Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

1991. január 9. 2 NÉPÚJSÁG Pesszimisták vagyunk, mégis látnak bennünk fantáziát G. Todd Jagerson Szekszárdról Jobbról G. Todd Jagerson New Yorkból Azoktól, akik földet foglalnának: Türelmet kér a földművelésügyi miniszter (Folytatás az 1. oldalról.) Az amerikából jött vendég la­punknak elmondta, hogy a kisvál­lalkozások támogatása áll tevé­kenységének középpontjában, s véleménye szerint Szekszárd ki­váltképp alkalmas működési terü­letként. Elsősorban a szolgáltatá­sok fejlődésében lát nagy lehető­ségeket, természetesen nemcsak városi, megyei, hanem országos szinten is. G. Todd Jagerson meg­említett egy inkubátorháznak ne­vezett formát is, amelynek az a fel­adata, hogy az induló kisvállalko­zásokat megfelelő technikai esz­közökkel lássa el: xerox gépekkel, telefonokkal, fénymásolókkal. Re­mélhetőleg hamarosan Szekszár- don is megnyílik egy ilyen ház, ám addig sem kell elkeseredni. Hiszen mint Jagerson úrtól megtudtuk, a kisvállalkozások az Egyesült Álla­mokban sem mentesek a szeren­csejátékokra jellemző vonásoktól: ott is csak minden tizenhatodik éli túl a kezdeteket... - szá - kpm ­Magyarok - Egyiptomban Január 15-e, az Iraknak szóló ENSZ-ultimátum határideje lejárta közeledtével, ha némileg feszült légkörben is, de a megszokott mó­don és körülmények között végzik munkájukat az Egyiptomban dol­gozó magyar kiküldöttek. Az MTI tudósítójának tapasztala­ta szerint az egyiptomi magyar ko­lónia tagjai higgadtan készülnek arra, hogy nehezebb napok vár­hatnak rájuk. A normális munka­menetet támasztja alá, hogy válto­zatlanul érkeznek az országba ke­reskedelmi utazók és ösztöndíja­sok, s minthogy megkezdődött a régészeti szezon, e hét végére vár­ják Kairóba a dr. Kákosy László professzor vezette régészcsopor­tot, amely folytatja nagyszabású ásatásait Felső-Egyiptomban. Pereszlényi Zoltán nagykövet és más illetékesek elkészítették, s a kolónia tagjaival megbeszélték azokat a terveket, intézkedéseket, amelyek szükség esetén - esetle­ges rendkívüli helyzetben - a lehe­tőség szerint maximálisan szava­tolhatják az itteni magyarok bizton­ságát. E tervek között csak végső esetben szerepel az, hogy a gyere­keket és nőket evakuálják. Az MTI tudósítójának nyilatkozata mind a nagykövet, mind Lapos Béla alez­redes, katonai attasé kijelentette, bízik abban, hogy a közel-keleti or­szágban tartózkodó magyar állam­polgárok biztonsága szavatolható a helyszínen, azaz Egyiptom terü­letein. Ezt egyfelől saját terveik, in­tézkedéseik hivatottak biztosítani, másrészt az illetékes egyiptomi szervekkel való együttműködés, amelyre a magyar külképviselet mindenkor számíthat. Az egyiptomi magyar kiküldöttek - diplomaták, kereskedők, vállalati kiküldöttek, ösztöndíjasok - és családtagjaik száma valamivel több mint kétszáz, nagytöbbségük (több mint száznegyven fő) a fővá­rosban, Kairóban él. Északon a Földközi-tengerparti Alexandriá­ban, délen Luxor környékén, de a Szuezi-csatorna menti Iszmailiá- ban és Ramadan 10. városban is vannak magyarok. Hétfőn - miként a sajtó is beszá­molt róla - önkényes földfoglalás történt a Pest megyei Alsónémedi- ben. Ezzel kapcsolatban Nagy Fe­renc József földművelésügyi mi­niszter nyilatkozott az MTI munka­társának. Elmondotta, hogy nem ez az első ilyen eset az országban. Korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben történt földfoglalás, az ügy az eldöntetlen helyi vita után a megyei bíróság elé került. A bíróság jóvá­hagyta a föld átvételét, mivel erre - mint kiderült - törvényes lehetőség volt; ugyanis termelőszövetkezeti tag kérte vissza földjét, és erre az érvényben lévő jogszabály lehető­séget ad. A miniszter szerint mindenkép­pen kívánatos, hogy a földek visz- szavétele, legyen összhangban a törvényességgel. A szakértők most dolgoznak a végleges földtörvény­tervezeten, és a kártérítési törvény tervezetén; arra lehet számítani, hogy ezek két-három hét múlva a parlament elé kerülhetnek. Ezek a törvények érintik a téeszesítés so­rán „önként” fölajánlott területek kérdését, intézkednek az elkobzott Mihail Gorbacsov szovjet elnök kedden a moszkvai védelmi mi­nisztériumhoz utasította Kazimiera Prunskiene litván kormányfőt a lit­vániai szovjet csapatmozgások kérdésének megvitatására. Mint Litvánia állandó moszkvai képvise­letén elmondták, az államfő azt ta­nácsolta, hogy Dmitrij Jazov védel­mi miniszter távollétében Vilnius képviselői kérjenek kihallgatást Mihail Moiszejev vezérkari főnök­től. A litván szóvivő szerint Gorba­csov és Prunskiene félórás meg­beszélésén foglalkoztak a litván függetlenséggel kapcsolatos tár­területekről és lehetővé kívánják tenni azt, hogy ebben a kérdésben végre társadalmi konszenzus jöj­jön létre. A parasztság - mutatott rá a mi­niszter - igencsak várakozásteli hangulatban van, és immár nagy hangsúllyal követeli e függőben lé­vő kérdés gyors, határozott jogi rendezését. Az addig hátralévő időszakban azonban önmegtar­tóztatásra és türelemre van szük­ség, hiszen végül is négy évtize­des, sok esetben törvénytelensé­gen alapuló tulajdongyakorlást kell megszüntetni, úgy, hogy a magyar mezőgazdaság általános érdekei se sérüljenek. Nagy a bizonytalan­ság afelől is, hogy a reprivatizáció­ra szánt kötvényeket miképpen le­het majd fölhasználni. A miniszter ezzel kapcsolatban utalt rá, hogy aki a föld művelésére vállalkozik, a kötvényeket földtulajdonra válthat­ja át, s széles tere lesz a földbérlet­nek, a különféle szerződéses vi­szonyok létesítésének. Lehetőség lesz továbbá arra, hogy egyéb privatizációs fejleszté­seknél is fölhasználhassák a köt­vényeket. gyalások megkezdésének kérdé­sével. Az államfő utalt arra, hogy a szövetségi szerződés megvitatá­sára, illetve az új minisztertanács kinevezésére szombaton ül össze a szövetségi tanács, s e testület hi­vatott a Litvániával folytatandó tár­gyalások elkezdésének eldönté­sére is. Gorbacsov a találkozón „leg­alább háromszor" említette, hogy véleménye szerint Litvániában is népszavazást kellene tartani a füg­getlenségről - mondotta a szóvivő, aki szerint a találkozó „a Gorba- csovnál megszokott barátságos légkörben zajlott le”. Tárgyalások a litván függetlenségről Egyeztető tárgyalás a KDNP és az FKgP között A Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt elnökségé­nek tagjai, hétfőn a KDNP székházában egyeztető tár­gyalást tartottak a koalíciós kapcsolatok elmélyítése és magasabb szintre emelése érdekében. A résztvevők - utalva a közös történelmi gyökerekre - hangsúlyozták az országos központok, a parlamenti frakciók a vidéki szervezetek és az önkormányzatok­ban tevékenykedő képviselők kölcsönös segítségé­nek fontosságát. Elsőrendű feladatnak tartják a parlamentáris de­mokrácia intézményeinek megszilárdítását, a szélső­séges megnyilvánulásoktól, a törékeny társadalmi békét veszélyeztető felelőtlen akcióktól való elhatáro­lódást. A Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt vezetősége mindezek érdekében az eddiginél rendszeresebb kapcsolattartásra törekszik. (MTI) Sok még a titok. Sárga szaknévsor - a vállalkozókról A lakosság és a vállalkozók gyors egymásra találását segíti a most má­sodik ízben megjelent országos szaknévsor, a magyar „yellow pa­ges”, melyhez az érdeklődők immár díjtalanul juthatnak hozzá. A szak­névsor már tavaly is jól segítette a szolgáltatásokat keresők tájékozta­tását, és számos vállalkozónak, ki- sebb-nagyobb cégnek hozott meg­rendeléseket. Akkor azonban több mint 400 forint körüli áron sokan drá­gának tartották a világon másutt egyébként díjtalanul terjesztett kiad­ványt. A magyar-amerikai vállalko­zásként működő HTD Kft., amely a szaknévsor kiadója, az idén ingye­nesen adja át az érdeklődőknek a szaknévsort. Ez úgy vált lehetővé, hogy a hir­detni kívánók, amennyiben az alapinformációkon, tehát a név, a cím és a tevékenység megjelölésén túl bármit közölni akarnak, 2000-től 120 ezer forintig fizettek a reklámért. A szerkesztőség már februártól megkezdi a következő országos szaknévsorban szerepelni kívánó vállalkozók, vállalatok, hirdetőkgyűj- tését. A szaknévsor a HTD irodájában: XIV. kerület, Gyarmat utca 52. ve­hető át. Ezenkívül hét megyei pos­taigazgatóság révén juthat el a ma­gyar jellow pages az érdekeltekhez. Az MTV felhívása Film a vétlen áldozatokról A Magyar Televízió filmet ké­szít azokról a vétlen áldozatokról, akik a második világháborús har­cok, vagy a háborút lezáró béke­szerződések következtében „tör­vényesen” vagy törvénytelenül váltak földönfutóvá, hadifogollyá, kényszerültek hazájuk elhagyá­sára, többéves fogságra, emigrá­cióba. Keressük azokat a túlélő­ket, akik hiteles dokumentumok­kal rendelkeznek (fénykép, levél, hivatalos okirat, napló stb.), s azokat is, akik hajlandók lenné­nek a kamerák előtt is számot ad­ni emlékeikről. Keressük az 1944-es, decem­beri jugoszláviai mészárlás szemtanúit, a kárpátaljai depor­tálások túlélőit, a szovjet kény­szermunkatáborok egykori la­kóit, a Maniu-gárdisták atrocitá­sainak elszenvedőit, a náci halál­táborokból emigráltakat, a Felvi­dékről kitelepített magyarokat, s a Jugoszláviából és Magyaror­szágról elkergetett sváb családo­kat. Kérjük jelentkezzenek mind­azok, akik úgy érzik, személyes mondanivalójuk van arról a hatal­mas népmozgásról, népmozga­tásról, ami a második világhábo­rút kővetően Kelet-és Közép- Európában végbement. Cim: Magyar Televízió, 1810 Budapest; Magyar Évszázadok Szerkesztősége. (Folytatás az 1. oldalról.) Várakozásaik szerint pénzügyi szempontból a tervezettnél is jobb lesz ez az esztendő. Természete­sen, ha az Öböl térségében kitör a háború, vagy a Szovjetunióban a gazdasági nehézségek a vártnál gyorsabban növekednek, ez hát­ráltathatja a tervezett intézkedések gyors bevezetését. Tarafás Imre szerint a forint már részben konvertibilis. A korlátozott devizapiac bevezetése, valamint az, hogy a magyar vállalatok forint­tal is kiegyenlíthetik az importot, az átválthatóságot tovább szélesíti. A külföldi cégek lehetőséget kapnak arra, hogy Magyarországon forint- számlát nyissanak a kereskedelmi bankoknál. Az itt elhelyezett pén­zükből egyenlíthetik ki minden ma­gyarországi tartozásukat. Ez ré­szükre azért lenne előnyös, mert Genfben minden készen áll „az utolsó alkalom találkozójára”. így minősítette tegnap James Baker amerikai és Tárik Aziz iraki külügy­miniszter szerdai találkozóját a Tri­bune de Geneve című lap. A két külügyminisztert az esti órákban várták a svájci városba. A sajtó­tudósítók hada azonban már meg­rohamozta a találkozó színhelyét. A délutáni órákig mintegy ezer tudó­sító kért akkreditálást és az esti órákra még újabbakat várnak a helyszínre. A két külügyminiszter találkozója ma délelőtt 10 óra 30 perckor kez­dődik az Intercontinental Szálló­ban. A szállodát már kedden délután nem kellene megfizetniük a valuta sorozatos átváltásával kapcsola­tos jutalékot. Magyarország szá­mára pedig a külföldiek forintköve­telései lényegében pótlólagos hi­telt jelentenek. Az elképzelések között az is sze­repel, hogy az MNB lehetővé teszi a ' magyar vállalatoknak az exportált áru ellenében kapott deviza meg­tartását, s hogy azt importvásárlá­saiknál használják fel. Mindez nagyban megnövelné a magyar vállalatok rugalmasságát. Nem elhanyagolható az sem, hogy jelentős jutalékot spórolnak meg, mivel nem kell a külföldi fizetőesz­közt forintra, majd újból konvertibi­lis valutára váltogatni. Még nem lehet tudni, hogy az in­tézkedés bevezetésére már az idén sor kerülhet, vagy csak jövőre. szinte hermetikusan elzárta a vi­lágtól a svájci rendőrség, amely hatalmas arányú biztonsági intéz­kedéseket tett a történelmi fontos­ságú találkozó védelmére. Alig egy héttel az ENSZ Bizton­sági Tanács által Iraknak megsza­bott határidő előtt Genfben nem sok derűlátással tekintenek a kül­ügyminiszteri találkozó elé. Baker eddigi kőrútjának minden állomá­sán visszhangozta George Bush amerikai elnök kijelentéseit: nem tárgyalni kíván az iraki miniszterrel, csupán figyelmeztetni akarja arra, milyen súlyos következményekkel járhat, ha Irak nem tesz eleget a Kuvait területének elhagyására megszabott határidőnek. Csak hétfőn lesz Magyar Közlöny Várhatóan csak január 14-én, hétfőn jelenik meg az a Magyar Közlöny, amely tartalmazza az 1991-es költségvetési törvényt. A jogszabály viszont már január 1 -jén hatályba lépett. A jogalkotásról szóló törvény értelmében a hatályba lépés idő­pontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazásához való felkészülésre. Az utóbbi időben felgyorsult tör­vénykezés miatt azonban ez az előírás csak elvétve valósult meg. A Magyar Közlöny 133. száma például december 25-ei, míg 134. szá­ma december 26-ai dátummal jelent meg, így azt az előfizetők az ün­nepek miatt csak többnapos késéssel kaphatták meg. Szakértők szerint miután számos törvény 1991. január 1 -jén lépett hatályba, s az azokat tartalmazó közlönyök csak később kerültek az előfizetők­höz, így több törvény alkalmazása érdekeket .sérthet. Az elmúlt évben egyébként mintegy 3000 oldalnyi jogszabály je­lent meg, s ezen belül 103 törvény, míg 1989-ben ennek csak a fele. Genf: „Az utolsó alkalom találkozója” Ma: szóbeli meghallgatás Hatan pályáztak a főkapitányi posztra Nemrégiben még attól volt han­gos a magyar sajtó, hogy a kórhá­zak igazgatói állását pályázni kel­lett. Úgy tűnik a következő - pályá­zat útján történő - választás nem hordoz annyi konfliktust magában, mint az a kórházaknál történt. Az Országgyűlés döntése alapján ugyanis a megyei rendőrfőkapitá- nyi és a városi kapitányságvezetői állásokat az idei évtől kezdve pá­lyázat útján lehet csak betölteni. A főkapitányi posztra Tolna me­gyében hatan nyújtották be pályá­zatukat, közülük hárman a rendőr­ség állományában és szintén hár­man a polgári életben dolgoznak. A pályázatokat jeligével ellátva, míg az önéletrajzot, végzettséget tanúsító okiratokat egy külön lezárt borítékban kellett benyújtani. Az ötfős bizottság - mely a belügymi­niszter képviselőjéből, az országos rendőr-főkapitányság képviselő­jéből, a tudományos életben elis­mert személyiségből, a megyei ön- kormányzati testület képviselőjé­ből, valamint az adott megye rend­őri állományának képviselőjéből áll - első körben csak a jeligés pá­lyázatokat ismerhette meg, s mi­után azokról írásban is véleményt alkotott, csak akkor tudhatta meg, hogy kik is a pályázók. A bizottság ezt követően szóbeli meghallga­tásra hívja be a főkapitányjelölte­ket, melynek Tolna megyében ma - január 9-én - van a napja. A dél­előtt kilenc órakor kezdődő meg­hallgatást követően a bizottság egy személy kinevezésére tesz javas­latot. A továbbiakban ez a javaslat a megyei önkormányzati testület elé kerül, mely egyetértési jogát gya­korolhatja. Ezután az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője dönt a kinevezésről, melynek ha­tárideje március elseje. A városi kapitányságok vezetői­nek megválasztása is hasonló me­netben zajlik majd, lényeges kü­lönbség azonban, hogy itt a helyi önkormányzatoknak vétójoguk van. A kapitányok kinevezéséről június elsejéig kell a döntésnek megszületnie. GERGELICS ZSÓKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom