Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-09 / 7. szám
6 KÉPÚJSÁG 1991. január 9. Egy év alatt teljesül a kétéves terv? A második magyar aranyérem Perthben Laki: „A maximumot nyújtani, aztán majd meglátjuk” Nyáron a Paksi SE labdarúgócsapata elvesztett egy másod- osztályt, egy edzőt, és jó néhány meghatározó játékost. A kiesett együttesek további zuhanórepülését megakadályozni általában majdnem akkora bravúrt igényel, mint mondjuk egy tisztességes helyezést megszerezni. Tudhatta ezt Laki Zoltán is, aki dr. Puskás Lajos helyét vette át a kispadon és akinek gárdája most az őszi idényzáráskor a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokáról tekinthet vissza az NB III. Dráva csoportjának mezőnyére. Pedig a dologjiem így indult:- Amikor a csapathoz kerültem, rögtön észre kellett vennem, hogy a társaság önbizalma igencsak megcsappant - emlékezett vissza a vezető edző. - Fél év alatt szinte teljesen elszoktak a siker ízétől, ráadásul néhány úgynevezett nagy név is távozott a nyár folyamán.- Felmérve az akkori viszonyokat milyen célkitűzéssel vágtatok neki a harmadik vonal küzdelemsorozatának?- Az első évben az öt közé kerülést ítéltük meg reális elvárásnak. A rákövetkező bajnoki idényben már egyértelműen a feljutást szabtuk meg. Nos, ha tervezett igazolásaink sikerülnek, illetve a feltételek továbbra is biztosítottak lesznek, akkor talán ezt az időtartamot le lehet szűkíteni egy évre is...- Ezek szerint idén a módosított célkitűzés a feljutás?- Ezt azért így konkrétan nem mondanám ki. Maradjunk annyiban: a játékosok és én is igyekszünk kihozni magunkból a maximumot, aztán majd meglátjuk ez mire lesz elég.- Fussuk át az őszi idény általad fontosnak tartott történéseit.- Az eltávozottak helyére természetesen igazoltunk új játékosokat, közülük többen is a csapat meghatározó emberei lettek, mint például Szabó vagy Sashegyi. A felkészülés alatt éreztem, hogy kezd felpörögni a gárda és a sikeréhség is működésbe lépett.- Ennek ellenére a bajnokság első szakaszában nem indult éppen „Ben Johnson-i” gyorsasággal a pontgyűjtés.- Igen, az elején még akadozott a gépezet. Néhány játékosnak rosszul mértem fel a hozzáállását: ők az előkészületi találkozókon el voltak ájulva önmaguk teljesítményétől, leengedtek, aztán amikor tétmérkőzésre került a sor, már haloványabb játékot mutattak. Később nagy erősítést jelentett a menet közben hozzánk került Porga és Kálmán. Egyébként az igazi fordulópontnak a Táncsics SE elleni találkozónkat érzem, amikor is a játékvezető finoman szólva nem a mi mezünkben futott ki a pályára. Végül nyolc mezőnyjátékossal fejeztük be a döntetlenre végződött mérkőzést, úgy, hogy kapusunk a 90. percben még 11 -est fogott. Itt gondoltam először arra, lám-lám valami kezd kialakulni...- A jelek szerint jól gondoltad...- Tudod, mindig az volt az álmom, ha egy gárda összeáll, akkor mindig ugyanazt a tizenegy játékost tudjam pályára küldeni. Az utolsó 5-6 találkozón teljesült ez az álmom, nem kellett változtatnom a kezdőcsapaton. Az öt meccs alatt szereltünk 9 pontot.- Kikkel voltál elégedett?- Lényegében mindenki megtette a magáét. Szerettem volna egy jó közösséget formálni, ahol az egészséges csapatszellem dominál. Úgy érzem, jó úton haladunk. Visszatérve a kérdésedre, ha mégis ki kell emelnem valakiket, akkor hat nevet mondanék: Gróf, Sashegyi, Szabó, Márkus, Porga, és Horváth Péter.- A felkészülés mikortól és hol zajlik?- Január 7-én kezdtünk, napi egy edzéssel hazai környezetben. Tervezem egy kétszer ötnapos edzőtábor létrehozását is, ezeknek időpontja még több tényezőtől függ. Körülbelül 12 előkészületi találkozó szerepel a programban az ASE, a Szekszárdi Dózsa, a Pénzügyőr és más ellenfelekkel szemben. Azután megkezdődik... Ha megnyerjük az első tíz találkozót, akkor nem lesz semmi gond - mosolyodott el a mester. Hát akkor a feladat adott. - krasznai Darnyi is új világcsúccsal győzött Darnyi Tamás harmadszor javította meg a 400 méteres vegyes úszás világcsúcsát Kedden Darnyi Tamás is jelezte - mármint úszóprodukciójával -, hogy szintén világbajnoki titulusra pályázik. Igaz, ő nem először, hiszen gyűjteményében a két olimpiai és hét Európa-bajnoki elsőség mellett - két világbajnoki aranyérem is szerepel, amelyeket 1986- ban, Madridban a 400, illetve a 200 méteres vegyes úszás döntőjének eredményhirdetésekor akasztottak a nyakába. A címvédő délelőtt a hosszabb távon, tehát abban a számában indult, amelyben ő a világcsúcstartó is (4:14.75 p). A 4. előfutamban állt rajtkockára, s szemre is tetszetős, gazdaságos technikával, minden erőlködés nélkül, elsőként teljesítette a nyolc uszodahosszt, 4:16.21 p alatt, újvilágbajnoki rekorddal. Az eggyel korábbi selejtezőben a Darnyi legnagyobb vetélytársának kikiáltott amerikai Eric Namesnik 4:17.82- vel jutott túl a kötelező penzumon, míg a harmadik legjobb időt (4:19.04) a magyar tábor nagy örömére Szabó József érte el, így a finálében neki a 3-as, Darnyinak a 4-es startkocka jutott. Meglepően gyengén produkált viszont a csak hatodik idővel finalista amerikai Dave Wharton, a 200 méteres vegyes világcsúcstartója, míg az egykor az NDK képviseletében olimpiai ezüstérmet nyert Patrick Kühl be sem jutott a nyolcas döntőbe! Az előfutamok után a kevésbé beszédes Darnyi helyett Szabó „Joe” értékelte a törtönteket, mondván: - Szerintem Darnyitól senki sem veheti el a világbajnoki címet, nyerni fog megint. Ami az én teljesítményemet illeti, a pénteki 200-as fellépésem előtt biztatónak ítélem a mai, vegyes közbeni mellúszásomat, elégedett vagyok vele, de a 400-as időmmel is, mert igencsak régen úsztam már 4:20 percen belül. Most további formajavulást várok magamtól. Az első esti döntőben, amely a hatodik úszófinálé volt a sorban, a hatodik nemzet képviselője nyerte az aranyérmet. Magyar, amerikai, kínai, német és olasz sikerek után a férfi 100 méteres pillangó világbajnoki medálját az az Anthony Nesty érdemelte ki, aki a szöuli nyári játékokon Suriname történetének első olimpiai bajnoki címét szerezte. A 200 méter női gyorson is folytatódott a „hagyomány”: a hetedik számban ismét új náció képviselőjéé lett az elsőség, a hazaiak üdvrivalgása közepette az ausztrálok nagy kedvence, Hayley Lewis nyert. Aztán következett a magyar szempontból legfontosabb: a 400 méteres férfi vegyes döntője. Darnyi és Szabó a némileg hűvössé vált estében alaposan beöltözve vonult be a rajthoz, utóbbin még kesztyű is volt. A bemutatást Darnyi végig gimnasztikázta, hogy utána a startot - alighanem tudatosan, kabalából - elrontsa. Az újraindításnál aztán már minden rendben volt, a világbajnok egyik legjobb részszámában, a pillangón 50 méternél már az élen úszott. Száznál ugyan Namesnik, az amerikaiak nagy tehetsége elébe került, de ez a helyzet csak átmeneti volt. Háton már újólag Darnyi vezetett, miközben Szabó - neki ez a szám a gyengéje - visszazuhant a nyolcadik helyre. Azután viszont az ő pillanatai következtek: mellen feljött harmadiknak, miközben Namesnik is megközelítette Darnyit. A 23 éves csúcstartónak ez a „fenyegetés” jót tett, „ijedtében” elképesztő sprintet vágott ki a befejező 100 méteren, olyannyira, hogy a nézők orkánszerű buzdítása közepette 4:12.36 perces új, fantasztikus világcsúccsal ütött a célba. Rózsa sikere után újabb magyar győzelem, s ez is világrekorddal, máris pompás mérleg, s hol van még a vége! Szabó tökéletes jósnak bizonyult mind Darnyi sikerét, mind a saját várható teljesítményét illetően, hiszen továbbjavítva délelőtti „alakításán” élete legjobbjával (4:17.52 p) negyedikként végzett. Első fokon szabálytalan az átigazolás Pereskedik a Dombóvári VMSE és a Pécsi VSK Marijanovics átigazolása ürügyén. Mint ismeretes a jugoszláv játékos az idény elején került Baranya megye fővárosából Dombóvárra - mindenféle átigazolási díj nélkül., Marijanovicsnak nem volt szerző-dése a pécsiekkel, a jugoszláv szövetség pedig megadta a játékengedélyt Dombóvárra, csakúgy, mint a magyar. Akkor hol itt a hiba? A PVSK úgy gondolja, neki valamiféle végkielégítés jár a DVMSE részéről, hiszen oly sok ideje játszott már náluk a játékos. Nem túl kézzel fogható ez az indoklás, mégis a Pécsi Városi Bíróság egyfajta szokásjogra hivatkozva szabálytalannak minősítette az átigazolást... Természetesen a dombóváriak azonnal fellebbeztek. Jelenleg tehát itt tart az ügy, melynek esetleges DVMSE-t elmarasztaló végkimenetele esetén megsemmisíthetik a csapat eddig elért eredményeit. Elvileg! Addig is Marijanovics nyugodtan edzhet, játszhat, hisz a Magyar Kosárlabda Szövetség játékengedélye a birtokában van... Doppingfelügyelő testület Kanadában Mai sportműsor Kosárlabda: Szekszárdon a városi sportcsarnokban 17 órakor KSC Szekszárd-Szar- vasi Dózsa TSZ SE Magyar-kupa a legjobb nyolc közé kerülésért. Marcel Danis kanadai sportminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, miszerint minden eddiginél szigorúbb doppingellenőrzési intézkedéseket foganatosítanak az északamerikai országban. A juharleveles sportrajongókat 1988-ban, a szöuli olimpián igencsak megrázta Ben Johnsonnak, a 100 méteres férfi síkfutás volt világcsúcstartójának a bukása és trónfosztása, s az elkeseredettséget csak növelték azok a hírek, amelyek később, a vizsgálat idején kerültek nyilvánosságra. A sportminisztérium kitartó munkával összeállított egy doppingellenes szabályzatot, amely különösen súlyos büntetéseket helyez kilátásba. Ezek szerint a jövőben már a szteroidok és növekedési hormonok tartása is vétségnek számít, azok a sportolók pedig, akik megbuknak a vizsgálaton, négyéves eltiltásra számíthatnak, s amolyan „mellékbüntetésként" örökre megvonják tőlük a központi támogatást. Legalább ötven sportág képviselőit az idén minden előzetes értesítés nélkül rendelik doppingvizsgálatra, s akit rajtakapnak, a szabályok értelmében alighanem búcsút mondhat pályafutásának - négy év ugyanis rendkívül hosszú idő. A sportminiszter az újságírók kérdésére válaszolva kifejtette azt is, hogy munkatársai szeretnék, ha nemcsak a büntetések gyakorolnának elrettentő hatást. Ezért mind az edzők, mind a versenyzők részt vehetnek azokon a tanfolyamokon, amelyeken a doppingolás rémségeire hívják fel a figyelmet. Végezetül elhangzott, hogy a program végrehajtása természetesen nem kevés pénzbe is kerül: a kanadaiak az idén legalább két-hárommillió dollárt költenek majd arra, hogy versenyzőik „tisztán” jelenjenek meg a nemzetközi porondon. Megyénk atlétikája ’90 Női ügyességi számok Kovács Kálmán a legjobb „francia” csatárok között! Az ugró- és dobószámokban átlagos évet tudhatunk magunk mögött. Néhány fiatal országos viszonylatban is jó eredménye jelzi csupán az előrelépést. Magasugrásban Szabó Tünde sokadszor áll a lista élén. Őt a 15 éves Páli Judit és a 14 éves, Dunaújvárosból igazolt Csanaki Csilla követi az országos korosztályos bajnokságon elért döntős helyezést jelentő produktumával. Távolugrásban csak az öt méter feletti teljesítményeket szerepeltetjük felsorolásunkban. Geisz Mercedes „igazi” számában egyéni csúccsal iratkozott fel elsőként a rangsorra - negyedszer. A három dobószám közül kettőben Holcz Erika vezet, de diszkoszvetésben is dobogós. Érdekes, hogy gerelyhajitásban csak az AC Szekszárd atlétái dobtak 30 méter felett. Magasugrás: Szabó Tünde 170, Páli Judit 161, Csanaki Csilla 153, Erős Mónika 152, Péterbencze Csilla 150 (valamennyi SC Szekszárd), Csányi Edit (Szekszárd .Eü. DSK) 150, Gáti Renáta 150, Rohn Csilla 147, Ignácz Ildikó 145, Holcz Erika 145 (valamennyi AC Szekszárd), Miszlai Orsolya (Dombóvár) 145, Révész Andrea (Dombóvár) 145. Távolugrás: Geisz Mercédesz (Szekszárd) 572, Garamvölgyi Adél (Tamási) 559, Jenei Ágota 539, Gáti Renáta 532, Páli Judit 521, Ignácz Ildikó 520, Csaba Andrea 514 (valamennyi Szekszárd). Súlylökés: Holcz Erika 10,31, Erős Mónika 10,30 (mindkettő Szekszárd), Bor Hermina (Bony- hád) 10,09, Viktor Marianna (Szekszárd Eü. DSK) 9,71, Arbanász Ildikó (Nagydorog) 9,61, Major Alida (Szekszárd) 9,38„ Wéber Ivette (Bonyhád) 9,11, Ignácz Ildikó (Szekszárd) 8,93, Enyedi Angelika (Bonyhád) 8,91, Tárnái Katalin (Szekszárd) 8,80. Diszkoszvetés: László Zsuzsa (Bonyhád) 34,36, Holcz Erika (Szekszárd) 31,86, Kovács Éva 31,76, Győri Andrea 21,70 (mindkettő Bonyhád), Hízó Szilvia (Tamási) 30,06, Major Alida (Szekszárd) 29,36, Arbanász Ildikó (Nagydorog) 29,10, Rózsa Aliz (Bonyhád) 27,86, Nagy Tünde (Tamási) 27,08, Juhász Erika (Szekszárd) 27,06. Gerelyhajítás: Holcz Erika 40.26, Páli Judit 37,16, Erős Mónika 34,28, Major Alida 33,88, Juhász Erika 32,64, Rohn Csilla 31.26, Baranyai Gabriella 30,56, Varga Anita 30,50, Péterbencze Csilla 30,28, Buják Éva 29,54 (valamennyi AC Szekszárd). Kovácsról lekerült a gipsz Junior országos cselgáncsbajnokunk, Kovács Antal (ASE) december elején edzés közben súlyos sérülést szenvedett. Egy átforgatásnál alátámasztott, ujjai kifeszültek és a megerőltetéstől a kézfej középcsontjai eltörtek. Gipsz került a sérült tagra, melyet a napokban vettek le, így Kovács megkezdhette az edzéseket. Edzőjénél Hangyási Lászlónál érdeklődtünk, ezek után mi várható sportolójától a közeljövő versenyein, különös tekintettel a magyar bajnokságra.- Anti a hétvégi felnőtt I. osztályú viadalon nem indul, hisz még korántsem teljes értékű harcos. A február 2-3-án megrendezendő magyar bajnokságon viszont rajthoz áll és a körülményeket figyelembe véve a dobogó harmadik fokára várom versenyzőmet. Sajnos külön gond, hogy sérülése miatt halasztania kellett az egyetemen is, így a vizsgái egybeesnek a felkészüléssel. A legnagyobb francia sportnapilap, a L,Équipe év végi ranglistája szerint Kovács Kálmán, az Auxerre játékosa hármas holtversenyben a hetedik helyen végzett a francia csatárok listáján. A Bp. Honvéd volt futballistája a lap évközi osztályzatai alapján vívta ki az előkelő helyet magának, ami annál dicséretesebb, mivel közismert, hogy a gall újságírók nem osztogatják bőkezűen a jó „érdemjegyeket” a külföldieknek. A listán vitathatatlan és egyértelmű fölénnyel végzett az élen a mar- seille-i szurkolók nagy kedvence, Jean-Pierre Papin, akit a szurkolók és a szaksajtó ma már csak egyszerűen a JPP rövidítéssel emleget. Az Olympique csatára harminc gólt szerzett az elmúlt évben, s ilyen kiváló eredményt utoljára a legendás Hervé Reveiknek sikerült elérnie - huszonhárom évvel ezelőtt, amikor még a hátvédek is kíméletesebben bántak a gólvadászokkal. Papin mögött a francia futball fé- kezhetetlen fenegyereke, az összeférhetetlen, de zseniális tehetségű Eric Cantona végzett. A még mindig csak 24 esztendős játékos már csaknem féltucatnyi élvonalbeli klubnál megfordult, de sehol sem találta helyét. Marseille-ben is visszatérő vendégnek számit, s a jelek szerint most, amikor második szerződési „ciklusát” tölti a kikötővárosban, végre azt nyújtja, amit a szakma és a szurkolókjoggal elvárhatnaktőle képességei alapján. Tudását egyébként márciusban, a Népstadionban is bemutatta, amikor kétszer zörgette meg a magyar hálót a 3-1 -es francia győzelemmel végződött barátságos találkozón. Visszatérve Kovács Kálmánhoz: a magyar légióst a külföldi csatárok közül csupán a lengyel Jacek Ziober és az angol Chris Waddle előzte meg a L.Équipe listáján. Ez komoly elismerést, hírnevet, és talán még jobb szerződési lehetőséget jelenthet az egykor kissé bátortalan, ma már igazi profi kispesti játékosnak. A L.Équipe év végi csatár-ranglistája: 1. Jean-Pierre Papin (O. Marseille), 2. Eric Cantona (O. Marseille), 3. Jacek Ziober (Montpellier, lengyel), 4. Chris Waddle (O. Marseille) és Pascal Vahirua (Auxerre), 6. Christophe Cocard (Auxerre), 7. Georges Weah (Monaco, libéria) Jean-Marc Ferreri (Bordeaux) és Kovács Kálmán (Auxerre).
