintett volna. Tölgyessy Péter részletesen szólt a más szervezetekkel való kapcsolattartásról. A Fidesz, mint hatalomra orientált, az ideológiával kevésbé törődő szervezetet a leg­igazibb pártnak minősítette. Óvott attól, hogy kapcsolataik kizárólag rájuk korlátozódjanak. A KDNP szerinte az ország legszürképp pártja, és ez sikerének titka. Az MSZP pedig klasszikus marad­ványpárt, amelynek viszont a par­lamentben fontosak a szavazatai. Az MDF-fel - vélekedett - nehéz közös nevezőre jutni. Éppen ezért indítványozta: foglalkozzanak is­mét a „kisgazdakérdéssel”, ameny- nyiben van az SZDSZ számára el­fogadható lépésük, azt esetleg tá­mogassák. Végezetül hitet tett amellett, hogy a parlamentben az SZDSZ lesz a válságból kivezető erő. A további felszólalók közül töb­ben történelmi jelentőségűnek ítél­ték a küldöttgyűlést, hiszen Kis Já­nos szájából végre elhangzott: az SZDSZ vállalja a kormányzati fele­lősséget. A pártelnök tehát, mint megjegyezték, szakított az „apályelmélettel”. Bár Flack Péter szerint Kis János soha nem sugallt effajta pesszimista gondolatokat. Az elismerő megnyilvánulások mellett keményen bíráló szavak is elhangzottak. Akadt aki úgy véle­kedett, hogy a párt október óta semmit nem tett, csak egy helyben topog. Többen pedig elégedetle­nek voltak az SZDSZ ellenzékisé­gével, és nagyobb határozottságot sürgettek. Pethő Iván az elhangzot­takra is reagálva kijelentette, min­den, a parlamenti csoport munká­ját ért bírálatnak helye van, de nem hinné, hogy az önkormányzati vá­lasztások óta tétlenkednének. A frakció mellett komoly szakértői gárda van kialakulóban, az SZDSZ körül csoportosulnak tehát azok a személyiségek, akik a jövendő kor­mány tagjai lehetnek. Tamás Gás­pár Miklós ezt folytatva az SZDSZ alapítói nevében kijelentette: ké­szen állnak arra, hogy amennyiben a magyar nép hívja őket, kormá­nyozzanak. Flangjuk pedig most azért élesebb az előző hónapok­ban tapasztaltnál, mert - a közvéle­ménnyel egyetértésben - meggyő­ződésükké vált: a jelenlegi kormány tönkreteszi az orszá­got. Befejeződött a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének második kongresszusa Mozdulatlan mezőgazdasági géppiac Küszöbön a szárazföldi hadművelet? Kisgazda nagygyűlés Kecskeméten Torgyán József: Várjanak a földfoglalással! Erre az évre a vevőkör alig adott föl gépekre előrendelést, így a me­zőgazdasági termelőeszköz-ke­reskedelmi vállalatok egyelőre bi­zonytalanságban vannak. Nehezíti helyzetüket, hogy a tulajdonviszo­nyokat egyértelműen megfogal­mazó politikai döntés hiánya is közvetlenül érinti a gépvásárláso­kat - tájékoztatták az Agrotek ille­tékesei az MTI-t, hozzátéve: ilyen körülmények között a mezőgazda- sági géppiac meglehetősen moz­dulatlan. A fontosabb mezőgazdasági gé­pek ára egy év alatt jelentősen emelkedett. Ezt bizonyítja, hogy amíg tavaly, áfa nélkül 378 ezer fo­rint volt a keresett MTZ 80-as trak­tor, addig az idén 650 ezer forintba kerül. Több mint 300 ezer forinttal ment fel az ára az MTZ 82-esnek. A magyar gyártóvállalatok sem vol­tak szívbajosak az ármegállapítás­nál, 240 ezerről 530 ezerre nőtt a Rába 15-ös traktorért elkért ösz- szeg. Manapság az E-517-es ga­bonakombájn 2 millió 350 ezer fo­rintba kerül, tavaly 1 millió 850 ezret kértek érte. Az adatok szerint nem kereske­delmi árfelhajtók okozzák a jelen­tős áremelkedést. Az importgépe­kért a szállítók ma már lényegesen többet kérnek. Általános gyakorlat, hogy a hazai gyártók is szinte fo­lyamatosan emelik a gépek és al­katrészek termelői árát. (Folytatás az 1. oldalról.) csak akkor nem indítják meg, ha Szaddám Fluszein nem pusztán egyszerűen közli, hogy kész csa­patai kivonására Kuvait területéről, hanem ténylegesen meg is kezdi a csapatkivonást. - A nyilatkozatok­nak semmi jelentőségük sincs, ha azokat nem követik azonnali intéz­kedések - mondta. Szaddám Flu­szein feltételeiről elutasítólag szólt ugyan, ám hozzátette azt is: az ENSZ 660. számú határozatára va­ló utalás a bagdadi javaslatban előrelépést jelezhet. - Mindazonál­tal a feltételekkel megtetézve az ál­lítólagos tárgyalási szándék nem egyéb, mint az Irak elleni koalíció megosztására irányuló kísérlet, időnyerési próbálkozás - véleke­dett. Az iraki külügyminiszter moszk­vai tárgyalásairól Roland Dumas azt mondta, hogy természetesen nagy érdeklődéssel kíséri azokat, de kevés a remény arra, hogy a megbeszélések eredményt is hoz­nának. A miniszter aláhúzta: Franciaor­szág nem lát módosulást a szovjet álláspontban, úgy véli, hogy Moszkva változatlanul támogatja a Biztonsági Tanács határozatának érvényre juttatását. (Folytatás az 1. oldalról.) Az országba állítólag befolyt, de sehol ki nem mutatható kölcsönök­kel kapcsolatban még hozzáfűzte, hogy büntetőjogilag polgári jogi­lag felelősségre kell vonni azokat, akik ezt a katasztrofális helyzetet okozták hazánknak. Ugyancsak felelősségre vonást javasol azok­kal szemben, akik az előnytelen szerződések tömkelegét megkö­tötték, békés időben olyan mértékű katasztrófát okozva az országnak, mintha háború lett volna. Az előny­telen szerződések, az átgondolat­lan lépések között említette például a Dunai Vasmű megépítését, olyan országban, ahol sem vasérc, sem szén nincs elegendő. A hozzá intézett kérdésekre vá­laszolva Torgyán József a földek egykori elvételét rablásnak nevez­te, ugyanakkor mindenkit figyel­meztetett arra, hogy a földeket min­denki csak saját kockázatára fog­lalhatja önkényesen vissza, a je­lenlegi törvények szerint ugyanis a legfőbb ügyész emiatt vádat emel­het. Kérte a sérelmet szenvedett tu­lajdonosokat, hogy ha lehet, várják meg a parlament ezzel kapcsola­tos döntését. Hitelnyújtó társadalombiztosítás Az ember évitzedeken át fizeti a nyigdíjjárulékot a társadalombizto­sításnak, valamint fizeti az „ingye­nes” orvosi ellátás járulékát ugyanoda. Ismerve a hazai társa­dalombiztosítási járulék nemzet­közi összehasonlításban is irreális magas színvonalát, az ember talán elvárhatná, hogy pénzével a leg­okosabban gazdálkodjanak. Nyu­gaton a társadalombiztosítás nem csupán egyszerűen összegyűjti a pénzt, hanem forgatja, kamatoztat­ja is, jelentősen megnövelve ezáltal az alapot. Ma már a fejlett nyugati országokban a legnagyobb befek­tető mindenütt a társadalombizto­sítás, jelentősen hozzájárulva a gazdasági fejlődéshez. Részvé­nyeket, kötvényeket vesz és ad, bankokban szerez tulajdonjogot, egyszóval a legnagyobb tőkésként viselkedik. így azutáb a nyugdijak bámulatos magasságokba emel­kedhettek, és az 1980-as évek vé­gén ,például Franciaországban a nyugdíjak színvonala meghaladta a bérszínvonalat. A nyugdíjasok részaránya a fogyasztásból egyre emelkedik. Az egészségügyi ellá­tás színvonaláról ne is beszéljünk. Ugyanakkor Magyarországon, miközben nyugdíjasok százezrei csúsznak le a nyomorszintre, a tár­sadalombiztosítás éveken át volt hitelezője a költségvetésnek, ne­vetséges kamatért, valamint a kü­lönböző vállalatok és intézmények 22 milliárd forinttal tartoznak neki. Az egyetlen reagálás, hogy nyilvá­nosságra hoztak egy névsort a no­tórius nemfizetőkről. A 22 milliárd forint éppenséggel a nyugdíjasok zsebéből, az egész­ségügyi ellátás kasszájából hiány­zik. Ugyanakkor ezt a 22 milliárd forintot a társadalombiztosítás for­gathatná is, hiszen bankba téve 30 százalék fölötti kamatot realizál­hatna, tartósan lekötve. Alapvető követelmény kell tehát hogy le­gyen, hogy először is a költségve­tés ne férhessen hozzá a társada­lombiztosítás pénzéhez, még szo­rult helyzetben'sem, másodszor pedig az, hogy atársadalombizosí- tás lépjen föl kíméletlenül a nem fi­zetőkkel szemben. Magyarán: a társadalombiztosítás kutyakőte- lessége megindítani az adósokkal szemben a csődeljárást. Adóssá­gai behajtása után végre el kellene odáig is jutnunk, hogy a társada­lombiztosítás vállalkozóként for­gassa, kamatoztassa pénzünket. Jelenleg a kisnyugdíjasok finan­szírozzák a csőd szélén álló válla­latokat, azok továbbra is magas prémiumokat bezsebelő vezetőit, hiszen a prémium, a fizetés nincs kapcsolatban a vállalat konkrét anyagi helyzetével. Az engedékeny társadalombiz­tosítás ezzel a 22 milliárd forinttal hozzájárul az elavult gazdaság- szerkezet fenntartásához, az élet- képtelen vállalatok, gazdálkodók további felszínen maradásához. A társadalombiztosítás krőzus- ként nyújtja az olcsó hitelt, hiszen az adósok a késedelmi kamatot nevetve kifizetik. Melyik banknál juthatnának ilyen ingyenpénz­hez? ' A munkavállalók magas tbk-já- ruléka így nem odajut, ahová kelle­ne jutnia, és ahol a legnagyobb szükség lenne rá, hanem Csáki szalmájaként fosztogatja ezt a for­rást az elavult termelői szféra. Jó lenne ezen a helyzeten minél előbb változtatni! GAZDAG LÁSZLÓ Hazánkban a svájci szövetségi védelmi miniszter Kaspar Villiger, a Svájci Állam- szövetség védelmi minizstere teg­nap este Für Lajos honvédelmi mi­niszter meghívására, hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett. A svájci szövetségi miniszter ma tár­gyalásokat folytat a Flonvédelmi Minisztériumban, ahol tájékoztat­ják a Magyar Köztársaság aktuális belpolitikai helyzetéről, biztonság- politikai elképzeléseiről, valamint a Varsói Szerződés katonai szerve­zetével kapcsolatos álláspontunk­ról. A tárgyaló felek áttekintik azo­kat a területeket, ahol a magyar és a svájci hadsereg kapcsolatainak bővítése az európai biztonsági rendszerben az enyhülés folyama­taként megvalósítható. A miniszter magyarországi programja során ellátogat Szentkirályszabadjára, ahol megtekinti a Bakony Flarci Flelikopterezred technikai bemu­tatóját. AustriaLotto A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 7. játékhét eredményei a követke­zők: Leadott szelvény összesen: 2 299 937 darab. Ez 83 687 500 schil­ling AustriaLotto fogadási díjat jelent. A teljes AustriaLotto nyere­ményösszege 41 843 750 schilling. Ebből a 6-osra 12553125 schil­ling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 1, 6,12,14, 26, 43. Pótszám: 29. A teljes joker fogadási díj 18 410 289 schilling. Ez az első nyerőosz­tály a joker 2 761 543 sehillinggel való dotációját jelenti. Az e heti jokerszám a következő: 469001 AUTÓSOK, FIGYELEM! A Kalocsa és Vidéke Áfész 1. Sz. Gumiabroncs Szaküzlete, Dombóvár, Rákóczi u. 18. sz. alatti boltjában nagy mennyiségű új személy méretű GUMIABRONCS KAPHATÓ az alábbi méretekben: 135 R 12, 520x13 diagonál, 145 R 13,155/70 R 13, 155 R 13, 165/70 R 13,165 R 13,175/70 R 13,175 R 13, 185/70 R 13, ' 185 R 15, 185/70 R 15, 195/70 R 14, 205/70 R 14. A szaküzletben vásárolt gumiabroncsok szerelésére és centrirozására előjegyzést felveszünk. Mindenféle Lada típusú személygépkocsihoz hátsó légrúgó kapható. Telefonon bejelenthető 6-19 óráig. A bolt nyitvatartási ideje 8-17 óráig. Telefon: 74-65-765 (103)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom