Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. január 26. Szekszárd - Tel-Aviv Összeszorított foggal élünk Rés a dezinformációs ködfalon Rubelcsere Tíz-tizenöt milliárdot nyer a költségvetés Pánik - még a börtönökben is (Folytatás az 1. oldalról.)- Három halottról tudunk. Kik voltak?- Mindhárman idős emberek, és mindhárman a támadás kiváltotta szívrohamba haltak bele. Öt-hat sebesült van még a kórházban, a hároméves kislány, akinek üveg­szilánkok hatoltak az agyába, mű­tétben esett át.- Mire számíttok a következő na­pokban?- Nem tudni, mennyi Scud raké­tával rendelkeznek az irakiak, de ezek átalakított orosz gyártmányú rakéták, amelyekre nem is tudnak vegyi töltetet alkalmazni. Mint arra világszerte rájöttek, a nagy elektro­nikai háború sem olyan biztos do­(Folytatás az 1. oldalról.) Kuvaitnak több mint 2 millió la­kosa volt az iraki agresszió előtt és afféle kis földi paradicsomnak szá­mított. Az olajbevételek nemcsak az uralkodóház és a vezető réteg me­sés gazdagságát tették lehetővé, ha­nem a lakosság is a világ legna­gyobb egy főre eső jövedelmét mondhatta magáénak. Adók nem lé­teztek, az oktatás és az egészség- ügyi ellátás ingyenes volt, az ország infrastruktúrája a XXI. századot idéz­te. Augusztus 2-a után mindez szer­tefoszlott. A lakosság csaknem fele elmenekült, beleértve a rengeteg vendégmunkást is. Az irakiak mód­szeresen kifosztották az államot és a magánszemélyeket. Ami nem lett Bagdad prédája, azt nagy valószínű­séggel elpusztítja a háború. Az évszázad üzletét szimatolják a sikeres felszabadító háború utáni időszakra. Mindent újjá fognak épí­teni Kuvaitban, a kikötőtől a repülőté­rig. Autóbuszokat, telefonhálózato­kat, felvonókat és lakberendezése­ket éppúgy külföldről fognak bevinni, mint a rizsi a konzervet és az ivóvizet - vélekednek. *- Bár egyelőre senki sem tudja, hogy meddig tart az Öböl-háború, a magyar vállalkozók máris készül­nek a helyreállításra - mondotta Pa­lotás János, a VOSZ elnöke az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, log, hogy mérget lehetne venni rá, a legkorszerűbb eszközökkel sem tudják tisztázni, hogy mi a valós helyzet. Az a reményünk, amely kö­zös volt az amerikai reményekkel, hogy egy-kettőre túlesünk ezen a háborún, elmúlt. Az ellenség ra­vasz, jól felszerelt - és nincsenek gátlásai.- Az élet közben megy tovább. Hogyan?- A munka mindenütt erőltetett menetben folyik Izraelben. Egyelő­re csak a középiskolásoknak kez­dődik újra a tanítás, a kisebbek ott­hon maradnak, ami nagy munka­erő-kiesést is jelent, hiszen az anyák a gyermekekkel vannak, így például a szövőipar csaknem leáll, hogy tárgyalások folynak arról: a magyarok miként vehetnek részt a térség újjáépítésében. A VOSZ elnöke kijelentette: szá­mos, országunknak igen kedvező ajánlat részleteit vizsgálják e napok­ban. Szó van például arról, hogy kőolaj ellenében, amelyet ráadásul mintegy 5-10 százalékos árkedvez­ménnyel kínál a kuvaiti kormány, a magyar partnerek ellenértékként a későbbi helyreállításban vennének részt. Figyelemreméltó, hogy az olaj- szállításért - mivel a szaúd-arábiai és a kuvaiti államok vezetőit rokoni kapcsolat fűzi egymáshoz - a szaúd- arábiai kormány garanciát vállal. En­nél bővebb részleteket a VOSZ elnö­ke az üzleti tárgyalások sikere érde­kében nem közölt. Szólt viszont arról, hogy Kuvait helyreállítása olyan több milliárd dolláros megrendelést ad a világ vállalkozói számára, amelyben a magyarok is sikerrel vehetnek részt. Kifejtette: főként az építőipari szolgáltatás területén van számos le­hetőség, a fejlett nyugati országok­ban ugyanis a javítás viszonylag is­meretlen. A helyreállítás azonban várhatóan olyan kézművesek rész­vételét igényli nagy számban, akik tervrajz nélkül, komputerizált háttér nélkül, ugyanakkor nagy szakérte­lemmel végzik munkájukat. Jelenleg egyébként több ezer magyar vállal­kozó dolgozik a világ számos pont­ján sikerrel - mondotta végezetül Pa­lotás János. hiszen szinte kizárólagosan nőket foglalkoztat. Munkaerőhiány van. Nem tudni még, ki gyűjti be a gyü­mölcsöt. Abban a tudatban élünk, hogy államként, országként és fizi­kailag is azzal fenyegetnek, hogy megszüntetnek bennünket. Ez mindenkit felráz: ilyenkor indul be az izraeli szolidaritásgépezet. Dol­gozunk, egymásért, valameny- nyiünkért. És összeszorított foggal élünk. DOMOKOS ESZTER * Sajnos lapzártakor arról kap­tunk hírt, hogy ismét rakétatáma­dás érte Izraelt. Új alap világbanki segítséggel A hazai felsőoktatás szintjének emelésére, a hallgatók korszerű, a nemzetközi próbát is kiálló felké­szítésére „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" elnevezéssel kü­lön alapot hozott létre a kormány. Mint Polónyi István, a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium Fel­sőoktatási és Kutatási Főosztályá­nak helyettes vezetője az MTI mun­katársának elmondta, a terv meg­valósításában a Világbanknak is nagy része van. A Világbank 1991-1994 között a felsőoktatás fejlesztésére 55 millió dollár-, az idegennyelvi képzés fej­lesztésére 12 millió dollár hitelt nyújt. A „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” alap részben en­nek a hitelnek a kezelésére jött lét­re. További forrást jelent évente az az 1 milliárd forint, amelyet az álla­mi költségvetés biztosít. Ezenkívül szeretnének más hazai és külföldi támogatókat is megnyerni az ügy­nek. A szovjet kormány a közvéle­mény nyomására kissé viszakozott az 50 és 100 rubeles bankók be­szolgáltatásának pénteken lejáró határidejét illetően: a nyugdíjasok szombaton és vasárnap is leadhat­ják ezeket a címleteket a postahi­vatalokban és bankokban. Várha­tóan egyes indokolt esetekben - a lakott területtől távol dolgozó geo­lógusok, erdőmunkások, vadá­szok és mások, valamint a külföl­dön tartózkodók esetében - ugyancsak lesz határidő-hosszab­bítás. Viktor Gerascsenko, a Szovjet­unió Állami Bankjának elnöke a TASZSZ hírügynökségnek nyilat­kozva 10-15 milliárdra becsülte azt az összeget, amelyet a költség- vetés nyer ezzel a részleges re­formmal, de cáfolta, hogy e lépé­sekkel megkárosítanák a lakossá­got. Beszámolt arról, hogy hamaro­san új, magasabb címletű - 200 és A német kormánypártok, no meg az ellenzéki szociáldemokraták sürgős okát érezték annak, hogy magas rangú küldöttség látogatá­sával biztosítsák együttérzésükről és szolidaritásukról az öbölbeli há­ború passzív résztvevőjét, az iraki Scud rakéták ismétlődő becsapó­dására bámulatos önmérséklettel reagáló Izraelt. A nagy politikus, élükön Gen­scher külügyminiszterrel, a vigasz­taló és szolidáris szavakon kívül humanitárius segélyt is vitt magá­val: 250 millió márkát a háború ütötte sebek begyógyítására. Bár Hans-Jochen Vogel SPD-elnök még elutazása előtt jelezte: a fenti összeget alighanem ki kell majd egészíteni, berlini megfigyelők ké­telkednek abban, hogy anyagiak­kal jóvá lehet-e tenni a német-iz­raeli viszonyban bekövetkezett ká­rokat. A Német Szövetségi Köztár­saság azelmúlt41 évben sokat fá­radozott a zsidó néphez és Izrael­hez fűződő kapcsolatok javítása érdekében. Ennek része volta náci 500 rubeles - bankjegyek is forga­lomba kerülnek. Gerascsenko szerint „külföldi tapasztalatok” alapján „különböző nemzeti hősök” portréi fogják dí­szíteni ezeket a bankókat. - Nálunk eddig csak egy hőst ábrázoltak - jelentette ki (a TASZSZ megjegyzé­se szerint: Vlagyimir lljics Lenint, a szovjet állam megalapítóját). A szovjet bankár megjegyezte, hogy az új bankókkal lesznek még prob­lémák, egyebek között a megújuló Szovjetunió címerével, s azzal, hogy végül is hány szövetséges köztársaság nyelvén helyezzenek el feliratokat a papírpénzeken. Hírügynökségi jelentések sze­rint a részleges pénzreform kisebb fajta pánikot keltett a büntetés­végrehajtási intézményekben is, több elítélt próbálkozott szökéssel, túszszedő akcióval, hogy koráb­ban elrejtett zsákmányát mentse. Megszaporodtak a takarékpénztá­barbarizmus túlélőinek fizetett több milliárd márka összegű jóvá­tétel éppúgy, mint a két nép között hidat teremtő magánalapítványok (pl. A Springer kiadó részéről) és társaságok támogatása, az évről évre dinamikusan bővülő idegen- forgalom. A holocaust után lassú ütemben javuló viszonyt azonban súlyos csapások érték az elmúlt napok­ban. A közel-keleti országban poli­tikusok és egyszerű emberek ér­tetlenül fogadták azt, hogy német földön hatalmas tömegek tüntet­nek a nagyvárosok utcáin a háború és Amerika ellen. Aki Busht és szö­vetségeseit támadja, az az izraeliek szemében Szaddám malmára hajt­ja a vizet, függetlenül attól, hogy éppúgy elítéli Kuvait lerohanását mint Bagdad bombázását. Még megdöbbentőbb tényként tudta meg Izrael lakossága a sajtó­ból, hogy német cégek, konszer­nek jócskán kivették a részüket Irak vegyifegyver-gyártó kapacitá­sának létrehozásából. „Az a tudat, rak elleni bűncselekmények is, ahova a bűnözők a begyűjtött ha­talmas mennyiségű pénzmennyi­ségre áhítozva törnek be. A szovjet belügyminisztérium il­letékeseinek tájékoztatója szerint egyes bankfiókok vezetői együtt­működnek a maffia és a tolvajvilág képviselőivel az 50 és 100 rubeles bankók beváltása érdekében. A KGB információi alapján arról szá­moltak be, hogy még szerdán, te­hát a pénzreform első napján rend­kívüli tanácskozásokra ültek össze a különböző régiók „zsiványtaná- csai”, s döntésük értelmében fel­halmozott pénzeik 25 százaléka fordítható vesztegetésre e bankók tisztára mosásakor. A bűnözők ösz- szejöveteleiken igazi „rabló hatá­rozatoknak” minősítették a szovjet elnök és kormány döntéseit - nyi­latkozta a szovjet tv-ben a belügy­minisztérium egyik főosztályveze­tője. hogy 46 éwel Auschwitz után is­mét német eredetű mérgesgázok­tól pusztulhatunk el, felháborodás­sal és döbbenettel tölti el Izrael né­pét” - jelentette ki a ZDF televízió­ban a Knesszet alelnöke. Bár Szaddám rakétái eleddig „csupán” hagyományos robbanó­tölteteket juttattak célba Izraelben (és Szaúd-Arábiában), megfigye­lők úgy vélik: az iraki diktátort min­den bizonnyal csak technikai aka­dályok gátolják abban, hogy vegyi fegyverrel mérjen csapást Izraelre. Amerikai adatok szerint rakéta-in­dítóállásainak java része még sér­tetlen, ráadásul ilyeneket Bagdad maga is képes gyártani, nem szorul tehát szovjet importra. Vagyis a C- fegyver bevetésének valószínűsé­ge egyáltalán nem csökken - in­kább csak idő kérdése. Ha pedig ez bekövetkezik, alighanem jóváte­hetetlen kárt szenved Németor­szág és Izrael törékeny viszonya. Mit sem segíthet Genscher, Vogel és a többiek Canossa-járása. DOROGMAN LÁSZLÓ, Berlin ujr ■ B r ■■ r w wu w Kuvait újjáépítésé Többpárti Canossa-járás Tel-Avivban Emelkednek a lakossági betéti kamatok E-alap - Gépjármű-biztosítás - Közigazgatási bíráskodás - Gépjármű-behozatali vám (Folytatás az 1. oldalról.) Az Országos Takarékpénztár két lépcsőben emeli a lakossági megtakarításokra fi­zetett kamatokat, február 15-étől és március 15-étől emelkedik az OTP-nél elhelyezett betétek többségének kamata. Elsőként február 15-étől az értékpapírok kamatfeltételei változnak. A letéti jegyek éves bruttó kamata 33 százalékra módosul, ez éves szinten nettó 26,4 százaléknak felel meg. Az esetleges évközi visszaváltáskor folyósított havi árfolyam is növekszik, nettó 2 százalékra. A pénztárjegy II., amely már a 6. héttől kama­tozik, a 26. hétig éves szinten bruttó 26 százalékot, tehát nettó 20,8 százalékot, a 27. és 36. hét között évi bruttó 30, azaz nettó 24 százalékot fizet. A határidős megállapodásra a 12. hónap leteltével nettó 28 százaléka kamathozam. Atakarékpénztári kötvény II. el­nevezésű értékpapír alapkamata nettó 12 százalék, erre az 1991. év után további 14 százalék prémiumot fizet az OTP. A kamatemelések a már tulajdonosoknál lévő érték­papírokra is vonatkoznak. A tartósan lekötött lakossági betétek kamatai március 15-étől emelkednek. A köny­ves betétekre egyéves lekötés esetén bruttó 31,25 százalékos, tehát nettó 25 százalé­kos, hároméves lekötés esetén bruttó 32,5 százalékos, tehát nettó 26 százalékos ka­matot adnak az OTP-fiókokban. A takaréklevél és a nyugdijelőtakarékossági betét bruttó 33,75, vagyis nettó 27 százalékos kamatot fizet. A gyámhatósági betétek évi 29 százalékot, a különböző típusú lakáselőtakarékossági betétek - lakáscélú felhaszná­lás esetén t éven túl tisztán 32,5 százalékot, öt éven belüli felvételnél 26,5 százalékot hoznak. Változatlanok maradnak viszont a látra szóló, az átutalási betétek, az iskolai fa- karékbélyegek, a TTT-betétek és a KST-betétek nemrég megemelt kamatai. Betétfajta Jelenlegi kamatláb bruttó nettó Új kamatláb bruttó nettó Az emelés időpontja Kamatozó betétek Látra szóló 12 12 12 12 Egy évre lekötött 27,5 22 31,25 25 márc. 15. Három évre lek. 28,75 23 32,5 26 márc. 15. Takaréklevél 30 24 33,75 27 márc. 1. Átutalási bet. 17 17 17 17 Lakás célú betét öt éven túl 29 23,2 32,5 32,5 márc. 1. Egy éven túl* öt éven belül 23 18,4 26,5 26,5 márc. 1. Nyugdíjelőtak. bet. egy éven túl* 30 24 33,75 27 márc. 1. KST-betét 15 15 15 15 TTT-betét 18 18 18 18 Iskolai tak. bélyeg 15 15 15 15 Gyámhatósági bet. 25 25 29 29 márc. 15. ^Életbiztosítás nélkül 10 év után plusz 1 százalék A Takarékbank Rt. is - az OTP-vel egyeztetve - emeli a lakossági megtakarítások kamatait: február 15-től az értékpapír jellegű megtakarítások, március 15-től a lakos­sági betétek kamatait - tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Györgyné, a Takarékbank vezér­igazgató-helyettese. Mint elmondta, a bank is élni kívánt a lehetőséggel, ésa betéti ka­matplafon eltörlésével ösztönözni kívánja a lakossági megtakarításokat. Hangsúlyoz­ta, hogy a bankot ugyan 260 takarékszövetkezet alapította (amelyek mintegy 1800 fiókkal rendelkeznek), ennek ellenére önállóan döntenek pénzügypolitikájukról. így a Takarékbanknál bekövetkező kamatemelések csupán irányadóak lehetnek számuk­ra, igazgatóságaika napokban fogják meghozni önálló döntéseiket. ATakarékbanknál jelenleg négyfajta értékpapírt: értékjegyet, letéti jegyet, diszkont pénztárjegyet és pénztárjegyet lehet jegyezni a lakosságnak. Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) A pénzügyi tárca képviselője el­mondta: az elkerülhetetlenné váló módosítást az tette szükségessé, hogy az elmúlt hónapokban számos alapvető változás következett be az E-alap feltételrendszerében. Az egyik legfontosabb, hogy az E-alap konstrukció legfőbb mecénásaként számon tartott Németországi Szö­vetségi Köztársaság kormánya nem ad pénzt az állami vagyon privatizá­lásához. A másik lényegi módosulás, hogy az idei költségvetési törvény ér­telmében a tanácsi alapítású vállala­tok privatizációs bevételének felét az önkormányzatok kapják, s csak a bevételek másik fele lehet az állam- adósság törlesztésének forrása. Ugyanakkor kedvező hír: a módo­sításnál a kormány abból az alapelv­ből indult ki, hogy a hitelfelvevő szempontjából ne változzanak jelen­tősen a korábbi konstrukció lényegi elemei, mint például a befizetendő saját rész nagysága, a türelmi idő hossza, a kamat mértéke, a futam ideje. A kormánynak nem áll szándé­kában változtatni ezen kondíciókon. A módosítások további kiindulási alapja, hogy a gazdaságba inflációs pénzmennyiség nem áramolhat ki. Szeretnék továbbá elérni, hogy fel­gyorsuljon a privatizáció folyamata, áttekinthető, világos szabályok alap­ján. A mostantól fogva E-Hitel konst­rukció névre hallgató megoldásnak megfelelően, a leendő hiteleket a pénzintézetek folyósítják majd, a ma­gánszemélyek megfelelő hitelvizs­gálata után. A hitel kamata - az ere­deti konstrukció elképzeléseit meg­tartva - a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka, plusz a négyszázalékos kamat marge (a bank haszna) amit a pénzintézetek számítanak fel. A pénzintézetek a hi­telhez - ugyancsak az eredeti elkép­zelések szerint - zálogjogot köthet­nek ki. Változás viszont, hogy míg a korábbi kormányrendeletben a koc­kázat megoszlott az állam és a pén­zintézetek között, addig az új konst­rukció szerinta kockázatota pénzin­tézetek viselik. A hitelt egy személy több alkalommal is igénybe veheti, de ennek nagysága maximálisan 50 millió forint lehet. A konstrukció keretében olyan mértékben nyújtható hitel, amilyen mértékben az ellenérték az állam- adósság törlesztésére szolgál; a ta­nácsi alapítású vállalatok privatizá­ciója esetében természetszerűleg a bevételek egy része az önkormány­zathoz kerül. Ez esetben az önkor­mányzat csak a törlesztés mértéké­ben kapja meg a tanácsi alapítású vállalat privatizációs bevételének fe­lét, vagyis abban az esetben, ha a vá­sárló fizet; ezt a bevételt előre nem le­het meghitelezni. A határozattervezet a jövő héten államtitkári egyeztetés­re kerül, s ezután remélhetően ha­marosan életbe léphet a hitelkonst­rukció. A tájékoztató másik meghívott vendége dr. Gubuznai Judit, a Pén­zügyminisztérium Jogi Főosztályá­nak helyettes vezetője egy ugyan­csak élénk közérdeklődésre számot tartó kérdésről, a gépjárművek köte­lező felelősségbiztosítási rendszeré­ről adott tájékoztatást. A kormány el­képzeléseit arra az alapelvre építi, miszerint az államnak teljes mérték­ben ki kell vonulnia a kötelező gép­jármű felelősségbiztosítás fedezeté­nek finanszírozásából. Olyan rend­szert kívánnak megvalósítani, amelyben az aatótulajdonosok ma­guk biztosítjáka károkozáscímén ki­fizetett biztosítási díjak összegét. Mint a korábbi viták során már tisztá­zódott, erre két lehetőség kínálkozik: a benzinárba épített biztosítási díj emelése, illetve a szerződéses rend­szer megteremtése. A kormány úgy véli, hogy a szerződéses rendszer lenne az a forma, amely valóban biz­tosíthatná a megfelelő anyagi fede­zetet, s hosszabb távon lehetővé te­szi az egyes biztosítótársaságok kö­zötti választást. A kormány úgy dön­tött, hogy április elsejei bevezetési határidővel a szerződéses rendszert támogatja, ám az elhangzott ellenvé­leményekre való tekintettel a terve­zetet társadalmi vitára bocsátja. Az eddigi elképzelések szerint a biztosítók díjkalkulációit induláskor az állami biztosításfelügyelet hagyná jóvá. Eddig öt biztosítótársaság je­lezte, hogy részt kívánna vállalni a kötelező felelősségbiztosításban. Feltehetően ez garantálná, hogy az induló egységes díjszabás után dif­ferenciálódnának az általuk kínált szolgáltatások. Dr. Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a közigazgatási bíráskodás megte­remtéséről adott tájékoztatást. Az ez­zel kapcsolatos törvénytervezet lé­nyege, hogy az állampolgár bármely államigazgatási határozattal szem­ben a bírósághoz fordulhat jogor­voslatért. Mint ismeretes, a közigazgatási bí­ráskodás létrehozásának határide­jét gyakorlatilag az Alkotmánybíró­ság szabta meg - március 31-ében -, amikor egy határozatával ehhez a határidőhöz kötötte annak a jogsza­bálynak a megszüntetését, amely felsorolásszerűen meghatározta a megtámadható közigazgatási hatá­rozatok körét. Dr. Papácsy Edit sza­vaiból kitűnt az is, hogy eza határozat némileg felborította a közigazgatási bíráskodás bevezetésének korábbi ütemtervét, hiszen az igazságügyi tárca úgy vélekedett, hogy a jövő év elejétől adódik reális lehetőség a tel­jes körű közigazgatási bíráskodásra. A „kényszerűen” módosított határ­idő magától értetődően többletter­heket ró az igazságügy gépezetére, ezért a tárca kezdeményezi a költ­ségvetési törvény módosítását. Je­lenlegi számításai szerint 1,5 milliárd forintos költségkeretre lenne szük­ség a közigazgatási bíráskodás beindításához, és jelentősen növelni kell az igazságügyi dolgozók létszá­mát is. Mindezek fényében az Igaz­ságügyi Minisztérium „nagyon ag­gódik”, hogy a közigazgatási bírás­kodás - amely egyébként az egysé­ges magyar bírósági rendszer kebe­lén belül jönne létre - nem a kívánt céloknak megfelelően kezdi meg működését. Eddig évente mintegy négyezer közigazgatási jellegű ügyet kezeltek a bíróságok, az új rendszerben az ilyen jellegű ügyek száma előreláthatóan akár 30-40 ezerre is felugorhat. A kormány meg­vitatta a Pénzügyminisztérium tájé­koztatását a személygépkocsi-be­hozatallal kapcsolatos tapasztala­tokról, s úgy határozott, hogy az idén is csak importengedéllyel rendelke­ző cégek folytathatnak ilyen jellegű tevékenységet. Ennek során be kell tartaniuk a megfelelő műszaki, for­galmazási előírásokat, illetve az al­katrészellátásra, javításra és a jótál­lásra vonatkozó szabályokat. A kormány döntött a gépjármű­behozatal vámtételeinek emeléséről is. Eszerint a személygépkocsi be­hozatalára kivetett vám 8 százalékkal emelkedik. A környezetkímélő katali­zátoros autók az új vámtételekből 5 százalékos kedvezményben része­sülnek. A négy évnél idősebb autók vámtétele továbbra is 30 százalékkal lesz magasabb. Ugyanakkor csök­kentették az alkatrészek vámtételeit, s kedvezményben részesítik a ha­szonjárművek behozatalát

Next

/
Oldalképek
Tartalom