Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

JANUAR 24 CSÜTÖRTÖK Névnap: Timót A Nap kél 7.21 órakor nyugszik 16.32 órakor A Hold kél 10.34 órakor nyugszik 1.21 órakor ÜGYELET 8-14 ÓRA KÖZÖTT: LEVELEZÉSI ROVAT DÉLUTÁN 14 ÓRÁTÓL: DECSI KISS JÁNOS Telefonszámunk: 16-211,15-468. Telex: 14-251, ez a vonal napközben él. Hószállingózás A várható időjárás az ország területére ma estig: folytatódik a borongós, párás idő, helyenként köd képződik. Elszórtan várható hódara, hószállingózás. A keleti országrészben időnként megélénkül az északi, északnyugati szél. A legmagasabb hőmérséklet 0 és -5 fok között lesz. & ■ Ezerkilencszázötven éve hunyt el Caligula (Gaius Caesar 12-41) római császár. Germanicus és az idősebb Agrippina fia volt, s gyer­mekéveit híres hadvezér apjának táboraiban, a rajnai légiósok kö­zött töltötte. A katonák nagyon szerették, s mivel kis bakancsban járt, ők nevezték el „Caliguládnak, azaz „bakancsocská”-nak. Tibe­rius császár megölése után lett császár, 37. március 18-tól uralko­dott, s kezdetben az adók elenge­désével, fényes cirkuszi játékok rendezésével nagy népszerűséget szerzett. Még egy éve sem volt a trónon, amikor súlyos betegségbe esett, s felgyógyulása után döntő változás volt tapasztalható jelle­mében. Kegyetlenkedni kezdett, s őrjöngő zsarnok vált belőle. Isteni tiszteletet követelt magának, s sorra kivégeztette rokonait, bará­tait. Sok híres-hírhedt tette maradt az utókorra, az egyik legismer­tebb közülük, hogy kedvenc lovát, Incitatust beválasztatta a szená­tusba. Az emberek rosszalló véle­ménye - ha volt egyáltalán valaki­nek bátorsága véleményt nyilvání­tani - nem érdekelte. Sokszor idézte a híres Accius-sort: „Gyű­löljenek, csak féljenek!” Egyetlen erényének ékesszólása tekinthe­tő, s gladiátornak és kocsihajtó- nak valóban kiváló volt.- A HOLLÓ KLUB szokott he­lyén, a szekszárdi művelődési köz­pont márványtermében ezúttal a szegedi River együttest látja ven­dégül. A meghívott country-folkze- nét játszó együttes műsora pénte­ken (25-én) este 6 órakor kezdő­dik.- MENTÉS KÖZBEN LELTE HA­LÁLÁT EGY TÜZOLTÓTISZT. A szerdára virradó éjszaka két em­ber életét oltotta ki a jeges Duna Bajánál. A 22 éves Pecze Mihály András alatt beszakadt a jég, s a fuldoklót Horváth Ferenc 42 éves tűzoltóhadnagy próbálta kimenteni a jégre fektetett létrákon araszolva, ám ő ugyancsak a vízben lelte ha­lálát. A hivatásának teljesítése köz­ben hősi halált halt tűzoltótiszt után két kiskorú gyermek maradt árván.- ATOSHIBA japán társaság be­jelentette, hogy piacra dobta új ge­nerációs televíziós készülékét, az első HDTV típust. A Toshiba mozi­kép minőségű képet ígérő készü­léke nem az első a forradalmi tévé­technikában, ám a vállalat mások­nál valamivel olcsóbban kínálja té­véjét. A Sony és a Matsushita már tavaly piacra dobta a HDTV-jét, de 2-2,2 millió forintnak megfelelő ösz- szeget kér érte. (Az árban benne foglaltatik maga a készülék és egy dekoder, amely a hagyományosan sugárzott jeleket HDTV-jellé alakít­ja át.) A Toshiba viszont 1,8 millió forintnak megfelelő összegért kí­nálja termékét. Hogy elég olcsónak bizonyul-e, azt még nem tudni, mindenesetre műsorban nem lesz hiány, mert a szigetországban már folyik a kísérleti adás, amit Japán az Egyesült Államokat és Nyugat- Európát megelőzve indított be. Sebészkéssel a művészi halhatatlanságba Ha a művészet örök, mint tanítják, akkora művész túléli kortársait alkotása révén. És aki nem bízik a jövőben? Az fogja magát, befek­szik a francia főváros egyik klinikájára, és megrendeli a (vélt) örök­kévalóságot. A La Repubblica szerint így cselekedett Madame Orlan is: július óta dolgoznak rajta a plasztikai sebészek. Orlan asszony - 50 esztendős, hosszú, szőke hajjal - a francia avantgárd követője­ként készült a művészi halhatatlanságra. Most stílust váltott, biztos oka van rá. Elhatározta, hogy nem művekkel, hanem önmagával fe­jezi ki - mit is? - önmagát. Megtervezte hát a testét, már bevált mo­dellek alapján, melyeket hires múzeumokban őriznek. Arcát Leo­nardo da Vinci (Mona Lisa), száját Boucher (Europa), orrát Francois Gerard (Psziché), állát Botticelli (Tavasz), szemét a fontainebleu-i is­kola egyik hires alkotása (Diana) mintájára kell elkészíteni. Az olasz lap szerint a nyár óta már négy műtétet hajtottak végre rajta. Kisebb­re vették a tomporát, átszabták a bokáját, kivasalták a tokáját, és dol­goztak a száján. És nem is akárhogyan! A műtét ugyanis a művésznő koreográfiája alapján zajlik: az orvosok és segítőik ruháját divatter­vezők kreálták. Orlan asszony viszont a padlótól a mennyezetig ki­dekorálta a műtőt. Ez az orvosok szerint merő giccs ugyan, őket azonban nem zavarja. A művész, azazhogy a páciens viszont élvezi. A koreográfiához ugyanis hozzátartozik, hogy csak helyi érzéstele­nítést szabad alkalmazni, minthogy a madame a művészi átalakulás nagy szinjátékát éberen követi. A tudósítás adós marad a kivitelezés költségeivel. Az átváltoztatás művésznőjének egyik remeke azonban utalhat rá, hogy mit is jelent a múzsa csókja... A mai művészek párizsi tárlatán, 1977-ben kiállí­tották egyetlen szobrát, mely A művész csókja címmel szerepelt a katalógusban. És az a látogató, aki egy ötfrankost bedobott a szobor erre a célra szolgáló nyílásán, kapott egy puszit az alkotótól, vagyis Orlan asszonytól. HALLOTTAM Díszletezünk? Az, hogy az ég időnként beborul, időnként meg kiderül, eleddig nemigen veszélyeztette a kommunikáció hitelét. Lehet, hogy napjainkban a borús ég jelentősége messze meghaladja a meteorológiai kategóriát, lehet, hogy kom­munikációs világválságot idéz elő? Hallgatom a rádiót, nézem a tévét, olvasom a lapokat, hi­szen újságíró vagyok, aki fokozott mértékben fogyasztja is az információkat. És nem tudom, mit gondoljak magam­ban. Amikor beborult, azt hittük mindannyian, hogy a szö­vetségesek sebészeti pontosságú lövedékei célba talál­tak, amikor kiderült az ég, az is kiderült, hogy dehogy. Ki­lencven százalékban nem... Azt hittük, kilövőállásokat semmisítenek meg, de aztán kiderült, hogy díszleteket. Azt hittük, amit a két szemünkkel a képernyőn látunk, nem a Csillagok háborúja. Azt hittem, mint újságíró, hogy a kommunikáció szavahi­hető. Mivé lesz az információ hitele, ha forradalmak, hábo­rúk show-műsorokká alakulnak? d. e. Magyar kutatók sikere Az MTA Központi Fizikai Ku ató Intézetében Farkas Győzi ss Tóth Csaba fizikusok új je anséget fedeztek fel a fotoef ektusra, azaz a fény hatásárí émekből történő elektronkilé )ésre vonatkozóan. E jelenség imit 1902-ben Lénárd Fülöf nutatott ki kísérletileg, majc Einstein értelmezett (mindkét en Nobel-díjat kaptak érte), a; íjkori fizika: a kvantumelméle sgyik elindítójául szolgált. A KFKI kutatói azt találták fel togy rendkívül erős lézerfény íyel aranyat megvilágítva mint ;gy ezerszer nagyobb energiá ral lépnek ki az elektronok, min i gyenge, hagyományos fény orrások esetén. Ez azt jelent logy az Einstein-formula jóvá iltalánosabb érvényű, mint an iák megszületése idején gon tolták A jelenségnek számos alkal nazása is várható pl. a gyorsí óberendezéseknél. Sztepptáncos hernyók Néhány pillangófaj hernyói született sztepptáncosok, méghozzá a fajfentartás érde­kében. Ezt fedezte fel egy texa­si rovarkutató, akinek elsőként sikerült mikrofonnal rögzítenie a tánc zaját. A hernyók viselke­désükkel azokat a hangyákat utánozzák, amelyek a rablóda­razsakat távol tartják tőlük. Nyilvánvalóan a csoporto­san élő hangyák fejlesztették ki ezt a szteppelést, mint egyfajta morzetechnikát. Néhány her­nyóféle kölcsönösen gyümöl­csözően együtt él a hangyák­kal: a hangyák védelmezik a hernyókat a darazsaktól, a her­nyók pedig ennek fejében el­látják őket energiagazdag fe­hérjékkel és cukorral. A sztepptánc zaja visszatartja a hangyákat attól, hogy „fel­mondják” ezt az együttműkö­dést, és visszatérjenek saját fészkeikbe. Homo ludens Játszik az ember, mióta csak létezik. A teremtés óta. Darwini szempontból ugyan más időpontra tevő­dik a játék születése, de ak­kor is kezdettől játszik. Az­zal is játszik, hogy mióta. A gondolattal, egymással, tárgyakkal, a többi élőlény­nyel... békésen és harcia­sán, átéléssel, odaadással, ügyesen és ügyetlenül. No meg persze szerepet is ját­szik. Játszik a világ. Egyik fele békés fejlődést, á másik háborúsdit. Vajon, ha fel­nőnek a gyermekeink, mit fognak játszani? DOMOKOS ESZTER FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Drágul a szerencse Nem sokkal azután, hogy száz százalékkal emelkedtek meg a víz- és csatornadíjak, sírva-nevetve ballagtam haza ásványvizes flas- káimmal kedvenc boltomból. Az emelés ugyanis nem hagyta érin­tetlenül a gyógyhatású ásványvi­zek árát sem. Szépen megugrot­tak. Azóta mindenféle árak tekinte­tében már csak ugrások vannak, fogcsikorgatva hozzá edződtünk, hogy világért se lefelé, csak amerre a csillagok honolnak. Mégsem iga­zi még ez a tűrőképességünk, mert különféle foglalkozású, korú és ne­mű emberekkel beszélgetve a na­pokban azt derítettem ki, hogy a tejtúltermelés értékesítési gondjai miatt csatornákba utcára öntözött tej látványa nem csak belőlem vál­tott ki fizikai rosszullétet. Fizető- képtelen kereslet lettünk ugyanis és elviselhetetlen lehetséges fo­gyasztóként még elképzelni is, hogy mi mindent produkál és még mit fog ez a mi állítólagos piac- gazdaságunk. Úgy látom, hogy már most oda vagyunk, egészen, így amikor föl­röppent az a hír, hogy drágábban kísérelhetjük meg a jövőben Fortu­na istenasszony (akinél csalfább és feslettebb erkölcsű nőszemélyt nem hordott még a Föld) heti, vagy alkalmankénti meghódítását. Szerdán az a nap híre, hogy drá­gulnak a totó- és lottószervények, de... ó, de bájos csali mi-katisá- gunknak - akiket ugye ha nem ve­rejtékezve megkeresett pénzről van szó, jaj de könnyű táncba vinni - a drágább szelvények magasabb nyereményösszegeket jelentenek. Hajrá magyarok, itt az Isten lába, tessék jól megfogni és jöhet, akára világvége, amit a televízió - juta­lomból - egyenesben közvetít. Bizony, drágul a bizonytalan szerencse, s olyan időben, amikor akárcsak a tejből, a szerencsejáté­kokból is túltermelés van már ná­lunk, s minél kevesebb pénz jut ke­nyérre, tejre, alapvető élelmisze­rekre, ruházkodásra, otthonterem­tésre - hogy csak a legfontosab­bakat mondjam -, annál kelendőb­bek lesznek a kül- és belhoni sze­rencsejátékok. Csak vigyázat! Nehogy átjátsz- szuk magunkat olyan tartomá­nyokba, amelyekben márajátékse játék!-li­Mai moziműsor Bonyhád: Fekete mágia (19 óra). Dombóvár: Lángoló Mississippi (18 óra). Dunaföldvár: A bosszú börtöné­ben (18 óra). Paks, Duna: Szemenszedett szenzáció (20 óra). Művelődési Központ: Rövidzárlat 2. (20 óra). Szekszárd, Panoráma: Bújj, Bújj, Ördög! (17.30 és 20 óra). Videó- klub: Piedone a zsaru (18 és 20 óra). Világmozgó: Halálhozó 3000 (18 óra). Tamási: Az 54-ik hadtest (20 óra). Tolna: Kickboxer - Vérbosszú Bangkokban (19 óra). Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvá­sár: január 27.: Szekszárd. Január 28.: Kapuvár. Országos állatvásár: január 26.: Pécs, Simontornya. Január 27.: Pécs. Autóvásár: január 26.: Pécs. Ja­nuár 27.: Albertirsa, Érd, Kalocsa, Kecskemét, Nagyatád, Pécs, Sik­lós, Szeged, Szekszárd, Veszp­rém. Képújság Az Axel Springer - Budapest Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ. Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY. Kiadja az AS-B Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS. Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Telefon: 16-211. Teletex: 15-508. - Készült dms 7000 fényszedő rendszerrel, Saphir 96-os ofszet-rotációs géppel a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. Felelős vezető: VADÁSZ JÓZSEF igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesrtő postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A, 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: egy hónapra 199 Ft, negyedévre 597 R, fél évre 1194 Ft, egy évre 2388 Ft Indexszám: ISSN 0865-9028. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom