Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

8 NÉPÚJSÁG 1991. január 19. Rejtélyek nyomában Postagalambok között Tenyészgalamb - emberkézben fényképezte: kispál Mária Néhányan Tamásék több mint 170 galambja közül A rejtély az, hogy a postga- lamb miként tájékozódik. Szelle­mi képességei jóvoltából aligha, hiszen agya kicsi. Magára a tényre azonban az ókorban is felfigyeltek. Fáraósírokban lel­hetők már postagalamb-ábrá- zolások és történelmi tény, hogy szolgálataikat a nem elvetendő hadvezéri képességű Nagy Sándor makedón király is igény­be vette. Természetesen éppúgy harci célokra, mint nagyon sok­kal később az 1870/71-es po­rosz-francia háború idején a A galambstopper katonák, sőt ugyanők az I. és a II. világháború idején. Az elsőben a kitűnő optikai felkészültségű németek már 70 grammos fény­képezőgépeket is a lábukra kötöttek - kisebb eredménnyel, mint a mai műholdak teljesít­ménye. A postagalamb őse a Perzsa Hírvivő, a Sirályka, a Dragon és a Karrier. Ezek jellegzetességei még 50-100 nemzedékkel ké­sőbb is visszaütnek. Az 1830-as években belga kocsmárosok és kereskedők kezdték el versenyeztetni posta­galambjaikat. Az ember furcsa tulajdonsága, hogy szeret fo­gadni. Egy-egy versenyen már akkor is komoly összegek cse­réltek gazdát és ez a verseny- szellem napjainkig megmaradt. Természetesen, míg Nyugaton manapság gépkocsit lehet nyer­ni, hazai lehetőségeink ennél sokkal szerényebbek. Annak el­lenére, hogy minálunk már 1882-ben megalakult a Colum­bia Postagalambtenyésztő Egyesület, jóval lekörözve ezzel a németeket. Belgiumban ma 120 ezer tenyésztő van, Német­országban 95 ezer, Hollandiá­ban és Angliában 50-60 ezer, Csehszlovákiában 8-10 ezer, Magyarországon 4500, me­gyénkben 60-70. A tenyésztés a 30-as években virágzott fel, szi­gorúan honvédségi felügyelet alatt. Nagy alakja Kállai Ferenc százados volt. 1945-1956 nyara között ren­dőri engedélyhez kötötték és a határőrszervek parancs szerint - elég ostobán - egyúttal gá­lám bvadászok is voltak. Mit sem törődve azzal, hogy az „imperia­lista” üzeneteket ide hordó ma­dárkákat előbb át is kellett volna vinni a vasfüggönyön, ami még embernek se volt könnyű. Mai csúcsszervük, a Magyar Posta­galamb Szövetség (Bp. 1076 Verseny út 16.) a Környezetvé­delmi Minisztérium felügyelete alá tartozik. Éppúgy, mint legna­gyobb ellenfelei, a héják. Me­gyénk az 5-ös számú dél-du­nántúli kerületbe soroltatott. Egy közepes galamb - ter­mészetesen légvonalban 60 km/óra sebességgel repül. Maratoni távon 1000 fölötti kilo­métert, kerületi versenyen 350-850 közöttit. Egy átlag ga­lamb értéke 5-600 forint, de az okos japánok már régóta hozzánk járnak az NB l-es győz­tesekért, nem sajnálva 1200-1500 dollárt darabonként. A galamb már 5-10 napos ko­rában megkapja a személyi iga­zolvánnyal egyértékű fémgyűrűt. Optimális röptetési korát 3-5 évesen éri el. Elélhet 20 eszten­dőt is. Az 5. sz. kerület vezetője, Tamás István Szekszárdon, már 12 éves galambbal is ért el szép helyezést. A helyezés mérésére szigorú szabályok és egy bélyegzésre is alkalmas stopperóra szolgál, mely még formájában se emlé­keztet a sportversenyeken meg­szokottakra. Nem lehet akármi­lyen látvány, amikor 1-1 verse­nyen, ahol mindenki jelen lehet, csak épp a versenyeztető nem, 2 perc alatt 3600 galamb száll az égnek, bár láttunk olyan fényké­pet, amikor egyszerre 24 ezer röptét örökítették meg Spanyol- országban. Furcsa módon (ismerve lottó, totó és más szerencsejáték kedvtelésünket) nálunk még nincs versenyeztetési-fogadási kultusz. Bocsássa meg minden profi galambász e sorok írójának azt a jóslatot, hogy majd lesz... ORDAS IVÁN A pápalátogatás előpróbája Mindszenty hazatér Dr. Dankó László kalocsai érsek fotö: ötös Réka Kiszolgáltatott helyzetben Maszek benzinkutak a 6-os mentén- A temetés és a szentté avatás két különböző dolog - mondta dr. Dankó László kalocsai érsek, akit a Mindszenty-bíborossal kapcsola­tos várható eseményekről kér­deztem.- A hercegprímást Mariazellben temették el, de végrendeletében meghagyta, hogy amikor Magyar- ország szabad lesz, amikor meg­szűnik az idegen befolyás, hamvait szállítsák haza. Prímás főpapjaink temetkezési helye Esztergom. Őt is ott, a bazilikában helyezik majd örök nyugalomra május 4-én.- A szentté avatás viszont nem egy aktus, hanem egy folyamat. Hosszú folyamat. Róma nem siet. Nála 10-20-50 év nem számit. Amikor a dolog kész, amikor be­érik, akkor deklarálják. A szentté avatás: per. Vannak, akik azon dol­goznak, hogy menjen, vannak, akik - hivatalból - azon, hogy ne. (Ez utóbbit nevezik népiesen az „ördög ügyvédjének”.) A per első foka a boldoggá avatás. Emigráns ma­gyarok már a hetvenes évek végén elindították e folyamatot a Szent­széknél. Pro és kontra érveket hall­gatnak meg a vizsgálódás során. Tanulmányozzuk az illető életét, cselekedeteit, mindenekelőtt azt, hogy a szeretet erényét hősiesen gyakorolta-e. Hogy valaki nagy szenvedő, az még kevés. A szentté válás alappillére a szeretet.- Vili. Orbán pápa szabályozta, hogyan kell lefolytatni a szentté avatást. A per során tehát ha bebi­zonyosodik valakiről, hogy hősies szeretetben élt, boldoggá avatják. Kijelölik az illető emléknapját, be­jegyzik a boldogok könyvébe. Ez­után csodáknak kell történni (pl. gyógyulások, imameghallgatások stb.) - és ezen csodák végbeme­netelét igazolni is kell - ahhoz, hogy a boldoggá avatott személyt szent­té avassák.- Nálunk az utóbbi 40 évben ilyen esemény nem történt. Ró­mával a kapcsolat szünetelt; áll­tak az ügyek. Pénz sem volt. (Egy ilyen per lefolytatásához pedig anyagi áldozat is szükséges: ügyvédek fogadása, kiadványok készíttetése stb... Persze a szent „cím” nem megvásárolható!) Most tudtommal 10-15 magyar ügy is van a Szentszék előtt. Dankó érsek úr hosszú ideig volt a Pápai Magyar Intézet rekto­ra, Rómában. Ott olvasta, valami­kor a 80-as évek elején (mikor még legális magyarországi ki­adásról szó sem lehetett) Mind­szenty naplóját. Meghurcoltatása nem volt titok külföldön.- A világ nagyon oda fog figyel­ni erre a temetésre. ’56, Puskás, Mindszenty. Ez az, amit Magyar- országról tudnak. A főpásztor föl­dönfutóvá vált, s ezáltal szimbó­lummá lett: a magyar egyház szimbóluma. Éppen ezért vala­hogy nagyon keresztényi módon kellene megcsinálni ezt a teme­tést. Úgy, hogy még véletlenül se váljon politikai demonstrációvá. A pápalátogatás előpróbájaként is felfoghatjuk ezt az eseményt.- Mindszenty soha nem tagad­ta, hogy ő a királyság híve. Az ateista kommunizmust a magyar nép számára veszélyesnek tar­totta. Ezért kellett szenvednie ab­ban a korban, mikor a hatalmon lévők azt hangoztatták, hogy a magyar egyház csak vagonkér­dés; irány Szibéria! A demokrá­cia most rehabilitálja őt, az egy­házon belüli értékelést pedig el­végezte maga II. János Pál pápa. Tavaly februrában, mikor hazánk helyre állította diplomáciai kap­csolatait a Vatikánnal, Eszter­gomban emléktáblát avattak Mindszenty tiszteletére, és ott ol­vasták fel a pápai üzenetet.- Szenvedtek az érseki váro­sok is a diktatúra alatt, nemcsak az egyes személyek. Esztergom most kezdi összeszedni magát. Kalocsán sem gyógyultak még be a sebek: nincs corssbar, el­öregedett a papság, nincs után­pótlás, a több mint 40 államosí­tott ingatlanból, ha ötöt-hatot visszakérünk, az is vita tárgya; vegyük meg az annak idején el­lenszolgáltatás nélkül eltulajdo­nított épületeket stb.... Mindszenty hazatér. Sok baj­jal, válsággal küzdő, de a keleti befolyás alól felszabadult hazá­jába. A kalocsai érsek fontosnak tartja, hogy megértsük a bíboros mai üzenetét.- Mindszenty minden magya­ré. Határokon innen és túl. Ha él­ne, a megosztottság ellen, az összefogásért, a felemelkedésért dolgozna. A szeretetet hirdetné. Mert kevés a békés egymás mel­lett élés, a másság elfogadása, el kell jutni a felebaráti szeretetig. Az egyház feladata, hogy e célra embereket hívjon. Szenteket tá­masszon. A szentek útjelzők az evangélium megélése útján. Wessely Nem mondhatnánk, hogy jól „el vagyunk eresztve” benzinku- takkal, sűrűségük jóval kisebb Magyarországon, mint a tőlünk nyugatra eső fejlettebb orszá­gokban. Elég, ha csak a szek­szárdi helyzetre utalunk, egy ek­kora városban mindössze két Áfor-kút van, mindkettő a város azonos végén, ráadásul közülük az egyik már hónapok óta zárva tart átépítés miatt. Az Áfor nem létesít új töltőállo­másokat, nincs pénz beruhá­zásra és az alacsony árrés miatt a megtérülési idő is igen hosszú, nem beszélve a magas hitelka­matok okozta nehézségekről. A magánvállalkozásban épülő benzinkutak viszont szaporod­nak, bármilyen rosszak is a kö­rülmények. Csak a Szekszárd- Dunafőldvár útvonalon a 6-os út mentén négy ilyen töltőállomás létesült rövid idő alatt. Ezeket jár­tuk végig, hogy megtudjuk, mi­lyen körülmények között dolgoz­nak ezek a vállalkozók. Bizakodó Benzoil Szinte egyik napról a másikra nőtt ki nemrég a földből Tolna határában, a szovjet laktanya és a 6-os út közötti területen a Ben­zoil Kft. benzinkútja. Papp Endre ügyvezető elmondta, hogy szep­tember közepén kezdték meg a kiviteli munkákat és december 10-én már tankolhattak itt az autósok. Kevesen ismerik még ezt a lehetőséget. A benzinár­emelést megelőző felvásárlási hullám miatt például órákig is sorban álltak a szekszárdi kút- nál, holott csak néhány kilomé­terre van ettől a Benzoil. Bár az élénk kék-sárga szegélykövek, kútoszlopok messziről feltűn­nek, a forgalom egyelőre csak „kielégítő”. Ólommentes benzin még nincs, az ehhez szükséges tartály és kútoszlop beállítását májusra tervezik, a kiszolgáló tér fölé építendő tetővel együtt, vala­mint ettől kezdve vezetik be az ál­landó, 24 órás nyitva tartást. Ma még kevés a katalizátoros autó, ezért az ólommentesből - külö­nösen a téli időszakban - keve­set tudnának eladni, 2-3 hónap kellene ahhoz, hogy egy szállít­mány elfogyjon. A kft. viszont két héten belül köteles az Áfornak fi­zetni a szállítmányért.- Nagy gond ma még szá­munkra a kőolajtermékek for­galmazásában létező monopol­helyzet, illetve a mi kiszolgálta­tottságunk - mondta Papp End­re. - Az Áfor megköti mindenki­vel a szerződést, de ez számára nem jelent kötelezettséget csak a mi számunkra. Vagyis nem kö­telezik magukat arra, hogy ne­künk, az igényeink szerint szállí­tanak, mi viszont nem fordulha­tunk máshoz. Pedig jó lenne pél­dául, ha közvetlenül a gyártótól, Százhalombattáról kapnánk a benzint még akkor is, ha így sem lenne olcsóbb. Jogilag tulajdon­képpen ugyanabban a helyzet­ben vagyunk, mint az Áfor, hi­szen mindkét cég kőolajtermé­kekkel kereskedik, a gyakorlatban azon­ban óriási a különb­ség a hátrányunkra. Hogy mit hoz majd a meghirdetett liberali­záció, még nem tud­juk, de tartok tőle, hogy a változás lassú lesz. Persze, azért bí­zunk a jövőben, ha nem lennénk optimis­ták, akkor nem vág­tunk volna bele. 1991-ben eldől, hogy életképes lesz-e ez a változás, éppen ezért nagyon kemény év vár ránk. Ellátási gondok Dunaszentgyőrgy- nél le kell kanyarod­nunk a 6-osról a falu felé, ha Kardos Lászlónál aka­runk tankolni. A Benzoil-hoz ké­pest szerényebb, családi vállal­kozás ez a benzinkút Kardos László tavaly május óta felesé­gével közösen üzemelteti, csak nappal, de hét végén is nyitva tartanak.- Nyáron sokszor benzin nél­kül hagyott hét végére az Áfor - mondta a tulajdonos fiatalember -, talán kicsi a szállítási kapaci­tásuk. Mindenesetre jó lenne, ha más cégek is bekapcsolódná­nak a benzinkereskedelembe, és versenyhelyzet alakulhatna ki. Talán az árak is lejjebb csúsz­nának...- Jót vagy rosszat jelent egy maszek benzinkutasnak az ár­emelés?- Lényegében közömbös. Amennyivel nő az ár, annyival csökken a forgalom. Közvetlenül az áremelés előtt megrohanják az emberek a kutakat - ez jó - utána viszont nagy a visszaesés.- Látom, csak 86-os, 92-es benzin és gázolaj van. Háztartási tüzelőolajat nem forgalmaznak? A kömlődi kutas: Palotás János. Dráguló ben­zin - csökkenő forgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom