Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. február 14. A Kreml elfogadja a feloszlatás elvét, de csak külső nyomásra (Folytatás az 1. oldalról.) PÁRIZS: „Gorbacsov számára nem nagy áldozat a VSZ feloszlatá­sa, hiszen az egykori bástya orszá­gai elutasították a kommunizmust, és a demokráciát választották. így ez számára csak a tények tudomá­sulvételét jelenti” - írja a Le Quoti- dien de Paris. A francia sajtó még egy körülményre hívja fel a figyel­met: ez az egyébként elkerülhetet­len lépés most azért is szükséges a Szovjetunió számára, mert javíthat a róla kialakult képen Nyugaton, s kellően ellensúlyozhatja azt a ked­vezőtlen hatást, amit a baltikumi katonai beavatkozás és az egyre nyilvánvalóbb konzervatív fordulat okoz. A Le Monde egyik cikke aláhúzta: a Szovjetunió bizonyta­lan belső helyzete Nyugaton gya­nakvást ébreszt, s bár kevéssé va­lószínű, hogy Moszkva visszatér­hetne a keményebb vonalhoz az egykori szövetségesekkel szem­ben, ezt a lehetőséget sem szabad kizárni. BONN: A német sajtó meglepő egyöntetűséggel véli úgy, hogy az április elsejei dátum bejelentésével Gorbacsov azt bizonyítja: bárho­gyan is alakul a szovjet belpoliti­ka, az „új szovjet külpolitikai gon­dolkodás” változatlan. A müncheni Abendzeitung szerint szimbolikus aktusról van szó csupán, mivel „egy nyilvánvaló hullát temetnek el”, a lépés mégis jelzés a Nyugat számára: az enyhülési politika foly-. tatódik. A Frankfurter Allgemeirle Zeitung felveti: a lépés nem jelenti azt, hogy Gorbacsov szabad kezet akar kapni a Szovjetunió egyben- tartásához. Azzal, hogy lemondott a Brezsnyev-doktrináról, a VSZ, mint beavatkozásra alkalmas esz­köz túlélte magát. LONDON: A londoni The Times moszkvai tudósítója szerint „a Varsói Szerződés holttá nyilvánítása nehéz döntés lesz Gorbacsovnak. A szovjet katonai vezetés és a kommunista párt konzervatív szárnya már régen azzal vádolja őt, és volt külügymi­niszterét, Sevardnadzét, hogy el­vesztegetik Kelet-Európát és a szo­cializmus visszavonulásán fáradoz­nak”. A The Guardian úgy véli: „sok szovjet katonai vezető és kommunis­ta párti konzervatív mérges, mert úgy látják, hogy odavész a szilárd szövet­ségi rendszer Kelet-Európábán, mi­közben a NATO nemcsak fennma­rad, hanem mind aktívabb - igaz közvetetten - új stratégiai zónákban is, mindenekelőtt a Közel-Keleten. Fia Gorbacsovnak sikerül aláírnia több kétoldalú szerződést a szov­jet-finn szerződés mintájára, amely közel fél évszázada szavatolja a Szovjetunió északnyugti határát, ak­kor kemény érvet szerezhet Európa- politikájának bírálóival szemben.” Fia ugyanez a forma nem is valószinű (a kelet-európai országokkal), azért valami hasonlóval előállhat a szovjet tárgyalófél a katonai szervezet fel­oszlatásáról kezdődő tanácskozá­son - írja a The Guardian. A The Daily Telegraph szerint a volt szövetsége­seknek azért olyan sürgős a katonai szervezet feloszlatása, mert „aggód­nak a szovjet keményvonalasok elő­retörése miatt, és meg akarják előzni, a Varsói Szerződésnek alkalmat ad­jon a katonai beavatkozásra fejlődő demokráciájuk ellen.” RÓMA: Az olasz Corriere della Sera szerint a kezdeményezés Gor­bacsov szovjet elnöké, aki így meg­előzi azt, hogy a hét végén Visegrá- don összeülő lengyel, magyar és csehszlovák vezetők sürgessék a VSZ feloszlatását, vagy felvessék a szervezetből való egyoldalú kilépést. A Corriere della Sera a VSZ-csúcs összehívásának történetét felidézve leszögezi: „Moszkva halogató takti­kája, és azok a jelek, amelyek esetle­ges belső visszarendeződésre utal­nak a Szovjetunióban, nem kevés nyugtalanságot keltettek a kelet-eu­rópai új demokráciákban, amelyek sürgetni kezdték a mielőbbi feloszla­tást. Most Gorbacsov lépett, kitűzve a módot és időpontot, hogy megnyug­tassa a kedélyeket a volt szövetsé­gesek körében. WASHINGTON: A VSZ a hideg­háborúban született, védte a Kreml ortodoxiáját és leverte Budapest, majd Prága liberális reformmozgal­mait - írta a The Washington Post, rá­mutatva: épp ez a két ország szorgal­mazta a leginkább a szövetség fel­számolását. A VSZ összeomlása el­kerülhetetlen volt miután tagjai sorra kikerültek a szovjet befolyás alól és a Kreml arról beszélt, hogy véget vet a hidegháborúnak. Szovjet tisztségvi­selők ugyan emlegetik, hogy a VSZ valamilyen politikai vagy gazdasági formájában fennmarad, de nyilván­való, hogy az ilyesmit nem mindig ve­szik komolyan sem itt, sem a kelet­európai fővárosokban - írja a lap moszkvai tudósítója. AThe Washing­ton Timesban egy katonai szakértő „bombának” minősítette a hirt, hogy Lengyelországból csak 1994-re akarják kivonni a szovjet csapatokat. Fia nem lenne Öböl-háború, ez lenne az első számú szenzáció, hiszen nagy gondot okoz majd az Washing­tonnak. MOSZKVA: A szerdai szovjet saj­tó gyakorlatilag nem vett tudomást a VSZ katonai szervezete feloszlatá­sának bejelentéséről. A központi na­pilapok közül egyedül a Pravda adott hírt - a TASZSZ jelentését átvéve - a szovjet államfő szóvivőjének ez ügy­ben tett nyilatkozatáról. Különösen feltűnő, hogy a témáról a leginkább érintett szovjet sajtóorgánum, a Krasznaja Zvezda című katonai lap egy szóval sem tett említést. A kül- ügy-, illetve védelmi miniszteri szintű tanácskozást kommentálva Mihail Gorbacsov szóvivője úgy nyilatko­zott, hogy a katonai szervezet felszá­molásáról intézkedő megállapodás aláírásához nem szükséges az ál­lamfők találkozója. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a későbbiekben sor kerül a VSZ-tagállamok legfelsőbb szintű tanácskozására is. PRÁGA: A csehszlovák lapok kö­zül a Rudé Právo szentelt külön cik­ket a témának. Az írás szerzője törté­neti áttekintés után megállapította: a VSZ katonai szervezetének felszá­molása mellett szól az a tény, hogy a katonai tömbök hajlamosak erő­szakos eszközökkel megoldani a problémákat. A Rudé Právo azon­ban úgy látja, hogy a katonai szer­vezet fenntartása mellett is felhoz- hatóak érvek. így például - „tábor­nokokat” idézve - azt írja, hogy a közös katonai struktúra növeli a védelmi kiadások felhasználásá­nak gazdaságosságát. A Rudé Právo szerint számos nyugati ille­tékes attól tart, hogy a Varsói Szer­ződés katonai szervezetének a megszüntetése hasonló lépések követelését válthatja ki a NATO-val szemben. Öböl-háború - katonák Los Angeles, Kalifornia Állam, USA: világsztárok éneklik a „Szerető hangok” (Voices of Care) című dalt a Warner Bros stúdiójában 1991. február 10-én. A felvételt magnetofonkazettákon megküldik az Öböl­ben harcoló szövetséges katonáknak is. Az eladásból származó profi­tot az amerikai Vöröskeresztnek és társszervezeteinek utalják át. A ké­pen a 100 tagú kórusból: Richard Gere, James Woods, Paul Williams, Michelle Pfeiffer, Jane Seymour és Fred Savage (alsó sor b-j); Kevin Costner, Stephen Stills, Peter Cetera, Meryl Streep, pudley Moore, Julie Brown, Gary Busey és Linda Thompson (második sor b-j); Orel Hershei- ser, Henry Winkler, Neil Carter, Chevy Chase, Brooke Shields, Tiffany és David Cassidy (a hátsó sorban b-j). Szaúd-Arábia: amerikai tengerészgyalogosok várakoznak egy műhol­das távközlési állomás előtt 1991. február 7-én, hogy otthon maradt hozzátartozóikkal telefonálhassanak. Az Irakkal hadban álló amerikai és európai szövetségesek egységei számára számos ilyen állomást létesítettek a kapcsolattartás elősegítésére Szaúd-Arábiában. Nem volt fennakadás a közlekedésben Tél tábornok még nem vette be Tolna megyét Kutatómunka a Duna ökológiai értékeinek védelméért Szekszárd polgármestere találkozott a választóival Tombol a tél az országutakon. A rádió tegnap Déli Krónikájában el­hangzott helyzetképéhez képest az mindenesetre megállapítható, hogy Tolna megye viszonylag sze­rencsés helyzetben van. A főváros­tól és a Duna-Tisza-közétől elté­rően errefelé elmaradtak a hóviha­rok, bár azért a nagy mennyiségű csapadék néhány helyen okozott némi fennakadást. A Közúti Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől, Rimái Ru­dolftól megtudtuk, hogy a viszony­lag folyamatosan enyhülő időjá­rásnak köszönhetően a megye főútvonalain az olvadó hómennyi­ség gyakorlatilag semmiféle fenn­akadást nem okozott. A hókotrók­nak igazán csak Felsőnyék-Sza- badhídvég, Ozora-Fürged, vala­mint Nagykónyi-lregszemcse kö­zött akadt munkájuk, ahol is kezdő­dő átfúvások nehezítették a közle­kedést. Az első két területen lap­zártakor már sikerült kialakítani a félpályás átjárást, tehát az út teljes lezárására nem került sor. Az eltelt időszakban egyébként 158 tonna só, másfajta érdesítő anyagból pedig 70 tonna került az utakra Tolna megyében. (Folytatás az 1. oldalról.) Először légi szemlék, felvételek alapján azt határozzák meg, me­lyek azok a területek, ahol alapo­sabb vizsgálatokra lesz szükség. A teljes felmérés 1992-re fejeződik be. Mint a kapitány hangsúlyozta, filmjeiket az egész világon bemu­tatják. Ilyen módon több száz millió ember ismeri majd meg a Duna ökológiai problémáit, és ez min­denképpen jelentős társadalmi hátteret, nyomást adhat a környe­zeti értékek védelméhez. Kutatá­saikról az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak is készítenek jelentést. A vizeknek, mint a kapi­tány kifejtette, azért tulajdonítanak ilyen nagy jelentőséget, mert nyil­vánvaló: alapvető kérdés az öko­szisztémák, az emberi életfeltéte­lek, az emberiség jövője szem­pontjából. Cousteau kapitány szólt arról is, (Folytatás az 1. oldalról.) Nem ismeretlen a Tamási kör­nyéki lakosok, olvasók előtt az sem, hogy á gyulaji rezervátum te­rületén lévő lőteret és 24 garázsból álló építményt használták a szovjet katonák. Azt már kevesen tudják, hogy „potom” 16 milliót követel ezért a funkcionálisan nem hasz­nosítható objektumért az orosz fél. A bázis az élőhely csökkentését je­lentette eddig, de ezután is kizárt az, hogy bármiféle ipari tevékeny­hogy a nagyberuházásoknál - pél­dául az Asszuáni-gát építésénél - még ma is világszerte rendre fi­gyelmen kívül hagyják az ökológiai szempontokat. Szükség lenne egy olyan nemzetközi doktrínára, amely kötelezővé tenné egyes be­ruházások előtt a környezetvédel­mi szempontok mérlegelését. Fon­tos volna, hogy természetre, kör­nyezetre veszélyes elképzeléseket még nemzeti érdekekre való hivat­kozással se lehessen megvalósí­tani. Ezzel kapcsolatban egy újságíró megkérdezte: vonatkoztatható-e mindez a bős-nagymarosi beru­házásra, illetve a síkvízi erőművek­re. A kapitány válaszában rámuta­tott: a szükebb szakmai érdekeket nem szabad előtérbe helyezni, és egyik ország sem hagyhatja figyel­men kívül, hogy egy beruházás mi­lyen veszélyeket jelent egy másik országban. séget folytassanak benne. A leg­jobb megoldás az lenne, ha hely­reállítanák az eredeti környezetet - ez találkozik a város lakóinak szán­dékával -, és új funkciót kapna a terület. A város vezetőinek ezt az elképzelését a Földművelésügyi Minisztérium is támogatja. Egy megjegyzés még a lakta­nyatémához: Tamási vezetői már­ciusban egyeztetik elképzelései­ket a tárcaközi bizottsággal. Re­méljük, sikerrel. (Folytatás az 1. oldalról.) A polgármester megjegyzése nemcsak a szakadó hóesésre vo­natkozott, hanem a megyeszék­hely költségvetési gondjaira is, amelyeket egyenesen tragikusnak nevezett. A szekszárdi képviselő- testület a jóval enyhébb „laikus” minősítést kapta Kocsi Imre Antal­tól, aki azonban azt is hozzátette, hogy ez a jelző gyakorlatilag az or­szág valamennyi ilyen testületére ráillik, hiszen mindenütt hasonló konstrukcióban kénytelenek dol­gozni. Ugyanakkor sajnálatos mó­don a város - önhibáján kívül - nem ismeri igazán ezt a testületet, a változtatás érdekében egyfajta „propagandahadjáratra” van szükség. Ennek megfelelően a mai ülést már élő egyenes adásban közvetíti a városi televízió. A lakosság várakozása óriási - húzta alá nyomatékkai a polgár- mester. - Sokan azonnali, kedvező változást vártak, ám ehhez képest az ügyintézés nem javult számotte­vően. Az apparátusról szólva né­hány műhelytitkot is megtudhattak az érdeklődők, így azt is, hogy egyes véleményekkel ellentétben Kocsis Imre Antal semmi jelét nem tapasztalta a testületet „jégre vivő” szándéknak. Egyébként a polgár- mesteri hivatal eddig harmincöt dolgozójától vált meg, mindenkitől békességgel vettek búcsút. „Ba­rátságos hivatalt szeretnénk kiala­kítani” - fogalmazta meg a jogos igényt a polgármester, ám ennek ellenére „néhány ügyintéző még mindig nem értette meg, hogy mi a feladata.” Az önkormányzat amúgy sem könnyű helyzetét tovább nehezíti a központi kormányzat számos ked­vezőtlen döntése, illetve a dönté­sek hiánya - s mondandójának eh­hez a szakaszához érve Kocsis Im­re Antal nem mulasztotta el kijelen­teni: pártpolitikai szempontoktól függetlenül hangoztatja ezen véle­ményét. A résztvevők a találkozó végez­tével az elhangzottakkal kapcso­latban tettek fel kérdéseket, így szóba került egyebek mellett a he­lyi buszközlekedés díjának csök­kentése is. Az egyik felszólaló úgy vélekedett, hogy a Volán által fel­emelt díjtételek csökkentésére van lehetőség, abban az esetben, ha magánvállalkozásba adják ezt a szolgáltatást. „Mi lenne akkor, ha vásárolnék két buszt?” - kérdezte a felszólaló, mire a polgármester azt válaszolta: „Ne kettőt vegyen, hanem huszonkettőt.” A továb­biakban a városi kábeltévé ügye is felmerült, a jelenlévők meglehetős kritikával illették a rendszer szerin­tük lassú kiépítését. Sokadszor a tamási laktanyáról » Hókotrás a szekszárdi Wesselényi utcában

Next

/
Oldalképek
Tartalom