Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. február 14. A Kreml elfogadja a feloszlatás elvét, de csak külső nyomásra (Folytatás az 1. oldalról.) PÁRIZS: „Gorbacsov számára nem nagy áldozat a VSZ feloszlatása, hiszen az egykori bástya országai elutasították a kommunizmust, és a demokráciát választották. így ez számára csak a tények tudomásulvételét jelenti” - írja a Le Quoti- dien de Paris. A francia sajtó még egy körülményre hívja fel a figyelmet: ez az egyébként elkerülhetetlen lépés most azért is szükséges a Szovjetunió számára, mert javíthat a róla kialakult képen Nyugaton, s kellően ellensúlyozhatja azt a kedvezőtlen hatást, amit a baltikumi katonai beavatkozás és az egyre nyilvánvalóbb konzervatív fordulat okoz. A Le Monde egyik cikke aláhúzta: a Szovjetunió bizonytalan belső helyzete Nyugaton gyanakvást ébreszt, s bár kevéssé valószínű, hogy Moszkva visszatérhetne a keményebb vonalhoz az egykori szövetségesekkel szemben, ezt a lehetőséget sem szabad kizárni. BONN: A német sajtó meglepő egyöntetűséggel véli úgy, hogy az április elsejei dátum bejelentésével Gorbacsov azt bizonyítja: bárhogyan is alakul a szovjet belpolitika, az „új szovjet külpolitikai gondolkodás” változatlan. A müncheni Abendzeitung szerint szimbolikus aktusról van szó csupán, mivel „egy nyilvánvaló hullát temetnek el”, a lépés mégis jelzés a Nyugat számára: az enyhülési politika foly-. tatódik. A Frankfurter Allgemeirle Zeitung felveti: a lépés nem jelenti azt, hogy Gorbacsov szabad kezet akar kapni a Szovjetunió egyben- tartásához. Azzal, hogy lemondott a Brezsnyev-doktrináról, a VSZ, mint beavatkozásra alkalmas eszköz túlélte magát. LONDON: A londoni The Times moszkvai tudósítója szerint „a Varsói Szerződés holttá nyilvánítása nehéz döntés lesz Gorbacsovnak. A szovjet katonai vezetés és a kommunista párt konzervatív szárnya már régen azzal vádolja őt, és volt külügyminiszterét, Sevardnadzét, hogy elvesztegetik Kelet-Európát és a szocializmus visszavonulásán fáradoznak”. A The Guardian úgy véli: „sok szovjet katonai vezető és kommunista párti konzervatív mérges, mert úgy látják, hogy odavész a szilárd szövetségi rendszer Kelet-Európábán, miközben a NATO nemcsak fennmarad, hanem mind aktívabb - igaz közvetetten - új stratégiai zónákban is, mindenekelőtt a Közel-Keleten. Fia Gorbacsovnak sikerül aláírnia több kétoldalú szerződést a szovjet-finn szerződés mintájára, amely közel fél évszázada szavatolja a Szovjetunió északnyugti határát, akkor kemény érvet szerezhet Európa- politikájának bírálóival szemben.” Fia ugyanez a forma nem is valószinű (a kelet-európai országokkal), azért valami hasonlóval előállhat a szovjet tárgyalófél a katonai szervezet feloszlatásáról kezdődő tanácskozáson - írja a The Guardian. A The Daily Telegraph szerint a volt szövetségeseknek azért olyan sürgős a katonai szervezet feloszlatása, mert „aggódnak a szovjet keményvonalasok előretörése miatt, és meg akarják előzni, a Varsói Szerződésnek alkalmat adjon a katonai beavatkozásra fejlődő demokráciájuk ellen.” RÓMA: Az olasz Corriere della Sera szerint a kezdeményezés Gorbacsov szovjet elnöké, aki így megelőzi azt, hogy a hét végén Visegrá- don összeülő lengyel, magyar és csehszlovák vezetők sürgessék a VSZ feloszlatását, vagy felvessék a szervezetből való egyoldalú kilépést. A Corriere della Sera a VSZ-csúcs összehívásának történetét felidézve leszögezi: „Moszkva halogató taktikája, és azok a jelek, amelyek esetleges belső visszarendeződésre utalnak a Szovjetunióban, nem kevés nyugtalanságot keltettek a kelet-európai új demokráciákban, amelyek sürgetni kezdték a mielőbbi feloszlatást. Most Gorbacsov lépett, kitűzve a módot és időpontot, hogy megnyugtassa a kedélyeket a volt szövetségesek körében. WASHINGTON: A VSZ a hidegháborúban született, védte a Kreml ortodoxiáját és leverte Budapest, majd Prága liberális reformmozgalmait - írta a The Washington Post, rámutatva: épp ez a két ország szorgalmazta a leginkább a szövetség felszámolását. A VSZ összeomlása elkerülhetetlen volt miután tagjai sorra kikerültek a szovjet befolyás alól és a Kreml arról beszélt, hogy véget vet a hidegháborúnak. Szovjet tisztségviselők ugyan emlegetik, hogy a VSZ valamilyen politikai vagy gazdasági formájában fennmarad, de nyilvánvaló, hogy az ilyesmit nem mindig veszik komolyan sem itt, sem a keleteurópai fővárosokban - írja a lap moszkvai tudósítója. AThe Washington Timesban egy katonai szakértő „bombának” minősítette a hirt, hogy Lengyelországból csak 1994-re akarják kivonni a szovjet csapatokat. Fia nem lenne Öböl-háború, ez lenne az első számú szenzáció, hiszen nagy gondot okoz majd az Washingtonnak. MOSZKVA: A szerdai szovjet sajtó gyakorlatilag nem vett tudomást a VSZ katonai szervezete feloszlatásának bejelentéséről. A központi napilapok közül egyedül a Pravda adott hírt - a TASZSZ jelentését átvéve - a szovjet államfő szóvivőjének ez ügyben tett nyilatkozatáról. Különösen feltűnő, hogy a témáról a leginkább érintett szovjet sajtóorgánum, a Krasznaja Zvezda című katonai lap egy szóval sem tett említést. A kül- ügy-, illetve védelmi miniszteri szintű tanácskozást kommentálva Mihail Gorbacsov szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a katonai szervezet felszámolásáról intézkedő megállapodás aláírásához nem szükséges az államfők találkozója. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a későbbiekben sor kerül a VSZ-tagállamok legfelsőbb szintű tanácskozására is. PRÁGA: A csehszlovák lapok közül a Rudé Právo szentelt külön cikket a témának. Az írás szerzője történeti áttekintés után megállapította: a VSZ katonai szervezetének felszámolása mellett szól az a tény, hogy a katonai tömbök hajlamosak erőszakos eszközökkel megoldani a problémákat. A Rudé Právo azonban úgy látja, hogy a katonai szervezet fenntartása mellett is felhoz- hatóak érvek. így például - „tábornokokat” idézve - azt írja, hogy a közös katonai struktúra növeli a védelmi kiadások felhasználásának gazdaságosságát. A Rudé Právo szerint számos nyugati illetékes attól tart, hogy a Varsói Szerződés katonai szervezetének a megszüntetése hasonló lépések követelését válthatja ki a NATO-val szemben. Öböl-háború - katonák Los Angeles, Kalifornia Állam, USA: világsztárok éneklik a „Szerető hangok” (Voices of Care) című dalt a Warner Bros stúdiójában 1991. február 10-én. A felvételt magnetofonkazettákon megküldik az Öbölben harcoló szövetséges katonáknak is. Az eladásból származó profitot az amerikai Vöröskeresztnek és társszervezeteinek utalják át. A képen a 100 tagú kórusból: Richard Gere, James Woods, Paul Williams, Michelle Pfeiffer, Jane Seymour és Fred Savage (alsó sor b-j); Kevin Costner, Stephen Stills, Peter Cetera, Meryl Streep, pudley Moore, Julie Brown, Gary Busey és Linda Thompson (második sor b-j); Orel Hershei- ser, Henry Winkler, Neil Carter, Chevy Chase, Brooke Shields, Tiffany és David Cassidy (a hátsó sorban b-j). Szaúd-Arábia: amerikai tengerészgyalogosok várakoznak egy műholdas távközlési állomás előtt 1991. február 7-én, hogy otthon maradt hozzátartozóikkal telefonálhassanak. Az Irakkal hadban álló amerikai és európai szövetségesek egységei számára számos ilyen állomást létesítettek a kapcsolattartás elősegítésére Szaúd-Arábiában. Nem volt fennakadás a közlekedésben Tél tábornok még nem vette be Tolna megyét Kutatómunka a Duna ökológiai értékeinek védelméért Szekszárd polgármestere találkozott a választóival Tombol a tél az országutakon. A rádió tegnap Déli Krónikájában elhangzott helyzetképéhez képest az mindenesetre megállapítható, hogy Tolna megye viszonylag szerencsés helyzetben van. A fővárostól és a Duna-Tisza-közétől eltérően errefelé elmaradtak a hóviharok, bár azért a nagy mennyiségű csapadék néhány helyen okozott némi fennakadást. A Közúti Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől, Rimái Rudolftól megtudtuk, hogy a viszonylag folyamatosan enyhülő időjárásnak köszönhetően a megye főútvonalain az olvadó hómennyiség gyakorlatilag semmiféle fennakadást nem okozott. A hókotróknak igazán csak Felsőnyék-Sza- badhídvég, Ozora-Fürged, valamint Nagykónyi-lregszemcse között akadt munkájuk, ahol is kezdődő átfúvások nehezítették a közlekedést. Az első két területen lapzártakor már sikerült kialakítani a félpályás átjárást, tehát az út teljes lezárására nem került sor. Az eltelt időszakban egyébként 158 tonna só, másfajta érdesítő anyagból pedig 70 tonna került az utakra Tolna megyében. (Folytatás az 1. oldalról.) Először légi szemlék, felvételek alapján azt határozzák meg, melyek azok a területek, ahol alaposabb vizsgálatokra lesz szükség. A teljes felmérés 1992-re fejeződik be. Mint a kapitány hangsúlyozta, filmjeiket az egész világon bemutatják. Ilyen módon több száz millió ember ismeri majd meg a Duna ökológiai problémáit, és ez mindenképpen jelentős társadalmi hátteret, nyomást adhat a környezeti értékek védelméhez. Kutatásaikról az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak is készítenek jelentést. A vizeknek, mint a kapitány kifejtette, azért tulajdonítanak ilyen nagy jelentőséget, mert nyilvánvaló: alapvető kérdés az ökoszisztémák, az emberi életfeltételek, az emberiség jövője szempontjából. Cousteau kapitány szólt arról is, (Folytatás az 1. oldalról.) Nem ismeretlen a Tamási környéki lakosok, olvasók előtt az sem, hogy á gyulaji rezervátum területén lévő lőteret és 24 garázsból álló építményt használták a szovjet katonák. Azt már kevesen tudják, hogy „potom” 16 milliót követel ezért a funkcionálisan nem hasznosítható objektumért az orosz fél. A bázis az élőhely csökkentését jelentette eddig, de ezután is kizárt az, hogy bármiféle ipari tevékenyhogy a nagyberuházásoknál - például az Asszuáni-gát építésénél - még ma is világszerte rendre figyelmen kívül hagyják az ökológiai szempontokat. Szükség lenne egy olyan nemzetközi doktrínára, amely kötelezővé tenné egyes beruházások előtt a környezetvédelmi szempontok mérlegelését. Fontos volna, hogy természetre, környezetre veszélyes elképzeléseket még nemzeti érdekekre való hivatkozással se lehessen megvalósítani. Ezzel kapcsolatban egy újságíró megkérdezte: vonatkoztatható-e mindez a bős-nagymarosi beruházásra, illetve a síkvízi erőművekre. A kapitány válaszában rámutatott: a szükebb szakmai érdekeket nem szabad előtérbe helyezni, és egyik ország sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy egy beruházás milyen veszélyeket jelent egy másik országban. séget folytassanak benne. A legjobb megoldás az lenne, ha helyreállítanák az eredeti környezetet - ez találkozik a város lakóinak szándékával -, és új funkciót kapna a terület. A város vezetőinek ezt az elképzelését a Földművelésügyi Minisztérium is támogatja. Egy megjegyzés még a laktanyatémához: Tamási vezetői márciusban egyeztetik elképzeléseiket a tárcaközi bizottsággal. Reméljük, sikerrel. (Folytatás az 1. oldalról.) A polgármester megjegyzése nemcsak a szakadó hóesésre vonatkozott, hanem a megyeszékhely költségvetési gondjaira is, amelyeket egyenesen tragikusnak nevezett. A szekszárdi képviselő- testület a jóval enyhébb „laikus” minősítést kapta Kocsi Imre Antaltól, aki azonban azt is hozzátette, hogy ez a jelző gyakorlatilag az ország valamennyi ilyen testületére ráillik, hiszen mindenütt hasonló konstrukcióban kénytelenek dolgozni. Ugyanakkor sajnálatos módon a város - önhibáján kívül - nem ismeri igazán ezt a testületet, a változtatás érdekében egyfajta „propagandahadjáratra” van szükség. Ennek megfelelően a mai ülést már élő egyenes adásban közvetíti a városi televízió. A lakosság várakozása óriási - húzta alá nyomatékkai a polgár- mester. - Sokan azonnali, kedvező változást vártak, ám ehhez képest az ügyintézés nem javult számottevően. Az apparátusról szólva néhány műhelytitkot is megtudhattak az érdeklődők, így azt is, hogy egyes véleményekkel ellentétben Kocsis Imre Antal semmi jelét nem tapasztalta a testületet „jégre vivő” szándéknak. Egyébként a polgár- mesteri hivatal eddig harmincöt dolgozójától vált meg, mindenkitől békességgel vettek búcsút. „Barátságos hivatalt szeretnénk kialakítani” - fogalmazta meg a jogos igényt a polgármester, ám ennek ellenére „néhány ügyintéző még mindig nem értette meg, hogy mi a feladata.” Az önkormányzat amúgy sem könnyű helyzetét tovább nehezíti a központi kormányzat számos kedvezőtlen döntése, illetve a döntések hiánya - s mondandójának ehhez a szakaszához érve Kocsis Imre Antal nem mulasztotta el kijelenteni: pártpolitikai szempontoktól függetlenül hangoztatja ezen véleményét. A résztvevők a találkozó végeztével az elhangzottakkal kapcsolatban tettek fel kérdéseket, így szóba került egyebek mellett a helyi buszközlekedés díjának csökkentése is. Az egyik felszólaló úgy vélekedett, hogy a Volán által felemelt díjtételek csökkentésére van lehetőség, abban az esetben, ha magánvállalkozásba adják ezt a szolgáltatást. „Mi lenne akkor, ha vásárolnék két buszt?” - kérdezte a felszólaló, mire a polgármester azt válaszolta: „Ne kettőt vegyen, hanem huszonkettőt.” A továbbiakban a városi kábeltévé ügye is felmerült, a jelenlévők meglehetős kritikával illették a rendszer szerintük lassú kiépítését. Sokadszor a tamási laktanyáról » Hókotrás a szekszárdi Wesselényi utcában
