Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

991. január 31. NÉPÚJSÁG 3 Ma: teidemonstráció! (Folytatás az 1. oldalról.) A demonstrációt előkészítő bi- ottság szórólapján a Miért tünte- ink! kérdésre adott válaszok közt illózunk: Meg kell mentenünk a íagyar tejgazdaságot!... Egyre el- iselhetetlenebb a tejtermelők jele- e és kilátástalan jövője... Bizony- lián a tej eladása. Több megyé­én csak az 50 százalékát veszik t! ...Az értékes, kiváló minőségű ijet az állatokkal etetjük, mert a ijipar nem vásárolja meg... Évi 00-700 millió liter tejnek nincs azdája... Mozduljon meg végre a ormányzat, és az egész társada- im a termelők és a fogyasztók ér­ekében járuljon hozzá a magyar íjgazdaság megmentéséhez. Hova menjünk ingyentejért? Budapesten hat helyen osztanak igyentejet, a 30 ezer literből égyezret Tolna megyéből szállított fővárosba a mőcsényi Völgység lépe Téesz, ahol zacskózták a szál- tmányt. Ez a mennyiség a Moszkva íren kerül kiosztásra - tudtuk meg izalai Istvántól, a Teszöv állatte- yésztési főmunkatársától. A Kos- uth téren, a Lehel piacon, Csepelen 3 osztanak ingyentejet. Hogy Szekszárdon és a megyé­ién hol a tejjel folyó Kánaán? Reg­lel fél 7-kor Szekszárdon a Pano- áma mozi és a Népbolt 50. számú isemegeboltja (közismert néven: íz „Ötvenes”) előtt kezdik osztani a acskós ingyentejet. A Köjálnál ér­lelődtünk a minősége iránt; dr. Szemes Ferenc megyei főorvos (iztositott bennünket, hogy a mő- :sényi tejüzemben zacskózott tej lemmiképpen nem visszáruzott, lormál felhasználású, aki tudja - anácsolta -, szerezze be. Igyekez­ni kell, hiszen összesen 1600 litert osztanak ki - ennyit ajánlott fel a városnak tizenhat téesz. Zombán és Tolnanémediben zacskós tejet, a többi - szinte vala­mennyi - helységben, ahol tehén- állománya van a téeszeknek, ki­mért tejet osztanak ingyen az ott dolgozóknak, visznek az óvodá­soknak, iskolásoknak, napközi­seknek, nyugdíjasaknak. Síkabonyi Miklós, a mőcsényi Völgység Népe Téesz elnöke el­mondta: minden zacskós ingyente­jet Mőcsényben csomagoltak, így engedélyezte a Köjál az akciót. Rad- ványi Imre elnökhelyettestől pedig megtudtuk, hogy Budapestre saját termoszkocsijuk szállította a fővá­rosnak felajánlott tejmennyiséget. Dicsérjük hát keltével a napot, és igyunk a magyar tejgazdaság, a termelők és fogyasztók, tehát a magyar nép, ezáltal gyermekeink és a saját egészségünkre! Ment­sük meg a magyar tejgazdaságot. d. e. - ó. r. Pályaválasztási tanácsadás az 505-ösben Másodízben került sor az 505-ös Ipari Szakmunkáskép- :ő Intézetben pályaválasztási anácsadásra. Ezen a megyei pedagógiai ntézet képviselője valamint az skola 10 munkatársa adott fel­világosítást, általános tájékoz- atást az érdeklődő szülőknek ^s gyerekeiknek. Az 505-ös szakközépiskola mechatronikai gépgyártás és magasépítő-technikus osztá- yába várja azoknak a fiúknak és lányoknak a jelentkezését, akik a középiskola elvégzése után érettségit és technikusi oklevelet szerezhetnek. Az em­lített három osztályon kívül ki­zárólag fiúk számára indul autószerelő osztály. A pedagógiai tanácsadással párhuzamosan az intézetben végzős általános iskolások matematika, fizika és kémia versenyen vettek részt, közülük a legjobb tizenhárom diák már felvételt nyert az iskolába. ígérgetés van - autó nincs A Samara, a Samax és a vásárlók viadala (Folytatás az 1. oldalról.) Apropó, szerződés. Mint ki­derült, nagyon ügyesen szer­kesztett okiratról van szó: ugyanis a felek jogai és kötele­zettségei enyhén szólva arány­talanok. Közben réges régen elmúlt már a december 31-i ígéretes határidő, de Samarának égen- földön nyoma sincs. Az új esz­tendő első hetében a megren­delők egyre többen, gyakrab­ban és türelmetlenebbül kezd­tek érdeklődni, a Samax-nál, és szerkesztőségünkben is sű­rűn csengtek a telefonok. Olvasóink a Samaxtól eleinte udvarias biztatást kaptak: „kis türelmet kérünk, rövidesen ér­tesítjük”. De az idő csak múlt, a helyzet viszont nem változott. Később az érdeklődők a követ­kező enyhén szólva furcsa vá­laszt kapták: „Nem kötelező ám megvárni a gépkocsit, kiveheti a pénzét”. Az elmúlt egy-két hétben nagyon sokan hiába hívták a közben 65-253-ra vál­tozott telefonszámot: vagy fog­laltat jelzett, vagy kicsöngött, de senki sem vette fel a kagylót. A megrendelők közül néhá- nyan hozzánk fordultak: Do­monkos Csaba Nagydorogról, Ihos Ferencné Szekszárdról, Jakab Istvánná - Zombáról. Ja­kab Istvánná elmondta, hogy a megrendelők közül többen személyesen is jártak már Dombóváron. A telephely ud­varán láttak gépkocsikat, de oda ugyan be nem engedték őket. Leveleik, illetve telefonjaik nyomán megkíséreltük elérni mi is a Samax Kft. dombóvári telephelyét. Telefonok tömke­legé - hiába. A 65-253 nekünk is vagy foglaltat jelzett, vagy be­csengett, de nem vették fel. La­punk munkatársa egymást kö­vető hétfőn - január 21-én és 28-án - személyesen is járt a telephelyen. Eredménytelenül. Ezek a tények. És persze az is, hogy akik befizették a Samax Kft. valame­lyik OTP-nél vagy a Magyar Hi­telbanknál nyilvántartott bankszámlájára a kocsira ne­hezen összekuporgatott ősz- szeget, joggal érzik magukat becsapva. Túl azon, hogy nincs autójuk a pénzük egy része is odaveszett, hiszen ekkora ősz- szeg pénzintézetben elhelyez­ve több tízezer forintot kama­tozhatott volna. * Minthogy a Samaxot sem te­lefonon sem személyesen elér­ni nem tudtuk, továbbá a külke­reskedelmet bonyolító minisz­tériumban sem kaptunk a kér­déseinkre egyértelmű választ ezért úgy döntöttünk: mai lap­számunkat mind a Samaxnak, mind pedig az illetékes minisz­tériumnak elküldjük. Egyetlen kérésünk van: fi­gyelmesen olvassák el a szer­ződés szövegét... Zárszámadás a Kaposvölgye Egyesült Téeszben Szétválnak - így döntöttek Regölyben (Folytatás az 1. oldalról.) A zárszámadási közgyűlések rendjének megfelelően adott szá­mot az elnök, valamint az ellenőrző és döntőbizottság az elmúlt évi munkáról. Szőke György téeszelnök tájé­koztatójában külön-külön értékel­te az egyes ágazatok tevékenysé­gét. A szántóföldi növénytermesz­tés a szövetkezet legnagyobb termelési értéket képező ágazata. Okulva az 1989-es év termesztési gondjain, változtattak a vetésszer­kezeten. Nagyobb részarányt kap­tak a kalászosok, a napraforgó és a borsó. Csökkentették a kukorica területét. Az első félév sikerének örömét csorbította a második félév aszálya. A legnagyobb kárt a ku­korica szenvedte. Az aszálykár meghaladta a 40 millió forintot. Egy ilyen kár tartalékok nélkül gazda­sági összeomlást eredményezhet. A regölyi téesznek szerencsére évek óta sikerült tartalékolni, pél­dául több száz vagon gabonát, így a tavaszi kedvezőbb értékesítés­ből származó többlet árbevétel, a következő év gazdálkodását segí­tette. A pénzügyi egyensúly meg­tartása érdekében, a tartalékok 80 százalékát fel kellett használni. Az állattenyésztésben a szar­vasmarha tartásuk eredményes­nek mondható ugyan, de a gondok e szövetkezetét sem kerülték el. Módosítani kell a korábbi állásfog­lalásukon, mely szerint a szarvas­marha-ágazat a legeredménye­sebb. Ismertek a tej- és a hízott marha értékesítésének mindenna­pi problémái országos szinten is. A fecskehasú mangalica sertés je­lenti a nagyüzemi fajtafenntartást. A tervezett sertés bérhizlalást a fel­tételezett gazdaságtalanság miatt, a második félévben nem folytatták. Az angóranyúl-tenyésztést is fel­számolták. Helyette pulykaneve- lésbe-hizlalásba kezdtek. A nagyüzemi lótartásuk szintén gazdaságtalansággal küszködött, de sikerült kihasználni a kedvező értékesítési lehetőségeket, így veszteség nélküli maradt ez az ágazat. A háztáji gazdaságokról szólva meg kell említeni azt az önálló te­vékenységet, amely során a téesz közvetítésével a háztájiban te­nyésztett állatok és előállított ter­mékek 63,8 millió forint értékben forgalmaztak. Legjelentősebb ipari tevékeny­ség a sütőipar. A kenyér minősé­gével sok problémájuk volt. Míg ki­derült, hogy a Hőgyészről kapott liszt minősége nem megfelelő, el­veszítették a piac egy részét. Az építőbrigád, a vegyesbolt, a hús­bolt és tápboltok, a várt eredményt érték el, tehát fenntartásuk tovább­ra is indokolt. Amit nyomatékkai hangsúlyo­zott az elnöki beszámoló, hogy a meglévő vagyon tehermentes, se fejlesztési, se üzemviteli tartozásuk 1991. január 1-jével nincs. A második napirenden - mint említettük - arról szavaztak, hogy szétváljanak-e a szakályiak, regö- lyiek, vagy maradjon továbbra az egyesült téesz. A szavazatszedő bizottság jelentése szerint: a köz­gyűlésen 296 szavazatot adtak le. Ebből érvényes volt 286. A terme­lőszövetkezet szétválására igennel szavazott 224 személy, 73 száza­lék. A szétválás részleteiről külön közgyűlés dönt majd. D. K. J. Szénszünet lesz Kaposszekcsőn? Az említett - adóztatási jogot korlátozó - szabályok mellett a tör­vény megadja a lehetőséget a helyi adópolitika kialakítására. Az ön- kormányzatokra bízza, hogy a né- aány - össztársadalmi és gazda­sági érdekekre figyelemmel - tör- /ényben megfogalmazott kötelező mentességi körön túl milyen kor­áén biztosít mentességet az általa oevezetett adókra. A törvény ugyan „szektorsemle­ges”, tehát adóval terhelhetők nemcsak a magánszemélyek, ha­nem a gazdálkodók, társulások is, de az önkormányzatnak módjában áll az adóterhek vonatkozásában differenciálni. így például az iparűzési adó­val bizonyos tevékenységi körö­ket mentesít, míg másokat ter­heltet. Ugyancsak lehetséges az, hogy a magánszemélyek adóterheit kor­csoportonként, jövedelemkategó­riánként eltérően állapítsa meg, természetesen itt is csak az egész településre egységesen kialakított elvek szerint (pl. a nyugdíjasoknak, fiatal házasoknak, többgyermeke­seknek vagy meghatározott havi jövedelmet el nem érőknek biztosí­tott mentességek, kedvezmények formájában). Arról pedig, hogy az önkor­mányzat hogyan élt adóztatási jogával, hogyan alakult a be­szedett adó összege, a település lakossága illetve gazdálkodói előtt évente köteles beszámolni. Az adó az adóból levonható Fontos és kedvező szabály, hogy a befizetett helyi adó teljes összegét a vállalkozási nyere­ségadó, illetve a személyi jöve­delemadó alapból mindenki levon­hatja. Abban az esetben, ha mindezek mellett az adó megfizetése valaki­nek veszélyezteti megélhetését, to­vábbra is megmarad a méltányos- sági eljárás lehetősége. Ennek ke­retében az adózó egyedi kérelmé­re az önkormányzat mérsékelheti vagy teljes összegében törölheti az adótartozást, illetve mellőzheti a késedelmi pótlékot is. Ez utóbbit azonban csak akkor számítja fel, ha valaki nem teljesítette az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tör­vényben rögzített határidőkig az adóelőleg-, illetve adófizetési köte- mélyek a korábbi gyakorlatnak megfelelően kivetés alapján adóz­nak, de egyénileg bejelenthetik az adóhatóságnak, hogy önadózás­sal kívánnak adózni. Bármelyik módszert választják, csak adófize­tési kötelezettségük van, adóelőle­get nem kell fizetniük. Az adópótlék fizetési határidő számukra válto­zatlanul az első félévre március 15- e, a második félévre szeptember 15-e. A nem magánszemély adózók­nak önadózással ugyancsak a fen­ti határidőre kell megfizetni az épít­mény- és telekadót. E határidőre részükre viszont a kommunális és iparűzési adórá vonatkozóan elő­legfizetési kötelezettséget is tartal­maz az említett törvény, melynek végleges elszámolását az adóévet követően, az éves bevallás benyúj­tására előírt időpontig kell ren­dezni. Az önkormányzat azonban a fentiektől eltérő, de az adózókra nézve csak kedvezőbb szabályo­kat is megállapíthat az adófizetés rendjére vonatkozóan. Arról, hogy az egyes adótípusok bevezetése esetén mit jelenthetsz adókötelezettség, a sorozat követ­kező részeiben adunk tájékozta­tást. KONYECSNINÉ SZÉCSI MÁRIA, a Pénzügyminisztérium főmunkatársa (Folytatjuk) A kaposszekcsői általános iskolásokat két épületben okít­ják a nevelők. Az A épületban 1989- ben kazánház kialakítá­sával korszerű központi fűtést szereltek, a B épületben ha­gyományos fűtés van. Ver­senytárgyalás útján, dombóvá­ri szakemberek nyerték el a ki­vitelezést, ami 1,2 millió forintba került. A csikóstöttősi tagisko­lában - ahol óvoda is van ­1990- ben szerelték be a köz­ponti fűtést, aminek a költsége körülbelül 6-700 ezer forintot tett ki. Itt egy volt raktárépület­ből alakították ki a kazánházat. Szép, jól felszerelt az iskola, korszerű fűtéssel. így is jelle­mezhetnénk a kaposszekcsői iskolát. De egy apró szépséghi­bája azért mégis csak van. Az iskolában Carborobot kazánt állítottak fel a szereléskor, ami­hez nem mindegy, hogy milyen szenet használnak. Ami kell hozzá, az viszont nincs, s ha így fogy az a „halomnyi” szén, ami még van, akkor lehet, hogy az A épületben rövid időre szünetet kell tartani. A szénhiány miatti kényszervakáció Kaposszek­csőn, az A épületben 120-130 gyereket, míg a csikóstöttősi tagiskolában 70 gyereket érin­tene. Mint az iskola igazgatójától, Tóth Lászlótól megtudtuk, hal­vány remény van arra, hogy szénhez jut az iskola, Mágocsról talán kapnak egy kis utánpótlást, de az sem lesz elég tovább, mint másfél hétre. Még egyetlen év­ben sem fordult elő, hogy ne tud­tak volna szenet venni. Mindig két részletben vásárolták a tüzel- nivalót - a raktár szűkössége miatt -, de valószínű, hogy ezen változtatniuk kell... Rendkívüli ülés Sióagárdon Sióagárd Község Képviselő­testülete február 1-jén, pénte­ken rendkívüli ülést tart. Megvitatják az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok hasznosítási lehetőségeit, s ez­zel összefüggésben az egyes épületek felújításának módoza­tait. Ezen az ülésen tárgyalja a képviselő-testület a helyi adók­kal kapcsolatos aktuális kérdé­seket is. Az önkormányzati törvényben létrehozott új lakossági fórumra, a közmeghallgatásra első ízben február 5-én, kedden kerül sor. Az esztétikai nevelés érdekében A Szekszárd városi óvónők esztétikai munkaközössége már évek óta végez kutató munkát a kölesdi művelődési ház képző- művészeti archívumában. Mun­kájuk eredményeként - amint arról már hírt adtunk - pedagó­giai pályázaton sikerrel szere­peltek. Ennek a szakdolgozat­nak célja az óvodákban végzett esztétikai nevelés korszerűsí­tése. Újabb feladatuk, hogy elérhe­tővé tegyék az említett tanul­mány sokszorosításával más óvodáknak is a képzőművészet, a zene, az irodalom tematikusán összegyűjtött anyagát. Ennek érdekében rendszeresen talál­koznak az óvónők Kölesden. Közmeghall­gatáson az SZMSZ Nagydorogon az önkormány­zat képviselő-testülete kéthe­tenként ül össze, hogy megtár­gyalja a nagyközség dolgait. Legutóbbi ülésük január 28- án, hétfőn volt, melyen a szerve­zeti és működési szabályzatot készítették elő. Ezt a lakosság­gal március 4-én, közmeghall­gatáson vitatják meg. Mikor emel árat a gabonaipar? Lapunk tegnapi számában a „Most nem emel árat a gabona­ipar” című interjúban időpontel­írás történt Helyesen így hang­zik a hibás mondat: kizárólag a pulyka- és lúdtápok és a kon- centrátumok árait emeljük feb­ruár 1-jétől. Azaz február else­jétől. Intézkedtek az illetékesek E hónap 17-én lapunk egy felvételt arról közölt, hogy a sze­mét már lassan kifolyik az úttest­re. Ezt a Döbrököz felé közleke­dők tapasztalhatták. S lám-lám, az illetékesek „vet­ték a lapot”. Ugyanis az elmúlt napokban tapasztaltuk, hogy el­tűnt a szemét az út széléről. Most már azokon a sor, akik a szeme­tet előszeretettel az út szélén „felejtik”. Csak pár métert kell beljebb menni, s ott a - szemét­telep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom