Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

1991. január 12. NÉPÚJSÁG 3 Monopoljog 5-35 évre A cél előtt a koncessziós tön/ény A koncesszió lehetőségének törvénybe iktatását hazai és külföl­di vállalkozók egyaránt várják, hi­szen a közlekedés, a távközlés, a bányászat, de még a szerencse- játékok szervezésében, korszerű­sítésében is a koncessziós szerző­déseké a jövű. Dr. Gadó Gábortól, az Igazságügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettesétől először azt kértük: foglalja össze a kon­cesszió lényegét.- A koncesszió olyan jogi esz­köz, amelynek révén az állam vagy az önkormányzat egy meghatáro­zott tevékenység gyakorlásának a jogát időlegesen átengedi szerző­dés útján, méghozzá úgy, hogy a jogosultnak teljes vagy részleges piaci monopóliumot biztosít.- Hogyan fér ez össze a piacgaz­dasággal?- Mivel a koncessziós szerződé­seknek valóban piackorlátozó sze­repük van, nyilván csak igen szűk körben köthetők ilyenek. Leggyak­rabban akkor, ha az állam vagy az önkormányzat (csak ők adhatnak koncessziót) saját erejéből nem tudja egy beruházásra vagy tevé­kenységre a szükséges pénzt elő­teremteni. A koncessziós törvény- javaslat tételesen felsorolja, hogy milyen területek jöhetnek szóba. Akármelyiket vesszük, a fejlesztés­hez sok pénzre van szükség. Az or­szágos közúthálózat, az autópá­lyák építésére éppúgy, mint a táv­közlés, a bányászat, a postai alap­szolgáltatások, a vasút, vagy a me­netrend szerinti közúti személy- szállítás szolgáltatási színvonalá­nak emeléséhez.- Mi a koncesszió megadásának gyakorlati módja? A koncesszió tárgyát képező be­ruházást vagy tevékenységet az ál­lam vagy az önkormányzat nyilvá­nos pályázat útján meghirdeti. Eb­ben szerepelni kell a koncessziós jogok gyakorlásának pontos idő­tartamának is. Ez - eltekintve a bá­nyászati kutatás egyes eseteitől - öt és harmincöt év között mozog­hat. Az állam vagy az önkormány­zat csak legelőnyösebb feltételek­kel pályázónak adja meg a kon­cessziót. Ő ezért természetesen fizet, vagy úgy, hogy egy nagytőkeigényű va­gyontárgy létrehozásának a finan­szírozását vállalja, vagy pedig kon­cessziós díjjal. Az előző esetben értelemszerűen úgy térül meg a befektetése, hogy a koncessziós szerződésben kikötött időhatárig a tulajdonos (vagyis az állam, illető­leg az önkormányzat) átengedi ne­ki - a versenyhelyzetet korlátozó feltételek fenntartásával - a meg­épült beruházás működtetésének, hasznosításának jogait. A nyere­séget ígérő gazdasági monopolte­vékenységek átengedéséért - mint a szerencsejátékok egyes faj­táinak szervezési, lebonyolítási jo­gáért is - pedig a megállapított díj fizetése éppen a kizárólagos piaci pozíció ellentételezését is szolgál­ja.- Mi történik, ha máris többen végeznek valamilyen tevékenysé­get, szolgáltatást?- Ilyenkor a koncessziós szerző­dést elnyert fél javára úgy korlátoz­zák a piacot, hogy a szerződés megkötése előtt közük vele: kinek van már a tevékenységhez jogosít­ványa és megállapodnak abban, hogy újabb konkurensek az ő be­leegyezése nélkül nem kezdhet­nek üzleti tevékenységbe.- Van a koncessziónak magyar- országi hagyománya?- A hatályos magyar jogrend­szerben ugyan nem található meg a koncesszió intézménye, de a tör­ténelmi hagyományok sora hosz- szú. A múlt század első felében így finanszírozták a Lánchíd építését, majd a kiegyezést követő időkből is sok, főleg az urbanizációval ösz- szefüggő koncessziós beruházást sorolhatnék. A lóvasút felváltása villamossal, a gázvilágítás beveze­tése, a vasúthálózat megépítése, a bányászat fejlesztése mind-mind ilyen szerződésekkel történt meg. Most, a piacgazdaság kiépítésé­nek korszakában - elismerem, pa­radox módon - újra nagy szükség van arra, hogy törvényi szinten ha­tározzunk a kizárólagos állami te­vékenységek időleges átengedé­séről és a kizárólagos állami tulaj­donhoz (önkormányzati törzsva­gyonhoz) tartozó vagyontárgyak működtetéséről.- Hol tart a törvény előkészítése?- Még a múlt év decemberében az Országgyűlés elé terjesztettük a törvényjavaslatot, s most a fontos megtárgyalnivalók között várja a sorát. Am addig sem áll az élet, mert a koncessziós törvény csak egy jogszabályi keret, amelyet az egyes ágazatoknak a saját terüle­tükön, a speciális kérdéseket rész­letezve ugyancsak törvényileg kell szabályozni. A szerencsejáték, a távközlési és a postatörvény tervezete már elké­szült, most dolgozzák ki a szénhid­rogén-kutatás területén is a jog­szabályt. Mivel a fővárosi önkormányzata világkiállítás kérdésében is csak a koncessziós törvény életbe lépése után dönt, április előtt a honatyák­nak el kell fogadniuk azt. (MTI- Press) SCHÖFFER JENŐ A vállalkozók félnek a helyi adóktól (Folytatás az 1. oldalról.) A Vállalkozók Országos Szövet­sége nem általában a helyi adó el­len foglal állást, sőt, azt kívánatos­nak tartja, hiszen érvényre juttatja a helyi sajátosságokat. Ez az adófaj­ta azonban csak úgy töltheti be gazdaságélénkítő szerepét, ha az­zal egy időben, és azonos mérték­ben csökkennek a központi adók. Ez pedig most nincs így - mondotta Palotás János, a VOSZ elnöke az MTI munkatársának, majd arról szólt, hogy bár az adóalapból le­vonható a helyi adók összege, a te­her mégis nő. A helyi adók rend­szere csak akkor lenne igazságos, ha az önkormányzatoknak fizetett összeget nem az adóalapból, ha­nem magából az adóból vonhatná le a vállalkozó. A mostani helyzet­ben a VOSZ nem tehet mást, mint arra buzdítja tagjait, hogy vállalja­nak minél aktívabb szerepet az ön- kormányzatokban és ezáltal juttas­sák érvényre érdekeiket - mondot­ta Palotás János. Az Ipartestületek Országos Szö­vetsége tiltakozik a helyi adók ily módon történő bevezetése ellen. Nem érti, szakmailag indokolatlan­nak tartja új adók kivetését - mon­dotta Szűcs György, az Iposz el­nöke. A helyi adók intézményével felborult az 1988. január 1 -jétől be­vezetett egységes adórendszer. Akkor a kormányzat azt ígérte: több adóteher már nem nehezedik a lakosságra és a vállalkozókra. Most viszont további háromfajta adóra: a nem lakás célját szolgáló helyiség utáni, az iparűzési és a közműadóra is számíthatnak a kis­iparosok. Az önkormányzatok - az Iposz ismeretei szerint - költség- vetésük összeállításánál a bevétel egyharmadát a helyi adókból vár­ják. Úgy vélik tehát, hogy a lakos­ság és a vállalkozók ekkora ösz- szeggel tovább terhelhetők. Már­pedig ez nem így van, az ország­ban dolgozó mintegy 165 ezer kis­iparosból mintegy 90 ezret érint rendkívül hátrányosan a helyi adó. Főként a kistelepüléseken élő, szolgáltatást végző, illetőleg nyug­díjuk mellett dolgozó magánvállal­kozók ellehetetlenülése várható. Ez pedig igen veszélyes, kiszámít­hatatlan folyamatot indíthat el ép­pen a munkanélküliség várható növekedése idején. A tönkrement kisiparos ugyanis nem jogosult munkanélküli-segélyre, tehát jöve­delem nélkül marad. Az Iposz ezért szakértői segítségével igyekszik minden önkormányzatot meg­győzni arról, hogy a jövedelemel­vonás mértékének növelése gaz­daságilag katasztrofális helyzetbe hozza a magánvállalkozókat. APEH-elnök az ez évi vállalkozói nyereségadó-előleg fizetéséről Pintér Márta kiállítása Dunaföldváron, a művelődési házban még megnézhetik Pintér Márta toll- és ecsetrajz-, valamint akvarellkiállítását. A kiállítást ja­nuár 18-ig tekinthetik meg az ér­deklődők, hétköznap délelőttön­ként nyolctól tizenkét óráig, és szombaton nyolc órától délután egy óráig. Megjelent Hőgyész községtörténeti monográfiája Aki kezébe veszi a most megje­lent hőgyészi községtörténeti mo­nográfia I. részét, az megismerked­het a nagyközség történelmének 1272-től 1722-ig terjedő időszaká­val. A könyvet Várnagy Antal, aki Hőgyész szülötte, a Pécsi Feren­ces Plébánia plébánosa írta, s már dolgozik a II. részen. A kötetből többek között meg­tudhatjuk a nagyközség nevének eredetét. ttekintést ad földrajz- és népes­ségtörténetből. Megismerkedhe­tünk a középkori Hőgyész életével, valamint közvetlen környezetével a község külterülete, a földrajzi ne­vek tükrében. (Folytatás az 1. oldalról.) Sütő Dezső felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozóknak ebben az időszakban kell elkészíteni a múlt évre vonatkozó mérlegbeszá­molójukat, amely egyben nélkülöz­hetetlen adóbevallásuk elkészíté­séhez is. Az APEH munkatársai minden segítséget megadnak a vállalkozóknak a mérlegek és az adóbevallások elkészítéséhez, a nyomtatványok már elkészültek. Felhívta a figyelmet arra, hogy eze­ket a nyomtatványokat a Pátria Nyomtatványellátó kirendeltségé­nek boltjaiban lehet beszerezni. Az APEH hatáskörébe tartozó, ma­gánszemélyek és egyéni vállalko­zók bevallásaival kapcsolatos pa­pírokat az adóhatóság ingyen és bérmentve juttatja el az adózók­nak. Az APEH elnöke elmondta azt is, hogy az adóhatóság idén is átfogó felvilágosító kampánnyal segíti a közvéleményt abban, hogy az adó­zással kapcsolatos legszüksége­sebb információkat idejében meg­tudják az érdekeltek. A MagyarTe- levízió több műsoridőben hat alka­lommal, egyenként másfél perces tájékoztató filmet sugároz a közel­jövőben az adózással kapcsolat­ban. Emellett a rádióban, televízióban interjúk hangzanak el az adózás­ról, az írott sajtóban szakmai közle­ményekkel tájékoztatja az APEH a lakosságot. Az adózó állampolgároknak ja­nuár 31-éig meg kell kapniuk a munkáltatóktól a jövedelemigazo­lásokat. Az adóbevallások elkészí­tésének és beadásának határideje a személyi jövedelemadó eseté­ben március 20-a, a vállalkozói nyereségadó tekintetében február 28. Sütő Dezső felhívta a figyelmet arra, hogy az adóbevallásokat az adózók már a határidők előtt is be­küldhetik - ezzel is könnyítve az adóhatóság munkáját elkerülve a tumultuózus utolsó napokat - mi­vel a bevallások elkészítése és be­nyújtása független a befizetés kö­telezettségétől, vagyis az adót az utolsó napon is befizethetik az érintett adózó állampolgárok. A vállalkozók számára is március 20- a személyi jövedelemadójuk be­vallásának határideje. A munkálta­tók azoknak az elszámolását, akik csak egy forrásból, mégpedig az adott munkáltatótól szereznek jö­vedelmet, március 31-ig kötelesek az adóhatóságnak eljuttatni. Akik­nek a személyi jövedelemadó-el­számolások során követelése lesz az adóhatósággal szemben, aján­latos minél előbb elküldeni a beval­lást az APEH érintett adófelügyelő­ségeinek. Ez azért érdeke az adózó állampolgároknak, mivel az adó­hatóság a visszautalást az adóbe­vallás beadásának napjától számí­tott 30 napon belül köteles teljesí­teni. Változik-e az alkoholpolitika a társadalommal? tében. Májzsugorról beszélnek, de legalább annyian halnak meg az alkoholos szívizom-el­fajulás következtében. A prob­léma itt van.- A társadalom kiveti, elítéli az alkoholizmust ennek ellené­re terjed. Nem ismerik el beteg­ségnek?- Nagyon sok orvos nem tart­ja betegnek az alkoholistát, ezért nem is fogadják be. Az ott­hontalanokkal én most kerül­tem közelebbi kapcsolatba. Si­ralmas a helyzetük. Azt is keve­sen tudják, hogy közülük min­den ötödik főiskolát, egyetemet végzett ember. Az egészségi állapotukról jobb nem szólni, ha nem tudunk segíteni rajtuk. Náluk nem arról van szó, hogy 10 vagy 20 százalékkal romlik az életszínvonaluk, hanem az a kérdés, életben maradnak-e vagy sem. Most visszautalok a szekszárdi szocioterápiás és rehabilitációs intézetre, ahol egyszerűen emberként kezelik őket. Reményt kelt a példájuk, amit dr. Fadgyas Ildikó irányít, vezet, hogy igen lehet csinálni. A nagyfai intézet szerencsére megszűnt. Ott a büntetek, vagy gyógyítok módszerekből nem tudtak közös és hatékonyabb nevezőt formálni. A félelem he­lye volt.- Mi a teendő?- Nem beszélni kell, hanem olyan helyeket kell támogatni, Dr. Levendel László mint a szekszárd-palánki, mert itt minden befektetés kamato­zik. Nem úgy közelítenek itt a problémához, hogy úgysem le­het megoldani, hanem az alko­holista embert emberként ke­zelik. Azt is látják, hogy egy alkoholbeteg mögött ott van a felesége, a gyerekei, egy csa­lád. Lehet okolni az alkoholis­tát, hogy ő tehet róla, de a gye­rekét, aki ennek áldozatul es­het, már nem hibáztathatják. Semmit nem jelent számmal ki­fejezni, hogy hazánkban öt­százezer alkoholista van. Tá- gabb körben kell figyelni és ke­resni az összefüggést, a prob­lémák megoldását. DKJ-KPM Az Országos Alkohológiai In­tézet igazgatóját, dr. Levendel Lászlót arról kérdeztük, hogy milyennek ítéli a jelenlegi alko­holpolitikát és az változik-e eb­ben a gyorsan változó társada­lomban?- Az egész magyar egész­ségügy számára egyre nyo­masztóbb ez a kérdés. Sors­döntőnek tartom mindazt, ami az alkoholizmussal összefügg, amihez kapcsolódik a drog-ve­szély is. Nekem most nyílt lehe­tőségem, hogy megismerjem a szekszárd-palánki intézetet. Nagyon jó benyomást tapasz­talatot szereztem. Úgy érzem, hogy nagyon sokan rossz, ha­mis képet őriznek erről az in­tézményről. Ennek a lehetősé­geit én Budapestről irigykedve nézem. A változó társadalom­ban az alkoholizmussal történő foglalkozásra jó példa Szek- szárd. Nem hiszem, hogy egy ilyen beszélgetésben van lehe­tőség az ő munkájukról külön szólni, de hangsúlyozom, meg­ér egy riportot.- Az információk szerint fo­kozódik a szenvedélybetegsé­gek terjedése.- Igen, de a hangulatkeltés is fokozódik körülötte. Önmagá­ban semmit nem jelent, ha be­szélünk róla. A statisztikák elfe­dik, hogy évente tízezer ember hal meg produktív életkorban az alkohol közvetlen következ­Megkérdeztük Mikor lesz kábeltévé a Kapisztrán utcában? Hangzott el a kérdés az utcában lakó szekszárdi olvasónktól, akik elmondták, hogy már nagyon rég­óta türelmesen várakoznak arra, hogy a kábeltelevízió adásait néz­hessék, de most már jó lenne, ha ez meg is valósulna. Mint megtudtuk, az utca lakóival a MULTI Ipari Szolgáltató Kisszö­vetkezet kábeltévérészlege kötött vállalkozási szerződést 1989. no­vember 1 -jén, ami tavaly szeptem­ber 30-ával lejárt. A kivitelezés egyik feltétele volt, hogy a közúti igazgatóság kiépítse a Kapisztrán utca és az 56-os főút keresztező­désében a közlekedési lámpákat, ami 1990. október 6-án el is ké­szült. A sok huzavona, többszöri érdeklődés és ígérgetés után de­cember elején végre a szakembe­rek nekiláttak a szerelésnek. Mint az később kiderült, az utca újvárosi templom felőli részén hét, valamint a Zrínyi utca felőli végén egy-két lakásban karácsonykor már néz­hették az adást. És mi lesz a többi­vel, ők meddig várjanak a szerelés­re? - tettük fel a kérdést a MULTI Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet kábeltévérészlege vezetőjének, Tarr Jánosnak:- Mi nagyon jól tudjuk, hogy eb­ben az utcában, illetve környéké­nek kábeltévé-szerelése már igen régóta húzódik. Nemcsak a lakók, de mi is szeretnénk, ha mihama­rabb elkészülnénk a munkákkal. De el kell mondani, hogy több té­nyező is közrejátszott abban, hogy eddig húzódott a szerelés. Saját költségen kiépítettük a Bottyán- hegyről a hálózatot. A szerelést fo­lyamatosan végezzük, de olyan át­vezetési gondok is felmerültek az itt lakók részéről, melyek akadályoz­zák a munka befejeztél Bízva ab­ban, hogy mindenki azt akarja, hogy elkészüljünk, segítik mun­kánkat és várhatóan azt a jövő hé­ten be is fejezzük.- péteri ­Simontornya nem vágyik Fejér megyébe Kósza hírként elterjedt, hogy a megyehatáron elhelyezkedő Si­montornya nagyközség „elvágyik” a szomszédos Fejér megyébe. Az in­formáció nyomába eredve kérdez­tük meg a település jegyzőjétől, igaz- e, hogy el akarnak szakadni Tolnától és kérik csatlakozásukat a másik megyéhez?- Nekem is fülembe jutott ez a dolog, de nem igaz a hír, a pletyká­nak nincs semmi alapja - mondta Bárdos László. - Hogy kinek áll ér­dekében az ilyen híresztelés, azt nem tudom, az állampolgárok ré­széről hivatalosan ilyen megkeresés nem érkezett a polgármesteri hiva­talhoz. Simontornyát egyébként is a gyökerei Tolnához kötik, nem áll szándékunkban elszakadni a me­gyétől. - fké ­Ki a középiskolák gazdája? A képviselő-testületnek felesle­ges a gimnázium ügyével foglalkozni - hangzott el nemrégiben Bátaszé- ken, az önkormányzati ülésen -, mert az intézmény úgyis a megyei közgyűlés fennhatósága alá kerül. A sokat hangoztatott települési önál­lóság máris csorbát szenved? Kerü­lő úton ugyan, de a megye mégis magához von fontos funkciókat? Az elvekben hangoztatott decentralizá­ció suba alatt átcsap rohamos köz­pontosításba? Erre a kérdésre a leg­illetékesebbtől, a megyei közgyűlés elnökétől, Priger Józseftől kértünk választ aki „útmutató” híján az ön- kormányzati törvényre tudott hivat­kozni, amely a településekre bízza, hogy az alapellátáson kívül milyen feladatokat vállalnak magukra. A kö­zépfokú oktatási intézmények hova­tartozásáról a település és a megyei önkormányzat közösen dönt. Ha a települések saját erőből akarják megoldani a középiskolákfenntartá- sát, akkor ebben senki nem akadá­lyozhatja meg őket. Mindennapjaink Jegyző­választás- Igazán foglalkozhatnál már a jegyzőválasztással is - toppan be hozzám régi isme­rősöm a szerkesztőségi szo­bámba.- Miért? Talán van egy ér­dekes sztorid?- Egy? Több.- Na, akkor ki vele!- Jó, jó, mondom sürgetés nélkül is, csak hadd gyújtsak rá - kéri, majd kis idő múlva belekezd. - Nem tudom, fi­gyelted-e, de volt olyan hely, ahol a képviselő-testület már eleve úgy nyilatkozott, hogy jó lesz neki az addigi vb-titkár is, aki kihasználta a testület ta­pasztalatlanságát és öt (!) helyre pályázott úgy, hogy igyekezett bebiztosítani ma­gát a régi helyén, ezért aztán január 31-re írta ki a pályázat határidejét, az állásfoglalást pedig február 15-re tervezte. Gondolhatod, öregem, ebben az volt a trükk, hogy ha jobb ígéretet kap, elmegy, s a falu ottmarad jegyző nélkül. Ö vi­szont mindenképpen jól jár.- Megvan a véleményem az ilyen emberekről...- Nekem is, de nem ezt akartam elmesélni, hanem egy másik történetet. A múlt­kor hallottam, hogy egy tehet­séges fiatalasszony pályáza­tát nem fogadta el a tudós képviselő-testület, mondván, a férje „kommunista volt”. Hallatlan! Reformról, rendszerváltásról prédikálnak az új „urak”, és olyan mód­szerrel dolgoznak, mint az elő­ző pártállam egyes kiskirályai.- Úgy van... És tudod mi az érdekes ebben? Az, öregem, hogy választottak és kinevez­tek a fiatalasszony helyett egy olyan férfit, aki tíz évig volt párttitkár... (ékes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom